BESZÁMOLÓ

a Bankszövetség 2003. III. negyedéves tevékenységéről

Budapest, 2003. november

TARTALOMJEGYZÉK

I. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS *

II. HITELKONSTRUKCIÓK *

III. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS *

IV. SZAKMAI ÉLET, RENDEZVÉNYEK *

I. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. Lakossági bankközi adós- és hitelinformációs rendszer létrehozása

A Bankszövetség 2003. június 10-i elnökségi ülése úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni az önkéntes alapú bankközi adósnyilvántartó rendszer (ÖLBAR) létrehozásának lehetőségét. A rendszer működésével kapcsolatos gyakorlati és jogi problémák megoldására munkabizottság jött létre az MNB, a BISZ Rt, a GIRO Rt és a Bankszövetség, valamint néhány bank részvételével. Az elnökség döntése alapján elkészült az ÖLBAR működési koncepciója, melyet a bankok körében ismertettünk.

Ezt követően a bankközi munkabizottság 2003. július 10-én ülést tartott. Az ülésen Rácz Lajos, a BISZ Rt elnök-vezérigazgatója ismertette az ÖLBAR előkészítésével kapcsolatos munkát, az ÖLBAR működésének koncepcióját. Az ÖLBAR szigorú kölcsönösségi alapon működne. A csatlakozó felhasználók egyetlen lekérdezéssel megismerhetik a felhasználói kör által törvényi alapon szolgáltatott negatív adatokat, és az ÖLBAR felhasználói kör által szolgáltatott pozitív listás adatokat is. Az ÖLBAR-hoz nem csatlakozó felhasználók kizárólag a törvényi alapon szolgáltatott negatív listás adatokhoz férhetnének csak hozzá. Az ÖLBAR informatikai rendszerének megvalósítását a BISZ Rt saját fejlesztéssel valósítaná meg, sem a résztvevő bankoktól, sem a tulajdonostól nem kér hozzájárulást. A jelenleg érvényben lévő tarifarendszer is változatlan marad.

A résztvevők azt hangsúlyozták, hogy a rendszer indításának akkor van értelme, ha a hitelpiac meghatározó részét (80-90 %-át) képviselő bankok csatlakoznak hozzá. Ezen kívül javasolták a rendszer felügyeletének megoldását, az ÖLBAR-hoz csatlakozók kötelezettségeinek, jogainak kidolgozását, és az ügyfél beleegyezésével kapcsolatos valamennyi részletkérdés tisztázását, az adatvédelmi biztos véleményének beszerzését. Az ülésről készített összefoglalót valamennyi banknak megküldtük, és javaslatot kértünk a továbblépésre, illetőleg arra, hogy csatlakozni kívánnak-e a rendszerhez.

A bankok által megküldött nyilatkozatok alapján egyértelművé vált, hogy a 80 %-os lefedettséget az önkéntes rendszerrel nem sikerül elérni. Az elnökség 2003. szeptember 8.-i ülésén ismételten foglalkozott az önkéntes rendszer létrehozásával, és úgy foglalt állást, hogy nem tartja hatékonyan megvalósíthatónak az önkéntes lakossági bankközi adósnyilvántartó rendszert, hanem inkább a kötelező adósnyilvántartó rendszer megteremtését célzó korábbi koncepciót kell átdolgozni az adatvédelmi biztos véleménye és a nemzetközi gyakorlat figyelembe vételével. A rendszer kialakítása során konzultálni kell az adatvédelmi biztossal az elfogadható kompromisszum elérése érdekében. A Magyar Nemzeti Bankot fel kell kérni, hogy továbbra is hathatósan támogassa a kötelező rendszer létrehozását.

A javaslat átdolgozása megtörtént. A tervezet figyelembe veszi az adatvédelmi biztos 2002 őszén tett ajánlásait. A módosítás nem tartalmazza a személyi szám vagy más személyazonosító szám használatát. A rendszerbe csak az alsó limitet meghaladó összegű hitelek kerülnének be, és a rendszer kialakítása során nem érvényesül az ősfeltöltés elve. Nyitott a rendszer a tekintetben, hogy az adatvédelmi és a hitelintézeti törvényben már meglévő fogyasztóvédelmi, jogorvoslati eszközök mellett egyéb jogorvoslati eszköz is kidolgozásra kerüljön. Az előterjesztés további egyeztetése folyamatban van.

2. Alkotmánybírósági beadvány a helyi iparűzési adó alapjának megállapításával kapcsolatban

A Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy a testület állapítsa meg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény azon rendelkezéseinek alkotmányellenességét, amelyek a helyi iparűzési adó alapjának megállapításakor a vállalkozások közül egyedül a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetében nem engedik meg a ráfordítások figyelembe vételét. Ezt a megkülönböztetést a törvény annak ellenére teszi, hogy a kamatbevételek esetében a kamatráfordítások levonását megengedi.

A beadvány elkészítésével párhuzamosan szakmai indokokkal alátámasztva többször kezdeményeztük a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályánál a törvény bankszektor számára kedvező irányú módosítását, de elutasító választ kaptunk. Az egyes adótörvények módosítására irányuló csomag véleményezésekor az iparűzési adóval kapcsolatban is azt a szakmai álláspontot képviseltük, hogy a pénzügyi tevékenységeket az adóztatás elveinek szempontjából is egységesen kell kezelni, természetesen megértve és támogatva a költségvetés helyzetének javítására irányuló kormányzati törekvést is. A bankszektor szempontjából viszont nagy hangsúlyt kell helyezni az értékpapírpiacok és más származékos piaci szegmensek versenyképességének javítására a magas költségek csökkentése révén is, különös tekintettel a közeli uniós csatlakozásra.

3. A pénzmosás megelőzéséről szóló 2002. évi törvény végrehajtása

A törvény végrehajtásával kapcsolatban néhány probléma merült fel, elsőként az ügyfelek azonosítási kötelezettsége végrehajtásának megszervezése. A törvény értelmében ugyanis 2004. január 1.-et követően a bankok nem teljesíthetik azon ügyfeleik tranzakcióit, amelyeknek a törvényben meghatározott adataival teljes körűen nem rendelkeznek. A bankok nyár közepe óta felméréseket folytattak annak megállapítására, hogy milyen nagyságrendű ügyfélkört érint az adathiány. A felmérések alapján főként a nagyobb bankoknál a vállalkozói ügyfélkörben találhatóak adathiányos ügyfelek, az adathiány a tulajdonosok, illetve a nevükben eljáró képviselők körében tekinthető jelentősebbnek. A Pénzmosás és terrorizmus megelőzésével foglalkozó szövetségi munkabizottság megállapodott abban, hogy felkéri a PSZÁF-ot egy egységes Közlemény kiadására, azzal, hogy az egységes Közlemény szövegét a versenysemlegesség biztosítása érdekében a bankok a számlakivonattal együtt, egy időben küldik meg az ügyfeleknek a. A PSZÁF a kérdés megoldásában partneri szerepet vállalt és a közlemény szövegét - a Bankszövetség közreműködésével történt előkészítést követően - felhasználásra megküldte a bankoknak. Több bank élt ezzel a lehetőséggel, azonban a kiküldött szövegben, illetve a szervezés módjában, még napjainkban is tapasztalhatóak problémák. Az adategyeztetés napjainkban bonyolódik.

Nagyobb horderejű - szerencsére kisebb közérdeklődést kiváltó- problémaként jelentkezett a törvény másik előírása, amely a nemzetközi átutalások adat - követelményeit érinti. A törvény alapján készített kötelező Mintaszabályzatában a PSZÁF a törvényt oly módon értelmezte, hogy amennyiben külföldről érkező átutalások nem tartalmaznak 3 meghatározott adatot, az átutalást nem lehet befogadni, illetve továbbítani. A bankok jelezték, hogy az átutalások 80 %-a nem tartalmazza a 3 adatot, csak két adatot, így ennek alapján a törvényt nem lehet végrehajtani. A Szövetség a bankok gyors és hatékony közreműködésével a Tárcaközi Bizottság útján olyan információ tömeget továbbított a PM és a PSZÁF rendelkezésére, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a törvény nem hajtható végre és ennek alapján a törvénymódosítási javaslat már tárcaközi egyeztetésen van. Ezt a helyzetet az okozta, hogy az FATF által 2005-re előírt követelményeket jelenleg csak a magyar szabályozás tartalmazza, más országok jogrendje nem, ezért volt végrehajthatatlan.

4. Jogszabály tervezetek véleményezése

A Bankszövetség véleményezte az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények 2004. évre szóló módosításának tervezetét. A már említett helyi adótörvényhez írt javaslaton kívül hozzászóltunk az építmény és telekadó kérdéséhez is. Észrevételeket tettünk az Szja. törvény tervezett módosításához, kifogásoltuk például a nyugdíjjárulék és magánpénztári tagdíj kedvezményének a megvonását, a természetbeni juttatások eltörlésével járó adminisztratív terhek megnövekedését. Ellenérveket fogalmaztunk meg a kamatkedvezményből származó jövedelem adózásával kapcsolatos változtatási tervekkel szemben, úgyszintén a társasági és az osztalékadó törvény tervezett változtatásával kapcsolatban, amelyben ismételten felvetettük a veszteségelhatárolás bankokra kiterjesztésének szükségességét. Az adózás rendjéről szóló törvény kapcsán javaslatot tettünk az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés szabályozásának a pontosítására.

Több fordulóban véleményeztük az új közbeszerzési törvény tervezetét, szövegszerű javaslatot tettünk a nyílt közbeszerzési eljárásban alkalmazandó ajánlati biztosíték szabályaira.

5. Piacfejlesztés az állampapírpiacon

A Bankszövetség részvételével tovább folytatódott az a munka, amelyet az Államadósság Kezelő Központ indított el az elsődleges forgalmazói rendszer EU csatlakozásra való felkészítése érdekében. Ennek keretében két lényeges előrelépés történt az elmúlt időszakban. Az ÁKK elfogadta az elsődleges forgalmazók közösségének a javaslatát arra nézve, hogy az EU csatlakozástól kezdve milyen feltételek teljesítése esetén válhat akár belföldi, akár külföldi befektetési szolgáltató elsődleges forgalmazóvá. A megfogalmazott javaslat az egyes európai országok által alkalmazott gyakorlatot veszi figyelembe. Jelenleg a Bankszövetség a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium bevonásával a megfogalmazott feltételek EU kompatibilitását vizsgálja. Az állampapírpiac fejlesztésének igényével elkezdődött az a munka is, melynek keretében az Államadósság Kezelő Központtal közösen kidolgozunk (szakértők bevonásával) egy mintaszerződést, amely a repó-, és értékpapír-kölcsönzési ügyletek biztonságos szerződési kereteit rendezi majd, tartalmazva a nettósítási megállapodás olyan formáját, amelyet a Felügyelet is megfelelőnek fogadhat el a kereskedési könyvi kockázatok megítélése szempontjából. E munka során az Európai Bankföderáció által kidolgozott és az Európai Központi Bank által is elfogadott azonos tárgyú európai keret-megállapodást vesszük alapul.

6. A hitelbírálat ÁFA kötelezettségének problémája

A hitelbírálat ÁFA kötelezettsége nem új keletű probléma. A bankoktól érkezett jelzések szerint a probléma a hitelintézeti törvény 2003. január 1.-től életbe lépett módosítása óta sem nyert teljes mértékben megnyugtató megoldást. Annak ellenére, hogy a Hitelintézeti törvény módosított 2. számú melléklete teljesen világosan és egyértelműen kimondja, hogy a pénzkölcsön nyújtási tevékenység - más tevékenységekkel együtt - a hitelképesség vizsgálatával kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja, a hitelbírálati tevékenység esetében mégsem érvényesül minden esetben az ÁFA mentesség. A hitelintézetek pénzügyi szolgáltatásaik keretében nyújtott hitelezési tevékenységük során a kihelyezésről szóló döntés előtt kötelesek elemezni ügyfeleik vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét, továbbá meggyőződni a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, azok valós értékéről, illetve érvényesíthetőségéről. E hitelképesség vizsgálati tevékenységükért hitelminősítési díjat számítanak fel ügyfeleiknek. A bankok felvetése szerint egyes hivatalos álláspont szerint a hitelképességi vizsgálat, mint önálló szolgáltatás, 25%-os ÁFA adómértékkel adózik, ezért az ügy egyértelmű rendezése érdekében ismételten az érdekelt PM államtitkárhoz fordultunk.

7. Az Európai Strukturális Alapok hazai pályázati eljárási rendjének kialakítása

Az EU csatlakozásig hátralevő időszak kiemelkedően fontos feladata, hogy határidőre felkészüljünk a Strukturális Alapokból megszerezhető kiegészítő források, támogatási keretek minél hatékonyabb kihasználására. Ez a munka a Bankszövetség, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának együttműködésével az Operatív Programokat Irányító Hatóságok bevonásával a közelmúltban elkezdődött. E munka keretében kerül kialakításra a Strukturális Alapok pályázati eljárási rendje és a folyósítási rend bankokat érintő része. A fent említett intézmények és az egyes érintett bankok képviselőinek részvételével egyeztető fórum felállítására kerül sor, amelynek feladata, hogy kidolgozza a pályázati szakasz banki dokumentumainak egységes rendjét (például a saját erő igazolása, a saját erő lehetséges formái, a garanciákkal, biztosítékokkal kapcsolatos eljárási rendek, stb.), felhasználva az Előcsatlakozási Alapok pályázatai alapján korábban felhalmozott banki tapasztalatokat.

E munkával párhuzamosan létrejön egy ún. társfinanszírozási munkacsoport is, amelynek egyik fő feladata a potenciális pályázók információkkal történő ellátása egy ún. társfinanszírozási katalógus összeállítása formájában. E katalógusban a pénzügyi szféra által kínált instrumentumokat, azok főbb jellemzőit, a termékeket kínáló pénzintézeteket tűntetik majd fel.

8. Európai jogalkotási folyamat figyelemmel kísérése
1. A piaci visszaélésekkel kapcsolatos irányelv

Az európai uniós jogalkotási folyamat keretében a Pénzügyminisztériumban más érintett szakmai szervezetek, hivatalok és társintézmények képviselőinek a közreműködésével megvitatásra került a piaci visszaélésekkel kapcsolatos Európai Parlament és Tanács irányelve és annak végrehajtására kiadandó jogi szabályozás. A piaci visszaélés alapvetően kétféle tevékenységet takar, az egyik a bennfentes kereskedelem, a másik a piac befolyásolása. Mint ismeretes a Lámfalussy-féle jogalkotási folyamatban több szintű jogalkotási és implementációs rendszert állítottak fel: először létrehozzák a keretszabályokat, majd azok egységes alkalmazásához szükséges részletszabályok kidolgozása következik, ezt követően rövid időszak alatt kell a tagállamoknak az egységes EU normákat implementálni. Az implementálást és az elérni kívánt szabályozási céllal adekvát jogalkalmazást ellenőrizni is fogják. Bár a piaci visszaélésekkel kapcsolatos direktívát még nem fogadták el, de már megkezdődött a végrehajtási szabályok kidolgozása is. Ez három jogszabály tervezetet jelent, amelyek közül az egyik a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalával, a piac-befolyásolás definíciójának részletesebb kifejtésével foglalkozik. További munkaanyag készült a befektetési ajánlat megfelelő mértékű ismertetéséről, az érdekellentétek és az összeférhetetlenségi helyzetek nyilvánosságra hozatalának követelményéről. Egy harmadik bizottsági tervezet a részvény visszavásárlási program és az értékpapír stabilizációs programra vonatkozó rendelkezések részletes kifejtését tartalmazza.

2. A befektetési szolgáltatásokról szóló irányelv

A befektetési szolgáltatások szabályozásáról szóló korábbi irányelvet (ISD) a Brüsszeli Bizottság szinte teljesen átdolgozta. Az új Javaslat a továbbiakban a pénzügyi eszközök piacait szabályozza majd, hatálya kiterjed a befektetési vállalkozásokra és a szabályozott piacokra egyaránt. A tervezet tartalmazza a befektetési vállalkozások működési feltételeit és piacra lépésük engedélyezési rendjét (e körben nagyszabású változás a korábbiakhoz képest nem várható). A befektető védelem szabályai szigorodnak, például a szolgáltatónak tudnia kell igazolni, hogy az üzletet a megbízó érdekében, a piacon elérhető legjobb áron kötötte meg. Az új irányelv tervezete nagy hangsúlyt helyez a piac átláthatóságára és sérthetetlenségére. Miután a tervezett szabályozás a tőzsdék mellett megengedi alternatív piacok létrejöttét is, az előkészítők fontosnak tartják az üzletek áralakulásának folyamatos nyilvánosságra hozatalát. A tervezet rögzíti a befektetési vállalkozások jogait, valamint a szabályozott piacok működésére és azok elszámolására is előír európai szintű egységes szabályokat.

3. A fogyasztási hitelezést szabályozó európai uniós irányelv tervezete

A Pénzügyminisztérium Pénz- és Tőkepiaci Főosztálya 2003. júniusában köröztette a fogyasztási hitelezést szabályozó irányelv-javaslatot. A tervezet magyar fordítása sajnos nem állt rendelkezésre, ezért a bankok körében mérsékelt érdeklődést váltott ki. A tervezet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a hazai bankok tevékenységét közvetlenül is érinteni fogja. A tervezet kitér a fogyasztási kölcsönnel kapcsolatos hirdetésekre, a fogyasztó információkkal történő ellátására, az adatvédelemre, a szerződésben kötelezően szerepeltetendő adatok illetve információk körére, a szerződés felmondásának szabályozására. Az irányelv-tervezet megfogalmazza a felelős hitelezés elvét: a hitelszerződés megkötése, illetőleg a hitelösszeg felemelése előtt a hitelező köteles megvizsgálni, hogy a hitelfelvevő, illetőleg a garantőr várhatóan képes lesz-e a hitelszerződésben foglalt kötelezettséget teljesíteni.

Az irányelv-tervezet rendelkezései szerint a tagállamoknak a saját területükön adatbázist kell működtetniük, amelyben regisztrálják a nemfizető adósokat és garantőröket. A hitelezők ehhez az adatbázishoz hozzáférhetnek, és lehívhatják a fogyasztók, garantőrök egyéb fennálló kötelezettségeit. Az irányelv-tervezet kitér a központi adatbázisból történő lekérdezéssel kapcsolatos fogyasztói jogokra /értesítés, helyesbítéshez való jog/. A hitelezőknek kötelező a hitelnyújtás előtt az ügyfél adatait az adatbázisból előzetesen lekérdezni. A központi adatbázis elérhetőségét a többi tagállamokban működő hitelező számára is biztosítani kell. Az irányelv tervezete kitér a pozitív listás adósnyilvántartó rendszer létrehozásának lehetőségére is olyan módon, hogy lehetővé teszi azt, hogy a központi adatbázis magában foglalhatja a hitel- és kezességi szerződések központi nyilvántartását is.

Az irányelv tervezete a hitelfelvevők részére 14 napos határidővel visszalépési lehetőséget biztosít. Ebben az esetben a hitelfelvevőtől átvett pénzösszeget vissza kell téríteni, és csak a ténylegesen igénybe vett időre járó kamat számítható fel.

A Pénzügyminisztérium részére megküldött észrevételben több pontosító javaslatot tettünk, például a hitelfelvevők számára biztosított 14 napos visszalépési időt 7 napra javasoltuk csökkenteni, nem tartottuk elfogadhatónak a hitelintézetek egyetemleges felelősségét valamely áru vagy szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetére, javasoltuk a határozatlan időre kötött hitelszerződések és a kapcsolódó biztosítéki szerződések lejáratának összehangolását. Az irányelv tervezetével kapcsolatban a Pénzügyminisztérium 2003. augusztus 14-én megbeszélést tartott, amelyen észrevételeink túlnyomó többségét elfogadták.

II. HITELKONSTRUKCIÓK

1. A kis- és középvállalkozások hitelezése. A kamat- és garancia díjtámogatással nyújtott Midihitel Program

Az előző negyedévi beszámolóban tájékoztatást adtunk arról, hogy a kormány megváltoztatta a mikrohitel konstrukció feltételeit, a mikrohitel nyújtásának felső határát 6 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra csökkentette. Ezzel egy időben lehetővé tette, hogy a banki forrásokból nyújtott, 3-10 millió Ft-ig terjedő hitelhez kamat- és garancia díjtámogatást vehessen igénybe a hitelfelvevő. Ez a hitel a Midihitel elnevezést kapta.

A hitelkonstrukció tervezetét az érdekelt bankokkal többször egyeztettük, és észrevételeinket, javaslatainkat megküldtük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba. A legtöbb észrevétel - az Európa Hitelprogramhoz hasonlóan - az állami kamattámogatás lebonyolításával kapcsolatban merült fel. Ismét nem tudtuk elérni azt, hogy az ügyfél bruttó kamatot fizessen a bankoknak, és a kamattámogatást /mely ebben az évben 4 %pont/ az illetékes állami szerv /vagy közreműködő szerv/ utalja ki az ügyfélnek. Sikerült elérni azonban azt, hogy amennyiben a bank nem kapja meg határidőben a kamattámogatást, az annak megfelelő összeget azonnal lehívhatja az ügyfél számlájáról. Az ezzel kapcsolatos további ügyintézés az ügyfél és a közreműködő szerv dolga.

A többször átdolgozott dokumentumok figyelembe vételével a GKM ajánlati felhívása szeptember végén jelent meg a GKM honlapján, és küldték meg papíron is az érdekelt bankok vezetőinek. Az együttműködési szerződések aláírására október közepén került sor.

2. Agrárhitelezés

A kormány határozata alapján az FVM rendeletet adott ki a 2003-ban fagykárt és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők kárenyhítő támogatásáról. A rendelet szerint az érintett termelők 10 milliárd Ft vissza nem térítendő állami támogatásban részesíthetők, és 30 milliárd Ft-ot irányoztak elő arra, hogy a banki forrásokból nyújtott hitelekhez állami készfizető garanciát adjanak. Minthogy a garancia legfeljebb a hitel 60 %-áig terjedhet, mintegy 50 milliárd Ft hitelnyújtásról van szó.

A rendelet-tervezetet a Bankszövetség több menetben egyeztette az érdekelt bankokkal, majd az észrevételeket és javaslatokat megküldtük és egyeztettük az FVM illetékes szerveivel.

Az állami támogatás akkor vehető igénybe a hitelnyújtáshoz, ha az FVM megyei hivatalai igazolják, hogy a termelő a rendeletben előírt mértékű kárt elszenvedte. A bankoknak ezt a tényt nem kell vizsgálni.

A maximum 250 millió Ft-ig igénybe vehető hitelt a termelők több ütemben is igényelhetik. A nyári betakarítású terményeknél elszenvedett kárért már közvetlenül az azt követő időben, majd az egész évben elszenvedett kárért decemberig lehet hitelkérelmet benyújtani. Az ilyen hitelek nyújtása tehát zömében az év IV. negyedévében várható.

2.2 A mezőgazdasági termékek exportjával és importjával kapcsolatban banki biztosíték nyújtása 2004. május 1. után

Előző negyedévi beszámolónkban tájékoztatást adtunk arról, hogy az FVM rendeletet kíván kiadni arról, hogy a pályázati díjakat az eddigi készpénzfizetés mellett banki biztosítékokkal is fizetni lehessen. Ezt az intézkedést 2003. októberétől kívánták bevezetni annak érdekében, hogy az illetékes állami szervek, bankok és ügyfelek a 2004. május 1. után alkalmazandó rendszerre megfelelően felkészüljenek.

Az FVM koncepciója időközben azonban megváltozott. Elálltak attól a tervtől, hogy az átmeneti időszakra /2003. október-2004. május 1./ új rendszert vezessenek be, és így az előkészítő munka a 2004. május 1. után alkalmazandó rendszerre irányul.

E koncepciónak megfelelően készült el az FVM kormányrendelet-tervezete. A rendelet-tervezet meglepetést okozott azzal, hogy a biztosítékok közül a bankgaranciát elhagyta, és csak a banki kezességnyújtást tartalmazta. A kormányrendelet-tervezet banki egyeztetése után javasoltuk az FVM-nek, hogy a bankgaranciát, mint biztosítékot feltétlenül vegye be a rendeletbe. Ugyanakkor a banki kezességnyújtással kapcsolatos mintaszöveget módosítsák, mert a kezességnyilatkozat-tervezet számos olyan szövegrészt tartalmaz, amely nem a kezességi szerződésekben, hanem csak a banki garancia nyilatkozatban alkalmazható.

A rendelet-tervezet kapcsán felvetettük annak tisztázását is, hogy milyen módon közöljük az illetékes brüsszeli bizottsággal azoknak a hitelintézeteknek a névsorát, amelyek a jelzett ügyletek kapcsán banki biztosítékot nyújthatnak.

III. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Bankfelügyeleti Bizottság 48. ülése

Az ülés - részben a közelgő EU bővítéssel összefüggésben - újradefiniálta a Bankfelügyeleti Bizottság stratégiáját, feladatait, valamint a munkacsoportok szerepét. A Bankfelügyeleti Bizottság új, speciális feladata az FBE kapcsolatainak kialakítása az Európai Bankbizottsággal (2. szint) és az Európai Bankszabályozók Bizottságával (3. szint) a banki kérdésekre is kiterjesztett Lámfalussy-féle döntéshozatali folyamat keretében. A Bankfelügyeleti Bizottság egyetértett a Bázeli munkacsoport megszüntetésével, pontosabban a CAD 3 munkacsoportba való beolvasztásával. Több résztvevő felvetette, hogy a direktíva egységes bevezetése érdekében fel kell újítani a Pénzügyi konglomerátumok munkacsoport működését.

A Bizottság részletesen foglalkozott az új tőkeegyezmény európai uniós bevezetésével. Mostanra szinte bizonyosra vehető, hogy a Bázel II bevezetése tovább késik. Az USA-ban az illetékes bizottságok szenátusi üléseit követően az amerikai szabályozó hatóságok publikálták a javasolt szabályozás tervezetét (Advance Notice of Proposed Rulemaking, ANPR), amelyhez november 3.-ig várják a véleményeket. Az amerikai szabályozók csak a konzultációs időszak után, a kapott válaszok elemzését követően járulhatnak hozzá a tőkeegyezmény véglegesítéséhez. Fenntartják azt a korábbi álláspontjukat, hogy az USA-ban csak a hitelkockázat és a működési kockázat mérésének fejlett módszereit (AIRB, ill. AMA) implementálják, s az csak kis számú, nemzetközileg aktív nagybankra lesz kötelező. A konzultáció eredményeként a szabályozó hatóságok egyszerűsíteni kívánnák a bevallottan komplex kereteket, a kockázatérzékenység megőrzése mellett. Az ANPR kapcsán

• keresik a fejlett módszerek fenti követelményeket (egyszerűség és kockázat érzékenység) kielégítő alternatíváját,
• választ várnak arra, hogy az AIRB (belső minősítés szerinti fejlett módszer) alkalmazásakor a várt és a nem várt veszteségre, vagy csak az utóbbira indokolt tőkét allokálni (utóbbi esetben szükségessé válna a tőke definíciójának a módosítása és a módszer paramétereinek az újra számszerűsítésére),
• deklarálják, hogy az amerikai szabályozó hatóságok még legalább egy mennyiségi hatásvizsgálatot és várhatóan egyéb gazdasági hatáselemzéseket végeznek.

Mindezek erősen megkérdőjelezik, hogy a Bázeli Bizottság decemberi ülésén el tudná fogadni az új tőkeegyezményt. (A halasztás lehetőségét már a Bázeli Bizottság Elnöke és az Európai Központi Bank Elnöke is elismerte.) Mindez szükségszerűen befolyásolja az Európai Unió tőkeszükséglettel kapcsolatos törvényalkotási folyamatát is.

Az FBE alternatívákat fogalmaz meg a lehetséges bázeli bizottsági döntések (1. újabb hatásvizsgálat és konzultációs forduló, 2. az akkord résztvevőkre nem kötelező, nemzeti alapon történő elfogadása, 3. a munkálatok megegyezés nélküli megszakadása) esetén követendő magatartásra. Jelenleg az az álláspont, hogy az FBE számára csak a tervezet rövid ideig tartó (maximum hat hónap) és bizonyos témákra koncentráló felülvizsgálata elfogadható. Erre az időre az európai direktíva-alkotási folyamatot is el kell halasztani, hogy elkerüljék a későbbi egyezménytől való eltéréseket. Ez a gyakorlatban a direktíva egy éves csúszását jelentheti. A bázeli tőkeegyezmény tervezet jelentősebb megváltoztatása esetén az FBE igényt tart egy további konzultációs lehetőségre.

A Bankfelügyeleti Bizottság ugyanakkor úgy döntött, hogy szakértői szinten folytatni kell a direktíva tartalmát érintő konzultációt. Az október 22-i határidejű vélemény elkészítése az "új" tőkemegfelelési munkacsoport (Capital Adequacy Working Group) feladata. A válasz előkészítésében al-munkacsoportok (konszolidáció, kis bankok, működési kockázat, 2. pillér) is közreműködnek.

A Lámfalussy Bizottság által javasolt törvénykezési folyamat bankokra való kiterjesztése kapcsán szükségessé vált az Európai Bankszektori Bizottság (European Banking Industry Committee) létrehozása. Ez a testület lesz az Európai Bizottság konzultációs partnere a bankszektort érintő szabályok megalkotása során. Az új bizottság alapító tagjai az Európai Bankföderáción kívül az Európai Takarékbankok Egyesülete és a Szövetkezeti Bankok Európai Szövetsége is. A témakörtől függően más pénzügyi intézményeket (pl. lízing és finanszírozó cégek , lakástakarékok, jelzálog bankok) képviselő szervezeteket is bevonnak a párbeszédbe. A Bizottságban az FBE várhatóan 6, míg a másik két alapító 4, illetve 3 szavazattal rendelkezik majd.

Tőkemegfelelési munkacsoport

Az Európai Bizottságnak a CAD tervezetére írott FBE vélemény legfontosabb elemei a következők:

Az új európai tőkemegfelelési direktívának összhangban kell lennie az új bázeli tőkeegyezménnyel, eltérések inkább csak a Bázeli Bizottság által nem érintett kérdésekben képzelhetők el. A Basel II-vel való konzisztencia megkönnyíti az európai tőkeszabályok harmadik ország által történő elfogadását, illetve harmadik ország tőkeszabályainak EU-beli elfogadhatóságának az elbírálását. Sajnálatos, hogy a Basel II várhatóan halasztást szenved, de a bázeli és az európai szabályozás menetrendjét továbbra is össze kell hangolni. A felszabaduló időkeret felhasználható arra, hogy a Bizottság konzultáljon az érdekeltekkel a tervezett szabályozás részleteiről.

Az FBE támogatja, hogy a tőkeegyezmény az Unióban mérettől függetlenül valamennyi intézményre vonatkozzon. Egyetért azzal, hogy a korlátozott tevékenységi engedélyű befektetési szolgáltatók ne tartozzanak az akkord hatálya alá, ugyanakkor ellenezné, ha az azonos tevékenység - azonos szabályozás elvet megsértve, a befektetési szolgáltatókat a bankoktól eltérően kezelnék.

A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az követni tudja a pénzügyi piacok fejlődését, s a Bázeli tőkeegyezmény módosulásait. Az FBE véleménye szerint magában a direktívában a szabályozás elveit és céljait kell meghatározni azokkal a keretekkel együtt, amelyek között a függelékben előírt szabályokat működtetni és alkalmazni kell. A technikai részletek a függelékekben kerülnek meghatározásra, s az Európai Parlamentet elkerülő egyeztetési folyamatban (comitology procedure) módosíthatók.

Az FBE a nemzeti hatáskörben eldöntendő kérdések körének a lehető legteljesebb és minél gyorsabb szűkítését javasolja.

A levél leszögezi, hogy világos határvonalat kell húzni az első és a második pillér között. A második pillér követelményeinek a teljesítése alapvetően a piaci intézmények feladata, a követelmények betartását a felügyeletek csak ellenőrzik, s szükség esetén intézkednek, esetleges pótlólagos tőkekövetelményt írnak elő.

Az akkord bevezetése szempontjából kulcskérdés a felügyeleti gyakorlatok közelítése. A felügyeleteknek nyilvános közleményekben kell tájékoztatást adni az általuk követett gyakorlatról, ami elősegíti az eltérések felismerését a bevezetés során.

Az FBE véleménye szerint a felügyeleti felülvizsgálat eltérései az új tőkeegyezmény nem egységes EU-beli bevezetését eredményezhetik.

Alapvető fontosságú, hogy a tőkekövetelményeknek mely konszolidációs szinteken kell megfelelni. Ezért üdvözlendő, hogy a Bizottság felülvizsgálta korábbi javaslatát. Az Európai Bankföderáció támogatja a vezető felügyelet modelljének a bevezetését az EU tőkereformja során. Minden banknak csak egyetlen módszerrel kelljen meghatároznia a tőkeszükségletét; az első pillér szerinti tőkeszükséglet az anya és a leány országában konszolidált szinten egyetlen minimum követelmény legyen; s a második pillért a legmagasabb konszolidációs szinten, az anyaország felügyelete alkalmazza. A második pillér leány-országban való alkalmazására csak kivételes esetben kerülhessen sor. A modellben "felügyeleti kollégiumok" működnének a konszolidált csoport anyaországi illetékes felügyeletének vezetésével, és azon leányországok 4-6 legnagyobb érdekelt felügyeletének a részvételével, amelyekre a csoport tevékenységének a súlypontja esik. A modellben az anyaország illetékes hatósága lenne felelős a konszolidált tőkemegfelelésért; az alap és a fejlett IRB módszerek, valamint a működési kockázat fejlett mérési módszerének (AMA) az engedélyezéséért; a működési kockázat fedezéséhez szükséges tőke biztosításáért; a belső rendszerek elfogadásáért; valamint a vizsgálatokért. A modell a fiókokat és a leányvállalatokat eltérően kezeli.

A fentieken túl a vélemény részletesen is kommentálja a CAD3 egyes elemeit (IRB részleges használata, kisvállalatok, lakóingatlan hitelek, jelzálog kötvények, kockázatmérséklő eszközök, értékpapírosítás, nagykockázatok kezelése, a kereskedési könyvvel kapcsolatos problémák, a működési kockázat kezelése, a második és a harmadik pillér tartalma, stb.)

IV. SZAKMAI ÉLET, RENDEZVÉNYEK

1. Német bankár delegáció látogatása

Az esseni Hypothekenbank szervezésében 31 főből álló német bankár delegáció látogatott a Bankszövetségbe október 3.-án. A bankárok a magyarországi tőkebefektetési lehetőségek iránt érdeklődtek. A Bankszövetség főtitkára tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről, fejlődési kilátásairól. A bankárok érdeklődtek a jegybank és a költségvetési politika összhangjáról, az infláció várható alakulásáról.

2. Internet bank szeminárium

A Bankszövetség előadás sorozatot indított Internet bankok Magyarországon témakörben. Az október 16.-án tartott előadások az Internet szerepével, az Internet használati szokásokkal, az Internet bankok piacformáló hatásával foglalkoztak. Az első előadást Dessewffy Tibor szociológus tartotta, aki azzal foglalkozott, hogy Magyarországon kik és milyen célra használják az Internetet, nemzetközi összehasonlításban Magyarország milyen helyet foglal el az Internetet használók rangsorában. Kitért arra, hogy az Internetet használók mennyire érzik azt, hogy kockáztatják személyes adataik biztonságát, valamint az Internet révén az embereknek mennyivel nyílik több lehetőségük a politikai élet befolyásolására, a kormány tevékenységébe történő beleszólásra. A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy bár Magyarországon az Internetet használók köre az elmúlt évben jelentősen bővült, még 2002-ben is csak 8%-ot tett ki az Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, így még nagy távlatokkal rendelkezünk az Internet használata területén.

Kovács Kálmán, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium minisztere, a kormány informatikai stratégiájával, jövőképével foglalkozott. Bemutatta Magyarország internettel való ellátottságot. Rámutatott, hogy 2003 a fordulat évének tekinthető, mivel 2002-ig az OECD felmérés szerint az Internet felhasználók között sereghajtónak számítottunk, 2003-ban viszont már az EU átlagot meghaladóan növekedett a szélessávú Internet használók száma. Ehhez hozzájárult az, hogy a Kormány az Európa terv keretében az Internet használat tömegessé tételét célozta meg, a PC-hez jutást adókedvezménnyel támogatja, az Internet tarifák 25%-kal csökkentek, a szélessávú hálózat fejlesztéseket a Kormány adókedvezménnyel támogatja. A Neumann év keretében, 2003-ban, Társadalmi programokat hirdettek meg, amelyek kiemelt célcsoportokra irányultak (digitális oktatóanyag, "intelligens település", fogyatékosok, kisebbség, idősek, stb.). A programok megvalósításához az ún. "Sikeres nemzet" stratégiát rendelték, amely a Kiemelt Központi Programok ( MITS) néven fut, az ágazati- és informatikai részstratégiákból épül fel, s a Nemzeti Fejlesztési Terv részét képezi. A MITS bankszektor számára különösen fontos részstratégiái: az elektronikus aláírás, valamint az intelligens kártya részstratégia, továbbá a biztonság növelése. A kártyaalkalmazások elterjesztésében a bankoknak kiemelt szerepük van, mivel a multiapplikációs kártya alkalmazása teremti meg a közigazgatás és a bankszektor együttműködésének lehetőségét. A Kormány távlati tervei között szerepel a kormányzati portálon keresztül a központi közigazgatási szervekkel történő elektronikus ügyintézés/fizetés egyablakos lehetőségének a megteremtése, amelyhez a bankokkal való együttműködés kereteit is ki kell alakítani.

Bódi Antal, a Kopint Datorg Rt. Kormányzati Portál Divízió vezetője, az Internet alapú közkapcsolatokról és közszolgáltatásokról tartott előadást. Bemutatta, hogy a "szolgáltató állam" az Internet segítségével hogyan tud megfelelni a kor kihívásainak. Az internetes állami szolgáltatások fő jellemzői: az információ, az interakció és a transzformáció. A Kormányzati Portál a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a közigazgatási intézmények az állampolgárokkal és más szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tudjanak fenntartani. A portál lehetőséget nyújt a vélemények megismerésére, különböző fórumokon hozzászólások megtételére. A jövő legfontosabb feladata az E-kormányzat Stratégia és Programterv kidolgozása 2005-re. Ebben kiemelt helyet foglal el az EU Integráció Átfogó Program.

Az Internet bankok Magyarországon témakörben Mészárosné Divinyi Mariann az Inter- Európa Bank divízió vezetője a bank tapasztalatai alapján mutatta be az internetes banki kiszolgálás hazai történetét, az ügyfélszám alakulását, a banki célcsoportokat, a régi és új fogyasztók elvárásait, használati szokásait, a bankok fejlesztésnél figyelembe vett szempontjait.

Lovastyik Ádám a HBW Express Takarékszövetkezet igazgatója az internet bankok piacformáló hatásain belül a nehézségekre és a gyermekbetegségekre helyezte a hangsúlyt, s kitért a technikai fejlődés révén nyújtott távlatokra.

Kadlecovits Ákos, a CIB főosztályvezetője a jövőképpel, a várható változásokkal, a tömeges elterjedtség kritériumaival foglalkozott. Kitért arra, hogy az internetes bankolásnak milyen lehetőségekei vannak, s ehhez milyen fejlesztési stratégiák rendelhetők. Előadását egyúttal a délutáni workshop vitaindítójának szánta, amelyen a bankok szakértői elmondták saját tapasztalataikat, problémáikat, fejlesztési elképzeléseiket. Felvetették, hogy a bankoknak fejlesztési stratégiájukat célszerű lenne összehangolni, s egységesen igazodni a kormányzat elképzeléseihez, hogy a bankok meg tudjanak felelni az elvárásoknak.

3. Bankkártya Fórum

A Bankkártya Fórum 2003. október 20. -án, 26 banki képviselő részvételével tartotta meg soron következő ülését.

A tagok elsőként dr. Varga István, a PSZÁF Fogyasztóvédelmi főosztály, majd Prágay István, az MNB Pénzforgalmi, emisszió szabályozási és -szervezési főosztály vezetőjének előadását hallgatták meg.

Dr. Varga István azokat a szabályokat ismertette, amelyek a banki, pénzügyi területet érintik az EU csatlakozás kapcsán. Részletesen kitért a bankkártyás üzletágra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokra. Előadása során fölvázolta az említett terület EU-s intézményi rendszerét. Megemlítette, hogy az EU honlapján, a pénzügyi területtel kapcsolatos anyagok, szabályozások a Belső Piaci Főigazgatósághoz tartozó oldalakon találhatók meg. Beszélt az EU és a PSZÁF fogyasztóvédelmi stratégiájáról, az egységes jogi háttér megteremtésének szükségességéről, a tagállamok közötti, határon átnyúló pénzügyi viták rendezésére létrehozott FIN-NET fórumról és továbbfejlesztéséről, valamint a kártya letiltásra fölállítandó egységes telefonvonalról. Előadásában kitért az adósnyilvántartó rendszerek összekapcsolhatóságának problematikájára.

Prágay István ismertette azt, hogy az EU pénzügyi területre vonatkozó szabályrendszeréből mely ajánlás, iránymutatás, vagy szabályozás a magyar pénzügyi jogrendszerbe hogyan került beépítésre. Fölhívta a figyelmet arra, hogy 2004. májustól az EU, pénzügyi területre vonatkozó "Regulation"-jei automatikusan a magyar banki szabályozás részévé válnak. Részletesen beszélt arról, hogy az egységes fizetési terület (Single Payment Area) kiépítésén dolgozó European Payment Council, amelynek 2003. október 30-31. napjain tartandó ülésén a Bankszövetség főtitkárával vesznek majd részt, 8 ajánlást, irányelvet dolgozott ki az egységes eurófizetési térségre.

A szervezet a következő négy pontban foglalta össze célját:

• a csalások elleni védekezés,
• nyílt verseny az európai piacon a kártyák széleskörű használatának az elterjesztésében,
• koherens szabályozás,
• szabványosítás az autorizáció, a klíring, és a terminálok specifikációja területén.

az oldal tetejére