Sajtóközlemények

2018. április 20.

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye

A Magyar Bankszövetség 2018. április 20-án megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úr, valamint Gerhardt Ferenc úr, a Magyar Nemzeti Bank Alelnöke vettek részt.

 

A Testületi Ülés megemlékezett a Magyar Bankszövetség elnökségének tragikus hirtelenséggel elhunyt tagjáról, Urbán Zoltán úrról, az Eximbank volt vezérigazgatójáról.

A Testületi Ülés a Magyar Bankszövetség elnökségének új tagjává Bernáth Tamást (MFB – Elnök-vezérigazgató) választotta meg.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2017-es év kapcsán arról adhatunk számot, hogy a magyar bankszektor a 2008-at követő hosszú, nehéz időszak után kiemelkedő évet zárt. A múlt év eredményessége illeszkedik a nemzetközi és a régiós tendenciákhoz. Az elért nyereség jellemzően eredménytartalékba került, ami a bővülő hitelaktivitáson keresztül a gazdaság gyorsuló növekedését segíti elő. A bankszektor pozitív eredményét a szektor stabil működése mellett a hitelezési kockázati költségek kedvező alakulása alapozta meg. Ugyanakkor a dinamikus technikai fejlődésnek és a változó ügyféligényeknek való megfelelés folyamatos megújulást, alkalmazkodást és innovációt kíván a szektor szereplőitől.

„A bankszektor csak kiszámítható jogi, adózási és irányítási feltételeket biztosító gazdasági közegben tudja hatékonyan szolgálni a gazdaság fejlődését, amelynek a többi szereplője is hasonló környezetet vár el. Ezért továbbra is az együttműködésekre, a gondos szakmai egyeztetésekre helyezzük a hangsúlyt a jogalkotókkal és a hatóságokkal való kapcsolatainkban.” – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A magyar bankszektor valamennyi szereplője felsorakozik amellett a meghatározó közös cél mellett, hogy a pénzügypolitikában erősödjön a folytonosság és a kiszámíthatóság. A vállalkozások és a hitelezők számára rövid és hosszú távon is ez biztosíthatja az eredményes működést. Az európai uniós források dinamikus felhasználása után új időszak következik, ahol minden gazdasági szereplőnek meg kell találnia azt a versenyképes fejlődési pályát, amely a jövőjét meghatározza. A szükségessé váló átalakítások és fejlesztések finanszírozásához a hazai bankszektor kellő tőkeerővel és likviditással rendelkezik.

Nem feledkezhetünk el a nemzetközi versenyhelyzetről sem. Versenyképességünk javítása szempontjából elengedhetetlen, hogy az előttünk álló években a bürokratikus túlszabályozások nemzeti leküzdésével az elsők között kerüljünk ki az európai államok közt zajló szabályozói versenyből. E cél elérését nagymértékben segítheti, ha a jogalkotó már a szabályozás kezdeti stádiumában bevonja a pénzügyi szektor képviselőit a jogszabály előkészítési folyamatba. A magyar gazdaság fenntartható és jó teljesítményéhez, valamint az országhatárokon átnyúló bővüléséhez a finanszírozó magyar hitelintézeteknek vissza kell szerezniük, majd meg kell tartaniuk régiós versenyképességüket. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk az egykoron átmeneti válságmenedzselésként bevezetett extra terhek kivezetését. Így

  • a banki és pénzintézeti különadók ütemezett kivezetésének véghezvitelét,
  • a gazdaságfehérítést és a készpénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, és ezen belül
  • az ingyenes banki szolgáltatások (pl. a havi 150 ezer forintos készpénz felvétel) utáni minden formájú adó vagy illeték eltörlését.

A magyarországi pénzpiac része az európai és a globális piacnak. Olyan időkben, amikor a protekcionista tendenciák a magyar gazdaságra is veszélyt jelentenek, érdekeink érvényesítése csak az Európai Unió egységes fejlődése és a gazdasági integráció elmélyítése mellett biztosítható, ezért elkötelezettek vagyunk e célok mellett. Támogatandónak tartjuk továbbá a Brexit tárgyalások olyan lezárását, melynek eredményeként a meglévő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak.

A globális bankszabályozások területén pedig kívánatosnak tartjuk a nemzetközileg egységes alkalmazást, hogy az Európai Unió pénzügyi rendszerének fejlődése, és gazdaságának bővülése versenyhátrányoktól mentesen, és fenntarthatóan mehessen végbe.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a hitelintézeti szektor működéséhez és fejlődéséhez. 2018-ban a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:

  • Gáspár Bence (OTP Bank) a hitelintézeti szektorban végzett kiemelkedő kommunikációs tevékenységéért és elkötelezettségéért;
  • Jeges Rita (Erste Bank) a Magyar Bankszövetség munkájának áldozatos és konstruktív támogatásáért;
  • Király Marcell (K&H Bank) a bankszektor vállalatfinanszírozási és KKV fejlesztési területén végzett kiemelkedő munkájáért;
  • Nagy Róbert (Garantiqa Hitelgarancia) a garantált kis- és középvállalati hitelezés növekedéséhez hozzájáruló, kiemelkedő és innovatív tevékenységéért;
  • Rankó Attila (Deutsche Bank) a pénzforgalom és az európai bankszabályozás adaptációja területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Budapest, 2018. április 20.

Magyar Bankszövetség

Tovább a teljes közleményre >>
2018. március 08.

Miskolci Pénz7 Pénzügyi Kultúra Konferencia és Fintelligence Központ megnyitó

Miskolc, 2018. március 8.

A 2017/2018. tanévben már negyedszer kerül megrendezésre a Pénz7 - a pénzügyi és vállalkozói témahét. A program együttműködő szakmai partnerei − az Emberi Erőforrások Minisztériuma mint projektgazda, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány – küldetésüknek tekintik a gazdasági-pénzügyi szemléletformálást, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetekhez, a tudatos felnőtté váláshoz. A Pénz7 rendhagyó tanórái az egyes korosztályok sajátosságait figyelembe véve, játékosan, színesen, élményszerűen adják át és járják körbe a felelős döntéshez szükséges ismereteket. A témahét lehetőséget teremt arra is, hogy önkéntes pénzügyi szakemberek és vállalkozók bevonásával a napi gyakorlat is közelebb kerüljön a fiatalokhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a Pénz7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon semmilyen márka, kereskedelmi logó nem jelenik meg. A programra évről évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik országszerte: idén már több mint 1200 iskola több mint 200 ezer diákja mintegy 15 ezer rendhagyó tanóra keretében vesz részt a programban.

Tovább a teljes közleményre >>
2018. március 06.

MNB Ingatlankockázati ajánlás

A Magyar Bankszövetség Elnökségének Közleménye

2018. március 6.

Az elmúlt években a kormányzat, a jegybank és a bankszektor számos intézkedést tett a 90 napon túli késedelemmel rendelkező (NPL) hitelek arányának csökkentése érdekében. A felek közös erőfeszítéseinek hatására az NPL hitelek aránya 2010 óta először tíz százalék alá csökkent. A vállalati hitelek terén hasonlóan kedvező folyamat volt megfigyelhető, a nemteljesítő hitelek volumene 320 milliárd forintra, arányuk pedig mintegy 5,2 százalékra csökkent.

 Az NPL arány csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy a vállalati és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalható pozitív hitelezési fordulat fenntartható legyen. A hitelezési aktivitás növekedése azonban kihívások elé is állítja a bankszektort azáltal, hogy bankoknak komoly figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a most felépülő portfoliók esetén az alacsony NPL arány hosszú távon is fenntartható legyen. Az elmúlt időszakban a jó minőségű portfóliók kialakítását és fenntartását a jogalkotó a legjobb banki gyakorlatok összefoglalása és közzététele útján is támogatta. A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy az MNB e körben kiadott szabályozó dokumentumai három új ajánlással bővülnek, az NPL hitelekkel kapcsolatos banki stratégia, illetve a projekthitel- és ingatlanértékelés tárgyában. A most publikált ajánlások erénye, hogy azokat a jegybank a szektor javaslatait is figyelembe véve dolgozta ki, ami segítheti a szabályok hatékony alkalmazhatóságát. A konstruktív együttműködés alapjaira építkezve javasoljuk, hogy a bankok visszajelzései alapján rendszeresen kerüljön sor a jegybanki előírások felülvizsgálatára és finomhangolására, így biztosítva, hogy a hazai bankok ne kerüljenek versenyhátrányba az esetlegesen megengedőbb szabályozói környezeten működő külföldi versenytársaikkal szemben. Ilyen felülvizsgálatra érdemes rendelkezés lehet például a projekthitelek kapcsán a bizonyos feltételek esetén előírt kötelező féléves előtörlesztési mérték szabályainak lazítása, illetve az ingatlan értékek negyedéves újraértékelése szükségességének újragondolása.

A fentiek mellett azonban indokolt szót ejteni a bankszektorra nehezedő szabályozói nyomásról, amely az Országgyűlés és a Jegybank által alkotott szabályoknak és az EU-s normának való megfelelés biztosítása érdekében folyamatos jelentős többlet erőforrást igényel. Az ilyen jellegű nyomás mérsékléséhez az MNB is hozzájárulhat azzal, hogy az ajánlásokban foglaltak teljesítésére a jelenleginél hosszabb felkészülési időt biztosít a bankok részére.

 

A Magyar Bankszövetség Elnöksége

Tovább a teljes közleményre >>
2018. március 05.

Pénz7 Pénzügyi Kultúra Konferencia és Fintelligence Központ megnyitó

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2018. március 5.

 „A pénzügyi oktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakosság kapcsolódni tudjon a pénzügyi világhálóhoz, kezelni tudja a hiteleket és a megtakarításokat, továbbá értse és megértse a pénzügyi rendszer működését és kockázatait. A pénzügyi kultúra fejlesztése a kormányok, az oktatási intézmények és a pénzügyi szféra közös feladata. Végső soron pedig a gazdaság teljesítőképességét növeli a társadalom pénzügyi kultúrájának és ismeretének a növelése” – mondta el Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára a Miskolci Egyetemen rendezett Pénz7 ünnepi eseménysorozat felvezetésében.

 A kormányzat által elfogadott „Pénzügyi Tudatosság Fejlesztésének Stratégiája” a következő 7 évre határozza meg a kiemelt cselekvési pontokat, ezek közül is kiemelve a pénzügyi edukáció és a szemléletmód fejlesztését, melyek a siker kulcs tényezői – mondta el Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a Miskolci Egyetem FINTELLIGENCE Pénzügyi Oktatási Centrumának az átadásán. A FINTELLIGENCE Központ a pénzügyi oktatásoknak és tudományos kutatásoknak olyan központja, mely a legkorszerűbb digitális eszközök alkalmazásával és interaktív kiállítással hozza közelebb a pénzügyi ismeretet és kultúrát az ifjúság számára.

A Miskolci Egyetemen szeptemberben már elkezdődött a Pénzügyi kultúra tantárgyat oktatása. Ezen az egyetemi oktatók és külső – köztük a Magyar Nemzeti Bank, az NGM és a hazai pénzintézetek - szakembereinek a bevonásával próbaoktatásra került az első magyar nyelvű, átfogó Pénzügyi Kultúra könyv, mely a jövőben a hazai pénzügyi kultúra oktatás meghatározó felsőoktatási tankönyve lehet – mondta el Veresné Somosi Mariann a Gazdaságtudományi Kar dékánja és Pál Tibor a kapcsolódó szakmai konferenciát szervező Pénzügyi és Számviteli intézet igazgatója. Büszkén számoltak be arról, hogy a pán-európai Money Week (magyarul Pénz7) eseménysorozatnak a Miskolci Pénz7 Tudományos Konferencia meghatározó eseményévé nőtte ki magát. Az idei eseményen 400 résztvevő 9 szakmai tudományos előadást, két kerekasztal beszélgetést és egy könyvbemutatót hallgathatott meg, továbbá  a Fintelligence Központ átadásán vehetett részt.  A Fintelligence Központ a Magyar Bankszövetség szakmai és szervezői közreműködésével, továbbá az OTP, az MFB és a Mastercard főtámogatóként meghatározó, valamint a GIRO, a BÉT, a BISZ, a Garantiqa, az OBA, a Pénztárszövetség és a BNL további anyagi hozzájárulásával valósult meg. 

Tovább a teljes közleményre >>
2017. december 30.

Emlékezés Urbán Zoltánra

Megrendülve kaptuk a hírt, hogy nagyrabecsült vezetőtársunk, Urbán Zoltán földi pályafutása véget ért. Közel három évtizeden át aktív részese volt a magyar gazdaság fejlesztésének, melyet hazai és nemzetközi banki szerepvállalással segített. Emberi tisztesség, szakmai alázat, baráti segítőkészség kísérte végig életét.

A feltámadás reménységével köszönök el tőle, a Magyar Bankszövetség kiváló elnökségi tagjától, barátomtól, az Eximbank vezérigazgatójától, két gyerek édesapjától.

Kovács Levente

Magyar Bankszövetség főtitkár

Tovább a teljes közleményre >>
2017. december 05.

Érintőkártya biztonság – SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ - 2017. december 5.

ÉRINTÉSSEL FIZETNI – AJÁNLOTT VAGY NEM AJÁNLOTT?

A rendőrség és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatón tisztázta az érintéses bankkártyák kapcsán a közösségi médiában keringő álhírek valótlanságát.

A XXI. században egyre többen és egyre többször fizetünk bankkártya segítségével, az érintéses fizetésre alkalmas bankkártyák alkalmazása is rohamosan terjed. A közelmúltban az interneten terjedő álhíreket tapasztalva a rendőrség és a Magyar Bankszövetség 2017. december 5-én közös sajtótájékoztatót tartott.

Németh Ágnes rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője elmondta, hogy megvizsgálták a hír valóságtartalmát, ilyen bűncselekményről szóló bejelentés azonban nem érkezett, ilyen ügyben nyomozást a rendőrség nem folytatott. Az elektronikus zsebtolvajokról szóló álhírek (ugyanazokkal a fotókkal) már évekkel ezelőtt számos országban felbukkantak. Az osztályvezető tájékoztatója során külön kiemelte, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmak valóságtartalmát minden esetben ajánlott ellenőrizni, mielőtt megosztanánk.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője a sajtótájékoztatón ismertette, hogy Magyarország az EKB és egyéb nemzetközi statisztikák szerint is az egyik legbiztonságosabb bankkártya használó ország.

Az érintéses fizetést hazánkban már több éve széleskörűen, gyakran használjuk. A Magyar Nemzeti Bank (2017 második negyedévére vonatkozó) adatai szerint a kártyás vásárlások számának kétharmada történik jelenleg az érintéses technológia használatával. A hazai kibocsátású fizetési kártyák közel 9 milliós darabszámából az érintőkártyák aránya - az első félév végén - mintegy 68 százalék (több mint 6 millió darab). Az érintéses terminálok száma 92 ezer darab, a teljes állomány mintegy 80 százaléka. Az érintéses fizetés 6 évvel ezelőtti magyarországi megjelenése óta a bankkártyás visszaélések számában nincs ehhez kapcsolódó növekedés.

Ugyanakkor időről időre felröppenek hírek, melyek az érintéses fizetés biztonságát kérdőjelezik meg. Az érintéses fizetés felgyorsítja a bankkártyás fizetés folyamatát, de fenntartja a kártyás fizetés sok összetevős biztonságos környezetét.

Sokszori kísérletezéssel ugyan elképzelhető, található olyan helyezet, amikor a nálunk lévő bankkártya képes lehetne kapcsolatba lépni egy elfogadó terminállal tranzakció megvalósítására, azonban, hogy észrevétlenül fizetés valósuljon meg, az több szempontból sem életszerű:

  • Egyrészt a leolvasó eszközzel 2-3 centiméterre kellene észrevétlenül megközelíteni a kártyát, ami meglehetősen nehéz kihívás, hiszen a bankkártyánk általában a tárcában, esetleg több más kártyával együtt különféle helyeken lehet nálunk.
  • Másrészt a tranzakciót megelőzően a terminált adatbevitellel fel kell készíteni a fizetésre– ahogy ezt az üzletekben is látjuk a pénztárosoktól. Ezt a műveletet minden tranzakció előtt feltűnésmentesen kellene elvégeznie a csalónak.
  • Az érintéses típusú tranzakció maximális értékhatára jelenleg 5000 forint.

Ez a csalástípus tehát a csalóknak nagy kockázatot, helyszíni jelenlétet ugyanakkor kisebb összegű bevételt eredményezne.

Ami azonban a legfontosabb: A bankkártyás fizetések mögött egy fizetési rendszer van, vagyis a vásárlás megtörténtét követően az elszámolást bankok és kártyatársaságok felügyelik. A csalónak olyan elfogadó terminállal kellene rendelkeznie, amely bankhoz, elfogadó partnerhez kapcsolódik, aki jóváírja számára az összeget. Ha egy terminállal kapcsolatban a bankok, kártyatársaságok kifejezetten sok csalással érintett tranzakciót tapasztalnak, azonnali vizsgálatba kezdenek, letiltják a terminált. és annak üzemeltetőjéről eljuttathatják az adatokat a felé. Ilyen típusú visszaélés az elfogadó számára 1-2 napon belül ismertté válik. A kereskedő adatai az elfogadó banknál ismertek, rögzítettek, hatósági vizsgálathoz elérhetőek.

Természetesen maga a kártyabirtokos is sokat tehet a biztonságos kártyahasználatért, ha SMS kontroll szolgáltatás segítségével figyelemmel kíséri saját kártyás költéseit. Ha a kártyabirtokos olyan kártyahasználatról kap értesítést, amelyet nem ő kezdeményezett, tehát jogosulatlan tranzakcióról van szó, fontos, hogy haladéktalanul értesítse bankját.

A statisztikák szerint a bankkártyás visszaélések legnagyobb arányban továbbra is az online, internetes vásárlásokhoz kapcsolódnak  - az esetek 72 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz.

Dr. Szabó Henrik címzetes rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa a biztonságos online vásárlással kapcsolatos rendőrségi ajánlásokat osztott meg a résztvevőkkel.

A kapcsolódó videóban az Europol által készített, az online vásárlásokról szóló kisfilmet láthatják.

Tovább a teljes közleményre >>
2017. november 29.

Tovább erősödnek a kínai-magyar pénzügyi és gazdasági kapcsolatok

A Kína és Magyarország közötti pénzügyi együttműködés új szakaszát jelenti, hogy az Asian Financial Cooperation Association (AFCA) megállapodást kötött a Magyar Bankszövetséggel - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szervezet budapesti magas szintű vezetői fórumán.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az AFCA úgy döntött, hogy Magyarországot hídként használja európai kapcsolatai erősítéséhez. A Magyar Bankszövetség és az AFCA, valamint a Kínai Bankszövetség közötti együttműködési megállapodás reményeink szerint hasonlóan jó eredménnyel működő kezdeményezés lesz, mint például a Bank of China budapesti klíring központja - emelte ki Varga Mihály. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mai világgazdaságban már nem egyes országokban, hanem földrészekben és az azok közötti kapcsolatokban kell gondolkodnunk. Ezért is fontos számunkra, hogy az AFCA-hoz csatlakozó országok elsősorban a globális pénzügyi stabilitás érdekében kívánnak fellépni - fűuze hozzá.

Budapest, 2017. november 29.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Közleménye a Magyar Bankszovetség és az Asian Financial Cooperation Associaton (AFCA) együttműködéséről

Tovább a teljes közleményre >>
2017. március 09.

Pénzügyi kultúra konferenciát rendeztek a Miskolci Egyetemen a páneurópai Pénz7 keretében

A Miskolci Egyetem Pénzügyi és Számviteli Intézete 2017. március 8-án kilencedik alkalommal rendezte meg Szakmai Napját, melynek témái ezúttal a Magyar Bankszövetség társszervezésében a pénzügyi kultúra köré csoportosultak – kapcsolódva ezzel a Pénz7 pénzügyi kultúra-fejlesztő eseménysorozatához.

„A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra” címet viselő tudományos konferencia szakmai kapcsolódást és párbeszédet teremtett meg az egyetemi oktatók, hallgatók és a hitelintézeti szektor szakemberei között.

Tovább a teljes közleményre >>
2017. március 09.

Pénz7 – Sajtóközlemény – 2017.03.06

Bankoljunk okosan és vállalkozzunk együtt!

Indul a Pénz7, a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete

Budapest, 2017. március 6. – Bankoljunk okosan, és vállalkozzunk együtt! Idén már két témával is foglalkozik a Pénz7. A kezdeményezés a korábbi sikerekre alapozva bekerült a tanév hivatalos rendjébe, mégpedig a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás témaheteként.. A továbbfejlesztett eseménysorozatra óriási érdeklődés mutatkozott országszerte: több mint 1100 iskola jelentkezett a programra; a mintegy 11 000 tanórán résztvevő diákok száma pedig meghaladja a 160 ezret. A gyakorlati tapasztalatokat több mint 400 önkéntes szakértő hozza el a tanórákra.

Tovább a teljes közleményre >>