BESZÁMOLÓ

a Bankszövetség 2003. II. negyedéves tevékenységéről

Budapest, 2003. július

TARTALOMJEGYZÉK

I. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS *

II. HITELKONSTRUKCIÓK *

III. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS *

IV. SZÖVETSÉGI ÉLET, RENDEZVÉNYEK *

I. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. Az Alkotmány módosításáról, a jogalkotásról, az Alkotmánybíróságról és egyéb tárgykörökről szóló kormány-előterjesztés és törvényjavaslatok

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt szükséges az Alkotmányban a jogalkotással összefüggő kérdések, és az Alkotmánybíróságról szóló rendelkezések módosítása.

A törvénycsomag új törvénytervezetet tartalmazott az Alkotmánybíróságról. E törvényhez pontosító jellegű észrevételeket fűztünk. Javasoltuk az összeférhetetlenség eseteinek bővítését, az alkotmánybírák megválasztásával kapcsolatos, az Országgyűlés részéről tanúsított esetleges mulasztás esetére történő rendelkezés kidolgozását. Felvetettük, hogy az Alkotmánybíróság részére történő adatközlés szabályai és a hitelintézeti törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései kerüljenek összehangolásra.

A törvénycsomag tartalmazta a jogalkotásról szóló törvény tervezetét, amelyet már egy korábbi változatban véleményeztünk. Javaslatot tettünk az un. salátatörvények szűkebb körre történő visszaszorítására, felvetettük az MNB elnöki rendelet jogforrási hierarchiában elfoglalt helyének pontosítását, szorgalmaztuk, hogy a jogszabályok szakmai indokolása legyen közzé téve az elektronikus jogszabály gyűjteményekben, vagy a jogalkotó szervezetek honlapján.

Végül, mint a Bankszövetség számára kiemelkedően fontos kérdést, kifogásoltuk, hogy a kormány elé terjesztendő jogszabály-tervezetekről azok a szervezetek nyilváníthatnak véleményt, amelyek véleményezési jogosultságát külön jogszabály írja elő. Hangsúlyoztuk, hogy ez visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest is. A társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek véleményezési jogosultságát egy-egy konkrét jogi szabályozási tárgykörre vonatkozóan ugyanis nagyon ritkán írják elő a jogszabályok, pl. a hitelintézeti törvény esetében sem mondja ki jogszabály nevesítve a Magyar Bankszövetség véleményezési jogosultságát. A jogalkotási törvény jelenleg hatályos szövege e tekintetben megnyugtató, mert az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek részvételéről rendelkezik. Változatlanul kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, hogy a jogszabályalkotók már az előkészítés, a szakmai egyeztetés fázisában megismerjék a szakmai szövetségek véleményét.

2. Elektronikus cégeljárás

Az Igazságügyi Minisztérium két ízben, 2003. áprilisában és májusában küldte meg az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló kormány-előterjesztés és törvényjavaslat tervezetét. Mindkét ízben tettünk észrevételeket a tervezetekhez. Első alkalommal javasoltuk, hogy a tervezet foglalkozzon az elektronikus cégiratok elfogadóinak, felhasználóinak jogosultságairól és kötelezettségeiről. Felvetettük, hogy az előterjesztés térjen ki a hitelintézetek adatszolgáltatási és igazolás kiadási kötelezettségei teljesítésének módjára. A tervezet elképzelése szerint a cégbíróság szerezné be az egyes cégek alapításához szükséges hatósági engedélyt az alapítók helyett. Az előterjesztés nevesítette is a PSZÁF-ot, a GVH-t és a Szerencsejáték Felügyeletet, amellyel on-line kapcsolatot építenének ki e célból. Ezt a rendelkezést kifogásoltuk, és az intézkedés célszerűtlensége mellett érveltünk. Javaslatunkat figyelembe vették, és a következő változatból ez a rendelkezés már kimaradt. Emellett több pontosító jellegű észrevételt tettünk.

A törvénytervezet következő észrevételezési fordulójában azt kifogásoltuk, hogy az illeték és igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyják a pénzforgalmi jogszabályok és a jegybanktörvény rendelkezéseit. A törvénytervezet szerint ugyanis a cégbejegyzésre vonatkozó eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat internetes honlapján is meg lehetne fizetni, sőt a közzétételi költségtérítést ez a szolgálat utalná tovább az Igazságügyi Minisztérium számlájára. Hangsúlyoztuk, hogy ez a tervezet szerinti megoldás nem kivitelezhető, és ellentétes a pénzforgalmi jogszabályokkal. Javasoltuk, hogy ebben a kérdésben külön egyeztessenek az MNB-vel, de ha szükséges, a bankok is szívesen bekapcsolódnak az erre vonatkozó rész kimunkálásába. Felvetettük, hogy a végrehajtási jogszabályokat a törvénytervezettel együtt kellene elkészíteni, mert maga a törvény is csak 2005. január 1.-vel lépne hatályba.

3. Bankbiztonság

A bankbiztonság követelményeinek kormányrendeletben történő szabályozása mindeddig nem történt meg a kérdéskör összetettsége miatt. A legutóbbi tervezettel kapcsolatban további adatvédelmi és biztonsági észrevételek merültek fel. Az egyeztetések gyorsítása és szempontjaink elfogadtatása érdekében a Bankbiztonsági Munkabizottság ülésére meghívtuk a Belügyminisztérium véleményezésben illetékes munkatársait. A megbeszélés egyben azt is szolgálta, hogy a további egyeztetések, illetve jogszabály előkészítések során közvetlen munkakapcsolat létesítsünk és a bankok érdekérvényesítési lehetőségeit tágítsuk.

A kapcsolatfelvételt követően a BM Bűnmegelőzési Helyettes Államtitkára dr. Hegedűs András úr további kapcsolatfelvételt kezdeményezett a Bankszövetség vezetésével a bankok és kereskedelmi létesítmények ellen elkövetett rablások, egyéb bűncselekmények megelőzésében létrehozandó szélesebb körű együttműködésre. Az együttműködés fontos területének a készpénzkímélő fizetési formák további elterjesztését, a készpénzforgalom csökkentését jelölte meg.

4. A pénzmosás és terrorizmus megelőzését szolgáló tevékenység és események

A közelmúltban Magyarország lekerült a további megfigyelést igénylő országok listájáról is.

Normál országként történő kezelésünk megtartása érdekében azonban legalább a jelenlegi szintet, illetve a Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003: XV. törvényben foglaltak betartását biztosítani kell.

A törvény előírásainak megfelelően, ez év végéiig a bankoknak ügyfélkörük teljes körű azonosítását kell elvégezniük, mivel 2004. január 1.-től a bankok csak azon ügyfelek tranzakcióit hajthatják végre, amelyekről a törvényben foglalt cég-, illetve személyi adatokkal rendelkeznek.

A témáért felelős szakemberek jelzése szerint igen jelentős számú olyan ügyfele van a bankoknak, akiknek a törvényben előírt adataival nem rendelkeznek, ami miatt az év utolsó negyedében, a bankfiókokban nagy számú ügyfél megjelenésére kell számítani.

Jelenleg az adathiányok feltérképezése a bankok jelentős részében már folyamatban van.

A Pénzmosás és terrorizmus megelőzését elősegítő Bankszövetségi munkabizottság egyeztetést kezdeményezett egyrészt az ügyfelek irányába történő felhívások időpontjának és az ezzel kapcsolatos hirdetmény szövegének egységesítésére abból a megfontolásból, hogy emiatt az egyes bankokat ne érje “versenyhátrány”. Másrészt a hirdetmények, felhívások PSZÁF-fal közösen történő kiadására, abból a megfontolásból, hogy az ügyfelek számára nyilvánvaló legyen, hogy nem banki kezdeményezésről, hanem törvényi kötelezettség végrehajtásáról van szó.

A bizottsági kezdeményezés ezzel kapcsolatban arra irányul, hogy az ügyfelek részére a szeptemberi bankkivonatainak mellékleteként - a PSZÁF korábbi kezdeményezéseihez (panaszügyek, biztosítási kérdések) hasonlóan - felügyeleti körlevelek kerüljenek postázásra.

A PSZÁF illetékesei kezdeményezésünket kedvezően fogadták, és jelenleg folyik a bizottság által elkészített hirdetmény-tervezet szövegszerű egyeztetése. Egyidejűleg körlevélben kerestük meg a bankokat a közös fellépésben való részvételre.

5. A derivatív ügyletek elszámolására, illetve a helyi adó megállapítására vonatkozó szabályok negatív következményei

Az egyik tagbankunk kezdeményezésére szervezett megbeszélésen a résztvevők a könyvvezetési előírások eredményre gyakorolt hatásával, illetve a jogszabályok megváltoztatásának a lehetőségével foglalkoztak. Bevezetőként a PriceWaterhouseCoopers képviselői elmondták, hogy az érvényes számviteli és adózási szabályok torzítóan hatnak a bankok eredményére és fizetett adójára. A helyi adó alapjának megállapításakor csak a befektetési szolgáltatás bevételei vehetők figyelembe, kiadásai azonban nem. A hatályos könyvvezetési szabályok szerint a határidős ügyleteken még nem realizált eredmény nem elszámolható, míg a nem realizált veszteségre céltartalékot kell képezni, ami akadályozza a valós kép kialakítását. Az, hogy a nemzetközi szabványtól eltérő értékelési szabályok milyen nagyságrendű eltérést okoznak egy-egy ügyletre az a piaci ártól függ, ami kiszámíthatatlansághoz vezet. A Magyar Bankszövetség a Pénzügyminisztériumnál korábban már kezdeményezte a szabályok módosítását, amire ígéretet is kapott.

A Dezső, Réti & Antall Landwell ügyvédi iroda képviselője bemutatta, hogy melyek azok a lehetséges jogi érvelések, amelyek alapján elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítse a fennálló szabályozást, ami az alkotmányellenesen beszedett helyi adó visszafizetését eredményezhetné. A Befektetési Szolgáltatók Szövetsége már a múlt év végén alkotmánybírósági beadványban kezdeményezte a szabályozás alkotmányellenességének a megállapítását, mivel az érvényes szabályozás sérti az adózás általánosságának, egyenlőségének és arányosságának alkotmányos alapelveit. A bankok jelentős érdeksérelme miatt az ülés résztvevői indokoltnak tartották, hogy a Magyar Bankszövetség az adott ügyben szintén alkotmánybírósági indítvánnyal éljen, vagy csatlakozzon a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége indítványához. A Szövetség elnöksége ez utóbbi megoldás mellett foglalt állást, felhatalmazva a Főtitkárt, hogy a csatlakozó indítványt illetően konzultáljon a BSZSZ indítványát készítő ügyvédi irodával. A Bankszövetség lépéseiről a Pénzügyminisztérium is tájékoztatást kap, a jogszabály változás elősegítése érdekében.

6. Basel II - CAD 3 munkacsoport

Májusban a bázeli tőkeegyezmény reformjához kapcsolódóan ad hoc munkacsoport alakult, amelynek feladata a Bázeli Bizottság harmadik konzultatív dokumentumával (CP3), illetve az Európai Unió ennek szellemében módosuló tőkemegfelelési direktívájával (CAD 3) kapcsolatos magyar banki vélemény kialakítása. A harmadik konzultatív dokumentumra készített választ a tagbankok körében lefolytatott egyeztetést követően megküldtük a felügyeletnek, amely a konzultációs folyamat értelmében a magyar vélemény kialakításáért felelős. A munkabizottság következő feladata az európai tőkemegfelelési direktíva-tervezet szakmai megvitatása. A 2006-tól a magyar jogba is beépülő direktívához az Európai Bizottság október 22.-ig várja a megjegyzéseket.

7. Az elsődleges állampapír forgalmazói rendszer átalakítása

Az állampapírpiaci elsődleges forgalmazók felkérték a Bankszövetséget, hogy biztosítson fórumot, illetve működjön közre az állampapírpiac továbbfejlesztési stratégiájának kialakításában, különös tekintettel az ország közelgő európai uniós csatlakozására. Emellett fő hangsúlyt kap a csatlakozás után néhány évvel később bekövetkező euró bevezetése, mint olyan kihívás, amely még jelentősebb változást hoz majd ennek a piaci szegmensnek az életében. Az ÁKK az általa kidolgozott felkészülési stratégiát egy munkamegbeszélés keretében július másodikán nyilvános vitára bocsátotta, amelyen lehetőség volt a vélemények ütköztetésére. A vitán a Bankszövetség is részt vett. A legfontosabb kérdés, hogy milyen intézkedéseket kell tenni rövid és hosszú távon annak érdekében, hogy az állampapírpiac, illetve a tágabb értelemben vett fixed income piac ne kerüljön el Magyarországról, ugyanakkor megvalósítható legyen a hatékony integráció. Milyen árjegyzési metodika, milyen kereskedési rendszer és annak mikori bevezetése szükséges ahhoz, hogy ezek a célok megvalósulhassanak.

8. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartásról szóló PM rendelet

A multinacionális vállalatok egyre erősödő világgazdasági szerepéhez szükséges szabályozó rendszer kialakítása és nemzetközi szintű egységesítése érdekében az OECD iránymutatást készít a multinacionális vállalatok által az adóhatóságok számára készítendő belső elszámoló áraik kialakításáról. Kiemelt szerepet játszanak a transzferárakkal kapcsolatos szabályok az EU-ban is, bár a társasági adózás továbbra is a tagállamok szuverenitásának egyik sarkalatos pontja. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény is tartalmaz olyan rendelkezést, amely a vállalatcsoport tagvállalatai között alkalmazott transzferár és a független ügyfelek között alkalmazott szokásos piaci ár közötti eltérés esetére előírja az adóalap módosítását. A PM rendelet e transzferárak megállapításának és dokumentálásának a tartalmi követelményeit állapítja meg.

A Bankszövetség részt vett a rendelet-tervezet véleményezésében, a bankoktól érkezett észrevételek alapján alakította ki az álláspontját különös tekintettel a bankcsoportban jelentkező sajátosságokra.

II. HITELKONSTRUKCIÓK

1. Kis- és középvállalkozások állami támogatásával kapcsolatos banki ügyek

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett pályázatokhoz gyakran szükség van különböző banki nyilatkozatok, pl. felhatalmazói levél, garancia nyilatkozat és szándéknyilatkozat a hitelnyújtásról mellékletként történő benyújtására.

Az ezzel kapcsolatos ügyintézéshez szükséges iratok egységesítésére a bankok javaslatára korábban már több ízben kezdeményező lépést tettünk. Legújabb kezdeményezésünkre a minisztériumban egyeztető megbeszélést tartottunk az egységes minták kialakításáról. Hosszú idő után esély van arra, hogy kezdeményezésünk sikerrel jár.

Az Európa Technikai Fejlesztési Hitelprogram kis- és középvállalkozások hitelezését érintő szabályozással kapcsolatban az előzetes tárgyalásokon a legnagyobb gond az állami kamattámogatás intézésének kérdése volt.

Annak következtében, hogy az állam árfolyam garanciát vállalt az MFB hitelfelvételeire, lehetővé vált, hogy az MFB az Eurolibort alkalmazza a Bubor helyett a kamatláb megállapításakor. Ennek következtében a kamatláb lényegesen alacsonyabb lett, a kamattámogatás megszűnt.

Az előző beszámolónkban tájékoztatást adtunk arról, hogy előkészítés alatt áll a mikrohitel továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet. A GKM-ben folytatott megbeszélésen a bankok szakértőinek véleménye alapján egyetértettünk a továbbfejlesztés fő irányaival, azaz azzal, hogy a klasszikus mikrohitel limitjét csökkentsék, és 3 millió Ft-ban határozzák meg, a Széchenyi kártya hitellimitje 5 millió Ft-ra emelkedjen, és hogy a bankok saját forrásaikból 3 milliótól 10 millió Ft-ig állami támogatás mellett nyújtsanak hitelt /un. minihitel/.

A bankok saját forrásaikból nyújtott hitelre a kormány elé benyújtott előterjesztés szerint az állami támogatás feltételeként nem lenne megállapítva kamatlimit. /A kormány döntéséről még nincs információ/.

2. Agrárhitelezés

2.1. A kedvezőtlen adottságú térségben gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók hitelkonstrukciója

Az előző negyedévi beszámolónkban tájékoztatást adtunk arról, hogy a kormány 12,5 milliárd Ft-ot hagyott jóvá a kedvezőtlen adottságú térségen gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók adósságának csökkentése céljából.

A vonatkozó FVM rendelet előírása szerint a pályázóknak május 31.-ig kellett a bankhoz és az FVM megyei hivatalaihoz beadni a pályázatot. A pályázat előkészítésében a bankok jelentős szerepet vállaltak a hiteladatok egyeztetése és a pályázat megfelelő kidolgozása érdekében.

A pályázatok benyújtása után a bankok arról nyilatkoznak, hogy hajlandók-e a rendelet szerint bevonható fennálló hitelek 50 %-ára 3 éves lejáratú térségi hitelt nyújtani, melynek évi törlesztését a pályázó állami támogatásként kapja meg, ha teljesíti a pályázatban vállalt, és az FVM által elfogadott feladatok végrehajtását.

Az FVM tájékoztatása szerint összesen mintegy 1.200 pályázatot nyújtottak be, melyeknek elbírálása folyamatban van.

2.2 Kibontakozási hitel

A 2000-ben nyújtott 3 éves kibontakozási hitel utolsó önértékelését a mezőgazdasági vállalkozók május 31.-ig adták be a bankokhoz és az FVM-hez. A bankok az önértékelést megvizsgálják, s véleményüket megküldik az FVM-nek a végső döntés meghozatala érdekében.

A felülvizsgálat szempontjairól kezdeményezésünkre az FVM és a bankok szakértői megbeszélést tartottak. Az önértékelések vizsgálata a bankoknál folyamatban van.

Hosszabb huzavona után, de végül is módosították a 3/2001./II.29./FVM rendelet 261. §-át. Ahogy arról az I. negyedévi tájékoztatóban beszámoltunk, a módosítás célja az volt, hogy az éven túli hitelezés állami támogatásánál ne a szerződéskötéskori, hanem a támogatás lehívásakor érvényes jegybanki alapkamatot vegyék alapul.

2.3 Banki garancia és kezességnyújtás az FVM pályázati díjfizetés esetén

Az FVM meg kívánja változtatni azt a gyakorlatot, hogy az FVM pályázati díj fizetése csak készpénzben történhessen, mivel az európai uniós szabályozás szerint a pályázati díjak fizetése épp hogy nem készpénzben történik, hanem banki biztosítékot adnak a teljesítés biztosítékául.

Az előkészítés során az érdekelt bankok szakértői aktívan részt vettek a rendelet-tervezet módosításának észrevételezésében és a Garancia nyilatkozat és Kezességi nyilatkozat szövegének megfogalmazásában.

Az FVM időközben újra értékelte a tennivalókat, és ennek megfelelően a módosítás helyett egy új rendelet kiadását készíti elő. Az új rendeletet úgy próbálják meg elkészíteni, hogy az indokolt esetben használható lehessen 2004. május 1. után a mezőgazdasági export és import pályázatok díjainak intézésére is.

A rendelet-tervezet új szövegét az érdekelt bankok szakértői vizsgálják, és észrevételeiket, javaslataikat megküldjük az FVM-nek.

III.NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

EURÓPAI BANKFÖDERÁCIÓ

1. Bázeli munkacsoport

Basel II - Harmadik konzultatív dokumentum (CP3)

Április 29-én megjelent a Bázeli Bizottság harmadik konzultatív dokumentuma. A dokumentum a 2002. év végén végrehajtott harmadik mennyiségi hatásvizsgálat technikai útmutatójához képest számos változást tartalmaz. Így lehetővé válik egy egyszerűsített sztenderd módszer választása, amely nem más, mint a legegyszerűbb opciók összegzése, és a kis méretű, egyszerű termékszerkezetű intézmények számára kínál alternatívát. A belső minősítés szerinti (IRB) módszernél változtattak a céltartalékok figyelembe vételén, korrigálták az automatikusan megújuló (revolving) lakossági követelések kockázati súlygörbéjét, s módosítottak a lakáscélú jelzálogkölcsönök, a magas volatilitású kereskedelmi célú ingatlan hitel portfolió, a speciális hitelezés, a hitelderivatívumok és az értékpapírosítás kezelését. A sztenderd módszernél - bizonyos feltételek esetén - a korábbinál kedvezőbb a lejárt hitelek súlyozása. Mind a hitel- mind a működési kockázat mérésénél lehetőség lesz a fejlettebb módszerek részleges használatára. A működési kockázat esetében a Bizottság egy alternatív sztenderd módszert is felkínált. Tartalmilag bővült a második pillér: a Bizottság a banki könyv kamatkockázatán túl részletesen foglalkozik a működési kockázattal, a hitelkockázat IRB alatti stressz tesztjével, a nem teljesítés definíciójával, a reziduális (jogi, dokumentációs és likviditási) kockázattal, a koncentrációs kockázattal és az értékpapírosítással. A harmadik pillér nyilvánosságra hozatali követelményei számottevően csökkentek, különösen az IRB módszer és az értékpapírosítás adatszolgáltatása tekintetében.

A Bázeli Bizottság július 31.-ig várja a harmadik konzultatív dokumentummal kapcsolatos észrevételeket. A Bázeli munkacsoport ülései az Európai Bankföderáció CP3 válaszlevél tervezetének kidolgozásával foglalkoztak.

Az elkészült levéltervezet mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy szükséges a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (második pillér) tartalmának és hatókörének a tisztázása az új tőkeegyezmény konzisztens bevezetése érdekében. A CP3-ban megjelenő új kérdéskörök -melyeket a felügyeleteknek és a bankoknak a tőkeszükséglet meghatározásakor vizsgálni kell - automatikusan pótlólagos tőkekövetelmény előírásához vezetnek; nem pedig csak kivételképpen, különleges esetben. Ez pedig elfogathatatlan, már csak azért is, mert ezt a tőkeszükségletet nem vették figyelembe az első pillér számszerűsítésekor.

Az FBE indítványozza, hogy az új tőkeegyezmény 2006-os bevezetése előtt kerüljön sor még egy átfogó mennyiségi hatásvizsgálatra, hiszen az segíthetné s módszertanok közelítését, s fokozná az új akkorddal szembeni bizalmat.

Az FBE egyetért azzal, hogy az új akkord sikeres bevezetése a felügyeletek korábbinál szorosabb együttműködését kívánja meg, különösen az egyes országok között. Ehhez nem elég a Bevezetési Csoport (Accord Implementation Group) útmutatása, hanem magában a tőkeegyezményben kell lefektetni azokat az alapelveket, melyek alapján az anya és a befogadó ország felügyeletei együttműködnek. Szükséges a “vezér felügyelet” (Lead Supervisor) koncepciójának a bevezetése, melynek értelmében:

• egyetlen banknak sem kell a tőkeszükségletét egynél több módon meghatároznia
• az első pillérben (az anya és a befogadó ország szintjén) meghatározott tőkekövetelményt a csoport szintjén konszolidálni kell egyetlen tőkekövetelménnyé. Ez biztosítja az anyaország ellenőrzésének a fenntartását.
• A második pillért konszolidált szinten az anyaország felügyelete alkalmazza. A befogadó ország felügyelete csak kivételes körülmények között élhet a második pillérben biztosított eszközökkel.

Az FBE javasolja a nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdések erőteljes szűkítését a QIS3 eredményeinek tükrében. Különösen fontos a nemzeti elbírálás lehetőségének a megszüntetése azokban az esetekben, amikor az a különböző nemzetiségű, azonos piacon működő bankok versenyhelyzetét befolyásolja (a sztenderd módszernél a bankokkal szembeni követelések kezelése, lejárati kiigazítás).

Az FBE véleménye szerint az új akkord bevezetése előtt részletesen meg kell vitatni azokat a lehetséges módszereket, amelyek a prociklikus hatásokat mérsékelhetik.

A levéltervezet melléklete az FBE harmadik konzultatív dokumentumhoz fűzött részletes megjegyzéseit tartalmazza. A legfontosabb felvetések az automatikusan megújuló lakossági hitelek, a részvény kockázatok és az értékpapírosítás kezelését, a tartalékok beszámíthatóságát, a belső minősítés szerinti módszer alkalmazásának minimum feltételeit, illetve a működési kockázatot érintik. A melléklet részletesen is kitér a második pillér bírálatára. A harmadik pillér (a piac fegyelmező ereje) kapcsán az FBE üdvözli a korábbi változatokhoz képest elért jelentős javulást, de úgy véli a közzétételi követelmények még mindig túl “előíróak” és a tulajdont érintő információk nyilvánosságra hozatalát követelik meg.

Az FBE a Bázeli Bizottsághoz írt levélhez további két mellékletet csatolt. Az egyik az új tőkeegyezmény prociklicitását csökkentő különböző módszerek előnyeit és hátrányait tárgyalja, ismételten ráirányítva a figyelmet a kérdés fontosságára. A másik a lejárat szerinti kiigazításra tesz alternatív módosító javaslatot.

A bankföderációk közös levele a Bázeli Bizottsághoz a második pillérről

A második pillérben felvetett új témák, s általában a felügyeleti felülvizsgálati folyamat részletei további tisztázásra szorulnak. Ennek érdekében az FBE az amerikai, az ausztrál, a kanadai és a japán bankszövetséggel közös levelet ír a Bázeli Bizottságnak. A levél kifejti, eredeti formájában világos volt a második pillér szerepe: keretet adott, hogy a bank meghatározza saját tőkeszükségletét, s ha szükséges a felügyelet azonnal közbeléphessen magasabb tőkekövetelményt előírva az adott bank számára. A bankszakma támogatta ezt a megközelítést. A bankok és a szabályozók egyetértettek abban, hogy a második pillér egységes alkalmazását a felügyeleti gyakorlatok közelítésével, nem pedig részletesebb szabályrendszerrel kell biztosítani. Ezt a konszenzust tükrözte az Akkord Bevezetési Csoport létrehozása. A harmadik konzultatív dokumentumban a második pillér eredeti célja és hatóköre összezavarodott, nem világos az első és a második pillér egymáshoz való viszonya, s nem érthető, hogy miért került sor az új speciális kockázati témakörök bevezetésére. A második pillér abba az irányba mozdult el, hogy automatikusan pótlólagos tőkekövetelmény előírásához vezet, ami elfogadhatatlan.

A levél írói kifejezik szándékukat, hogy a második pillér koncepcionális problémáit megvitathassák a Bázeli Bizottság képviselőivel, s felsorolják a megvitatásra ajánlott pontokat. (A második pilléren belül a tőkekiigazítás kivételes legyen; legyen objektív mérce, hogy a felügyelet mikor írhat elő pótlólagos tőkét; az új speciális kockázati témakörök kerüljenek vissza az általános keretbe; a második pillér alatt a tőkeszükséglet nettó kiigazítása történjen (csökkentés lehetősége); a második pillért a konszolidáció legmagasabb szintjén kelljen alkalmazni; s ne kelljen nyilvánosságra hozni a második pillér alatti tőkekiigazításokat.)

A hozzá eddig eljutott kritikák hatására a Bázeli Bizottság belátta, hogy a második pillér tartalma további tisztázást igényel, ezért július 15-16-i ülésén külön is foglalkozik a második pillérrel.

A harmadik mennyiségi hatásvizsgálat (QIS3) eredményei

A harmadik mennyiségi hatásvizsgálatban 43 ország 365 bankja vett részt, köztük 8 magyarországi bank. A résztvevő bankok közül 365 a sztenderd, 159 a belső minősítés szerinti alap módszer, 74 a belső minősítés szerinti fejlett módszer segítségével határozta meg a tőkeszükségletét. (A bankok egy része többféle módszer szerint is számolt.) A Bizottság a vizsgálatban résztvevő bankokat két csoportra (nagy, diverzifikált nemzetközileg aktív, 3 milliárd feletti alapvető tőkével rendelkező; illetve kisebb, specializált) és három alcsoportra (G10, EU és egyéb országok bankjai) osztva közölte a hatásvizsgálat eredményeit. Ezek szerint a sztenderd módszert alkalmazó minden banki alcsoportnál nő a tőkekövetelmény, míg az IRB módszert alkalmazó legtöbb alcsoportnál csökken. A tőkeszükséglet növekedését a működési kockázat tőkekövetelménye okozza, az IRB módszereknél ezt a hitelkockázat tőkeszükségletének csökkenése ellensúlyozza. A vállalati hitelezés tőkeigénye valamelyest, a lakossági, illetve a kis- és középvállalati hitelezés tőkeigénye jelentősebben csökken, míg a szuverén és a banki kockázatoké kis mértékben nő. Az egyéb országok sztenderd módszert alkalmazó bankjainak tőkekövetelménye 12 százalékkal nő, amiből 11százalékos emelkedést a működési kockázat figyelembe vétele okoz. (A részletes eredményeket lásd a táblázatban!) Ez utóbbihoz kísértetiesen hasonlítanak a magyar eredmények: a nyolc bank adatai szerint az átlagos tőkeszükséglet 12,2%-kal nő, amiből 10,6%-ot okoz a működési kockázat figyelembe vétele. A globális eredményekkel ellentétben a magyar bankok esetében valamelyest nőtt a vállalati hitelezés tőkeigénye.

(A Bázeli Bizottság május 5-i közleménye, illetve a PSZÁF honlapján közzétett eredmények alapján)

Összefoglaló táblázat a tőkekövetelmény változásának összetevőiről (%)

2. Számviteli Bizottság

IAS 32 és IAS 39

A márciusi kerekasztal megbeszéléseket követően az FBE munkacsoportja öt alkalommal találkozott az IAS Igazgatóságának a képviselőivel. A megbeszélések legfontosabb célja a kamatkockázat makro fedezése (macro hedging) alternatív elszámolásának a kialakítása volt az IAS 39 keretein belül. A konzultációk eredményeként az IAS Igazgatósága felismerte, hogy szükséges egy olyan számviteli kezelési mód kialakítása, amely figyelembe veszi a bankok gyakorlatát, s lehetővé teszi a fedezeti ügyletek portfolió szintű kezelését. (A portfolió fedezése a várható újraárazási időpontok alapján történik. A hatékonyságot a fedezeti ügyletek alapján tesztelik, s ha az ügylet nem hatékony, az azonnal megjelenik az eredmény kimutatásban.)

Ugyanakkor nem sikerült megegyezni atekintetben, hogy a fedezeti ügylet mikor tekinthető hatékonynak, illetve, hogy bizonyos betéttípusok (például a látra szóló betétek) figyelembe vehetők-e a fedezeti ügyletek elszámolása során. Mindezek fényében nem várható, hogy a makro fedezeti ügyleteket illetően megegyezés szülessen az új IAS munka anyag (exposure draft) őszre tervezett megjelenése előtt.

A makro fedezeti ügyleteken túl az IAS Igazgatósága számos más - a bankok számára alapvető fontosságú - kérdéssel is foglakozik, mint például a hitelek céltartalékolása, a tényleges kamatláb és a piaci értékelés.

A további munkálatok várható ütemezése:

Július 22-24. IAS igazgatósági ülés - véglegezés szeptemberben

2003. ősz Makro fedezés munkaanyag

2003. tél A makro fedezés nélküli végső IAS 32, IAS 39 szabvány

2004. április A teljes IAS 32, IAS 39 szabvány

Az EFRAG stratégiája

Az e célból létrehozott munkacsoport áttekintette a másfél éve létrehozott EFRAG működését és javaslatot tesz a jövőbeni stratégiájára. A munkacsoport szerint az EFRAG-nak hosszú távon is az a legfontosabb feladata, hogy a nemzetközi szabványalkotó munka során az IAS Igazgatóság felé képviselje az európai érdekeket. Elő kell segítenie a szabványok konzisztens, egységes alkalmazását, s növelnie kell saját tevékenységének az átláthatóságát. Fel kell készülnie az unió bővítésére, s lehetőség szerint már most be kell vonni az EFRAG munkájába a csatlakozó országok szakértőit. Szükséges az EFRAG apparátusának, illetve anyagi erőforrásainak bővítése, javítani kell az EFRAG alapítóival és a szabályozó hatóságokkal folytatott párbeszédet.

Az EFRAG Felügyelő Bizottsága csak szeptemberi ülésén tárgyalja a munkacsoport javaslatait, ezért a Számviteli Bizottság ülésén nem került sor a megállapítások részletes megvitatására. A Bizottság tagjai ugyanakkor hangsúlyozták, hogy jelenleg nem elég erős az európai érdekek képviselete az IAS Igazgatóságban, illetve a szabványalkotási folyamatban; s Európa szerepének növelése volna kívánatos.

Basel II harmadik pillér

A harmadik konzultatív dokumentum harmadik pillérével kapcsolatos FBE véleményt a Számviteli Bizottság Pillar 3 munkacsoportja dolgozta ki. A munkacsoport javaslatot tett a közzétételi követelmények további csökkentésére, az olyan információk elhagyására, melyek megfelelő háttérismeretek hiányában inkább megzavarják, mint orientálják a piacokat. A belső minősítés szerinti módszer, illetve az értékpapírosítás esetében a végrehajtott módosítások ellenére továbbra is túlságosan széles a felesleges, piac által könnyen félreérthető információk köre. Függelékként a munkacsoport bemutatja az információk azon körét, amelyek közzétételét ténylegesen indokoltnak tartja a harmadik pillér keretében.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettségek (Transparency Obligaions) direktíva

Az Európai Bizottság 2003. március 26-án tette közzé a szabályozott piacokon működő értékpapír-kibocsátók nyilvánosságra hozatali kötelezettségére vonatkozó új direktíva legújabb változatát. Bár a döntést hozók egyetértenek a közzétételi direktíva fontosságában, jelentős változtatásokra van szükség, hogy az új direktíva megfeleljen az iparági elvárásoknak. A leginkább vitatott kérdések a negyedévenkénti közzétételi kötelezettség, a határidő, a közzététel módja és az egyéb direktívákkal való összhang.

Eltérők a vélemények abban a tekintetben, hogy a negyedévenkénti jelentések haszna meghaladja-e elkészítésük költségeit. A támogatók azzal érvelnek, hogy a negyedévenkénti jelentések az USA-ban már beváltak és a befektető jobb informáltságát biztosítják, míg az ellenzők az indokolatlan költségeken túl a rövidtávú döntéshozatal előtérbe kerülésétől tartanak. A szakma a 90 napos közzétételi határidőt változatlanul túl kevésnek tartja az auditált jelentések elkészítéséhez. Biztosítani kell, hogy az új direktívában használt definíciók és fogalmak összhangban legyenek a többi direktívával, különös tekintettel a prospektus és a befektetési szolgáltatási direktívára, valamint az IAS-ra.

A direktíva gyors elfogadását hátráltatja a gazdasági és a jogi bizottság közötti, az illetékességet érintő hatásköri vita is. Mivel az olasz elnökség alatt ez a direktíva nem élvez prioritást, a parlamenti eljárás folytatása csak az ír elnökség alatt - a véglegesítés pedig 2004. végén - várható.

Az IAS 30 felülvizsgálata

Az IAS 30 felülvizsgálatára egy szabványalkotókból, auditorokból és szabályozókból álló bizottságot hoztak létre, mely aktívan együttműködik az IAS Igazgatóságával. Az új IAS 30 korrigálni kívánja a hatályos IAS 30 problémáit: így a bankokon túl valamennyi pénzügyi eszközzel rendelkező egységre is kiterjed, kockázat alapú és rugalmas. A közzétételre vonatkozó szabályokat rögzíti, s nem foglalkozik mérési problémákkal. A konkrét előírások helyett a közzététel elveire fekteti a hangsúlyt.

Az új IAS 30 szerint a beszámolónak leíró jellegű információt kell tartalmazni az egység kockázati kitettségéről, a kockázat kezelési politikáról, valamint mennyiségi adatokat a “menedzsment szemüvegével láttatva”. A beszámolónak legalább ki kell térnie a hitelkockázatra - az eszközminőségre, a lejárt és a minősített követelésekre - a likviditási, a piaci és a működési kockázatokra. A mérleget és az eredmény kimutatást az IAS 39 mérési elvei szerint kell elkészíteni. A beszámolónak nincs kötelező formátuma, de az Európai Unióban azonos formátumot szeretnének.

Az IAS 30-cal egyidejűleg az IAS 1 tőkével kapcsolatos előírásait is módosítják, úgy, hogy a közölt információk lehetővé tegyék az egység tőkehelyzetének megítélését, s bemutassák a menedzsment tőkére vonatkozó céljait. Közölni kell, ha a rendelkezésre álló tőke elmarad a belső céltól, vagy a szabályozói elvárásoktól, és a menedzsment helyreállítási tervét is tartalmazni kell a beszámolónak.

Az IAS 30-ra vonatkozó tervezet (exposure draft) megjelenése 2004. első felében, a szabvány véglegesítése 2005. során, a tényleges hatályba lépés 2007. január 1-én várható.

3. Gazdasági és Monetáris Bizottság

A Magyar Bankszövetség az egyik nagybank vezérigazgatója személyében első alkalommal képviseltette magát az FBE Gazdasági és Monetáris Bizottságának az ülésén, melynek résztvevői jellemzően nagy európai bankok vezető közgazdászai. A résztvevők megvitatták a világgazdaság és az EURO övezet gazdasági kilátásait, az amerikai gazdaság és Európa várható növekedését, a monetáris politikát, az EURO árfolyam alakulását és az iraki háború gazdasági következményeit.

A Bizottság tagjainak alkalmuk nyílt találkozni dr. Otmar Issinggel az Európai Központi Bank gazdasági és monetáris ügyekért felelős igazgatósági tagjával. A találkozón megvitatták az EKB monetáris stratégiáját, az inflációs célkitűzés rendszerének előnyeit és hátrányait, a központi bankok lehetséges céljait. Elemezték az EURO övezet fejlődési lehetőségeit, ideértve a csatlakozás előtt álló országok gazdasági tendenciáit. Szó esett az EKB döntéshozatali rendszerének szükséges reformjáról, a Kormányzó Tanács átalakításáról.

4. A társlt tagok képviselőinek 16. ülése Pozsonyban

A Magyar Bankszövetségének főtitkára részt vett a társult tagok Pozsonyban tartott 16. ülésén. Az ülésen egyértelművé vált, hogy az Európai Unióba történő felvétellel egyidejűleg az eddig társult tagságú országok az Európai Bankföderáció teljes jogú tagjává válnak. Emiatt változik a tagdíjfizetés mértéke, ami Magyarország esetében gyakorlatilag nem jelent változást, a jelenlegi befizetés csak elenyésző mértékben nő.

5. Az Európai Bankföderáció Pénzügyi Piacok Bizottságának (Financial Markets Committee) ülése

Az Európai Bankföderáció Pénzügyi Piacok Bizottsága július 4.-én Rómában tartotta 38. ülését. A Bizottság az Unióban zajló Lámfalussy féle jogalkotási folyamat fontos szereplője, mert a bizottságon keresztül jelenik meg az Európai Bankföderáció a pénzügyi jogalkotási folyamatban, mint a teljes Európai bankszektor szereplői által kialakított álláspont képviselője. (Emlékeztetőül: a Lámfalussy bizottság által kidolgozott jogalkotási folyamat arra épül, hogy az EU jogszabályok az érintett szektor szereplőit bevonva egy, az előkészítéstől a teljes jogalkotási folyamaton keresztül tartó konzultációs lehetőséget biztosítva szülessenek meg. Ez a jogszabály előkészítők és a jogalkotók számára konzultációs kötelezettséget jelent, amelynek végeredménye a szakmával kialakított kompromisszumot tartalmazó jogszabály.)

A Bizottság ülésén áttekintette az elmúlt négy hónap alatt elvégzett feladatokat, az egyes munkacsoportok tevékenységét és meghatározta az elkövetkező időszak teendőit. Az egyes direktíva tervezetek vagy javaslatok a jogalkotási folyamat különböző fázisában vannak, ehhez képest határozták meg a szükséges lépéseket. A Bizottság foglalkozott a prospektus direktíva, a piaci transzparencia direktíva, a befektetési szolgáltatásokról szóló direktíva, az értékpapír elszámolásokat szabályozó direktíva, a vállaltfelvásárlást szabályozó direktíva, a befektetési alapokra vonatkozó új direktíva tervezeteinek aktuális szakmai kérdéseivel és az Európai Bankföderáció által kialakított állásponttal, különös tekintettel az olasz elnökség ideje alatt jelentkező teendőkre.

Meg kell említeni, hogy a Pénzügyminisztérium is megkezdte bekapcsolódását az európai jogszabályalkotásba, követi az egyes előkészítési és jogalkotási szinteken folyó munkát. Csatlakozásunk után a PM-re is vonatkozik majd az a kötelezettség, hogy álláspontját a hazai tőkepiaci szektor szereplőivel konzultálva alakítsa ki. Bár még nem aktuális aktív részvételünk az említett jogalkotási folyamatban, de a felkészülés érdekében már most célszerű kialakítani azokat az intézményi kereteket, amelyek működtetésével az igényelt konzultációs mechanizmus megvalósulhat. Ennek érdekében a PM létrehozott egy szakértői bizottságot, amelynek tagjai az egyes pénzügyi piaci szereplők szakmai érdekképviseletei (de lehetőség van személyes részvételre is), továbbá tagja a tőzsde, a KELER az IM és nemzetközi jogi irodák.

Az eddigi konzultációk alkalmával a transzparencia direktíva, a vállaltfelvásárlásról szóló direktíva, a befektetési szolgáltatásokról szóló új direktíva tervezetei kerültek megvitatásra.

6. Az FBE Banki Csalásokat (Bűncselekményeket) megelőző munkabizottságának 34. ülése Berlinben.

Az ülés napirendjén a következő fontosabb kérdéskörök szerepeltek:

• a bűncselekmények jelenlegi irányai
• az FBE által tervezett Bűnmegelőzési újság létrehozása
• az FATF 40 ajánlásának felülvizsgálata
• a pénzmosás megelőzését szolgáló törvénykezés irányai az EU tagállamokban
• a terroristák finanszírozása megakadályozásának kérdései.

A legjellemzőbb csalási elkövetések a következők:

• az ATM-ekkel elkövetett csalások új módszere az un. Libanoni karika alkalmazása, amellyel az elkövetők megszerzik a kártya számát és kódját,

• a banki pénzfelvételekhez szükséges dokumentumok hamisítása (fényképcsere, névcsere, ellopott bankkivonatok, ellopott levelek, vendéglőkben és üzletekben lemásolt kártyaadatok útján),
• a fenti módon ellopott adatok felhasználásával hitelek felvétele,
• csekkhamisítások,
• “nigériai kolduló” levelek, jellemzően az interneten keresztül,
• egyéb interneten hirdetett csalások, amelyben pl. telefon vételét ajánlják, előleg átutalását kérik és a szállítás természetesen elmarad.

IV. SZÖVETSÉGI ÉLET, RENDEZVÉNYEK

1. Az olasz parlament pénzügyi bizottsága küldöttségének a látogatása

Júniusban az olasz parlament pénzügyi bizottságának küldöttsége a csatlakozó országokat érintő tájékozódó látogatásai során Budapestre érkezett, s a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetői mellett a Magyar Bankszövetség képviselőivel is találkozott. A találkozón az olasz képviselők a magyar gazdaság, s ezen belül a pénzügyi rendszer aktuális állapotáról tájékozódtak, különös tekintettel a pénzügyi rendszer stabilitására és a még állami tulajdonban lévő bankok küszöbön álló privatizációjára.

2. ISDA szeminárium

A Magyar Bankszövetség a TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office) londoni irodájával és az ISDA-val (The International Swaps and Derivatives Association) együttműködve június 2.-án 1 napos szemináriumot szervezett a derivatívák pénzpiacon betöltött szerepéről.

A szemináriumon a magyar bankok, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Adósságkezelő Központ, a Price Waterhouse and Coopers jogászai és közgazdászai (összesen 50 fő) vettek részt.

A délelőtti előadást dr. David Mengle az ISDA kutató részlegének vezetője, a Fordham Egyetem vendégprofesszora tartotta. Bevezető előadásában a derivatívák szerepét, felhasználási területeit, a kockázatkezelést, a különböző swap ügyleteket ismertette. Ezt követően előadásában a derivatívák árazásával foglalkozott. Ismertette a hozamgörbéket, a zéró kupon hozamgörbét, a forward hozamok számítási módszereit, az opciós ügyletek árazását és értékelését. Bemutatta a legelterjedtebben használt árazási modelleket.

Délutáni előadásában Mengle professzor a derivatívák felhasználási területeivel foglalkozott. Gyakorlati példákon keresztül mutatta be a különböző kamat- és hitelkockázat fedezésére alkalmas derivatív eszközöket, és az alkalmazásukkal elérhető eredményeket.

Dr. Lengyel Zoltán az Allen&Overy Iroda ügyvédje az EU csatlakozás kapcsán felmerülő jogi problémákkal, a fedezeti megállapodásokkal és azok magyar jogi környezetben való alkalmazhatóságával foglalkozott. Ismertette az erre vonatkozó EU 2002/47/ EC Irányelvet, valamint az ISDA különböző fedezeti megállapodás mintáit.

Az előadás sorozatot dr. Király Júlia - Kurali Zoltán előadása zárta. Ismertették a magyar Forint derivatívok piacának kialakulását, a deviza- és kamatlábcsere ügyleteket, a devizaopciós és forward piac helyzetét, a vállalati és a befektetői szektor valamint az exportőrök és importőrök érdeklődését a derivatív termékek iránt. Foglalkoztak azzal, hogy a bankszektornak milyen kihívásokkal kell szembesülnie majd az EMU csatlakozást követően.

3. A Fizetési Rendszer Fórum megalakulása

A Magyar Nemzeti Bank szervezésében június 11-én megalakult a Fizetési Rendszer Fórum (a továbbiakban: FRF) az MNB, a Bankszövetség, az MNB által meghívott, a fizetési forgalom alapján rangsorolt első tíz bank és a Magyar Államkincstár részvételével. Az FRF célja a pénz-és elszámolás forgalom fejlődésének előmozdítása, különös tekintettel a közelgő EU csatlakozás jelentette kihívásokra. E cél elérése érdekében az FRF létrehozásával az MNB, mint a pénz-és elszámolás forgalom hatékony működéért felelős szervezet intézményes lehetőséget teremtett a fizetési és elszámolási rendszer teljes közösségét érintő stratégiai kérdések megvitatására, szakmai javaslatok előkészítésére. Az FRF munkájába a takarékszövetkezetek a TÉSZ és az OTSZ közreműködésével fognak bekapcsolódni. Az FRF konzultatív jellegű, munkája során az egyes témákban a szakmai közösség konszenzusán alapuló ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a fizetési és elszámolási rendszer egyes részkérdései körében követendő legjobb megoldásokat foglalják össze. Az ajánlásokban foglaltak, bár kötelező erővel nem bírnak, de adott esetben közvetlenül bevezethetők a gyakorlatba és beépülhetnek a későbbiekben készülő szabályozásokba.

Az FRF szervezete három szintre tagolt. A legfelső szinten egy, évente kétszer ülésező, 15 főből álló értekezlet a Fizetési Rendszer Tanács áll, melynek intézményi és személyi összetételét az alapító értekezlet állapította meg.

A második szintet, az egyes témaköröknek állandó keretet adó szakbizottságok alkotják.

Európai mintát követve ezek a következők:

• VIBER/RTGS-KELER bizottság,
• Készpénz feldolgozási és szállítási bizottság,
• Kártya bizottság,
• GIRO bizottság,
• Szabványosítási bizottság,
• Készpénz nélküli fizetési módok fejlesztése bizottság.

A harmadik szintet a munkacsoportok képezik, amelyek a Tanács által befogadott problémák megoldását célzó konkrét projekteket dolgozzák ki.

A Tanács működését az MNB munkatársaiból álló titkárság, az FRF tevékenységét a szakmai szövetségek (Bankszövetség, TÉSZ, OTSZ) által alkotott koordinációs csoport támogatja.

4. A piac, amely majdnem működik című tanulmány vitája

A Bankárképző koordinálásával készített tanulmány vitáján a bankok, az MNB, a Nemzetközi Bankárképző Központ, a Közgazdaságtudományi Egyetem, a tőzsdék, befektetési alapok képviseletében 24 fő jelent meg.

Király Júlia, mint a tanulmány készítésének koordinátora, ismertette a tanulmány felépítését, célját, hangsúlyozva, hogy igyekeztek egységes terminológiát használni, s ügyfélszegmensekre, piaci szereplőkre lebontva vizsgálni a derivatív piacok kialakulását, a kibontakozás lehetőségeit.

Kurali Zoltán, mint a szerzőcsoport egyik tagja hozzáfűzte, hogy annak ellenére, hogy a derivatív piacon új folyamatok indultak el termék, futamidő tekintetében, a magyar piac a cseh, lengyel piachoz képest hátrányosabb helyzetben van. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon még nem született egyértelmű válasz azokra kérdésekre, hogy a végső felhasználónak szüksége van-e ezekre a termékekre, ill. ezek használatát mi gátolja. A bankoknál törvényi szinten nincs akadálya a termékek alkalmazásának, számviteli korlátok viszont már jelentkeznek, mert bizonyos ügyletek könyvelése problémát jelent. Kevés bank ismeri ugyanakkor saját tevékenységének valós kockázatát, mivel a bankmérlegek menedzselése nem kifogástalan, nincs átjárás az eszköz- és forrásoldal között, s a helyzet megváltoztatására a bankok a jelenlegi bő likviditási helyzetben nem is éreznek kényszert.

A derivatív termékek elterjedtebb alkalmazásának szükséges, de nem elégséges feltétele a megfelelő számviteli, pénzügyi szabályozás. Az elégséges feltételhez a vállalatok szemlélet váltására van szükség. Eddig ugyanis a vállalatok az export növelésére voltak ösztönözve, még veszteség árán is. Nem megfelelő a vállalatok informáltsága, sok esetben az exportálók nem a derivatív termékek alkalmazásában, hanem az árfolyam várható alakulásában gondolkodnak. A vállalatoknál a vagyonkezelő nincs ösztönözve arra, hogy fedezze kockázatát, sőt bizonyos értelemben ellenérdekelt, mert az ügylet veszteségét meg kell magyaráznia, míg ha nem tesz semmit, akkor a vállalat teljes tevékenységébe beolvadva nem derül ki, hogy az adott ügyletből mekkora árfolyam-, kamatveszteség származott.

5. Várhegyi Éva: Verseny és jövedelmezőség a bankszektorban című tanulmányának vitája

A tanulmány a Versenyhivatal megbízásából készült. A vitára a Magyar Bankszövetségben került sor, amelyen a Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Nemzetközi Bankárképző Központ, a bankok és a Bankszövetség képviselői vettek részt.

Várhegyi Éva rövid bevezető előadásában ismertette a tanulmányt, amelyben arra kereste a választ, hogy a bankszektorban milyen sajátos szempontok alapján értelmezhető a verseny, hogyan értékelhető a magyar bankpiacon kialakult helyzet, mások-e a verseny jóléti hatásai ebben a szektorban, mint más piacon.

E kérdés megválaszolásához megvizsgálta a verseny és a pénzügyi stabilitás viszonyát, a különböző, általánosan ismert modellek alkalmazhatóságát, a nemzetközi példákat.

A magyar bankpiaci verseny felmérését a piaci struktúra, a szokásos koncentrációs mérőszámok vizsgálatával kezdte, s arra a megállapításra jutott, hogy a kilencvenes években a magyar bankpiacon érzékelhetően mérséklődött a koncentráció foka. A bankpiaci struktúra kiegyenlítődése és a verseny erősödése szempontjából a döntő lökést a külföldi bankok nagyszámú és korai belépése adta meg. A koncentráció mérséklődése a lakossági piacon sokkal intenzívebb volt, mint a teljes piacon.

A bankpiaci struktúra átalakulása megteremtette az előfeltételét a verseny, a megtámadhatóság kialakulásának. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vállalati bankpiacon kimutatható kamatrugalmasság a verseny kielégítő voltára utal, azaz a bankok kénytelenek kamataikat marginális költségeikhez és hozamaikhoz igazítani, míg a lakossági piacon jóval gyengébb a kamatok kapcsolata a pénzpiaci környezet változásával, vagyis a piacszerkezet még lehetőséget ad monopoljáradék érvényesítésére.

A bankok árazási magatartására a lefelé rugalmas magatartás a jellemző. A vállalati hitelpiac kiegyensúlyozottabb, mint a lakossági, itt a verseny feltételei adottak, a vállalati hitelezésben aktív bankok többségének kamatai rugalmasan reagálnak mind a határköltség, mind a versenytársi kamat változására.

A bankok árazási magatartása nagymértében befolyásolja jövedelmezőségüket. Magyarországon a kamatmarge és a működési költség duplája az EU átlagnak. A magyar bankrendszer gyenge eszközhatékonyság mellett viszonylag magas jövedelmezőséget ér el, mert a korlátozott versenyben extra mértékű kamat- és jutalékjövedelemre tud szert tenni. Nemzetközi összehasonlításban a magyar bankrendszer hatékonysága még mindig gyenge, miközben jövedelmezősége viszonylag magas az egyes részpiacok monopolisztikus jellege miatt.

A vitában hozzászólók saját tapasztalataik alapján kiegészítéseket tettek a tanulmány megállapításaihoz. A PSZÁF képviselője megjegyezte, hogy a bankpiaci verseny fogyasztók számára jótékony hatásai között kiemelkedő szerepe van a banki szolgáltatások mennyiségének, minőségének és árának. A magyar bankoknak növelniük kell a volumen hatékonyságot. A bankok privatizációjánál egyik szempontnak a versenyre gyakorolt hatásnak kellene lenni. A bankoknál nő a “miss match”, azaz rövid lejáratú források fedezik a hosszú lejáratú kihelyezéseket. A közeljövőben várhatóan forrásszűke alakul ki, ami megnöveli a lakossági források szerepét. A bankoknál megfigyelhető, hogy a jegybanki kamatcsökkentés mellett a bruttó kamatrés konstans, mivel a bankok portfolió átrendezéssel kezelni tudják ezt a kérdést. A rugalmasság vizsgálatánál a lejárati transzformációt is vizsgálni kellene.

A Versenyhivatal képviselője megjegyezte, hogy a hozzájuk beérkező panaszok alapján úgy tűnik, hogy jelenleg Magyarországon a szolgáltatások áremelése mögött nincs minőségjavulás, nincs igénykövetés. A bankok tájékoztatási fegyelme nem megfelelő, a félre tájékoztatással szemben védtelenek a fogyasztók.

6. TC1 bizottság ülése

A Magyar Bankszövetség meghívására májusban az FBE Technical Committee bankkártyákkal foglalkozó munkacsoportja Budapesten tartotta ülését. A megbeszélésén a bankkártyákkal kapcsolatos technikai problémákkal foglalkoztak.

az oldal tetejére