Kommunikék

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye - 2018. április 20.

A Magyar Bankszövetség 2018. április 20-án megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úr, valamint Gerhardt Ferenc úr, a Magyar Nemzeti Bank Alelnöke vettek részt.

 

A Testületi Ülés megemlékezett a Magyar Bankszövetség elnökségének tragikus hirtelenséggel elhunyt tagjáról, Urbán Zoltán úrról, az Eximbank volt vezérigazgatójáról.

A Testületi Ülés a Magyar Bankszövetség elnökségének új tagjává Bernáth Tamást (MFB – Elnök-vezérigazgató) választotta meg.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2017-es év kapcsán arról adhatunk számot, hogy a magyar bankszektor a 2008-at követő hosszú, nehéz időszak után kiemelkedő évet zárt. A múlt év eredményessége illeszkedik a nemzetközi és a régiós tendenciákhoz. Az elért nyereség jellemzően eredménytartalékba került, ami a bővülő hitelaktivitáson keresztül a gazdaság gyorsuló növekedését segíti elő. A bankszektor pozitív eredményét a szektor stabil működése mellett a hitelezési kockázati költségek kedvező alakulása alapozta meg. Ugyanakkor a dinamikus technikai fejlődésnek és a változó ügyféligényeknek való megfelelés folyamatos megújulást, alkalmazkodást és innovációt kíván a szektor szereplőitől.

„A bankszektor csak kiszámítható jogi, adózási és irányítási feltételeket biztosító gazdasági közegben tudja hatékonyan szolgálni a gazdaság fejlődését, amelynek a többi szereplője is hasonló környezetet vár el. Ezért továbbra is az együttműködésekre, a gondos szakmai egyeztetésekre helyezzük a hangsúlyt a jogalkotókkal és a hatóságokkal való kapcsolatainkban.” – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A magyar bankszektor valamennyi szereplője felsorakozik amellett a meghatározó közös cél mellett, hogy a pénzügypolitikában erősödjön a folytonosság és a kiszámíthatóság. A vállalkozások és a hitelezők számára rövid és hosszú távon is ez biztosíthatja az eredményes működést. Az európai uniós források dinamikus felhasználása után új időszak következik, ahol minden gazdasági szereplőnek meg kell találnia azt a versenyképes fejlődési pályát, amely a jövőjét meghatározza. A szükségessé váló átalakítások és fejlesztések finanszírozásához a hazai bankszektor kellő tőkeerővel és likviditással rendelkezik.

Nem feledkezhetünk el a nemzetközi versenyhelyzetről sem. Versenyképességünk javítása szempontjából elengedhetetlen, hogy az előttünk álló években a bürokratikus túlszabályozások nemzeti leküzdésével az elsők között kerüljünk ki az európai államok közt zajló szabályozói versenyből. E cél elérését nagymértékben segítheti, ha a jogalkotó már a szabályozás kezdeti stádiumában bevonja a pénzügyi szektor képviselőit a jogszabály előkészítési folyamatba. A magyar gazdaság fenntartható és jó teljesítményéhez, valamint az országhatárokon átnyúló bővüléséhez a finanszírozó magyar hitelintézeteknek vissza kell szerezniük, majd meg kell tartaniuk régiós versenyképességüket. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk az egykoron átmeneti válságmenedzselésként bevezetett extra terhek kivezetését. Így

  • a banki és pénzintézeti különadók ütemezett kivezetésének véghezvitelét,
  • a gazdaságfehérítést és a készpénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, és ezen belül
  • az ingyenes banki szolgáltatások (pl. a havi 150 ezer forintos készpénz felvétel) utáni minden formájú adó vagy illeték eltörlését.

A magyarországi pénzpiac része az európai és a globális piacnak. Olyan időkben, amikor a protekcionista tendenciák a magyar gazdaságra is veszélyt jelentenek, érdekeink érvényesítése csak az Európai Unió egységes fejlődése és a gazdasági integráció elmélyítése mellett biztosítható, ezért elkötelezettek vagyunk e célok mellett. Támogatandónak tartjuk továbbá a Brexit tárgyalások olyan lezárását, melynek eredményeként a meglévő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak.

A globális bankszabályozások területén pedig kívánatosnak tartjuk a nemzetközileg egységes alkalmazást, hogy az Európai Unió pénzügyi rendszerének fejlődése, és gazdaságának bővülése versenyhátrányoktól mentesen, és fenntarthatóan mehessen végbe.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a hitelintézeti szektor működéséhez és fejlődéséhez. 2018-ban a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:

  • Gáspár Bence (OTP Bank) a hitelintézeti szektorban végzett kiemelkedő kommunikációs tevékenységéért és elkötelezettségéért;
  • Jeges Rita (Erste Bank) a Magyar Bankszövetség munkájának áldozatos és konstruktív támogatásáért;
  • Király Marcell (K&H Bank) a bankszektor vállalatfinanszírozási és KKV fejlesztési területén végzett kiemelkedő munkájáért;
  • Nagy Róbert (Garantiqa Hitelgarancia) a garantált kis- és középvállalati hitelezés növekedéséhez hozzájáruló, kiemelkedő és innovatív tevékenységéért;
  • Rankó Attila (Deutsche Bank) a pénzforgalom és az európai bankszabályozás adaptációja területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Budapest, 2018. április 20.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye - 2017. május 12.

A Magyar Bankszövetség 2017. május 12-én megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökei vettek részt. A Testületi Ülésen teljes tisztújításra is sor került.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

 

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2016-os év kapcsán bizakodóan számolhatunk be arról, hogy a bankszektorban már egy trendforduló pozitív jelei mutatkoznak, ami stabilizáló, sőt dinamizáló tényező lehet a hazai gazdaság növekedésében.

Különös súlyt ad ennek, hogy a hitelintézeti szektor 2008 óta folyamatosan jelentős veszteségeket szenvedett el. Következményként a belső költségszínvonal rendkívüli mértékű zsugorítása ment végbe. A költségcsökkentést ugyanakkor elfedi a költségként könyvelt tranzakciós illeték és a különadók rendkívül magas szintje. Mindez az elmúlt évtizedben együtt járt számos fejlesztés kényszerű elhalasztásával is.

2016-ban az általános gazdasági helyzet javulása, a piacok élénkülése egyszeri lehetőséget teremtett a banki céltartalékok csökkentésére. A kártyatársasági részvények értékesítése, valamint a külföldi piacokról származó osztalékok szektor szinten markáns, de egyszeri vagy speciális bevételt jelentettek.

„A következő években piaci és innovációs kihívásokra válaszolva a bankszektor jelentős IT beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. Ugyanakkor a bankoknak fenn kell tartaniuk a szigorú költséggazdálkodást, amellyel középtávon is csak mérsékelt, érdemben az európai átlag alatti nyereség biztosítható.” – mondta el Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség újraválasztott elnöke.

A bankszektor tevékenységét a tapasztalatok konstruktív értékelése és a pozitív előretekintés határozza meg, valamint a nemcsak hazai, hanem a nemzetközi térben is folyó intenzív verseny. Hazánk nemzetközi szerepvállalása, regionális súlya megköveteli a termelés növelését és a gazdasági együttműködés kiterjesztését, amihez a fejlesztési forrásokat a bankszektor képes nyújtani. A finanszírozás kétoldalú bizalmi rendszere ugyanakkor szükségessé teszi a bankszektor reputációjának helyreállítását, amely minden döntéshozó felelőssége. A gazdaság gyors ütemű, tervezhető fejlődésének elősegítéséhez a finanszírozóknak is kiszámítható szabályozásra van szükségük. Ide tartozik a különadók európai szintre való csökkentése, a tranzakciós illeték kivezetése és a jelzáloghitelezői jogérvényesítés megfelelő jogszabályi biztosítása. Ez utóbbi megköveteli a hatástanulmányokra alapozott, előre tervezett és egyeztetett változtatásokat.

A digitalizáció soha nem látott intenzitással alakítja át a hitelintézeti szolgáltatásokat. A digitalizációs fejlesztések költségei hosszú éveken át meghatározó kiadási tételei lesznek a bankszektornak, míg a bevételi / költségcsökkentési hatások majd csak hosszabb távon lesznek érzékelhetőek. A digitális előrelépés folyamatát úgy lehet biztonságosan végrehajtani, hogy a fejlesztések a valós ügyféligények mértékéig, és azok változásaival szinkronban valósuljanak meg. Ehhez alapfeltételként számítunk a magyar és az európai jogalkotás, valamint a bankfelügyelet terén a szakmai együttműködések elmélyítésére/fokozására. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat a bürokratikus és adminisztratív terhek csökkentésével látjuk biztosíthatónak.

A világgazdaság is átalakulóban van, az új kihívások sokrétűek. A világ két legfejlettebb gazdasági régiójának, az Európai Uniónak és az észak-amerikai gazdasági övezetnek a partneri és pénzügyi együttműködése biztosítja az életszínvonal megfelelő szinten tartását és a fejlődés folyamatos lehetőségét. Az Európai Unió nemzetközi szerepének növelése tehát közös, így magyar érdek is. Az elmúlt években felértékelődött Kína pénzügyi szerepe, és fennmaradt Oroszország világhatalmi befolyása. A különböző történelmi fejlődés és kultúrák kölcsönös tiszteletben tartásával, a párbeszéd és a közös érdekek talaján további gazdasági és pénzügyi lehetőségek nyílnak meg. A globális gazdaság és a pénzügyi piacok további organikus fejlődése megköveteli a világgazdasági kulcsszereplők szoros együttműködését. Ezt érdemben tudják segíteni azok a bankházak, amelyek a világ meghatározó országai mellett többek között Magyarországon is aktív tevékenységet folytatnak.

Szektorunk képviseletében állást kell foglalnunk Európa gazdasági haladásának az irányáról és a sebességéről is. A bankházak egységes elveken alapuló, egységes minőségben, ugyanakkor a helyi igények szerint szolgálják ki a teljes európai lakossági és vállalati ügyfélkört. Ez is azt bizonyítja, hogy a kontinentális Európa gazdasági és pénzügyi szempontból akkor lehet erős, befolyásos és tartós egység, ha biztosítani tudja valamennyi régiójának egységes irányba mutató fejlődését, és a ma még hátráltató gazdasági különbségek csökkentését, hosszú távon megszüntetését. Az európai bankházak forrásgyűjtéssel, pénzáramoltatással és hitelnyújtással ezt a – tartósan a kiegyenlítődésre mutató – gazdasági fejlődést biztosítják. Mindebben érdekeik egybeesnek a magyar tulajdonú pénzintézetekkel, amelyek ugyancsak európai színvonalon szolgáltatnak, és egyszerre céljuk és létfeltételük hazánk fenntartható fejlődése.

A Magyar Bankszövetségben háromévente kerül sor tisztújításra, amely a mostani Testületi Ülésen vált esedékessé. Ezen a Magyar Bankszövetség újraválasztotta elnökének Patai Mihályt, alelnökének Becsei Andrást, az Etikai Bizottság elnökének Auth Henriket. A következő három évre elnökségi taggá választották Hegedűs Évát, Jelasity Radovánt, Simák Pált, Urbán Zoltánt, Zolnai Györgyöt.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki és partneri munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a bankszektor működéséhez és fejlődéséhez. 2017-ben a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:

  • Batka Anna (Magyar Bankszövetség) – a számviteli, adózási és adatszolgáltatási munkacsoportok évtizeden átnyúló lelkiismeretes irányításáért,
  • dr. Bógyi Attila (OTP Jelzálogbank) – a bankrendszert érintő jogalkotási munkálatok során nyújtott aktív, kiemelkedő tevékenységéért,
  • Makó Zoltán (Készenléti Rendőrség; Nemzeti Nyomozó Iroda) – a bankkártyás bűnözés megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett kiemelkedően hatékony munkájáért,
  • Némethné Szűcs Gyöngyi (Unicredit Bank) – a számviteli szabályozások területén végzett kiemelkedő munkájáért,
  • Weissmüller Gábor (Citibank) – a pénzügyi csalások megelőzése és felderítése kapcsán végzett magas szintű szakmai munkájáért.

 

Budapest, 2017. május 12.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 2016. április 8-i Testületi Ülésének közleménye

A Magyar Bankszövetség megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett részt vett Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter, valamint jelen voltak a Magyar Nemzeti Bank alelnökei is.

A Testületi Ülésen a Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek.

A globális gazdaság és a pénzügyi piacok változásai felhívták a figyelmet arra, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszaállítása kulcsfontosságú feladat. Ennek részeként átlátható és egyben kiszámítható pénzügyi szabályozást szükséges biztosítani az ügyfelek, a befektetők, és a piaci szereplők számára. Mindezt egy olyan ágazatban, amelynek a bevételei rendkívül alacsony kamatkörnyezetben folyamatosan csökkennek, miközben az ágazati adóterhelése pedig kiugróan magas. Mindezek következményeként a hazánkban működő bankok jövedelmezősége nem éri el a nemzetközileg elvárt minimum szintet.  A magyar bankszektor vezetői bíznak a magyar gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésében, melyet megfelelő szabályozói és társadalmi környezetben tudnak még aktívabb szerepvállalással elősegíteni, dinamizálni – emelte ki előadásában Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. A 2015. februári szándéknyilatkozat és a kormányzattal folytatott konstruktív munka új bizalmi alapot és pozitív jövőképet hozott a szektor és a befektetők számára. Az azt követő időszak együttműködése ezen a megerősített alapon tudott elindulni.

A hitelintézeti szektor szerves része a gazdaságnak, az egyik sikere a másikét is magával vonja. Üdvözöljük, hogy a válságkezelés részeként bevezetett, bankokat sújtó adók szerződés szerinti csökkentése 2016-ban elkezdődött. A pénzügyi intézmények azonban több százmilliárd forintos éves befizetésükkel továbbra is a legnagyobb magyarországi adófizetők között maradtak. A bankszektor működési környezete közvetlen hatást gyakorol a reál-szféra aktivitására is. A kiszámíthatóság iránti általános üzleti és társadalmi elvárásoknak való megfelelés a további fejlődés alapja.

A lakásfinanszírozás hagyományosan központi eleme a lakossági banki tevékenységeknek. A Családi Otthonteremtési Kedvezményére alapozva, a magyar lakosság számossága és demográfiai helyzete alapján a bankszektor a klasszikus hitelintézeti eszközökkel kész és képes arra, hogy megfinanszírozza a szükséges újlakásépítéseket.

A gazdasági válság hatására a nagyvállalati körben érzékelhetően emelkedett a külső finanszírozás a hazai hitelezés rovására. A kis- és középvállalati ügyfélkörben, jelentős részben a jegybanki, továbbá a kkv hitelezésért felelős állami pénzintézetek programjainak eredményeként, sikerült a hitelállományt növelni. Előre tekintve, a hitelkereslet növekedésével a kis- és középvállalati állomány jelentősebb bővülését várjuk, amit az alacsony kamatszint, a szűkülő hitelmarzsok és a jegybanki új programok is segítenek.

Az európai banki közösség egységes szabályozása új versenyhelyzetet hoz, amelyben a tőkeerő, és a költséghatékonyság alapján fog a piac átalakulni. Az átalakulás a tulajdonosi kapcsolódások alapján a magyarországi bankszektort is érinti. Ezért foglalunk állást a túlszabályozásokkal szemben, ugyanakkor a túlzott módon meghatározott tőkekövetelmények és likviditási előírások visszafogása mellett. Az európai pénzügyi piac működése és további fejlődése szempontjából az Európai Unió minden jelenlegi tagországára, így Nagy-Britanniára is szükség van. Ugyanekkor a közép-kelet európai régió súlyának növelése érdekében kívánatos az uniós piac déli bővítése, amely a magyar pénzpiac regionális szerepét is erősítené.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a tagintézeti munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a bankszektor működéséhez és fejlődéséhez. 2016-ban a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díjában részesült:

  • dr. Baki József (FHB Bank) az adatvédelem és a banktitok-szabályozás alkalmazása,
  • dr. Csere Bálint (OTP Bank) - az elszámolás és a magáncsőd hitelintézeti megfelelésének kialakítása,
  • Horváth-Szladek Zoltán (Erste Bank) - a magáncsőd és végrehajtási rendeletei kidolgozásának támogatása,
  • Kárpáti Gabriella (Eximbank) - az EXIM munkacsoport szakmai irányítása,
  • Tódor Péter (Budapest Bank) - a hitelek forintosításának gyakorlati előkészítése,
  • dr. Toma Vanda (CIB Bank) – az elszámolási jogszabályok gyakorlati megvalósítása területén végzett kiemelkedő munkájáért.

Budapest, 2016. április 8.

Magyar Bankszövetség