A KiberPajzzsal közös sajtótájékoztatóján a Visa bemutatta legfrissebb kutatásának eredményeit. Ebből többek között az is kiderül, hogy a „digitális tájékozatlanság” közvetlenül növeli a sebezhetőséget: aki a közösségi médiában valódinak hiszi a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmakat, háromszor sebezhetőbbé válik a csalásokkal szemben.

A KiberPajzs program kiemelt szerepet játszik abban, hogy a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői időben felismerjék a kiberfenyegetéseket, és egységes, naprakész ismeretekre támaszkodhassanak. A program a megelőzés, az edukáció és az összehangolt szakmai fellépés révén nyújt segítséget a digitális csalások visszaszorításában. Ezek egyik legújabb és legveszélyesebb területe a hamis hirdetések és a mesterséges intelligencia által generált átverések, amelyek mértéke és kifinomultsága rohamosan növekszik a közösségi médiában – így a felhasználók számára minden eddiginél nehezebb megkülönböztetni, mi valódi és mi hamis.

Ennek kapcsán készített a Visa egy kutatást tizenegy európai országban 9500 felnőtt bevonásával, többek között azt vizsgálva, hogyan hatnak a felhasználókra a social media felületeken a mesterséges intelligencia segítségével előállított tartalmak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mindennapi online szokások új sebezhetőségi pontokat teremtenek, amelyeket a csalók gyorsan kihasználnak. A magyarok közel negyede (24%) osztott már meg bejegyzést anélkül, hogy ellenőrizte volna annak hitelességét. Közel egyharmaduk (31%) ritkán olvas tovább a főcímnél a közösségi médiában vagy hírportálokon, mielőtt véleményt formálna, és a közösségi média felhasználók közel 8%-a bevallotta, hogy semmilyen lépést nem tesz online biztonsága érdekében.

A hatás pedig túlmutat a pénzügyi veszteségen: érzelmi stresszt, fokozott szorongást és csökkent hatékonyságot okoz. Erről az érintettek 20%-a számolt be, az áldozatok harmada ráadásul több mint három munkanapot tölt a visszaélések rendezésével.

Ahogy az online csalások egyre kifinomultabbá és elterjedtebbé válnak, a fogyasztói magatartás változása kézzelfogható hatást gyakorol a tágabb gazdaságra. Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett: 40%-uk azt állítja, hogy kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkákat.

„A mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszik abban, ahogyan élünk és dolgozunk, a személyre szabott élményektől a működési hatékonyságig, de új kockázatokat is hordoz – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője. – A csalók ezeket az eszközöket megtévesztésre használják, aláásva az online csatornákba vetett bizalmat. Egyre könnyebb összetéveszteni a hamisat a valódival, aminek kézzelfogható következménye a pénz-, idő- és bizalomvesztés. Ezért fektetünk mesterséges intelligencia-alapú innovációba, működünk együtt iparági partnereinkkel és látjuk el a fogyasztókat a biztonsághoz szükséges eszközökkel és tudással, hiszen együtt egy biztonságosabb digitális jövőt építhetünk mindenki számára.”

Számos előnye mellett a mesterséges intelligencia a kiberbiztonság teljes ökoszisztémáját is képes átalakítani, ezért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NBSZ NKI) számára is stratégiai területet jelent. Bár a mesterséges intelligencia térnyerésével új típusú fenyegetések és támadási formák jelentek meg, a technológia egyúttal innovatív védekezési lehetőségeket is kínál. Az AI így egyszerre hordoz kockázatot és kulcsfontosságú erőforrást; a jövő kiberbiztonsági stratégiái pedig csak akkor lehetnek eredményesek, ha a vállalkozások felkészülten, tudatosan és felelősen építik be a mesterséges intelligenciát mindennapi működésükbe.

„A mesterséges intelligencia mára a kiberbiztonság meghatározó alappillérévé vált: olyan erőforrássá, amely nélkülözhetetlen a modern fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépéshez – fogalmazott Szabó Lajos, az NBSZ NKI igazgatója. – Az automatizált elemzési rendszerektől a prediktív technológiákig számos területen támogatja a vállalkozásokat abban, hogy tudatosan, magabiztosan és felkészülten működjenek egy egyre összetettebb digitális környezetben.”

Az elmúlt években globálisan és így Magyarországon is meredeken nőtt a digitális csalások száma és aránya. A folyamatosan változó kibertérben a megelőzés, valamint a bűnüldözés támogatása csak akkor lehet eredményes, ha a pénzügyi, szabályozói, kormányzati és bűnüldözői szereplők összehangoltan és proaktívan lépnek fel. Ezt a munkát erősíti Kovács Levente és Terták Elemér „Kiberbiztonság – kibertér” című új szakkönyve, amelyet a sajtótájékoztatón mutatott be a Magyar Bankszövetség.

„Ma a digitalizációs vívmányok megtartása a tét, hiszen biztonságosan használható kibertér nélkül a vívmányok elvesznek – mondta Kovács Levente főtitkár, egyetemi tanár. – Jelen korunk egyik legnagyobb kihívása a kibertér védelme: ma ugyanis a legnyereségesebb iparág a kiberbűnözés. A kibertér gyors fejlődése miatt a bűnözők technológiailag ma még előnyben vannak, ezért a megelőzés és a védekezés szerepe felértékelődött. Ehhez a munkához a kibertámadások rendszerezése, bemutatása, megértése és előrejelzése szükséges. Ezzel az új szakkönyvvel célunk megadni az elméleti hátteret, amelyre hatékony oktatási, védekezési, szabályozási és bűnüldözési struktúrák épülhetnek.”

A szakértők egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével a kiberbiztonság többé nem elszigetelt technológiai kérdés, hanem közös nemzetgazdasági érdek és társadalmi felelősség. A vállalkozások, az állami szereplők és a szakmai szervezetek együttműködése – az olyan kezdeményezésekre építve, mint a KiberPajzs program – elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország továbbra is biztonságos, átlátható és versenyképes digitális környezetet kínáljon.

Megjegyzés:

Az adatok forrása – ha másként nincs jelölve – a Visa megbízásából készült felmérés magyarországi eredményei. A kutatást az Opinium végezte 9500, 18 év feletti felnőtt bevonásával, akik országosan reprezentatív mintát alkottak a következő 11 európai országban: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Csehország

A KiberPajzs Programról

A 2022 novemberében életre hívott KiberPajzs Program egy kiberbiztonsági edukációs és kommunikációs kezdeményezés, amelynek célja az online pénzügyi visszaélések megelőzése, a lakossági fogyasztók és vállalati ügyfelek védelme. A KiberPajzs együttműködő partnerei: Igazságügyi Minisztérium, Magyar Államkincstár, Magyar Bankszövetség, Magyar Nemzeti Bank, Mastercard, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Országos Rendőr-főkapitányság, Pénzügyi Békéltető Testület, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Szerencsejáték Zrt., Visa; kommunikációs partnere a Médiaunió Alapítvány. További információ: Kiberpajzs.hu

A digitális tudatosság kulcsfontosságú a kis- és középvállalkozások számára. A technológiai fejlődés ütemével párhuzamosan ugyanis a kiberfenyegetések is egyre összetettebbé váltak, ezért elengedhetetlen, hogy a vállalkozások is naprakészen kövessék a biztonsági trendeket és felkészülten reagáljanak a fenyegetésekre. A KiberPajzs programhoz csatlakozó IVSZ célja, hogy a hazai vállalkozások hatékonyabban védekezzenek a business fraud jelensége ellen.

A vállalati környezetben egyre gyakrabban fordulnak elő digitális csalások (business fraud), amelyek nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okozhatnak a cégeknek. A jelenségre válaszul az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szakmai partnerként csatlakozik a KiberPajzs kezdeményezéshez, amely a hazai vállalkozások kiberbiztonsági felkészültségét is erősíteni kívánja. A program célja, hogy a technológiai fejlesztések mellett a szemléletformálás, az edukáció és az együttműködés is hangsúlyt kapjon.

A KiberPajzs program az elmúlt években a lakossági ügyfelek védelmében ért el jelentős eredményeket, most azonban a vállalati szektorban is egyre égetőbbé vált az igény a biztonságtudatos működésre. A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése ezt a folyamatot erősíti, gyakorlati tapasztalatokkal és tudásmegosztással segítve a hazai kis- és középvállalkozásokat.

„A digitális csalások elleni küzdelem nem csupán technológiai, hanem társadalmi kihívás is. Az ügyfelek védelme érdekében nem elég a fejlett informatikai háttér – szemléletváltásra, edukációra és összefogásra van szükség. Az IVSZ csatlakozása új lendületet ad a KiberPajzs programnak, amely így még hatékonyabban tud fellépni a digitális bizalom megőrzéséért” – emelte ki Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója, az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnöke.

A digitalizáció elterjedése új lehetőségeket hozott a vállalatok működésébe, de egyben új támadási felületeket is megnyitott. A kibertámadások és csalási kísérletek gyakran nem a technológiai, hanem az emberi tényezőt használják ki: a figyelmetlenséget, a hiányos ismereteket vagy a hamis bizalomra építő manipulációkat. A KiberPajzs program és az IVSZ együttműködése ezért nemcsak technológiai, hanem edukációs fronton is fontos lépés.

„A technológia és a digitalizáció csak akkor hoz előnyt, ha biztonságos – tette hozzá Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. – Ehhez nemcsak digitális készségek fejlesztésére, hanem kiberbiztonsági tudatosságra is szükség van. Az IVSZ azért csatlakozott a KiberPajzs programhoz, hogy a kiberbiztonság ne egy feladat legyen, hanem a kkv-k mindennapi működésének természetes része.”

Az OTP Bank a sajtóeseményen bemutatta, hogy milyen fejlesztésekkel küzdenek a csalási kísérletek ellen és milyen eredményeket értek el ezen a területen. A bank tapasztalatai szerint a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni az érzékeny adatokat vagy megtéveszteni a döntéshozókat, illetve az egyes munkavállalókat.

„A közös fellépés és a tudásmegosztás a kulcsa annak, hogy a kkv-k biztonságosan fejlődhessenek a digitális térben – hangsúlyozta Sütő Ágnes, a KiberPajzs program társ-projektgazdája. – A KiberPajzs vállalati kiterjesztése azt a célt szolgálja, hogy a megelőzés, a gyors reagálás és az információcsere mindennapossá váljon a hazai üzleti szférában.”

A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése mérföldkő a hazai vállalati kiberbiztonságban. A közös kezdeményezés célja, hogy a digitalizáció ne csak hatékonyságot, hanem biztonságot és bizalmat is jelentsen a magyar vállalkozások számára.

Öt szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek további fejlesztését vállalják a 2025/2026-os tanév 12. PÉNZ7 programjának keretében. Az előző tanévben 1.413 iskola 212 ezer diákja vett részt a témahéten. Megkezdődött az iskolák regisztrációja is.

A Pénzmúzeumban ötoldalú megállapodást írt alá a 2026-os PÉNZ7 megvalósításáról a Belügyminisztérium mint projektgazda, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány mint együttműködő szakmai partner.

Jövő tavasszal, 2026. március 2-6. között 12. alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week kezdeményezésnek, 2016-tól a Global Money Week eseménynek is.

Ebben a tanévben a PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a pénzügyi biztonság – ennek keretében a digitális biztonság, valamint a biztosítások –, vállalkozói témája a „Gondolkozz és Vállalkozz! – Erőforrások”.

Az iskolák regisztrációja a mai naptól indul a www.penz7.hu honlapon, ahonnan az egyes korosztályok számára kidolgozott tananyagokat és felkészítést segítő anyagokat (útmutatók, videók) ingyenesen letölthetik a regisztráló tanárok. A tanári felkészülést idén is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jelentős tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg.

A PÉNZ7 program eleme a Kormány által 2017-ben elfogadott nemzeti pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégiának, továbbá a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó 2019-2030-as KKV Stratégiának is.

A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt, hiszen a pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan látszanak Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin.

A Magyar Bankszövetség az úgynevezett extraprofitadó 2022-es, eredetileg két évre tervezett bevezetésekor is jelezte, hogy az intézkedés nem csak a bankok eredményességét rombolja, de jelentősen rontja a teljes magyar gazdaság helyzetét és kilátásait. Az intézkedés bevezetésekor 18%-os irányadó kamatszint mostanra 6,5%-os szintre csökkent, ezzel az extraadó indokoltsága is megszűnt, ezért azt nem megemelni, hanem kivezetni kellene. A hazai bankok több alkalommal kifejtették, hogy a többszáz milliárd forintnyi hagyományos adó felett kirótt extra teher mélyen és károsan avatkozik be a pénzügyi közvetítőrendszer piaci folyamataiba, ezáltal nem csak a szektor hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét rontja, de aláássa a magyar gazdaságba vetett befektetői bizalmat is.

A bankokra vonatkozó adó- és szabályozórendszer és gyakori változtatásai közvetlen okként magyarázzák az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági tendenciáit, beleértve a beruházások alacsony szintjét, a tartósan magas inflációt és a növekedés elmaradását.

A magyarországi bankok már 2025-ben is a hagyományos adókon kívül 842 milliárd forintot fizetnek az államkasszába különadó, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában a költségvetési előirányzat szerint (Forrás: 2025. évi költségvetés https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2400090.tv), és ez az összeg nem tartalmazza a többször meghosszabbított kamatstop, az ATM telepítési kötelezettség és a tervek szerint jelentősen emelkedő ingyenes készpénzfelvételi limit további több tízmilliárdos hatását.

A Magyar Bankszövetség hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés serkentése egyetemes érdek, ehhez szükséges a hitelállomány növelése, ezért is vesznek részt a hazai bankok az állami támogatott programok lebonyolításában.

A most tervezett intézkedés azonban ellentétes a hazai gazdasági szereplők és a lakosság érdekeivel, rontja hazánk megítélését, emellett újabb indokolatlan előnyben részesíti a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtókat, ezért a Bankszövetség határozottan ellenzi azt.

2025. november 11.

Magyar Bankszövetség

Véget ért a hatodik alkalommal megrendezett JótettBank – Banki Véradók Hónapja elnevezésű társadalmi célú kampány, amely során a bankszektor munkatársai közel 1400 véradással több mint négyezer életet segítettek megmenteni.

A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor képviselői immár hatodik alkalommal hívták fel a figyelmet a véradás fontosságára. A VI. JótettBank – Banki Véradók Hónapja 2025. október 6. és október 31. között, tizenkilenc budapesti és két vidéki helyszínen, kitelepüléses véradásokkal valósult meg. A rendezvénysorozathoz az Agrárminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. A szakmai feladatokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkezhettek önkéntes véradásra.

Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese elmondta: „Idén országszerte 21 helyszínen vártuk a véradókat, és az elmúlt hetekben 1372 bankár mutatott példát és segített rászoruló embertársaiknak. Egy véradással három ember életét lehet megmenteni, így több mint 4000 betegnek lehet megfelelő vérkészítményt előállítani a bankároknak köszönhetően.” Hozzátette: „Napi 1600-1800 ember önzetlensége kell ahhoz, hogy a hazai vérellátás biztosított maradjon, ezért bátorítunk mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, 18 éves elmúlt és legalább 50 kilogramm, hogy adjon vért és segítsen!”

„A véradáshoz kell némi bátorság, de egy tűszúrás igazán csekély ár azért, ha ezzel másokon segíthetünk, vagy akár életeket menthetünk – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. – Külön öröm számunkra, hogy az idei JótettBank – Banki Véradók Hónapja programban százötvennél is több kollégánk első alkalommal adott vért. Bízom benne, hogy közülük sokan visszatérő véradókká válnak, hiszen az állandó vérkészlet fenntartásához elengedhetetlen az új önkéntesek bevonása, és személy szerint nagyon büszke vagyok, hogy ebben a banki közösségünk egyre aktívabb szerepet vállal.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hozzátette: „Az egészségügy támogatása közös társadalmi felelősség, amelyben mindannyiunknak szerepe van. A véradás az egyik legnemesebb és legönzetlenebb módja annak, hogy az egészséges emberek segítséget nyújtsanak azoknak, akiknek erre szükségük van. A Magyar Bankszövetség elnöksége számára az egészségügyi dolgozók megbecsülése kiemelten fontos, ezért a legelső Tisztelet Nagydíjat dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Gyermekkórház igazgatójának, az egészségügy meghatározó szaktekintélyének ítélte oda. Ezzel egy időben az Országos Betétbiztosítási Alap hárommillió forint adományt ajánlott fel a Gyermekkórház javára.”

A Banki Véradók Hónapja a hazai bankszektor közös társadalmi felelősségvállalási projektjének, a JótettBank programnak mára emblematikus részévé vált, amely erősíti a közösséget és példaként szolgálhat más szektorok számára. Sikerét az is bizonyítja, hogy a kezdetben egyhetes program mára egy hónapossá nőtt, az elmúlt évekhez hasonlóan pedig a pénzintézeti dolgozók mellett a Magyar Nemzeti Bank és az Agrárminisztérium is csatlakozott, sőt dr. Nagy István agrárminiszter és az MNB két alelnöke maga is adott vért a K&H Bank székházában megrendezett nyitóeseményen.

Az ország biztonságos vérellátáshoz évi mintegy 350.000 vérkészítményre van szükség. Mivel egy véradás során leadott vérből három egység vérkészítmény állítható elő, a banki dolgozók véradása négy nap teljes ellátását teszi lehetővé, és több mint négyezer beteg számára biztosít gyógyulást jelentő vérkészítményt.

HÁTTÉR:

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Banki Véradók Hónapja, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el. 2022-ben a Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség plakáttervező pályázatot hirdetett, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára – a díjazott plakátok ide kattintva érhetők el. 2022-ben és 2023-ban a program kéthetesre bővült, 2024-ben és 2025-ben pedig egy teljes hónapra szélesedett, és az ország számos pontjára eljutott.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség határozottan ellenzi az ingyenes ATM készpénzfelvételi limit emelését, mivel lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak.

A hamarosan a Parlament elé kerülő törvényjavaslat lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna.

Amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9%-os, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja. Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. A készpénzfelvétel ingyenességét végső soron a hazai bankrendszer és így közvetetten minden ügyfél fizeti meg – köztük a készpénzt nem használó ügyfelek is.

A pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár. Ezt a kedvező helyzetet a kormányzat, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg – a most bejelentett intézkedés szembemegy ezekkel az kezdeményezésekkel. Az azonnali átutalás, a Qvik bevezetése, vagy a fejlett érintéses fizetési infrastruktúra mind előremutató, a gazdasági szereplők – így a magánszemélyek – számára jelentős hasznot hajtó, óriási költségű, részben állami fejlesztések. A gyors gazdasági fejlődést elérő országok közös tulajdonsága a digitális pénzforgalmi megoldások térnyerése, így az érmékre és a bankjegyekre már szinte múzeumi tárgyként tekintenek. Ennek természetes következménye az adóelkerülés visszaszorulása és a gazdaság lendületbe hozása. A szakmai tanulmányok és elemzések is kizárólag ezt az irányt tartják követendő példának. A tapasztalati számok is alátámasztják, hogy a magyar társadalom is alkalmazkodott ehhez a folyamathoz: az elmúlt 12 évben az elektronikus fizetések aránya megháromszorozódott, miközben a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent.

A készpénzhasználat ezzel szemben jelenleg évente 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek. Ezáltal a módosítás Magyarország pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedéseinek megítélését is ronthatja, miközben a gazdaság növekedési pályára állítása és az ország nemzetközi befektetői megítélésének fenntartása érdekében kerülni kell minden olyan intézkedést, amely rontja hazánk pénzmosás megelőzési szempontú megítélését, és magában hordozza Magyarország leminősítésének lehetőségét.

A Magyar Bankszövetség a havi díjmentes ATM-használati limit emelése helyett a tranzakciós illeték csökkentését javasolja, amely lényegesen kedvezőbb hatást gyakorolna a lakosság és a vállalatok/intézmények költségeire.

2025.10.31.                                                                                       Magyar Bankszövetség

Budapest, 2025. október 6. – Ismét feltűrik az ingujjat a hazai bankszektor és a Magyar Bankszövetség képviselői, akik immár hatodik alkalommal hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára. Az összefogás célja – melyhez az Agrárminisztérium támogatóként, a Magyar Nemzeti Bank pedig partnerként csatlakozik több éve –, hogy a banki dolgozók közös önkéntes véradásukkal több ezer vérkészítmény előállításához járuljanak hozzá, amely gyógyít és életeket menthet.

A Banki Véradók Hónapja 2025. október 6. és október 30. között, húsz budapesti és két vidéki helyszínen, kitelepüléses véradásokkal valósul meg. A rendezvénysorozathoz az Agrárminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. A szakmai feladatokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkeznek önkéntes véradásra.

A Banki Véradók Hónapja mai nyitóeseményének a K&H Bank adott otthont, amely a 2019-es indulás óta a program egyik legtöbb véradót biztosító intézménye. Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, a véradás a legnemesebb önkéntesség, amely életet ment és közösséget épít, a szolidaritás ünnepe. „A véradás nem kerül semmibe, de felbecsülhetetlen értéket teremt: egy óra idő – egy életnyi ajándék. A világon minden percben emberek milliói szorulnak vérre és vérkészítményekre. Vér nélkül nincs műtét, nincs biztonságos szülés, nincs felépülés súlyos balesetekből. A véradás ezért szó szerint élet és halál kérdése. A Banki Véradók Hónapja erősít a közösséget és példát ad más szektoroknak is azzal, hogy a jótett mindig megtalálja útját.”

A Magyar Nemzeti Bank elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke, Virág Barnabás hangsúlyozta: „Amikor a gazdaság vérkeringéséről beszélünk és annak megfelelő működéséért dolgozunk, végső soron akkor is emberekért, a közösségeink tagjaiért cselekszünk. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyeket nem lehet íróasztaloknál, fehér ingben megoldani. Az életmentés, a gyógyítás ezek között is a sor elején áll: amikor valaki véradó lesz, vagyis szó szerint a vérét adja mások gyógyulásáért.”

„A Banki Véradók Hónapja nemes kezdeményezés, örülök, hogy részt vehetek benne – tette hozzá Palotai Dániel, az MNB nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke. – A véradás értéke pénzben kifejezhetetlen, jelentőségét igazából az adja, hogy magát az életet jelenti. Hiszen van, amit nem lehet pénzre váltani. A véradást így tekinthetjük az adományozás legmagasabb kategóriájának, olyan szolgálatnak, amire mindenki büszke lehet, aki részt vesz benne.”

„Külön köszönet illeti a bankszektort a véradás iránti töretlen és évről évre erősödő elköteleződéséért” – hangsúlyozta dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a Banki Véradók Hónapja alatt a pénzintézeti munkatársak által biztosított plusz vérkészlet biztos alapot ad ahhoz, hogy a vérellátás zavartalanul működhessen az őszi szünet alatt is. Az összefogás eredményeként tavaly több mint 1900 fő regisztrált véradásra.

„Azt szokták mondani: az ember annyit ér, amennyit másokon segíteni tud – tette hozzá Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. – Nem titok, a véradáshoz kell némi bátorság, de az SMS, amit utána kapunk, mindenért kárpótol: „Köszönjük, hogy véradásával hozzájárult egy beteg gyógyulásához!” A JÓTETT Bank program eseményeként megrendezésre kerülő Banki Véradók Hónapja a pandémia nehézségei között indult, és mindannyiunk számára nagy öröm, hogy nemcsak fennmaradt, de évről évre erősödik és bővül!”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte, a véradás kapcsán is fontos a folyamatos fejlődés, hiszen a partnerekkel együttműködve a Banki Véradók Hónapja immár egy négy héten át tartó, szektoron átívelő közös programmá vált. „Az összefogás célja, hogy önmagunkat, a félelmeinket legyőzve a társadalmi felelősségvállalás jegyében a bankszektor is hozzájáruljon a vérkészletek folyamatos biztosításához, ezzel mások gyógyulásához. Emellett fontos a személyes példamutatás és nem utolsósorban a fiatalabbak megszólítása.”

A Magyar Bankszövetség a rendezvényen adta át először a Tisztelet Nagydíjat, amelyet azzal a céllal alapított, hogy elismerje és méltassa mindazokat a kivételes személyeket és intézményeket, amelyek kiemelkedő közgazdasági vagy más tudományos teljesítményükkel és elkötelezettségükkel jelentősen hozzájárultak a fejlődés előmozdításához. A Magyar Bankszövetség Elnöksége az első Tisztelet Nagydíjat dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Gyermekkórház igazgatójának, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnökének ítélte oda, elismerve közel négy évtizedes munkásságát.

Magyarországon a biztonságos vérellátáshoz évente ötszázezer egység vérre, ehhez pedig mintegy félmillió önkéntes véradóra van szükség. Naponta 1600-1800 véradó közreműködése tudja a biztonságos vérkészlet fenntartását elősegíteni. A folyamatos vérellátás biztosítása fontos, hiszen a vérkészítmények időbeni felhasználhatósága korlátozott. A véradás során 4,5 dl vér kerül levételre, ezzel akár három különböző betegségben szenvedő ember gyógyulását is segíteni lehet.

HÁTTÉR:

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Banki Véradók Hónapja, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el.

2022-ben a Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség plakáttervező pályázatot hirdetett, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára – a díjazott plakátok ide kattintva érhetők el. 2022-ben és 2023-ban a program kéthetesre bővült, 2024-ben és 2025-ben pedig egy teljes hónapra szélesedett, és az ország számos pontjára eljutott.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstop-ként ismert szabályozás ismételt meghosszabbításának alaptörvény-ellenességét

Magyarország Kormánya 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban, rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

A Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a Kormány annak ellenére hosszabbította meg ismétlődően, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn.  Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt a növekvő kamatkörnyezet ellenére is. A legutóbbi alkalommal meghosszabbított kamatstop hatálya 2025. június 30. volt, de ezt a Kormány a mérséklődő infláció – a 18%-ról 6,5%-ra csökkenő irányadó kamatszint – ellenére hetedik alkalommal is meghosszabbította, ezúttal 2025. december 31-ig.

A kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. Nem utolsósorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.

Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása alkotmányossági megalapozottság nélkül, utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba, ezért a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt., és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését. A benyújtott alkotmányjogi panasz szorosan kapcsolódik a 2025. május 30-án, a kamatstop 2025. június 30-ig történő meghosszabbításával kapcsolatban benyújtott beadványhoz, ezért a panasz benyújtói kérelmezték az eljárások egyesítését.

Budapest, 2025. szeptember 11.                                             Magyar Bankszövetség

2025. augusztus 6-án több hazai bank ügyfeleinél előfordult, hogy korábbi bankkártyás tranzakcióikat tévesen ismételten az ügyfelek fizetési számláin megterhelték. A hiba oka egyetlen, bankszektoron kívüli kártyaelfogadó technikai problémájára vezethető vissza. Ilyen esetekben mind a kártyatársaságok, mind a bankok a tranzakciók technikai feldolgozását végzik.

A bankok azonnal megkezdték az érintett tranzakciók vizsgálatát, valamint az ügyfelek megfelelő tájékoztatását. A helytelen terhelések helyreállítása megtörtént.

Bár a duplikált tranzakciók aránya a bankszektor teljes forgalmához viszonyítva nem jelentős, a Magyar Bankszövetség folyamatosan egyeztet az érintett szereplőkkel, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bankra. A cél, hogy az ügyfelek biztonságos és megbízható pénzügyi szolgáltatásokhoz jussanak minden körülmények között, a hasonló hibák elkerülhetőek legyenek.

Köszönjük az ügyfelek türelmét és megértését.

2025. augusztus 8.                                                     Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében támogatólag felhívja tagbankjai figyelmét a Magyar Nemzeti Bank Minősített Vállalati Hitelprogramjában való részvétel lehetőségére. A jelenlegi gazdasági helyzetben szükség van arra, hogy minden tervezett és reálisan megvalósítható vállalati beruházás időben megvalósuljon és ehhez a szükséges hiteleket a bankszektor a gazdasági szereplők rendelkezésére tudja bocsátani.

A kiszámítható és stabil pénzügyi és gazdasági környezet, az organikus piaci folyamatok feltételeinek biztosítása, valamint az európai gazdaság prosperitása adják az alapot az új beruházási döntések meghozatalához. A versengő bankszektor alapvető feladata, hogy a piaci törvényszerűségek szerint, kedvező kamatozással és észszerű feltételek mellett képes legyen a vállalkozások hiteligényeit finanszírozni.

Kiemelt cél, hogy a kis- és középvállalkozások, különösen a középvállalatok, valamint a dinamikusan fejlődő alsó-középvállalatok számára a hazai bankszektor a Minősített Vállalati hiteltermékekkel új beruházási döntések megszületését és megvalósítását tudja támogatni.

Mivel a vállalkozások pénzügyi helyzetét és működését legjobban a saját számlavezető bankjuk ismeri, általános piaci elvárás, hogy ezek az intézmények a reálisan megvalósítható, üzleti tervvel alátámasztott beruházási igényeket – a kockázatok mérlegelése mellett – kedvező feltételekkel finanszírozzák.

Fentiek miatt és a magyar gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében a Magyar Bankszövetség támogatólag felhívja tagbankjai figyelmét a csatlakozás lehetőségére a Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett új hitelkonstrukcióhoz.

2025. augusztus 1.                                  Magyar Bankszövetség

Tájékoztatjuk a tisztelt ajánlattevőket, hogy a Magyar Bankszövetség – a benyújtási határidő meghosszabbítására tekintettel – a közös ESG platform beszerzésére irányuló pályázatának elbírálási határidejét meghosszabbítja.

Az eredményhirdetés új napja: 2025. augusztus 8.

Tisztelettel,

Magyar Bankszövetség

Közös álláspontot tett közzé a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség a zöld jelzáloglevél hatásjelentésekre vonatkozóan. A jelzálogbankok és a jegybank együttműködésében kidolgozott dokumentum célja, hogy a legjobb piaci gyakorlatok rögzítésével, valamint a formai és módszertani megoldások egységesítésével támogassa a hazai zöld jelzáloglevél-piac további fejlődését.

A zöld jelzáloglevelek kibocsátói által közzétett környezeti hatásjelentések célja az értékpapír-kibocsátásból származó források felhasználásából fakadó pozitív környezeti hatások áltátható bemutatása. A hazai jelzálogbankok által kiadott környezeti hatásjelentések megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak, a Magyar Nemzeti Bank és a jelzálogbankok azonban piacfejlesztési elköteleződésük mentén felismerték a jelentéstételi gyakorlatok előmozdításának szükségességét.

A hazai jelzálogbankok és a jegybank közös munkájának eredményeként a mai nappal kiadásra került a „Közös álláspont - A zöld jelzáloglevél hatásjelentésekkel kapcsolatos javaslatok és iránymutatások” című dokumentum. A Közös álláspont javaslatokat fogalmaz meg a kibocsátók számára a hatásjelentések alakiságával és tartalmával kapcsolatban, valamint rögzíti a környezeti hatások számításának módszertani elveit, támogatva a hazai zöld tőkepiacok fejlődését és a zöld jelzáloghitelezési gyakorlatok további térnyerését.

A dokumentum a Magyar Nemzeti Bank Elnöke, Varga Mihály és a Magyar Bankszövetség Főtitkára, Dr. Kovács Levente közös aláírásával került elfogadásra. A Közös álláspont kiadása az átláthatóság és az összehasonlíthatóság további növelésén keresztül egy újabb jelentős mérföldkő a hazai zöld jelzáloglevél-piac fejlődése szempontjából.

Közös álláspont - A zöld jelzáloglevél hatásjelentésekkel kapcsolatos javaslatok és iránymutatások

2025.07.24.

Tájékoztatjuk a tisztelt érdeklődő gazdasági szereplőket, hogy a Magyar Bankszövetség a közös ESG platform beszerzésére irányuló nyílt pályázatával kapcsolatban beérkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat ezúton teszi közzé.

Kérdések - Válaszok

A Bankszövetség ezen túlmenően – az eddigi visszajelzésekre tekintettel – a pályázat benyújtására vonatkozó határidőt meghosszabbítja. A meghosszabbított határidő: 2025. július 21. (15:00).

A pályázat részletes feltételeit, tervezett ütemezését és a műszaki elvárásokat a Bankszövetség 2025. július 2-án közzétett felhívása és annak műszaki leírása tartalmazza.

Tisztelettel,

Magyar Bankszövetség

Tájékoztatjuk a tisztelt érdeklődő gazdasági szereplőket, hogy a Magyar Bankszövetség a mai napon, az irányadó MNB ajánlásoknak való megfelelés céljából a vonatkozó felhívás és az ahhoz tartozó műszaki leírás közzétételével egy közös ESG platform beszerzésére irányuló nyílt pályázatot ír ki.

A pályázat részletes feltételeit, tervezett ütemezését és a műszaki elvárásokat a felhívás és a műszaki leírás tartalmazza. A nyertes ajánlattevőnek képesnek kell lennie a központi platform üzemeltetésén túl a közös beszerzésben részt vevő hitelintézeti tagok egyedi igényeinek teljesítésére is, külön szerződés alapján (adott esetben).

Felhívás
Műszaki leírás

A pályázat benyújtására vonatkozó határidő: 2025. július 18. (15:00).

A pályázattal kapcsolatos kérdéseket írásban várjuk 2025. július 8. nap végéig a hamori.reka@bankszovetseg.hu e-mail címre.

Az érdeklődő gazdasági szereplők az ajánlatuk benyújtásával elfogadják a pályázati felhívás és a műszaki leírás követelményeit.

A Bankszövetség fenntartja a jogot, hogy a pályázati eljárást bármely okból eredménytelennek nyilvánítsa és a szerződéskötést a nyertes ajánlattevővel indokolási kötelezettség nélkül megtagadja.

Tisztelettel,

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstop-ként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét.

Magyarország Kormánya 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

A Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a Kormány annak ellenére hosszabbította meg, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn.  Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt, a növekvő kamatkörnyezet ellenére is. A meghosszabbított kamatstop hatálya 2024. december 31. volt, de ezt a Kormány a mérséklődő infláció, a 18%-ról 6.5%-ra csökkenő irányadó kamatszint ellenére hatodik alkalommal is meghosszabbította, 2025. június 30-ig.

A kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsó sorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.

Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be, ezért a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.

(2025.05.21.)

A devizahitelezési témakör kapcsán az MTI által feltett kérdésekre Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az alábbi nyilatkozatot adta:

„A magyarországi devizahiteles kérdést a Kormány, az MNB és a bankszektor tehervállalásával, kedvezményes árfolyamon való elszámolással és forintosítással 2015-ben jogszabállyal lezárta.

Az Európai Unió Bírósága egy nem banki pénzügyi szolgáltató egyedi esetét vizsgálta meg, ez alapján az ítélet értelmezése és annak megfelelően az egyedi ügyben a döntés meghozatala az eljáró magyar bíróság feladata lesz.

Szakértői vélemények alapján a bankok és leányvállalataik által nyújtott általános tájékoztatások és szerződések tisztességesek és érvényesek.”

Kiemelt pontok az igazgatóságak

Az európai bankok versenyképességét és növekedését elősegítő szabályozói gondolkodásmód

2025. május 16., Varsó – A globális dinamika változásával Európának kell biztosítania növekedését, jólétét és biztonságát. Az EU-nak lemaradását évente 800 milliárd euró összegű hiányzó beruházás bevonzásával kell pótolnia, valamint 2030-ig további 800 milliárd euróra van szüksége a biztonság és a védelem terén. Az Európai Bizottság versenyképességi iránytűje három prioritásra összpontosít: az innováció fellendítésére, a dekarbonizációra és a versenyképesség felgyorsítására, valamint a stratégiai függőségek csökkentésére.

Az európai bankok kulcsfontosságú szerepet játszanak ebben a törekvésben. Azzal, hogy tőkét mozgósítanak, valamint innovatív és biztonságos megoldásokat kínálnak a polgárok és a vállalkozások számára, hozzájárulnak a kontinens legsürgetőbb szükségleteinek kielégítéséhez. Ahhoz, hogy Európa versenyképes lehessen, versenyképes bankszektorra van szüksége. Az Európai Bankföderáció (EBF) igazgatósága május 16-i ülésén vitatta meg e potenciál kiaknázásának fő prioritásait.

Slawomir Krupa, az EBF elnöke a következőket nyilatkozta: "Európa vezető gazdasági szerepének visszaállításához és eredmények eléréséhez bátor és határozott fellépésre van szükség. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el ezeken a területeken, gondolkodásmódunk alapvető megváltoztatására van szükség – tovább kell lépnünk a túlságosan védekező magatartáson - amely azon a téves feltételezésen alapul, hogy a szélsőséges ellenállóképesség egyenlő az egészséggel és az erővel - egy proaktívabb megközelítés felé, amely a növekedést, a megfelelő kockázatvállalást és a beruházást a versenyképesség, a növekedés és a jólét szükséges összetevőiként fogadja el. Az európai bankszektor továbbra is az EU növekedési stratégiájának középpontjában áll, amelyet olyan szabályozási és felügyeleti keretrendszernek kell támogatnia, amely lehetővé teszi számára Európa létfontosságú szükségleteinek – úgymint innováció, energia, védelem, biztonság, fenntarthatóság és stratégiai autonómia - finanszírozását."

A tőke kínálta lehetőségek kiaknázása a növekedés és a biztonság érdekében

A növekedési potenciál kiaknázása érdekében Európának igénybe kell vennie a banktőkét - mint a gazdaság és a vállalkozások támogatásának alapvető forrását. Itt az ideje, hogy ezt a tőkét munkába állítsuk, és biztosítsuk, hogy a szabályozási keretrendszer és a felügyeleti gyakorlat ne csak a szélsőséges ellenállóképesség biztosítására összpontosítson, hanem oly módon lépjen tovább, ami a pénzügyi ágazatot  képessé teszi arra, hogy a növekedés valódi katalizátoraként működjön.

2008 óta a bankok folyamatos erőfeszítései és az EU pénzügyi szabályozási struktúrája biztosítja az európai bankok ellenállóképességét és megfelelő tőkésítettégét. Ugyanakkor nagyon magas tőkekövetelmény-elvárások érvényesülnek velük szemben, és további lehetséges emelések folyamatos árnyékában működnek, ami túlzott óvatosságra kényszeríti őket, mivel az európai bankrendszert a nemzetközi normákat túlteljesítő nemzeti mérlegelési jogkörök,   többlettőke-követelmények és a tagállami jog közösségi jogon túlterjeszkedése is terheli.

A már bizonyított ellenállóképesség figyelembevételével, valamint a pénzügyi stabilitás alapvető céljának megkérdőjelezése nélkül, ideje újraértékelni az európai bankok tőkekövetelményeit, különösen a bázeli minimumkövetelményeken túlmutató, uniós szinten előírt többrétegű felügyeleti többlettőke-előírásokat. Ennek az értékelésnek a nemzetközi fejleményeket is figyelembe kell vennie, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos jelentős országok jó eséllyel nem hajtják végre teljes mértékben a Bázel III ’végjátékot’. Mindez a versenyképesség kritikus fontosságú kérdését veti fel az európai bankok számára, amelyek piaci részesedése már most is csökken az egyesült államokbeli bankokéhoz képest, többek között olyan kulcsfontosságú területeken, mint az európai vállalati banki és tőkepiacok. Az a kérdés is felmerül, hogy vajon mennyi tőkét zárnak ki szükségtelenül a pénzügyi rendszerből - olyan tőkét, amelyet hatékonyabban fel lehetne használni a háztartások és a vállalkozások hitelezésének támogatásához. Ugyanebből az okból - a tőke kínálta előnyök kiaknázása érdekében - az európai értékpapírosítási piac újraindításának is kiemelt prioritásnak kellene lennie, mivel az növelné a bankok hitelezési kapacitását. Emellett a professzionális befektetők számára a biztonságos, diverzifikált befektetési lehetőségek szélesebb körét és a kockázatkezelési eszközökhöz való hozzáférést biztosítaná.

Az európai bankszektor: stratégiai ágazat

Ahogy Európa a túlzott kockázatelkerülés politikájától fokozatosan a növekedés irányába mozdul el, a bankszektorát stratégiai támogató tényezőnek kell tekintenie. A Megtakarítási és Befektetési Unióban (SIU) javasoltaknak megfelelően az EBF támogatja egy külön jelentés készítését, amely az európai bankszektor versenyképességét értékelné, és a jövőben megfogalmazandó szakpolitika alapjául szolgálna; csakúgy, mint a versenyképesség előmozdítását célzó kézzelfogható intézkedések kidolgozását, a 2026-os év lehető legkorábbi időszakában.

A szabályozási és felügyeleti keretrendszer egyszerűsítése és kiigazítása a növekedés érdekében

A bankok azon képességének, hogy a jövőbeli igényeket hatékonyan ki tudják szolgálni, egy összetett és széttagolt felügyeleti és szabályozási keretrendszer állja útját, amely a banki tevékenység minden területén - beleértve a lakossági banktevékenységet, valamint a digitális finanszírozásra és a kiberbiztonságra vonatkozó szabályokat is - a szabályok, szabványok, iránymutatások, felügyeleti elvárások (2. és 3. szint) és nemzeti mérlegelési jogkörök sokaságát foglalja magába. 2019 és 2024 között az EU mintegy 13 000 új rendeletet bocsátott ki, az EU pénzügyi szabálykönyve pedig már több mint 15 000 oldalnyi irányelvet és szabványt tartalmaz. Ezért alapvető fontosságú annak vizsgálata, mit lehet egyszerűsíteni és észszerűsíteni a jövőben a szabályozás és felügyelési hatékonysága tovább bővülése érdekében.

A szabályozás összetettsége Európa fenntartható és digitális átállását is befolyásolja, amihez gyakran társul a költségek, kockázatok és előnyök elégtelen elemzése, valamint az uniós bankokat hátrányosan érintő nemszándékolt hatások nem megfelelő figyelembevétele.

Üdvözlendőek az Európai Bizottság azon erőfeszítései, hogy a szabályozást mind a versenyképességi, mind a fenntarthatósági célkitűzésekhez is igazítsa, amelyet azonban a digitalizációra is ki kell terjeszteni. A következő lépésnek a szabályozás összetettségének csökkentésére, valamint az európai ipar és bankrendszer versenyképességének fokozására kell irányulnia, amely elősegíti a vállalkozások finanszírozását és a fogyasztók jobb kiszolgálását. Az első salátatörvény üdvözlendő kezdő lépés a megfelelő irányba, és illeszkedik a jelenlegi, kihívásokkal teli és gyorsan változó környezethez.

Az új ötleteknek ki kell állniuk a versenyképességi tesztet

A szigorú gondolkodásmódot még sürgetőbben kell alkalmazni azon új javaslatok esetében, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a pénzügyi szolgáltatások területét. A pénzügyi adatok megosztására és a digitális euróra vonatkozó jogalkotási javaslatok - amelyeket jelenleg a társjogalkotók vizsgálnak - jó példák erre.

Ami a FiDA-t illeti: annak ellenére, hogy a bankok elismerik az ágazatközi adatmegosztásban rejlő innovációs potenciált, komoly aggályaik vannak a javaslat költségvonzataival, az erőforrások szélsőségesen eltérő terhelésével bizonyított piaci kereslet nélküli, a széleskörű alkalmazási körrel és az irreális határidőkkel, valamint a nem uniós szereplők tisztázatlan szerepével kapcsolatban. Ezeket a problémákat határozott rendelkezésekkel és egy merész újraértékelési folyamattal kellene kezelni: az európai bankok innovációs és versenyképességét kellene szűrőként alkalmazni a megváltozott (geo)politikai környezetben, ahol a visszavonás lehetőségét továbbra is fenn kell tartani, amennyiben azt a vizsgálat eredménye indokolttá teszi.

Ami a digitális eurót illeti: az európai pénzforgalom szuverenitásának biztosítása a bankok, a központi bankok és a hatóságok rendkívüli stratégiai fontosságú közös célja. Európának mindezt gyorsan és a lehető legköltséghatékonyabb  kell megvalósítania, amelynek érdekében minden lehetőséget meg kell vizsgálnia. Mindez kiterjed az állami és magánszféra közötti valódi partnerségre is egy olyan ökoszisztémában, amely teret enged az összes, már rendelkezésre álló vagy kialakulóban lévő európai szintű megoldásnak, a lehető legjobban kihasználva azokat, beleértve az ágazatban már meglévő infrastruktúrát is.

(2025. május 9.)

A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését a GIRO Zrt. nemrég felújított székházában. Az eseményen a bankvezetők mellett részt vettek a gazdaság- és a pénzügyekért felelős kormányzati vezetők is. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédében kiemelte a bankszektor közvetítő szerepét a családtámogatások terén. Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke pedig az MNB és a bankszektor közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

A Testületi Ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.

Negyed évszázaddal ezelőtt az Y2K, azaz az ezredforduló miatti informatikai évezred váltás zökkenőmentes lebonyolítása volt az egyik legemlékezetesebb feladat. Akkor sokan azt gondolták, hogy a 21. század a robotok korszaka lesz, amit az olcsó tömegtermelés, a gyors gazdasági és szolgáltatóipari fejlődés, a fintech cégek óriásivá válása és a pénzügyi stabilitás fog jellemezni. A pénzügyi piacok teljes átalakulásának futurisztikus víziói jelentek meg, mint a készpénzmentes társadalom, az ember nélküli szolgáltatások, a teljesen digitalizált, papírmentes ügyintézés. Eltelt a 21. század negyede, benne a pénzügyi világválsággal, az egészségügyi világjárvánnyal, a pusztító háborúkkal és a legújabb protekcionista jelenséggel. A jóslatok egy része megvalósulni látszik, egy része túlzónak bizonyult. Ezzel eljött az ideje annak, hogy visszatekintsünk, és ez alapján tervezzük meg azt a jövőt, ami a digitális kor valós kihívásaira is választ ad.

A pénzügyi piacok, benne meghatározó ágazatként a bankszektor az elmúlt 25 évben megerősítette szerepét. Ebben az időszakban a magyar bankszektor mérlegfőösszege 900 %-kal, a vállalati hitelállomány pedig ötszörösére, ezen belül a garantált KKV hitelállomány ötvenszeresére bővült. Jelentős mérföldkő, hogy mostanra elértük a 10 millió darab bankkártyát, a nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon pedig csaknem 2600 milliárd forintot tett ki, és a Budapesti Értéktőzsdén a kibocsátó cégek száma meghaladta a 150-et. Az elmúlt 25 év során a hazai bankok több mint 8 ezer milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe.

A bankszektor az elmúlt negyedszázadban többször bizonyította, hogy az extra terhek ellenére is stabil támasza és katalizátora a gazdasági fejlődésnek és a gazdaság válságokat követő újraindításnak. 2025-ben a szektor szereplői önkéntes vállalásuk alapján:

1. eltekintenek az éves inflációs alapú lakossági számlavezetési díjemeléstől,
2. ingyenesen biztosítják az alapszámlát,
3. rendszeres felhívják a figyelmet az elérhető kedvező bankszámlacsomagokra,
4. bevezetik az 5%-os jelzáloghitel kamatplafon fiatalok első zöld lakásához,
5. a babaváró termékhez méltányossági alapú megoldást nyújtanak,
6. kamatcsökkentés hajtanak végre a Széchenyi hitelprogramban,
7. ATM-eket telepítenek a 2000 fő feletti településekre.

Ezek az eredmények és önkéntes vállalások igazolják, hogy a pénzügyi szektor meghatározó szerepet vállalt és vállal a gazdaság növelésében, működtetésében és a közterhek viselésében.

Napjaink gazdasági folyamatait vizsgálva célszerű figyelembe venni, hogy a nemzetközi helyzet alapjaiban határozza meg és írja felül a nyitott magyar gazdaság kibontakozási lehetőségeit. A globális világrend pillanatok alatt vesz új irányokat, melynek következménye, hogy a gazdasági rendszerek és együttműködések más bázison és új alapokon fognak kialakulni. A mai döntések évtizedekre határozzák meg a jövőt, ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a bankszektor működési környezete biztosítsa a nemzetközi versenyképességet és a gazdaság támogatásának képességét.

A készpénznek megvolt a maga megszokott helye és szerepe. A fejlődés, az átlátható gazdaság és az igazságos közteherviselés megkívánja a készpénz szerepének az újragondolását. A legköltségesebb folyamat a számlapénz/készpénz oda- és vissza való cserélgetése, illetve az ezért való rendelkezésre tartása.

A Digitális Állampolgárság Program előremutató irányokat jelöl ki. A széles körű piaci alapú használat itt is a siker záloga. Az új digitális megoldások és csatornák – benne az elektronikus pénzügyi szolgáltatások - új távlatokat nyitnak meg, ha azok extra adó- illetve járulékmentesen és így kedvező áron érhetők el a piaci szereplők és ügyfeleik számára. Az egyetemes cél az, hogy a digitális szolgáltatások könnyen hozzáférhetőek legyenek és élményszerű használatot biztosítsanak. A sikeres páros itt is a magyarországi szolgáltató és a hazai fogyasztó.

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacok teljes mértékben globalizálódtak, ezért a magyarországi helyzetet a működő pénzügyi rendszerek és lényeges szereplők szempontjából vizsgáljuk meg. A magyarországi pénzügyi szereplőket négy csoportba sorolhatjuk be:

• A magyarországi központtal működők bankokra, amelyek jelentős vagy teljes részben magyar befektetők tulajdonában állnak. A piaci részesedésük kb. 50%, erős helyi beágyazottsággal rendelkeznek és innét végzik nemzetközi szerepvállalásukat.
• A nagy európai bankházak magyarországi érdekeltségeik, amelyek az egységes európai pénzpiaci beágyazottságunkat erősítik. Az EU-s kereskedelem és gazdasági együttműködés kulcsszereplői, így magyar nemzetgazdasági szerepük meghatározó.
• Az Európán túli bankházak, azaz globális jelentőségű szereplők leányvállalatai, amelyek a globális pénzügyi és gazdasági szerepvállalást biztosítják. Magyarországi működésük a tőkevonzó képességükben válik látványossá. A tulajdonos országok működőtőke beruházásai a magyar gazdaságban egyértelműen meghatározóak.
• A nem banki pénzügyi szolgáltatók jelentős csoportja, amelyek szakosított tevékenyégükkel szervesen egészítik ki, illetve speciális szolgáltatásaikkal támogatják a hitelintézeti piac dinamikus működését.

Ők adják a Magyar Bankszövetség bázisát és együttműködve biztosítják a magyar gazdaság fenntartható működéséhez a pénzügyi forrásokat és kapcsolatrendszert. Erősíteni kell a magyarországi székhelyű pénzügyi szolgáltatók szerepét, hiszen együttesen biztosítják a magyar gazdaság saját erőn alapuló fejlődését. Ők adóznak idehaza és ők a legelkötelezettebbek a hazai lakosság és vállalatok iránt. Annak érdekében, hogy az ügyfelek kiszolgálása hosszú távon is idehaza, hazai pénzügyi szolgáltatók által történhessen, az extra terheket most kell levenni róluk.

A bankszektortól idehaza, és gyakran külföldön is, túl sokan és túl sokat várnak el. A legjogosabb nemzeti szintű elvárás a magyar vállalkozások és családok finanszírozása, amely a fenntartható fejlődés pénzügyi alapját képezi. A jelenlegi magyar finanszírozási programok széleskörűek. A kormányzattal, a jegybankkal és társszervezetekkel együttműködve olyan kedvezményes programok és támogatási csatornák jöttek létre, amelyek a teljes vállalati és lakossági ügyfélkör számára kiszámíthatóan és könnyen elérhetőek. A pénzintézetek ezeken túl, az elkötelezettségük alapján, saját programokkal is megjelentek, az ez évieket fent 7 pontba csoportosítottuk.

A programok folytatásához és megerősítéséhez, a változékony regionális és globális környezet ellenére is, a gazdasági szereplőknek és a bankszektornak egyaránt kiszámíthatóságra, stabilitásra és a túlterhelések megszüntetésére van szüksége. Ehhez számítunk az Országgyűlés, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a gazdaságfejlesztés iránt elkötelezett minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére és támogatására. A bankszektor természetesen nyitott az együttműködésekre és támogatóan tekint az említett szereplők feladataira és céljaira.

A Testületi Ülésen tisztségviselők választására is sor került. A Magyar Bankszövetség Felügyelőbizottságának új elnöke: Peter Roebben (K&H), új tagjai: Bogdán Krisztina (ING) és Katona Bence (MFB).

A rendezvényen, az elmúlt időszak eredményei alapján, elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár kitüntetésben részesült:

• Ivanics Krisztina (Exim)
• Murányi Linda (Erste)
• C. Szabó István (MBH Bank)
• Szűcs Judit (OTP Bank)
• Takáts Zsolt (Raiffeisen Bank)
• Wimmer István (MGYOSZ)

Aranykaptár emlékplakett elismerésben részesült:

• Kiss Krisztina (BEVA)

Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 6 fő került felkérésre bankszövetségi munkacsoport elnöki pozíciókra.

Budapest, 2025. május 9.                                  Magyar Bankszövetség

A pénzügyi tudatosságot, vállalkozói kompetenciákat és kiberbiztonsági tudást fejlesztő programban országszerte 1.413 iskola 212.000 diákja 15.613 rendhagyó tanóra keretében, 715 önkéntes közreműködésével vett részt.
Összefoglaló filmünk: https://youtu.be/TCvNgIiKpFY
Ezúton is köszönjük, hogy a PÉNZ7 tizenegyedik évét újra kimagasló számú – több, mint 700 fős - önkéntes létszámmal tudtuk együtt erősíteni! Az önkéntesek kiszínezik a térképet:

Külön KÖSZÖNJÜK azoknak a bankoknak, akik az elmúlt 11 évben mindvégig aktív önkéntesszervezők voltak:

CIB Bank Zrt.
ERSTE Bank Hungary Zrt.
GRÁNIT Bank Zrt.
K&H Bank Zrt.
MBH Bank Nyrt.
OTP Bank Nyrt.
Raiffeisen Bank Zrt.
UniCredit Bank Hungary Zrt.

PÉNZ7 MEGNYITÓ, 2025. 02. 24. Haris Park https://penz7.hu/hir-reszlet.cshtml?hirId=154

A nyitóeseményen megszólalt többek között:

• Nagy Márton Nemzetgazdasági Miniszter
• Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
• Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára
• Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány Kuratóriumi Elnöke
• Hegedűs Éva, MBSZ elnökségi pénzügyi kultúra szponzor
• Gergely Orsolya, a Junior Achievement Magyarország Alapítvány ügyvezetője

A két legaktívabb céges partnernek, a Magyar Államkincstárnak és a Pénzmúzeumnak a PÉNZ7 szervezői a nyitóeseményen nyújtották át az elismerést.

PÉNZ7 könyvbemutató, 2025. 03. 04. Pénzmúzeum https://penz7.hu/hir-reszlet.cshtml?hirId=158

A kiberbiztonsági tananyag gerincét képező kalandgyűjtemény bemutatóján vendégünk volt a könyv szerzője, és a tananyag fejlesztésében részt vevő szervezetek és képviselőik:

• Vékony Anett, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára
• Hergár Eszter, a Pénzmúzeum igazgatója
• Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára
• Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője
• Solymos Ákos, író, kiberbiztonsági szakember

Az eseményen átadtuk a PÉNZ7 kiberbiztonsági tananyagának munkálataiért és a tananyag fejlesztéshez nyújtott segítségért a Pénzügyi kultúra nagykövete díjat Solymos Ákos számára, aki a ’Frici, Fülöp és a hackerek’ című kiberbiztonsági kalandgyűjtemény írója, illetve intézményi díjat vehetett át a VISA, a kibertudatosság fejlesztésében való aktivitásáért.

PÉNZ7 Digitális Szimat Kihívás https://penz7.hu/penz7-digitalis-szimat-kviz.cshtml

A Digitális Szimat Kihívás életkortól függetlenül lehetőséget ad mindenki számára, hogy próbára tegyük a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségünket.

Idén is neves influenszerek tesztelték velünk a tudásukat:

https://www.youtube.com/watch?v=0Zh3pIX6Nlk&t=2s
https://www.youtube.com/watch?v=shGgvSOm4NA&t=1s
https://www.youtube.com/watch?v=DYHyWW033wg

Az influenszerekről készített bannerek országszerte online és offline is megtekinthetők:

PÉNZ7 kísérő események https://penz7.hu/kiseroesemenyek.cshtml

A PÉNZ7 tanórai oktatásait minden évben tartalmas kísérőprogramok is gazdagítják. A tanórákon kívül megvalósítható izgalmas, játékos programok idén igen sokrétűek voltak, és mindegyik PÉNZ7 témára kínáltak további ismeretszerzési lehetőséget.
A FINTELLIGENCE Nemzetközi Tudományos Konferencia (Miskolc) az egyik visszatérő program a PÉNZ7 eseményei között, mely idén is sok szakértőt és remek előadásokat kínált: https://www.penz7.hu/hir-reszlet.cshtml?hirId=3

Médiaunió sajtóközleménye, 2025. február 27.: https://mediaunio.hu/veszelyben-a-ferfiak-masfel-ev-alatt-duplajara-nott-az-atvertek-szama/

Köszönjük a munkát minden közreműködőnek, partnernek és szervezőnek!

Magyar Bankszövetség - Kommunikáció

Budapest, 2025. március 25.

Az ATM hálózat országos kiépítéséről tárgyalt Nagy Márton miniszter úrral a Magyar Bankszövetség elnöke, alelnöke és főtitkára 2025. március 24-én. A találkozót a konstruktív együttműködés és a gazdaság fellendítése iránti elkötelezettség határozta meg.

A társadalmi igény és a kormányzati elvárások mentén a Magyar Bankszövetség megerősítette azon elköteleződését, hogy növelje az ATM-ek földrajzi lefedettségét hazánkban. Ugyanakkor a Bankszövetség felhívja a figyelmet az arányosság fontosságára, ami szükségessé teszi, hogy a magyarországi lakhelyű számlatulajdonosok számára bankkártyát biztosító külföldi székhelyű pénzügyi szolgáltatók megkülönböztetés nélkül részt vállaljanak ezen társadalmi feladat ellátásában. Első körben a 2.000 főnél nagyobb, ATM-mel nem rendelkező települések kaphatnak bankjegykibocsátó készüléket, amennyiben annak fizikai elhelyezését a helyi önkormányzatok kérik, illetve ehhez a helyszínt biztosítani tudják.

A tegnap este megjelent kormányrendelet szándéka az, hogy a készpénzellátás országos hálózata fenntartásra kerüljön, tovább fejlődjön. A fentiek szerint vállalt ATM hálózat kiépítése ezt a célt szolgálja. Az optimális, vidékcentrikus készpénzellátási hálózat megvalósítása megköveteli a kormányrendelet rugalmas részletszabályainak kidolgozását.

Magyar Bankszövetség

Budapest, 2025. március 4.

A 2025. március 3-án útjára indult 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét idén először kiberbiztonsági tananyaggal is bővült, ’Digitális lábnyom–digitális pénztárca’ címmel. A tananyag szerves részét képezi Solymos Ákos kiberbiztonsági kalandgyűjteménye, a 'Frici, Fülöp és a hackerek', melyet ünnepélyes keretek között, sajtótájékoztatón mutattak be a szervezők a Pénzmúzeumban.

„2014-ben 660-as résztvevő iskolával indult a PÉNZ7. Őszintén örülünk, hogy idénre megduplázódott a regisztrált intézmények száma, így 2025. március 3-ától országszerte 1364 iskola vesz részt a programsorozatban.” – mondta el a projekt egyik szervező intézményének részéről Vékony Anett, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. „A témahét alatt 206 000 diákhoz jutnak el, 15 077 rendhagyó óra keretében, 2 096 pedagógus és 705 önkéntes szakmai óraadó összefogásában a PÉNZ7 tananyagai. Idén a három kiemelt tudáskör: a befektetések, a tudatos vállalkozás és a kiberbiztonság. A csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását.”

A könyvbemutató helyszínét a Pénzmúzeum biztosítja, aki hosszú évek óta szakmai partnerként vesz részt a munkában. „Természetes volt számunkra, hogy a PÉNZ7 küldetését támogatjuk, hiszen elkötelezettek vagyunk a pénzügyi tudás élményszerű átadásában. A Pénziránytű Alapítvány a PÉNZ7 indulása óta meghatározó szerepet vállal a témahét pénzügyi anyagainak kidolgozásában, a Pénzmúzeum pedig örömmel ad helyet mind a tudás bővítését szolgáló múzeum-látogatásoknak, mind pedig a projekt kiemelt eseményeinek.” – nyilatkozta Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Pénzmúzeum vezetője.

A kiberbiztonsági tananyag gerincét képezi a ’Frici, Fülöp és a hackerek’ című kalandgyűjtemény (Atlantic Press Kiadó, 2025), melyben a szerző, Solymos Ákos izgalmas kiberbiztonsági történeteken vezeti keresztül a főszereplőket, reagálva az online világ legaktuálisabb kihívásaira. A főszereplők megküzdenek a hasonló korú gyermekekre jellemző kétségekkel és nehézségekkel, de a történetek végén természetesen minden jóra fordul, és az összes kiberkihívásra megtalálják a hosszútávú, előnyös megoldást. A kalandos gyűjtemény fiatal kamaszoknak íródott, de akár fiatalabb, akár idősebb társaik és a fiatal felnőttek is találnak a történetekben tanulságot és megfontolni valót.

A sajtótájékoztatón bemutatkozott a PÉNZ7 kiemelkedő kísérőprogramja, a ’Digitális Szimat Kihívás’ nevű online kvízjáték, mely életkortól függetlenül lehetőséget biztosít arra, hogy próbára tegyük a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségünket, és együtt játsszanak a családtagok a téma könnyed, iskolán kívüli elsajátítása érdekében.

Az eseményen átadták a PÉNZ7 kiberbiztonsági tananyagának munkálataiért és a tananyag fejlesztéshez nyújtott segítségért a Pénzügyi kultúra nagykövete díjat Solymos Ákos számára, aki a ’Frici, Fülöp és a hackerek’ című kiberbiztonsági kalandgyűjtemény írója, illetve intézményi díjat vehetett át a VISA, a kibertudatosság fejlesztésében való aktivitásáért.

A PÉNZ7 témahét projektgazdája a Belügyminisztérium, aki a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarországgal, mint szakmai partnerekkel dolgozik azon, hogy a 2025. március 3-án induló programsorozat idén is élvezetes, hasznos és sikeres legyen. Ezt segíti elő a témakörökben kidolgozott számos tananyag és webináriumi anyag is, amelyek elérhetőek a www.penz7.hu oldalon.

További hasznos linkek:

• www.penz7.hu
• https://penz7.hu/penz7-digitalis-szimat-kviz.cshtml - Digitális Szimat Kihívás
• https://penz7.hu/kiseroesemenyek.cshtml - Pénz7 kísérőesemények
• www.kiberpajzs.hu
• www.bankszovetseg.hu
• www.penzmuzeum.hu

A PÉNZ7 szervezői:

Belügyminisztérium

Magyar Bankszövetség

Pénziránytű Alapítvány

Nemzetgazdasági Minisztérium

Junior Achievement Magyarország Alapítvány

További sajtóinformáció:

Magyar Bankszövetség
Magó Edina kommunikációs főtanácsadó
mago.edina@bankszovetseg.hu
+36 30 175 5947

Fotók:

https://we.tl/t-hwiKHOVm1P (kérjük jelölni: Fotó - Pénzmúzeum)

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2025. március 3-án útjára indul a tavalyi jubileumi évet követően a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét. A programsorozatban országszerte várhatóan több mint 1300 iskola vesz részt. Idén hívószavaink és témáink, a befektetések, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás.

A témahéten pénzügyi és vállalkozói ismeretek témákat is kínálunk. Célunk, hogy a pénzügyi ismeretek mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek is helyet kapjanak az iskolákban.

A pénzügyi és vállalkozói témahéthez csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását. A 2025. évi PÉNZ7 tanórák három tematikához köthetők: pénzügyi témakörben két téma, a befektetések, valamint a kiberbiztonság vannak fókuszban. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a megtakarításokat tudatosan kell haszonra bírni, így kapta nevét az „Okosan a befektetésekről”. A vállalkozási témában elmélyedni szándékozók figyelmét arra hívjuk fel, hogy tudatosan, átgondoltan készüljenek vállalkozni, az érdeklődőket a Gondolkozz és vállalkozz! tananyaggal szólítjuk meg. Egy ideje megkerülhetetlen téma a kibervédelem, így a kiberbiztonsági kérdésekről is korosztályok szerint címzetten készültek tananyagok „Digitális lábnyom – digitális pénztárca” címmel.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok érdekes versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek. A témák és lehetőségek idén is nagyon sok iskolát mozdítottak meg, hiszen a programsorozathoz várhatóan több, mint 1 300 iskola, több mint 200 ezer diákja csatlakozott, így összesen mintegy  15 000 rendhagyó óra megtartása várható a PÉNZ7 keretében. A témahét gyakorlatorientáltsága nagyon fontos, így a pedagógusok mellett a hitelességet is segítő önkénteseknek is jár a köszönet, hiszen idén is nagyon sokan, 700 önkéntes vállalta a közreműködést.

A témahét projektgazdája a Belügyminisztérium, aki a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarországgal, mint szakmai partnerekkel dolgozik azon, hogy a 2025. március 3-án induló programsorozat idén is élvezetes, hasznos és sikeres legyen. Ezt segíti elő a témakörökben kidolgozott számos tananyag és webináriumi anyag is, amelyek elérhetőek a www.penz7.hu oldalon.

Idén, a témahét megnyitója egy héttel az esemény iskolai indulása előtt történik meg, amely lehetővé teszi, hogy még többet beszéljünk ezekről a fontos kérdésekről, és akár már a családokban lezajlott beszélgetések mentén is még aktívabban és értőbben vehessenek részt a diákok a rendhagyó órákon, foglalkozásokon.

A Magyar Bankszövetség Pénzügyi Kultúra Nagykövete elismerést vette át egyéni kategóriában Pintér Zoltán pedagógus, intézményi kategóriában az elismerést a Magyar Államkincstár, valamint a Pénzmúzeum érdemelte ki. 

Budapest, 2025. február 24.

A PÉNZ7 szervezői

2025.02.13-án tartották a “Mastercard – Év Bankja” díjátadó gálát a Nemzeti Táncszínházban, melynek során az idei versenyen különdíjban részesült a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett KiberPajzs program.

A Mastercard az elmúlt évben csatlakozott egy fontos programhoz, amely kiemelkedő példát mutat abban, hogyan lehet hatékonyan és felelősségteljesen kezelni az online tér pénzügyi biztonságot veszélyeztető kockázatait. A Mastercard úgy döntött, hogy egy különdíjat is átad az eseményen azoknak, akik jelentős szerepet játszottak abban, hogy létrejöjjön ez az egyedülálló iparági együttműködés.

"A Mastercard – Év Bankja verseny hosszú, csaknem 20 éves múltra tekint vissza. Öröm látni, hogy a szektor fejlődésével a díjazás ma már egyre több kategóriára terjed ki a banki alaptevékenységeken túl. A mindennapi pénzügyek mellett olyan megoldásokat is értékeltünk, mint például a kiberbiztonság, a nyílt bankolás vagy a fintech együttműködések. Az egyre összetettebb problémák és ügyféligények folyamatos innovációt igényelnek, és azt látjuk, hogy az iparág nemzetközi szinten is elismerésre méltó munkát végez az újabb területeken is. Az egész ökoszisztéma büszke lehet az elért eredményekre, amihez mindenkinek gratulálunk!” - mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

MINDEN KiberPajzs Partnernek ezúton is GRATULÁLUNK az elismeréshez, amely közös munkánkat dicséri, és szeretnénk megköszönni az együttműködést, értékteremtést és a KiberPajzs közös kovácsolását!

2025.02.14.

3%-ra csökken a Széchenyi Kártya beruházási hitel, agrár beruházási hitel és a lízing kamata, a Széchenyi Kártya folyószámlahitelé, a turisztikai hitelé és a likviditási hitelé pedig 4,5%-ra a bankszektor és a KAVOSZ megosztott tehervállalásának eredményeként a 2025. március 1-ét követően megkötött új szerződések esetén. Ezzel a vállalkozások a bankközi referenciakamatok feléért juthatnak új hitelekhez. Az intézkedés további növekedéséhez biztosíthat pénzügyi alapot.

A bankszektor legismertebb alapfeladata a fenntartható gazdasági fejlődés finanszírozása, melyet leghatékonyabban tiszta piaci versenyben tud biztosítani.

A működési hatékonyságot növelő beruházások megvalósításához, a magasabb minőségű, illetve kevesebb energiát felhasználó termeléshez a vállalatoknak jellemzően jelentős összegű, kitermelhető árazású bankhitelre van szükségük. A vállalati szférából a mikro-, kis- és középvállalatok azzal tűnnek ki, hogy működésük a gazdaság valamennyi területét áthatja, így az innovációban, jelentős számú munkaerő alkalmazásában, a rugalmasságban, a piaci rések betöltésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Mindezek érdekében, jelentős kormányzati támogatással lett sikeres és népszerű a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások körében a Széchenyi Kártya különböző hitelkonstrukciói. Ezen termékek értékesítését a programban résztvevő bankok a KAVOSZ szabályzataiban meghatározott feltételek mellett, annak előszűrése és közvetítése alapján, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az AVHGA garancia nyújtása mellett végzik.

Annak érdekében, hogy az újonnan folyósított Széchenyi Kártya folyószámlahitel, turisztikai hitel, beruházási hitel, agrár beruházási hitel, likviditási hitel és lízing ügyletek növekedése folytatódjon, a résztvevő bankok és a KAVOSZ, a kormányzati előzményekhez – miszerint a Demján Sándor Program keretében 2024. november 01-től már 3,5%-on elérhetőek a beruházási típusú Széchényi kártya termékek – csatlakozva biztosítják, hogy a részletezett hiteltermékek után fizetendő kamatok 2025. március 1-ével egységesen 0,5%-kal csökkenhessenek. Ezt a csökkenést a résztvevő bankok 0,4%-os, és a KAVOSZ 0,1%-os díj átvállalásával tudják biztosítani. Ezt azért vállalják, hogy a releváns vállalkozások hitelvolumene növekedhessen. A még kedvezőbb árazás ugyanis egy újabb lehetőség arra, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalatok új beruházásokba kezdjenek, hatékonyságukat és versenyképességüket javítsák, a termelésüket fokozzák, illetve fejlesszék és/vagy energetikai felhasználásukat csökkentsék.

2025. február 3.                          Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség aggodalmát fejezi ki a kormány november 28-án bejelentett, ismét a bankokat sújtó intézkedéseivel kapcsolatban. A részben előzetes egyeztetések nélkül közölt, újabb tízmilliárdos terheket jelentő lépések rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét, gyengítik a gazdasági kormányzat és a bankszektor közötti természetes stratégiai partnerséget, és aláássák a piaci bizalmat.

2025-ben emelkedik az „extraprofit” adó: A kormány korábbi vállalása alapján már  kivezetésre kerülne az úgynevezett extraprofit-adó. Ezzel szemben 2025-ben nem csak, hogy megmarad, de még tízmilliárdokkal emelkedik is a hagyományos adók és a bankadó mellett kirótt extra adó mértéke.

Meghosszabbítják a kamatstop intézkedést: A lakossági kamatstop hatálya immár hatodszorra kerül meghosszabbításra. Ez az intézkedés szembemegy a tudatos és felelős fogyasztói magatartás kívánalmával, hiszen azokat a fogyasztókat jutalmazza, akik a sorozatos korai figyelmeztetések ellenére is a változó kamatozású hitelek kockázata mellett döntöttek, és később sem váltották ki fix jelzáloghitelekre. Amikor a piaci kamatok megemelkedtek, és ezzel a tudatosan vállalt fogyasztói kockázatok valósággá váltak, a következményeket a Kormány a bankokra terhelte, miközben az érintett fogyasztók nagy része erre nem is szorult rá. Ezzel összhangban a kamatstopban meghatározott mesterséges kamatszint, a 3 havi BUBOR helyett alkalmazandó 2,02%-os referencia kamat nem tükröz semmilyen valós piaci, társadalmi vagy szociális szempontot.

5%-os jelzáloghitel kamatplafon program: A kormány által kezdeményezett, lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó 5%-os önkéntes kamatplafon program 2025 áprilisában indul. Hisszük, hogy a program életképes és érdemi hatást fejthet ki a bankok által meghatározott feltételekkel, amelyek alapján a 35 év alattiak számára elérhetőbbé válik a 60nm-nél nem nagyobb, négyzetméterenként legfeljebb 1,2 millió forint árú, „zöld” minősítésű lakások megvásárlása.

A Magyar Bankszövetség továbbra is elkötelezett a stabil és kiszámítható gazdasági környezet mellett, ami a nemzetközi versenyképesség elengedhetetlen feltétele. Ennek erősítése érdekében a Bankszövetség kész együttműködni a kormánnyal az érdemi és fenntartható megoldások kidolgozásában.

Budapest, 2024. november 29.                               Magyar Bankszövetség

Az ünnepi időszak közeledtével erősödhet a kiberbűnözők tevékenysége, megszaporodhatnak az online csalások - figyelmeztettek pénzügyi, rendészeti és banki szakértők a budapesti sajtóbeszélgetésen

November 20–án tartott sajtó háttérbeszélgetést a KiberPajzs projekt, amely több szervezet (Magyar Bankszövetség, MNB, NGM, IM, Magyar Államkincstár, SZTFH, NMHH, NVSZ, NKI, ORFK) együttműködésével indult két évvel ezelőtt. A sajtó nagyfokú érdeklődése mellett megtartott eseményen elhangzott többek között, hogy a leggyengébb láncszem még mindig maga az ember, aki legtöbbször gyakorlatilag önként adja meg adatait a kiberbűnözőknek. „Hiába a technológia, és a háttérben, a biztonságért dolgozó digitális szakemberek, sokszor azt látjuk, hogy az emberek saját maguk nyitják ki az ’ajtót’, és engedik be a csalókat” - mondta el Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese.

Kifinomult és folyamatosan fejlődő módszerekkel dolgoznak, és többnyire áldozataik szociális helyzetét, tájékozatlanságát, vásárlási kedvét vagy éppen magányosságát használják ki az online pénzügyi csalások elkövetői. A csalók jobbára nem válogatnak a társadalmi csoportok, a nemek vagy éppen a korosztályok közt, válogatás nélkül bármelyikünk felkerülhet a céltáblájukra. Az ünnepi előkészületekben és más vásárlási csúcsidőszakokban gyors ütemben szaporodó csalások ellen elsősorban a megelőzéssel és a tapasztalatok megismerésével lehet fellépni, ezért volt időszerű az ORFK épületében megtartott beszélgetés, mely rendszeres időközönként ismétlésre kerül a folytonos figyelem-fenntartás és a megújuló csalási trükkök megismertetése, és ezáltal a tudatosság növelésének érdekében.

(MTI hír alapján)

(A képen a beszélgetés szakmai résztvevői:

Halász Viktor rendőr százados, a KR NNI Kiberbűnözés Elleni Főosztály Felderítő Osztály szakértője

Sonjic László, az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója

Bíróné Szunai Orsolya, a Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátora

Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az IM Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály főosztályvezetője

Sütő Ágnes, a KiberPajzs társ-projektgazdája, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese

Gál Kristóf rendőr ezredes, az ORFK Kommunikációs Szolgálatának szolgálatvezetője)

A családalapításhoz vezető út lényeges eleme az önálló otthon megteremtése. A mai társadalmi helyzetben, ehhez kínálati oldalon megfelelő számú, méretű, minőségű és árazású lakóingatlanra van szükség. Az ingatlanfejlesztések elindulásával párhuzamosan a bankszektor, szoros együttműködésben a Kormánnyal, keresi azokat a lehetőségeket, ahol a lakáskeresleti oldalt, különösen a fiatalokat, megfelelő jelzáloghitelekkel tudja ellátni a megfizethető ingatlanok megvásárlásához.

A magyar bankszektor az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a hazai gazdaság stabilitásának megőrzésében, fejlesztésében. Előre tekintve továbbra is elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása, a gazdasági verseny élénkítése és kiemelten a családtámogatások iránt. Ezért a Nemzetgazdasági Miniszter Úr önkéntes jelzáloghitel kamatplafon bevezetéséről szóló bejelentéseiben foglaltakra és a Kormány új Gazdaságpolitikai Akciótervében meghatározott programpontra, ezúton támogatólag felhívjuk tagbankjaink figyelmét. Az egyes banki kamatszintek megállapítása minden tagbank saját és önkéntes döntése. Mindazonáltal – tagbankjaink figyelmének felhívásával az önkéntes vállalás lehetőségére – elősegítjük a kormányzati szándékot, mely szerint ez a konstrukció a 35 év alatti fiatalok első zöld - legfeljebb 68 kWh/m²/év primerenergia-igényű és minimum A+ energetikai besorolású - lakásához jutását segíti, amennyiben az maximum 60 m²-es, a bruttó ára kevesebb, mint 1,2 millió forint/m². Az önkéntesen csatlakozó bankok olyan jelzáloghitelt nyújthatnak, melynek nincs folyósítási-,  és hitelbírálati  díja, és az éves kamata az első öt évre kedvezményesen maximum 5%. A kedvezményes konstrukció tervezett időtartama: 2025. április 1-től – 2025. október 31-ig tart, amennyiben nem lesz olyan piaci kamatszint változás, mely az akciót ellehetetleníti.

Üdvözöljük a GVH sajtóközleményét, mely az önkéntes vállalás vonatkozásában megerősíti annak piaci versennyel való összhangját, versenyt támogató jellegét.

A Magyar Bankszövetség bízik abban, hogy az alacsony kamatozású jelzáloghitelek ösztönözni fogják a szereplőket arra, hogy korszerű új lakásokat építsenek, hiszen a kereslethez szükséges kedvezményes kamatozású hitel biztosított lesz.

A Magyar Bankszövetség által többször kifogásolt kamatstop év végi, várható kivezetését ismételten kérjük. Meggyőződésünk, hogy ennek kivezetése a piaci viszonyokban gyors helyreállást, a hitelezésben pedig dinamizmust fog jelenteni.

Budapest, 2024. november 18.                               Magyar Bankszövetség

Soha nem látott aktivitással zárult a Magyar Bankszövetség Jótett Bank programhoz kapcsolódó 5. Banki Véradók Hónapja: a banki dolgozók mintegy 5000 egység felhasználható vérkészítménnyel segítették a biztonságos vérellátást.

Az összefogás célja – melyhez a Magyar Nemzeti Bank is több éve partnerként csatlakozik –, hogy a banki dolgozók szektor szinten hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára, és a közös önkéntes véradásukkal több ezer vérkészítmény előállításához járuljanak hozzá.

A hagyományossá vált ágazati kezdeményezés idén egy teljes hónapra bővült. A Banki Véradók Hónapja 2024. október 8. és november 8. között, 23 banki helyszínen (21 budapesti és 2 vidéki), kitelepüléses véradásokkal valósult meg az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) és a Magyar Vöröskereszt szervezői támogatásával. A rendezvénysorozathoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoztak – valódi, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot.

Az öt évvel ezelőtti, 2020-as induláshoz képest 1200 fővel, tavalyhoz képest pedig több mint 40 százalékkal, 1917 főre nőtt a Banki Véradók Programja alatt véradásra jelentkező banki dolgozók száma. A banki helyszíni véradási eseményeket a nagy érdeklődésre való tekintettel idén egy hónapos időtartamra bővítették: az OVSz szakemberei 23 bankban szervezték meg a kitelepült véradást, emellett pedig országszerte Soprontól Nyíregyházáig több hagyományos véradó helyszínen jelentek meg a banki véradók.

Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) főigazgató-helyettese emlékeztetett, egy véradás során leadott vérből 3 egység vérkészítmény készíthető. Az ország biztonságos vérellátáshoz évi mintegy 350.000 vérkészítményre van szükség. Mindez azt jelenti, hogy a Banki Véradók Hete alatt a banki dolgozók által biztosított vér 5 nap teljes ellátására elegendő, mintegy 5000 beteg számára biztosít gyógyulást jelentő vérkészítményt. A szakember szerint külön öröm, hogy a banki véradók között is egyre magasabb az aránya a visszatérő véradóknak, miközben a mostani akció során 190 bankár először adott vért.

Az egyik legrutinosabb visszatérő Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki a rendezvénysorozat alatt immár 53. alkalommal adott vért.

Az 5 éves jubileum alkalmából az Országos Vérellátó Szolgálat oklevéllel ismerte el a Magyar Bankszövetség kiemelkedő szervezési aktivitását.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára köszönetként összegezte: a Banki Véradók Hónapja a hazai bankár közösség közös társadalmi felelősségvállalási projektjének a Jótett Banknak emblematikus eleme, töretlen sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az összefogás átlépte a bankok küszöbét: az elmúlt évekhez hasonlóan a véradáshoz a pénzintézeti dolgozók mellett a Magyar Nemzeti Bank és több minisztérium vezetői is csatlakoztak.

Budapest, 2024. november 17.                               Magyar Bankszövetség

A 2024/2025-ös tanévben immár 11. alkalommal vehetnek részt a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahéten az iskolák. A témahetet állami, piaci és civil szervezetek is támogatják.  Az előző tanévben közel 1.290 iskola 203 ezer diákja kapcsolódott be a programba. A mai nappal megkezdődött az iskolák regisztrációja is.

A Pénzmúzeumban ma hatoldalú együttműködési megállapodást írtak alá a PÉNZ7 sikeres megvalósítása érdekében: a Belügyminisztérium projektgazdaként, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány a PÉNZ7 együttműködő szakmai partnereiként írták alá a dokumentumot.

A magyar PÉNZ7 program kezdetektől résztvevője a mintegy 35 országban egy időben zajló European Money Week, 2016 óta a Global Money Week kezdeményezésnek is. A témahét keretében az egyes országok általános- és középiskoláiban gazdasági-pénzügyi témájú tanórákat tartanak. A program célja, hogy a fiatalok tudatosabban kezeljék pénzügyeiket, alaposabb vállalkozói ismeretekkel rendelkezzenek.

Ebben a tanévben országszerte 2025. március 3-7. között a befektetések, valamint a kiberbiztonság kerülnek a pénzügyi témakör középpontjába, vállalkozói témakörben pedig a „Gondolkozz és vállalkozz!” lesz a fókusztéma. A program ideje alatt a korábbi évek minden tananyaga elérhető, így a kezdeményezéshez csatlakozó iskolák a helyi igények és a diákok felkészültsége szerint válogathatnak ezekből a tananyagokból is.

A témahétre a mai naptól már lehet regisztrálni a www.penz7.hu honlapon, ahonnan az egyes korosztályok számára kidolgozott tananyagokat és felkészítést segítő anyagokat (útmutatók, videók) ingyenesen letölthetik a  a regisztráló tanárok. A tanári felkészülést idén is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik.

A PÉNZ7-en a diákok érdekes versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében önkéntes banki, illetve vállalkozások működtetésében tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak.

A PÉNZ7 program egyben támogatja a Kormány 2017-ben elfogadott pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia, valamint a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó KKV Stratégia 2019-2030 céljainak megvalósítását. 

A PÉNZ7 honlapja folyamatosan frissülő tartalommal vár minden érdeklődőt.

Budapest, 2024. november 11.

A PÉNZ7 szervezői

A bankárok közösen hívják fel a figyelmet a jószolgálatra, amely gyógyít és életeket menthet

Budapest, 2024. október 14.

A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor képviselői 5. alkalommal szervezik meg a Banki Véradók Hetét. Az összefogás célja – melyhez a Magyar Nemzeti Bank is több éve partnerként csatlakozik– , hogy a banki dolgozók szektor szinten hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára, és a közös önkéntes véradásukkal több ezer vérkészítmény előállításához járuljanak hozzá.

A hagyományossá vált kezdeményezés idén egy teljes hónapra bővült. A Banki Véradók Hónapja 2024. október 8. és november 8. között, 20 banki helyszínen (18 budapesti és 2 vidéki), kitelepüléses véradásokkal valósul meg. A rendezvénysorozathoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak – valódi, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. Az összegyűjtött vérből több ezer életmentő vérkészítmény segíti majd a betegek gyógyulását.

A program szakmai feladatait koordináló Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkeznek önkéntes véradásra.

Az UniCredit Bankban megrendezett nyitóeseményen Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszédében kiemelte: Az MNB az elmúlt egy évben 10 alkalommal szervezett véradást, ahol kollégáink összesen több mint 1100 alkalommal – az előző esztendőhöz képest mintegy tíz százalékkal többször – adtak vért. Mindez több mint 3000 honfitársunk gyógyulását segítette, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az összefogás és a közös cél érdekében végzett munka hatalmas erővel bír.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszédében arra buzdított mindenkit, hogy akinek van rá lehetősége, akár évi több alkalommal is adjon vért. Ezzel ugyanis nemcsak honfitársaink felépüléséhez járulunk hozzá, hanem az ilyen és ehhez hasonló önzetlen jótettek is segítenek bennünket abban, hogy figyeljünk a társadalmi szolidaritás fontosságára, egymás segítésére. Köszönetét fejezti ki a véradóknak, valamint abbéli reményét, hogy a banki közösség példáját egyre többen követik majd.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese köszönetét fejezte ki a bankszektor töretlen, sőt egyre bővülő véradási aktivitásáért.

Az 5 éves jubileum alkalmából az Országos Vérellátó Szolgálat oklevéllel ismerte el a Magyar Bankszövetség kiemelkedő szervezési aktivitását.

Jelasity Radovan, a Bankszövetség elnöke, aki maga is rendszeres véradó, - több mint 50 eddigi véradásával egyik élenjárója a programnak -, köszönetét fejezte ki a Banki Véradók Hete nevében mindazoknak, akik véradóként mások felépülését támogatják, és reményét fejezte ki, hogy a banki közösség példáját egyre többen követik majd. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, a vérellátás folyamatossága érdekében egy hétről egy hónapra terjesztette ki a banki véradást.  Így október 8. és november 8. között összesen 20 külső helyszínen kerül sor véradásra e program keretében.

Magyarországon a biztonságos vérellátáshoz évente ötszázezer egység vérre van szükség, ehhez pedig mintegy félmillió önkéntes véradóra. Naponta 1600-1800 véradó közreműködése tudja a biztonságos vérkészlet fenntartását elősegíteni.

Minden véradó felajánlása számít – életeket ment.

HÁTTÉR:

A bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus járvány idején egy zászló alá tömörültek. Megszületett a JÓTETT Bank kezdeményezés, a bankszektor közös CSR programja. A JÓTETT Bank olyan kezdeményezéseket karol fel, ahol a siker érdekében fontos a közös fellépés, így

a Banki Véradók Hete során a véradás. A JÓTETT Bank tevékenységét a Mastercard „2021 társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerték el. A JÓTETT Bank egyik legfontosabb eseménye Banki Véradók Hete, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. 2022-ben és 2023-ban a program kéthetesre bővült, 2024-ben már egy teljes hónapra szélesedett, és az ország több vidéki pontjára is eljut.

2022-ben a Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség plakáttervező pályázatot hirdetett, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára. A plakátok azóta is segítik a figyelemfelkeltést erre a társadalmi kötelességünkre.

Magyar Bankszövetség
Budapest, 2024. október 14.

(Fotók: Kiss Márk)

Budapest, 2024. október 7. – Szektorszinten megtörtént az Apple alkalmazásbolt hibás előfizetési tételeinek korrekciója – egyedi ügyfélbejelentések sem voltak szükségesek a rendezéshez

A Magyar Bankszövetség megerősíti, hogy eredményes volt az Apple alkalmazásbolt ügyfeleit érintő, 2024. szeptember 30-án éjszakától kezdődően észlelt, duplikált bankkártyás tranzakciók bankszektor szinten összefogott korrekciója.

Az Apple hiba (adott tételek többszörös befoglalása) hazánkon kívül több országban is tapasztalható volt, a magyar bankok ügyfeleit több mint 440 ezer téves tranzakcióval érintette. A bankszektor anélkül, hogy az érintett ügyfelektől egyedi panaszbejelentést kért volna, azonnal nagy erőket mozgósított, - szoros együttműködésben a Magyar Nemzeti Bank és a kártyatársaságok szakértőivel – hogy ügyfelei felé kizárólag csak az Apple alkalmazásbolttal fennálló szerződésük szerinti, jogos havi előfizetési tételek kerüljenek levonásra, beterhelésre.

A magyar bankszektor a Mastercard és a VISA kártyatársaságok együttműködésével, a Magyar Nemzeti Bank folyamatos bevonásával a duplikált tételeknél kiemelt figyelemmel ellenőrizte, hogy pénzügyi rendezés csak egyszer történjen meg.

Minden érintett magyarországi ügyfél esetében tehát egyszer került levonásra az Apple által többszörösen kezdeményezett tranzakciók összege, melyet az érintett ügyfelek számlatörténetükben tudnak ellenőrizni.

Bízunk benne, hogy a területileg illetékes és nemzetközi hatóságok, szervek a júniusi és a mostani hibásan kezdeményezett tranzakciókhoz kapcsolódóan hatékonyan elő fogják segíteni a szolgáltatói szakmai tanulságok levonását, hasonló jövőbeni esetek megelőzését.

2024. október 7.                                 Magyar Bankszövetség

Budapest, 2024. október 1. – Az MNB és a Magyar Bankszövetség lépéseket tesznek az ügyfelek biztonsága és a pénzügyi piacok stabilitása érdekében az újabb, Apple-höz köthető zavarok nyomán.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értesült az Apple-lel kapcsolatos ismételt fizetési problémákról. Az MNB ennek nyomán haladéktalanul felvette a kapcsolatot a pénzforgalmi szolgáltatókkal és intézkedéseket kezdeményezett az ügyfelek védelmére. A jegybank szorosan együttműködik e tevékenység során a vele állandó munkakapcsolatban lévő Magyar Bankszövetséggel.

Már a fizetési problémák első időszakánál világosan látható, hogy a bankok többsége a korábbihoz képest jól felkészült e helyzetre és azonnali lépéseket tettek az ügyfelek biztonsága érdekében. Az elsődleges, még meg nem erősített adatok szerint a korábbi problémáktól eltérő módon így jóval kevesebb ügyfelet érint a fennakadás.

Az MNB – amely számára elsődleges a pénzügyi piacok stabilitása és az ügyfelek biztonsága – folyamatosan tájékoztatást nyújt a továbbiakban is a fejleményekről.

Budapest, 2024. október 1. 

2024. szeptember 30-án éjszaka az Apple alkalmazásboltja (Apple Store) technikai hibából eredően megismételte olyan tételek foglalását, amelyeket korábban már befoglaltak, de pénzügyileg még nem lettek rendezve. Azaz az Apple fennálló előfizetések aktuális havi tételeinek beszedését egyes esetekben duplán kezdeményezte. A technológiai hiba információk szerint nemzetközi probléma, mintegy 20 ország kártyabirtokosait érinti.

Az érintett magyar kártyabirtokosok ennek kapcsán találkozhatnak fennálló előfizetéseikhez kapcsolódóan átmenetileg duplán befoglalt tételekkel, melyek pénzügyi rendezése azonban egyszer sem történt meg.

A magyar bankok a nyári Apple technológiai hiba esetének tapasztalatait is beépítve - az MNB-vel szoros együttműködésben - nyomon követik a tételeket, és ellenőrzik, hogy tényleges terhelés - az Apple tájékoztatásával összhangban - csak egyszer történjen meg a számlán.  

Néhány nap múlva ügyfélként is javasolt visszaellenőrizni a számlatörténetben a fennálló szerződés szerinti összeg pontos teljesítését. Ha bármely eltérést tapasztalnak, jelezzék majd ezt a bank ügyfélszolgálatán.

Budapest, 2024. 10. 01.                                                                          Magyar Bankszövetség

2024. július 17-én az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség (MBSZ) sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismertették az augusztus elsején hatályba lépő új, az online bűnözőkkel szembeni hatékony fellépést segítő jogszabályt, valamint beszámoltak a kibercsalásokkal kapcsolatos tapasztalatokról.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter elmondta, hogy az IM kezdeményezésére, közös együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, az MNB-vel és a MBSZ-szel idén tavasszal terjesztették a Parlament elé azt a törvénycsomagot, amellyel törvény adta lehetőségekkel, eszközökkel léphetnek fel a hatóságok az online elkövetőkkel szemben.

Hozzátette, az új törvénycsomaggal a kormány célja az volt, hogy felgyorsítsák a bűncselekmények felderítését, és az eljárás lefolytatását. A jogszabály lényeges elemei közé sorolta a bankok közötti információcsere felgyorsítását, amellyel követik az elcsalt összeget, és beavatkoznak a befagyasztása érdekében. Egy másik változás, hogy a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így gyorsabb lesz a személyek azonosításához szükséges adatok gyűjtése.

A miniszter arra is kitért, hogy az áldozatsegítő központok száma jelenleg 15, és minden megyeszékhelyen terveznek létrehozni ilyeneket, ahol azonnali segítséget nyújtanak a bűncselekmények áldozatainak.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke elmondta: a jegybank is részt vesz az IM munkacsoportjában, amely az online csalások elleni jogalkotással foglalkozik. Mérföldkőnek nevezte az új törvény életbe lépését, hiszen az ellopott ügyfélpénzek megállításával, visszaszerzésével kapcsolatos tevékenységet erősíti. Ebben kiemelt a bankok és a nyomozóhatóságok gyors, hatékony együttes munkája, hiszen ez biztosítja az ellopott összegek megállítását, visszaszerzését és az elkövetők felelősségre vonását.

Még fontosabb azonban, hogy az online csalások elkövetését ellehetetlenítsék. Ehhez egyrészt a mai és a leendő ügyfeleket edukálni szükséges, ebben a KiberPajzs kezdeményezés elévülhetetlen érdemeket szerzett, azonban tovább kell folytatni ezt a munkát - mondta.

Kitért arra: az MNB által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között valós idejű visszaélésszűrő rendszerrel azonnal, még a teljesítést megelőzően felismerjék azokat az ügyleteket, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.

A csalók újabban egyre gyakrabban alkalmazzák a célzott adathalászat módszerét, amikor a támadók a többek között a közösségi médiában elérhető nyilvános információkat felhasználva, személyre szabott üzenetekkel próbálják tőrbe csalni a potenciális áldozatokat. Ezért is keresni kell a csalás elleni küzdelemben azokat a pontokat, amely esetekben erősíteni szükséges a védekezést – hívta fel a figyelmet.

Közölte továbbá: ennek keretében az MNB a napokban vezetői körlevelet adott ki, amely az online hitelcsalások kapcsán fogalmaz meg elvárásokat a hitelező pénzügyi intézményeknél.

Kovács Levente, az MBSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a kibercsalókat és módszereiket fel kell tudni ismerni, ebben a megelőző tájékoztatásnak lényeges szerepe van. Az MNB, a Giro Zrt. és a bankszektor dolgozik egy Központi Visszaélésszűrő Rendszer létrehozásán, amely 2025-re készülhet el.

Kandrács Csaba hozzáfűzte, hogy az új visszaélés-szűrő rendszer mesterséges intelligencia segítségével felismeri és kiszűri a szokatlan fizetési mintázatokat, és azt jelzi a bankoknak, mindezt az átutalás 5 másodperces végrehajtásán belül.

https://kiberpajzs.hu/hirek/uj-torveny-lep-eletbe-az-online-bunozokkel-szemben-rolunk

2024. július 17.                                                                                                                 

Magyar Bankszövetség

A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert.

A sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.

Emellett a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét. Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben.

Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a KKV finanszírozásában, digitalizációban, infrastruktúraépítésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét.

2024. július 9.                                                                                                                 

Magyar Bankszövetség

Az Apple alkalmazásboltja tévesen, nagy volumenben terhelt magyar bankkártyákhoz tartozó számlákat 2024. június 26-án 18 órát követően néhány órán keresztül. 

Az érintett magyar kártyabirtokosok gyors jelzéseinek köszönhetően a téves tranzakciókról a bankszektor értesült, és közvetítő szereplőként azonnali intézkedéseket tett a helyzet kezelésére. 

Ennek megfelelően a bankszektor felvette a kapcsolatot a szolgáltatóval.

Az eddigi információk alapján az érintett tranzakciók kizárólag korábbi vagy jelenleg meglévő előfizetésekhez vagy vásárlásokhoz kapcsolódnak, téves technikai ismétlődéssel. Fizikai terminálokon történő vásárlások vagy készpénzfelvételes tranzakciók nem érintettek.

Az Apple tájékoztatása szerint semmilyen visszaélésre utaló jel nincs, az ügyféladatokkal kapcsolatosan nem történt visszaélés, adatok nem kerültek veszélybe. Az Apple fogadja a kapcsolódó ügyfélmegkereséseket.

Visszajelzésük alapján a technikai probléma miatt tévesen terhelésre került összegek visszatérítése az Apple által folyamatban van.

2024. június 27.                                 Magyar Bankszövetség

Az online pénzügyi visszaélések áldozataival történő hatékony és szakszerű banki kommunikáció elősegítésére ajánlást adott ki tagjainak a Magyar Bankszövetség

Budapest, 2024. 05. 29.

Életkortól, nemtől, iskolai végzettségtől, anyagi helyzettől, neveltetéstől, ideológiai hovatartozástól, a társadalomban elfoglalt státusztól függetlenül bárki online csalás áldozatává válhat.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár vannak, akik esetében nagyobb a veszélye, hogy online csalás áldozatává válnak, de semmiképpen nem lehet egyértelműen meghatározni és/vagy körülírni olyan pszichológiai ismérveket, amelyeket az áldozati célcsoport jellemzőjeként lehetne meghatározni.

A Magyar Bankszövetség a KiberPajzs Program keretében ajánlást készített, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Központja, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Rendőr-főkapitányság mint szakmai együttműködő partnerek bevonásával.

Az ajánlás célja, hogy segítse a banki ügyfélszolgálatok szakszerű és hatékony kommunikációját az online térben elkövetett pénzügyi visszaélések áldozataival kapcsolatban. Az anyag összefoglalja a banki ügyfelek által észlelt online pénzügyi visszaélések bejelentésének folyamatát, valamint az ügyfélszolgálati kommunikáció javasolt alapelveit a banki munkatársak számára.

Az elkészült szakmai anyag két különböző szempontrendszer összehangolását szolgálja: egyrészt, hogy a banki ügyfélszolgálat empatikusan, együttérző ügyfélkommunikációval forduljon az online pénzügyi visszaélések áldozatai felé. Másrészt az áldozatok által elmondott események pontos rögzítését, melyeket a banknak szükséges kivizsgálnia, majd a szükséges intézkedéseket megtennie a további károk megelőzésére.

Az ajánlás teljes tartalma nem nyilvános, mert a szakmai részek segítenék a csalókat az ügyfélkezelési folyamatok feltérképezésében, így akár még meggyőzőbben adhatnák ki magukat „banki szakértőknek”.

Visszaélés észlelése esetén lényeges, hogy az ügyfélnek haladéktalanul jelezni kell az incidenst a bank felé! Ez a BEjelentés. Leggyakoribb formája a telefonos call center/ügyfélszolgálatra történő bejelentés, ritkábban személyesen keresik fel az ügyfelek a bankfiókot. A banki kapcsolatfelvételt követően fontos, hogy a FELjelentés is megtörténjen a Rendőrség felé.

A szakmai anyag az Igazságügyi Minisztérium (IM) kezdeményezésére a KiberPajzs Program résztvevőivel együttműködve készült el, elősegítve a bankok szakszerű és hatékony kommunikációját az online csalások áldozataival kapcsolatban.

Az IM áldozatsegítő szolgálata több ponton is kötődik a KiberPajzs programhoz. A fogyasztóvédelem és az áldozatsegítő szakterület mellett, a nemrég megalakult jogi almunkacsoportban is számítanak a minisztérium munkájára. Az IM csatlakozása óta eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok igazolják a projektben való részvétel szükségességét és hasznosságát is. – emelte ki Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium (IM) Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály vezetője. A szakmai vezető elmondta, hogy elsősorban az online pénzügyi visszaélések áldozataival történő kommunikációra helyezik a hangsúlyt, emellett statisztikai adatszolgáltatással és természetesen jogszabály-módosításokkal próbálják segíteni a program munkáját a csalások visszaszorítása érdekében.

Dávidné Dr. Hidvégi Julianna klinikai szakpszichológus előadásában arról beszélt, hogy miként tudják a banki tanácsadók megelőzni az online csalás áldozatává vált ügyfelek másodlagos áldozattá válását.

A szakember hangsúlyozta: fontos megelőzni, hogy a banki tanácsadót felkészületlenül érjék az online csalás áldozatai által produkált érzelmi reakciók, és lehetőség szerint el kell kerülni, hogy az ügyfél benne maradjon az áldozati szerepben. A megtörtént online csalást nem lehet meg nem történtté tenni. Az azonban, hogy az áldozat ismét aktív részese tudjon lenni a társadalomnak, az áldozat személyes döntésétől is függ.

A sajtótájékoztatónak az OTP Bank adott helyszínt. A bank fél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a csalás áldozatául esett ügyfelek részére egy speciális Call Centert alakít ki a Bankbiztonsági Igazgatóságon. Az átalakítás keretében a banki Call Centertől az áldozatok kezelését egy speciálisan erre a területre létrehozott csapat vette át. „Az elmúlt fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy jó döntést hoztunk a csalások áldozatává vált ügyfelek gyorsan el tudnak érni bennünket a dedikált vonalon. Ma már egyre több az olyan hívás, ahol tanácsot kérnek az ügyfeleink a csalások kivédekezéséhez, de nemrég volt olyan esetünk is, hogy csalók hívták fel az ügyfelünket, akinek gyanús lett a dolog és felhívta a csalás elleni Call Centerünket, így a kollégánk iránymutatásával meg tudták akadályozni, hogy egy távoli elérést lehetővé tevő programot letölttessenek az ügyfél eszközére” – monda el Bucsek Gábor az OTP Bank Bankbiztonsági Igazgatóságának vezetője. Az OTP Bank nemrég új eszközt adott ügyfelei kezébe a csalók elleni küzdelemhez, május 8-án bevezette az utalási limitet, amit a mobilbank felhasználók többsége az indulás heteiben már sokkal alacsonyabbra állított, mint az eredeti 1 millió forintos összeghatár.

A napi átutalási limitet - összhangan az MNB vonatkozó ajánlásával - a bankszektor egyre több intézménye vezeti be és alkalmazza sikeresen. Érdemes banki ügyfélként is utánajárni, pénzügyi szokásai alapján a saját igényeihez igazítania a napi limitét.

A rendőrség is hadüzenetet küldött az elkövetőknek és új alapokra helyezte az ilyen típusú ügyek felderítését.

A rendőrség a kiberbűnözés elleni harc melletti elkötelezettsége számokban is megmutatkozik, mert 2023. év első negyedévéhez képest 2024. első negyedévében 23 %-kal csökkent az online elkövetett csalások száma.

A nyomozók 2023. január 1. óta 688 főt fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, valamint több, mint 350 személyt azonosítottak be gyanúsítható személyként.

Szerepük szerint 48 személy irányító, 456 stróman, 93 pedig szervezői pozícióban áll a bűnszervezeti hierarchia különböző fokain. A tavalyi év kezdetétől 105 letartóztatást és 9 bűnügyi felügyeletet rendelt el a bíróság. Jelenleg 56 személy áll letartóztatás hatálya alatt.

Az elkövetők közel 17 ezer ember sérelmére több mint 30 milliárd forint kárt okoztak.

Az egységek kiemelt figyelmet fordítanak a telefonhívásokat indító csaló Call Centerek felderítésére, amelynek egyik lehetséges módja a hívásokat lehetővé tévő informatikai rendszer azonosítása. 2024 márciusában borult is az első kamu Call Center. Az ügyben öt helyszínen tartott kutatást a rendőrség és három ember kezén kattant a bilincs. Ellenük információs rendszer felhasználásával nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt indult eljárás még jelenleg is folyamatban van.

Bár a legújabb informatikai tudással, banküzemi, szociológiai és pszichológiai ismeretekkel felvértezett bűnözők gátlástalanul igyekeznek megszerezni a gyanútlanok pénzét és személyes adatait, a rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy a továbbiakban is megakadályozza ezt.

www.kiberpajzs.hu

• A közlemény vége -

Háttérként:

KiberPajzs

A digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzése és visszaszorítása érdekében kötött megállapodást a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság „KiberPajzs” elnevezéssel 2022 novemberében. Az együttműködéshez később az Igazságügyi Minisztérium a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is csatlakozott.

A KiberPajzs program célja, hogy az ügyfelek, a hatósági és piaci szereplőkkel közösen, „golyóálló” védelmet alkossanak a digitális bűnözőkkel szemben. A KiberPajzs projekt keretében a kiberbiztonsági kockázatok és az ellenük való védekezési lehetőségek bemutatásáról széleskörű, összehangolt kommunikációs kampányokat folytatnak az intézmények és a piaci szereplők, valamint kommunikációs partnerként a Médiaunió Alapítvány (kiberpajzs.hu, akulcstevagy.hu).

A KiberPajzs azonban több mint kommunikáció. Az év során intenzív együttműködéssel zajlik a kiberbiztonsági hatósági, valamint a piaci folyamatok elemzése és továbbfejlesztése. Ezenfelül folyamatos a hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jógyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósításának céljából.

A 35 éve alapított Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta évfordulós ünnepi konferenciáját és Testületi Ülését, melyen a bankvezetők mellett részt vettek a gazdaságért és pénzügyekért felelős kormányzati vezetők, valamint 11 külföldi bankszövetségi delegátus. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság helyzetéről, Nagy István agrárminiszter a mostani nehezebb piaci viszonyok között a gazdálkodók likviditásának biztosításáról és a termelés versenyképességének fenntartásáról beszélt. Virág Barnabás MNB alelnök a monetáris politika aktuális kihívásairól tartott előadást. Aláírásra került az Agrárminisztérium és a Magyar Bankszövetség között kötött együttműködési megállapodás.

A Testületi Ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.

A környezetünkben és a világban zajló háborúk folyamatos kihívás elé állítják a demokratikus országokat, benne az Európai Unió tagállamait. A háborús események az energia árakban és az ellátási láncokban bizonytalanságot okoznak, a szankciók miatt átrendeződő külkereskedelmi forgalmak, a háború eszkalációs veszélyérzete és az önvédelemhez szükséges anyagi ráfordítások folyamatosan hátráltatják a kiszámítható gazdaságfejlesztési lehetőségeket. Magyarországot ez különösen érzékenyen érinti, hiszen erősen koncentrált külpiaci kapcsolatai, kis méretű és nyitott gazdasága miatt lehetőségeit a külföldi gazdasági környezet jelentősen behatárolja.

Az elmúlt évtizedekben a nyitott gazdaságon alapuló látványos fejlődést a piaci törvényszerűségek elfogadása biztosította. Ez igazolja, hogy a bankszektor piaci alapon tud a leghatékonyabban működni és a gazdasági fejlődéshez hozzájárulni. Ezért támogatjuk a piaci működésre épülő fejlődést, ezért vagyunk elkötelezettek a hazai befektetések és a magyar kifektetések finanszírozása iránt, és ezért küzdünk a piactorzító hatások, mint a túladóztatást jelentő ágazati különadó, a kamatplafon és a túlbürokratizált szabályok, valamint az azonos tevékenységet másképpen szabályozó, a bankok új versenytársait előnyhöz juttató jogi keretrendszer ellen. Ma ezek az európai és a regionális versenyképesség növelésének legfőbb akadályai.

A költségvetés stabilizálásához és a magas szintű infláció letöréséhez a Pénzügyminisztérium fiskális szigorral, míg a Magyar Nemzeti Bank a jegybanki kamatpolitikán keresztül járul hozzá. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a beruházások növelésével igyekszik a magyar gazdaságnak új lendületet adni. Felelősen üdvözölni tudjuk az infláció megfékezését célzó lépéseket, a célzott kamattámogatott hitelkonstrukciókat és a piaci folyamatokat támogató döntéseket, ezek mindegyike hozzájárul a gazdaság gyors helyreállásához.

A digitalizáció egyre mélyebben hatja át a banküzemi folyamatokat. Ez egyik oldalról versenyképesebb, ügyfélbarátabb és végső soron alacsonyabb költségű szolgáltatásokat jelent. A mélyreható digitalizáció segíti az ügyfelek körében népszerű elektronikus pénzügyi megoldások térnyerését. A digitalizáció hozzájárul a költséges és a szürke gazdaságot éltető készpénz kiszorításához is, mely új társadalmi normák kialakulását hozza magával. A digitalizáció másik hatása a kiberbűnözés megjelenése. A kiberbűnözés büntetőjogi kategória, melynek felszámolása a bűnüldöző szervek feladata. Az ügyfelek védelmét a bankok nagyon jelentős preventív informatikai erőfeszítései mellett a felvilágosítás, az ügyfelek pénzügyi kultúrájának fejlesztése segíti. Ehhez járul hozzá az MNB-vel, kormányzati szervekkel és egyéb partnerekkel közösen szervezett KiberPajzs Program és a Médiaunió Alapítvánnyal megvalósított folyamatos figyelemfelhívó médiamegjelenések. Ezáltal csökkenthető a kiberbűnözés áldozatainak a száma, a végső megoldás azonban a sikeres bűnfelderítés lesz.

Az évfordulós rendezvényen, az elmúlt év/évtized eredményei alapján, elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár díjban részesült:

• de Brouwer, Sébastien (EBF)
• Fábián Gergely (NGM)
• Gondos Judit (PM)
• Hornung Ágnes (KIM)
• Kósa Anna (Erste)
• Kovács Péter (MagNet)
• Nagy István (AM)
• Tisza-Papp Ákos (MBH)
• Tresó István (K&H)
• Werny-György Katalin (OTP)

Aranykaptár emlékplakett elismerésben részesült:

• Pataki Tibor (MNB)
• Szenes Katalin (ÓE)

A lengyel delegátus Copernicus Medal kitüntetésben részesítette Kovács Leventét (MBSZ) a bankszektor fejlesztésében végzett munkájáért.

Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 8 fő került felkérésre Bankszövetségi Munkacsoporti Elnöki, illetve főtanácsadói pozíciókba.

Budapest, 2024. május 10.                                  Magyar Bankszövetség

2024. április 11-12-én a Magyar Bankszövetség vendégül látta a horvát, a szlovén és a szerb bankszövetségek elnökségi tagjait, illetve főtitkárjait. A két napos rendezvényen lehetőség nyílt a versenyképesség, digitalizáció és csalásmegelőzés témák megvitatására.

2024. április 12-én a Nemzetgazdasági Minisztériumból Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár tartotta meg előadását „A magyar gazdaság jelenlegi helyzete” címmel. A Magyar Nemzeti Bankból Szombati Anikó ügyvezető igazgató foglalta össze a magyar bankszektor digitalizációs helyzetét. Végezetül a jelenlévők  kibervédelem és csalásmegelőzés témában Bartha Lajos ügyvezető igazgatótól hallgathatták meg az aktualitásokat.

2024.04.17.

Mathias Cormann OECD főtitkár videóüzenetben köszöntötte a magyar PÉNZ7-et, külön kiemelve Magyarország elkötelezettségét a fiatalok pénzügyi tudatosságának és ismereteinek fejlesztése terén. 2024. március 4-én kezdetét vette a 10. PÉNZ7, országszerte több ezer iskolában zajlanak a héten rendhagyó, szakértő önkéntesekkel is támogatott tanórák. Ebben a tanévben pénzügyi témakörben a „Pénzügyi életleckék”, vállalkozói témakörben a „Gondolkozz és vállalkozz!” téma van fókuszban.

A pénzügyi tudatosságot és vállalkozói kompetenciákat fejlesztő programban országszerte már 1.250 iskola több mint 200 ezer diákja 15 ezer rendhagyó tanóra keretében, 650 önkéntes közreműködésével vesz részt. Hazánk 2015-ben alapítóként csatlakozott a European Money Week Európa-szerte mintegy 35 országban egy időben zajló kezdeményezéséhez, emellett több éve kiemelt résztvevői vagyunk az OECD/INFE által szervezett Global Money Week világszintű programjának is.

A magyar PÉNZ7 2024-ben március 4. és 8. között valósul meg szerte az országban.

A Belügyminisztérium projektgazdaként, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány szakmai partnerként vesz rész a témahétben – a partner szervezetek küldetésüknek tekintik a jövő nemzedék pénzügyi-gazdasági nevelését, vállalkozói hajlandóságának formálását, a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetek tudatos kezelését.

A PÉNZ7 jubileumra tekintettel ebben a tanévben a szervezők átfogó tematikával készültek „Pénzügyi életleckék” címmel. Az iskolák különböző témacsomagokból és a hozzájuk tartozó online játékokból választhatnak. A PÉNZ7 vállalkozói kompetenciát fejlesztő digitális tananyagai is tovább bővültek.

A felkészülést segíti, hogy a korábbi tanévek minden tananyaga (mintavideók, e-learning tananyagok és a webináriumok is) elérhető a www.penz7.hu honlapon. Akár osztályfőnöki vagy technika és tervezés, matematika-, történelemórán, élményalapú tananyagok segítségével, interaktív módon sajátíthatják el a diákok a pénzügyi és gazdálkodási alapfogalmakat.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok érdekes versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák pénzügyi, illetve vállalkozói önkénteseket fogadhatnak.

A PÉNZ7 program egyben támogatja a Kormány által 2017-ben elfogadott pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia, illetve a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó KKV Stratégia 2019-2030 (A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája) céljainak megvalósítását.

A témahét részletes programja a www.penz7.hu oldalon található.

A bankszektor alapfeladata a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges hitelkínálat biztosítása. Az aktív hitelezés a felelős bankszektor elsődleges feladata, melyben partnerként tekint a Magyar Kormányra. Az együttműködést mutatja a folyamatos párbeszéd, a kiszámíthatóság, a betartott megállapodások. A bankszektor az elmúlt időszak eredményeiből végre a tőkéjének a reál értékét tudta/tudja növelni, mely a gazdaság újjáépítéséhez szükséges hitelbővülés elengedhetetlen feltétele.

Az elmúlt napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére áttekintettük az aktuális gazdaságfejlesztési feladatokat és a makrogazdasági környezetet. A megbeszélések alapján arra jutottunk, hogy még a gyorsan csökkenő kamatkörnyezetben is a hitelbővülés egyik lehetséges, átmeneti akadálya a hitelkamatok jelenlegi szintje. A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát elfogadva, a Magyar Bankszövetség támogatólag hívja fel tagsága figyelmét arra az akcióra, ami a vállalati hitelek felfutását célozza. Az akció során a 2024. február 1. és április 30. között szerződött és a beruházási hitelek esetén még ebben az évben folyósított, BUBOR-hoz kötött kamatozású, piaci, vállalati hitelek BUBOR feletti kamatfelárát 6 hónapon keresztül az egyes hitelezők elengedhetik. Ehhez a felhíváshoz a kereskedelmi bankok saját elhatározásukból, önkéntesen, a saját üzletpolitikai céljaik alapján csatlakozhatnak. A Bankszövetség bízik abban, hogy a vállalati hitelkamatszint mérséklődése lökést fog adni a beruházásra nyitott magyarországi vállalatoknak beruházásaik elkezdéséhez és végig viteléhez.

A Magyar Bankszövetség továbbá üdvözli a 2022-ben bevezetett vállalati kamatstop befejezését. Meggyőződésünk, hogy a piaci viszonyokat torzító intézkedések kivezetése, a szektor jelentős mértékű terheinek csökkentése és a piaci verseny feltételeinek biztosítása kedvezőbb árakat és feltételeket fognak jelenteni az ügyfelek - köztük a gazdaság élénkítése szempontjából kiemelt szerepet játszó, legfontosabb beruházásokat megvalósító és munkahelyeket teremtő vállalatok - számára. Ebben számítunk a Kormány, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a társ minisztériumok és a Jegybank támogatására.

Budapest, 2024. január 30.                                   Magyar Bankszövetség

Budapest, 2023. november 15. – Példátlan összefogásban valósult meg a KiberPajzs digitális biztonságot fokozó program első éve. Az együttműködés tapasztalatait konferencián összegezték, és bejelentették a KiberPajzs folytatását.

Hamis banki hívások, megtévesztő online kereskedelmi ajánlatok, hívószám-hamisítás (spoofing), visszahívásos telefonos csalás (wangiri), adathalász e-mailek: csak néhány azon megtévesztő cselekmények közül, amelyekkel ma már nap mint nap találkozhatunk. A digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzése és visszaszorítása érdekében kötött megállapodást a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság „KiberPajzs” elnevezéssel 2022 novemberében. Az együttműködéshez később a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is csatlakozott.

A KiberPajzs program célja, hogy az ügyfelek, a hatósági és piaci szereplőkkel közösen, „golyóálló” védelmet alkossanak a digitális bűnözőkkel szemben. A KiberPajzs projekt keretében a kiberbiztonsági kockázatok és az ellenük való védekezési lehetőségek bemutatásáról széleskörű, összehangolt kommunikációs kampányokat folytatnak az intézmények és a piaci szereplők, valamint kommunikációs partnerként a Médiaunió Alapítvány (kiberpajzs.hu, akulcstevagy.hu).

A KiberPajzs azonban több mint kommunikáció. Az év során intenzív együttműködéssel zajlik a kiberbiztonsági hatósági, valamint a piaci folyamatok elemzése és továbbfejlesztése. Ezenfelül folyamatos a hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jógyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósításának céljából.

A 2023. december 31-ig aláírt első éves együttműködés tapasztalatainak összegzését követően a partnerek bejelentették a program folytatását.

Dr. Koltay András, az NMHH elnöke hangsúlyozta: a KiberPajzs első évében a Hatóságot két téma is komolyan érintette, a hívószám-hamisítás (spoofing) megnehezítését szolgáló szolgáltatói beavatkozások és az ezekkel kapcsolatos szabályozási lehetőségek áttekintése, valamint a postai szolgáltatók nevének és arculatának felhasználásával elkövetett, a pénzügyi szolgáltatások felhasználóit megkárosító csalások vizsgálata.

„Ezeken a területeken jelentős előrehaladást értünk el, mind a technológiai, mind a szabályozási kérdésekben. A szolgáltatói beavatkozások és az új szabályozási keretek kidolgozása jelentősen hozzájárultak a kiberbiztonsági környezet megerősítéséhez. A hívószám-hamisítást megnehezítő szolgáltatói beavatkozások és az ezzel kapcsolatos szabályozási lehetőségek kidolgozása jelenleg az egyik legfontosabb szakmai feladatunk.” Hozzátette: az NMHH elkötelezett a megkezdett munka folyatásában, hogy szorosan együttműködjön partnereivel az online tér biztonságának további erősítéséért.

Dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke beszédében elmondta: a magyar banki és pénzforgalmi rendszer biztonságos, ám további cselekvést igényel az, hogy a pénzügyi visszaélések immár 72 százalékát az ügyfelek elleni adathalász támadások adják. A KiberPajzs ügyféledukációs programot ezért 2024-ben is hatékonyan folytatni kell. Jelentős siker, hogy az idén áprilisban megújított kiberpajzs.hu honlapot az elmúlt hónapokban 171 ezer fogyasztó – kétharmadában az egyik veszélyeztetett csoportnak számító 55 évnél idősebbek – kereste fel.

Az MNB nemrég adta ki a csalások banki kezelését célzó anti-fraud ajánlását, vizsgálta az online hitelfelvételekhez kötődő visszaéléseket, részt vesz az uniós és hazai jogalkotásban is (pl. a rendőrség és a bankok közötti forródrót kialakításában). A pénzforgalmat lebonyolító GIRO tulajdonosaként pedig egy Központi Visszaélésmonitoring Rendszert épít, amely a bankközi hálózatokon segíti majd a bankokat a visszaélések megelőzésében.

 „A csalásmegelőzés és kezelés szabályainak továbbá gyakorlatának kialakításánál cél a fogyasztók védelme és a pénzforgalmi szolgáltatásokba vetett bizalom helyreállítása és növelése. Pénzügyeinket lehetőség szerint mindig odafigyelve, nyugodt körülmények között intézzük. Alapelv, ha megtörtént a baj, haladéktalanul cselekedni kell: azonnal értesítsük a pénzügyi szolgáltatónkat, számlavezető bankunkat és a nyomozó hatóságok munkáját is azzal segítjük, ha azonnal megtesszük ott is a lépéseket” – ezt már Dr. Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára emelte ki a beszédében.

Dr. Balogh János r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány hozzátette: a rendőrség élharcosa a KiberPajzs kezdeményezésnek, hiszen látható, hogy emelkedik az online térben elkövetett jogsértések száma. A konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy sem az országos rendőrfőkapitány, sem a rendőri vezetők nem írnak fizetési felszólítást, így ha valaki ilyen tartalmú e-mailt kapna, az gyanakodjon, hogy be akarják csapni. Kitért arra is, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérülése, a vagyonvisszaszerzés a rendőrség bűnüldözési stratégiájának egyik alappillére, amely érvényesül az online térben elkövetett csalások esetében is.

Ismertette a jelenlévőkkel, hogy 2023 őszén az ORFK életre hívta a Mátrix Projektet, amely keretében országszerte 300 kibernyomozó dolgozik azon, hogy koordinálja és felderítse az online térben elkövetett bűncselekményeket. Az első hónap nyomozói munkájának vannak eredményei is, hiszen történtek már elfogások, gyanúsítások, több elkövető pedig letartóztatásba került. Jó a rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszere, így esélyes a külföldi elkövetők felderítése is. Zárógondolatként üzent az elkövetőknek: "Ne dőljenek hátra, mert meg fogjuk találni őket!"

Dr. Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke a konferencián tartott beszédében hangsúlyozta: „Magyarországon Hatóságunk látja el a digitális termékek kiberbiztonsági tanúsításának felügyeleti feladatait. Első körben az ún. IOT termékek (azaz valamely digitális hálózatra kapcsolt termékek) tanúsítási szabályait készítjük el. A rendelettervezetet november közepén egyeztetjük le az Európai Bizottsággal. Szükséges lefolytatni a műszaki notifikációs eljárást, amely várhatóan minimum 3 hónapot fog igénybe venni. A bevezetés megfelelő felkészülési időt biztosítva 2024 közepére várható, amellyel Magyarország lehet az Európai Unióban az első olyan tagállam, ahol megszületik a kibertanúsításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet.”

Dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a minisztérium két szálon is kapcsolódik a kiberbiztonsághoz: egyrészt a fogyasztóvédelmi tudatosságra nevelésen és a határozott fogyasztóvédelmi hatósági fellépésen, másrészt a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak megsegítésén keresztül. Hozzátette, hogy a lakosságot célzó edukáció folyamatosan zajlik és még sok munka áll előttünk. Sajnos az újabbnál-újabb módszerekkel még olyan embereket is sikerül átverniük a kiberbűnözőknek — akár több millió forinttal —, akik a témában már legalább egyszer tájékozódtak. A folyamatosan változó és egyre kifinomultabb módszerek miatt aktív, rendszeres tájékoztatásra és edukációra van szükség. Éppen ezért az Igazságügyi Minisztérium minden segítséget meg fog adni, hogy a KiberPajzs programot támogassa és annak üzeneteit mindenkihez eljuttassa.

Dr. Kiss Csaba nb. dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója hangsúlyozta, hogy céljuk a magas színvonalú kiberbiztonság megvalósítása, különös tekintettel a közigazgatási szervekre és a létfontosságú rendszerelemekre. Emellett fő küldetésük segíteni az emberek védekezését a kibertérben zajló visszaélésékkel szemben, valamint támogatni felkészülésüket a jövő kiberbiztonsági kihívásaira. Hangsúlyozta, hogy örömmel vesznek részt a KiberPajzs együttműködésben és elkötelezetten támogatják annak további tevékenységeit.

Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke szerint az ügy fontossága miatt a Kincstár aktív tagja a Kiberpajzs együttműködésnek és célja, hogy növelje az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságát, az értékpapírszámlákon lévő megtakarítások védelmét. Ennek érdekében a közeljövőben az adathalász esetek megakadályozását célzó újabb biztonsági funkciók kerülnek beépítésre a WebKincstár és a MobilKincstár felületeire.

Dr. Kovács Levente megszólalásában kiemelte, hogy a digitális korszakban már nincsenek táviratkihordók, megszűntek a bankrablók. Helyettük új kockázatok jelentek meg, a kibertér csalói, akik ellen leghatékonyabban az összefogással, a KiberPajzs programmal lehet védekezni. A Magyar Bankszövetség mint társalapító megerősíti, hogy a KiberPajzs program folytatásában elkötelezett, és ugyanezzel a lendülettel szervezi és koordinálja a jövőben is a széleskörű szakmai összefogást.”

A programról további részletek: kiberpajzs.hu

KiberPAJZS együttműködés tagjainak közös sajtóközleménye

A mai napon hat szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztését vállalják a 2023/2024-es tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahét keretében.

A 10. PÉNZ7 megvalósításáról szóló dokumentumot a Belügyminisztérium projektgazdaként, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány a PÉNZ7 együttműködő szakmai partnereiként írták alá.

Jövő tavasszal, 2024. március 4-8. között tizedik alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A magyar PÉNZ7 program kezdetektől résztvevője a mintegy 35 országban egy időben zajló European Money Week, 2016 óta a Global Money Week kezdeményezésnek is. Hazánkban az előző tanévben 1100 iskola több mint 145 ezer diákja vett részt a programban.

A PÉNZ7 jubileumra tekintettel ebben a tanévben a szervezők átfogó tematikával készülnek „Pénzügyi életleckék” címmel. Az iskolák ehhez különböző témacsomagokból és a hozzájuk tartozó online játékokból választhatnak majd.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium, mint szakmai együttműködő partner közreműködésével a PÉNZ7 vállalkozói kompetenciát fejlesztő digitális tananyagai tovább bővülnek, továbbá sikeres és ismert magyar vállalkozók történetei/esettanulmányai teszik izgalmassá a vállalkozói témát ebben a tanévben is.
A tanári felkészülést ebben a tanévben is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik.
A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok érdekes versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében önkéntes pénzügyi, illetve vállalkozások működtetésében tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak.

A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg, a program teljesen ingyenes.
 
A témahét ideje alatt a korábbi évek minden tananyaga elérhető a www.penz7.hu honlapján. Az aktuálisan kiemelt témák különböző korosztályok számára kidolgozott tananyagait és a felkészítést segítő anyagait (útmutatóit, videóit) a regisztrált iskolák ingyenesen letölthetik a témahét oldaláról.
 
A PÉNZ7 program egyben a Kormány által 2017-ben elfogadott pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia, illetve a 2019-ben elfogadott, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégia céljainak megvalósítását is támogatja.

Az együttműködési megállapodást 2023. november 8-án a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban Dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár (BM), Dr. Túri Anikó közigazgatási államtitkár (GFM), Gondos Judit közigazgatási államtitkár (PM), Hergár Eszter kuratóriumi elnök (Pénziránytű Alapítvány), Dr. Kovács Levente főtitkár (Magyar Bankszövetség), valamint Musákné Gergely Orsolya ügyvezető igazgató (Junior Achievement Magyarország Alapítvány) látta el kézjegyével.

(Pénz7 aláírók, balról: Dr. Kovács Levente (MBSZ); Hergár Eszter (PA); Dr. Maruzsa Zoltán (BM); Dr. Túri Anikó (GFM); Gondos Judit (PM); Musákné Gergely Orsolya (JAM)

Béke Lászlónénak, a Polgári Bank elnök-ügyvezetőjének hosszú betegség után, 2023. október 27-én véget ért földi pályafutása. Polgár város meghatározó pénzügyi vezetője távozik, aki öt évtizeden keresztül építette és bankárként biztosította a teljes régió gazdasági fejlődését. Munkássága alapján a takarékszövetkezeti szektor országos irányítására több feladatkörben felkérték. Azon ritka és értékes emberek közé tartozott, aki a vidéki régió irányítása és az országos feladatok esetén is elsőként vállalta fel a terheket. Tette mindezt teljes életútja során, szakmaiságot, kedvességet és emberséget sugározva.

A feltámadás reménységében köszönök el Nórikától, kedves és szeretett bankár kollegámtól.

Kovács Levente

Magyar Bankszövetség, főtitkár  

Sajtóközlemény

Kéthetes véradássorozat a bankokban

A Jótett Bank keretében, a negyedik Banki Véradók Hetén a banki dolgozók közel 3500 egység felhasználható vérkészítménnyel segítették az országos vérkészletet. A Magyar Bankszövetség magával a kezdeményezéssel és az elért véradási volumennel is követendő példát mutat más ágazatok számára. A Magyar Nemzeti Bank a Kormánytisztviselői Véradó Hetek mellett idén először a Jótett Bank véradási programjába is csatlakozott. A program sikere az indulás óta töretlen, évről évre egyre többen vesznek részt a banki véradásban, így az indulás óta megkétszereződött a véradók száma.

2023-ban a Banki Véradók Hete a véradásra jelentkezett banki dolgozók magas létszáma miatt két hétig tartott. A Magyar Nemzeti Bank csatlakozásával, 88 fővel tovább bővült a banki véradók száma. Az Országos Vérellátó Szolgálat a leadott vérből közel 3500 beteg számára tud gyógyulást segítő vérkészítményt biztosítani.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) főigazgató-helyettese a nyilatkozatában elmondta, hogy a Banki Véradók Hete alatt a banki dolgozók által biztosított többlet vér számukra biztonságot és kiszámíthatóságot jelent. Külön kiemelte, hogy a véradók 13 százaléka első véradó volt. Tapasztalatuk szerint az első véradók közül többen rendszeres véradókká válnak.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte a személyes példamutatás és társadalmi felelősségvállalás jelentőségét. Egy személy a véradásával három honfitársán segít. Követendő példának Jelasity Radovánt, a Magyar Bankszövetség elnökét tekinti, aki ezen a héten 41. alkalommal adott vért. A Banki Véradók Hetére jelentkező hitelintézeti dolgozók létszáma évről évre dinamikusan nő, ami azt mutatja, hogy a kezdeményezés több célt is elért. Egyrészről egyre több embert sikerül bevonni a véradásba abban az időszakban, amikor az OVSZ-nek a legnagyobb igénye van a vérkészletek tervezett feltöltésére. Másrészt a példamutató jó cselekedetek társadalmi összefogásra, a rászorulókra való odafigyelésre és adakozásra ösztönöznek.

Lévai Richárd, Magyarország és Európa legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltatójának ügyvezetője csatlakozva a véradás népszerűsítéséhez a Nyitóeseményen bejelentette, hogy a véradásra buzdító, a Magyar Bankszövetség felkérésére készített művészeti plakátokat Magyarországon a vérvételi hálózatukban megtalálható közel 100 helyszínre kihelyezik. Ezeket a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem művész diákjai 2022-ben készítették azért, hogy a saját korosztályukat bevonják a véradásba.

A banki véradók mellett külön köszönetét fejezte ki Nagy István agrárminiszter úrnak, Kandrács Csaba és Virág Barnabás jegybanki alelnökök uraknak, akik a program Nyitóeseményén önkéntes véradóként vettek részt.

Budapest, 2023. október 17.                                                                   Magyar Bankszövetség

A magyar gazdaság fellendítésének feltétele az, hogy a pénzpiaci viszonyok és a kockázati hatások figyelembevételével, a fenntarthatósági és a stabilitási szempontok alapján tartsa fenn a bankszektor a hitelezési aktivitását. A kritikus helyzetekben a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalásának szükséges feltétele a Kormány és a banki közösség közötti folyamatos párbeszéd fenntartása, a kiszámítható és előre mutató szabályozási környezet, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer tehervállalási képességének figyelembevétele.

A magyar bankszektor az elmúlt években jelentős pénzügyi terheket vállalt a hazai gazdaság stabilitásának megőrzéséért. Előre tekintve a jövőben is elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása és a gazdasági verseny élénkítése iránt. Ezért a Gazdaságfejlesztési Miniszter önkéntes kamatplafon bevezetéséről szóló sajtóközleményében foglaltakra ezúton támogatólag felhívjuk tagbankjaink figyelmét. Az egyes banki kamatszintek megállapítása minden tagbank saját és önkéntes döntése. Üdvözöljük a GVH sajtóközleményét, mely ebben a kérdéskörben is a piaci verseny jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A Magyar Bankszövetség bízik abban, hogy a bankszektornak jelentős költségvállalást jelentő terhek a vállalatoknak az igen kedvező kamatozású forgóeszköz (pl. készlet feltöltési, alapanyag beszerzési célú) hitelek révén segíteni fognak az év végi hajrára való felkészülésben és a nagyobb forgalom elérésében. Az alacsony kamatozású lakáscélú hitelek pedig nemcsak az ingatlanpiaci forgalmat állítják helyre, hanem az építőiparnak is új lehetőségeket teremtenek.

A Magyar Bankszövetség által többször kifogásolt kamatstop várható kivezetését üdvözöljük. Meggyőződésünk, hogy ennek kivezetése a piaci viszonyokban gyors helyreállást, a hitelezésben pedig dinamizmust fog jelenteni.

A Kormány gazdaságpolitikáját egy tőkeerős, nemzetközileg versenyképes, az élenjáró digitális folyamatokat működtető bankszektor képes a leghatékonyabban támogatni. Előremutató, hogy a Kormányzat nyitott a bankszektor digitalizációs javaslatainak megvalósítására, ezért a Magyar Bankszövetség vállalja, hogy 2023 őszén a Kormány elé terjeszti a hitelezési folyamatok további digitalizációjára, a digitális állampolgárság adta előnyök kihasználására és az adatvagyon hatékony felhasználására vonatkozó javaslatcsomagját. Köszönjük a Kormánynak a digitális átállás elkötelezett támogatását.

Budapest, 2023. október 3.                                    Magyar Bankszövetség

Véradásra fognak össze és biztatnak a bankárok

Budapest, 2023. október 2.

4. alkalommal rendezi meg a Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor a Banki Véradók Hetét. A JÓTETT Bank programba idén a Magyar Nemzeti Bank is bekapcsolódott, hogy több száz jegybanki munkatárs részvételével, szektor szinten több ezer vérkészítmény biztosításával a bankárok közösen hívják fel a figyelmet a jószolgálatra, amely gyógyít és életeket menthet.  

A JÓTETT Bank kezdeményezés egyik hagyományos eseménye a Banki Véradók Hete. A most 4. alkalommal meghirdetett program keretében a banki dolgozók véradással segítik az egészségügyi ellátáshoz szükséges vérkészítmények folyamatos rendelkezésre állását. A Banki Véradók Hete idén is kéthetes eseménysorozatként, 14 budapesti és 2 vidéki helyszínen kitelepüléses véradással valósul meg. A levett több száz egység vérből több ezer életmentő vérkészítmény segíti a betegek gyógyulását.

A Banki Véradók Hete rendezvénysorozathoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és több minisztérium vezetői is csatlakoznak. Nagy István agrárminiszter, aki maga is rendszeres véradó személyesen köszöntötte a nyitóeseményen a véradókat. Nagy István elmondta, hogy Magyarországon a biztonságos vérellátáshoz évente ötszázezer egység vérre van szükség, ehhez pedig mintegy félmillió önkéntes véradóra. Naponta 1600-1800 véradó közreműködése tudja a biztonságos vérkészlet fenntartását elősegíteni. Ezért rendszeres véradóként mindenkit arra ösztönzök, csatlakozzon, segítse mások gyógyulását. Legyen részese annak a közösségnek, aki tenni tud, aki jót tud tenni, aki életet tud menteni – buzdított a miniszter. Köszönöm a banki vezetőknek és munkatársaknak, hogy önzetlen adományukkal, a véradással segítik a beteg emberek gyógyulását. Így együttműködéssel igazán értékeset tudunk elérni.

A CIB Bankban megrendezett nyitóeseményen véradó felsővezetőként vett részt Kandrács Csaba, az MNB alelnöke, aki beszédében kiemelte: az elmúlt egy évben a Magyar Nemzeti Bank munkatársai nyolc alkalommal közel 1000 véradást teljesítettek, amivel mintegy 3000 honfitársunk életét menthették meg. Az, hogy a hazai kereskedelmi bankok évről évre meghirdetik és lebonyolítják a JÓTETT BANK – Banki Véradók Hetét, bizonyítja: a szektor és felügyelete nem csak a vérét, de anyagi forrásait és – azzal összefüggően – az idejét is rászánja a társadalmi felelősségvállalásra. S nemcsak a véradással, de más oktatási, ügyféledukációs vagy egyéb fogyasztóvédelmi programok támogatása révén is.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszédében a társadalmi szolidaritás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az olyan önzetlen jótettek, mint amilyen a véradás is, nemcsak társadalmaink alapvető építőelemei, hanem az egymásért vállalt felelősség ékes példái is. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik véradóként mások felépülését támogatják és abbéli reményét fejezte ki, hogy a banki közösség példáját egyre többen követik majd.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese köszönetét fejezte ki a bankszektor töretlen, sőt egyre bővülő véradási aktivitásáért, és reményét fejezte ki, hogy a látványos jópélda más ágazatoknak is inspirációt ad a véradásra.

Jelasity Radovan, a Bankszövetség elnöke célként megfogalmazta, hogy a banki véradók hetén a véradó donorok száma új csúcsra jusson. Jelasity Radovan a Véradók Hete eseményein kívül is rendszeresen ad vért, túl van a 40. véradásán. Példaértékű elkötelezettségét Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója oklevéllel ismerte el és köszönte meg.

A Banki Véradók Hete Budapest mellett az ország több pontján is megvalósul. A program szakmai feladatait koordináló Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt segítségével Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkezhetnek a bankos munkatársak véradásra.

A bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus járvány idején egy zászló alá tömörültek. Megszületett a JÓTETT Bank kezdeményezés, a bankszektor közös CSR programja. A JÓTETT Bank olyan kezdeményezéseket karol fel, ahol a siker érdekében fontos a közös fellépés, így a Banki Véradók Hete során a véradás. A JÓTETT Bank tevékenységét a Mastercard „2021 társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerték el. A JÓTETT Bank egyik legfontosabb eseménye Banki Véradók Hete, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. 2022 óta a program két hetesre bővült, és az ország több vidéki pontjára is eljut.

SAJTÓKÖZLEMÉNY
 

Minden gazdasági szereplő érdeke a gazdasági recesszióból való kilábalás. A bankszektor felkészült arra, hogy elvégezze az ebben rá háruló alapfeladatait, elsősorban a pénzpiaci és befektetői bizalom fenntartását, egyidejűleg az infláció elleni folyamatos küzdelmet és a gazdaság fenntartható finanszírozását.

Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Miniszter és a Magyar Bankszövetség Elnöksége hétfői találkozójukon áttekintették a következő időszak pénzügyi és gazdasági kihívásait. Így a gazdaságfejlesztéshez szükséges hitelezési feladatokat, a beruházási vonzóképesség megőrzését és az infláció letöréséhez lehetséges lépéseket. Ezek sikeres megvalósításához a Bankszövetség kéri a készpénzmentesítés és a digitális átállás felgyorsítását is. Piaci hatásként az infláció mérséklődése, a referencia és a hitelezési kamatok várható csökkentése is hozzá fog járulni a hitelezés növekedéséhez, amely a gazdaság növekedésének természetes motorja.

A bankszektor teherviselő képességét az auditált eredményeiből lehet levezetni. 2020-ban 4,0%, 2021-ben 8,7%, 2022-ben 7,3% volt a teljes magyar bankszektor saját tőke arányos auditált nettó nyeresége, mely messze elmarad a magyar kamatkörnyezettől, bármely megtakarító vagy befektető éven túli hozamelvárásától és a közvélekedéstől is. A 2023. évi auditált eredményt majd jövő év tavaszán ismerhetjük meg, mely akkorra az egész éves gazdasági és geopolitikai hatásokat tartalmazni fogja. A bankok tulajdonosai több ezer milliárd forint tőkét biztosítottak és biztosítanak a magyar gazdaság fejlesztéséhez, miközben befektetésükért és elkötelezett aktivitásukért más iparágakhoz képest az elvártható nyereség kisebb részét kapják vissza ezekben a nehéz években. A bankszektor tőkeerejének megtartása a jövőbeli gazdasági fejlődés záloga.

A bankszektor meggyőződése, hogy a digitális korszak szabályrendszerének mihamarabbi kialakítása, a tőkeerős bankszektor hitelezési aktivitása és a versenysemleges piaci környezet - benne a kamatstopok kivezetése és a nemzetközi versenyképességet súlyosan hátráltató ún. extraprofit-adó megszüntetése - együttesen képesek felgyorsítani a magyar gazdaság növekedését és régiós szerepvállalásának erősítését. A Magyar Bankszövetség a közös együttműködés jegyében elkötelezett az ország pénzügyi és gazdasági növekedése iránt, így támogatja a Kormány ezirányú erőfeszítéseit, benne a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kezdeményezéseit.

2023. szeptember 26.                                           Magyar Bankszövetség

Budapest, 2023. szeptember 7. – A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Államkincstár is csatlakozott a KiberPajzs projekthez. Az MNB, a Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, az ORFK, az IM és az SzTFH közös oktatási és kommunikációs együttműködése a lakosság felkészítését tűzte ki célul a digitális pénzügyi bűnözők ellen, akik jellemzően a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak. A KiberPajzs projektben résztvevő intézmények a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze. A téma fontosságát jelzi, hogy a projekt tagjain túl nem csak az érintett pénzügyi szolgáltatók, hanem további piaci szereplők és szervezetek is figyelemfelhívó kampányokkal igyekeznek az ügyfelek digitális pénzügyi ismereteit fejleszteni.

A Magyar Nemzeti Bank aktív részvételével tavaly novemberben életre hívott KiperPajzs kibervédelmi edukációs és kommunikációs együttműködéshez a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Magyar Államkincstár (Kincstár) is csatlakozott, melyet sajtótájékoztató keretében jelentettek be az érintett szervezetek. Az eseményen a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány képviselői is tájékoztatást adtak a kiberbiztonság területén történt lepésekről, illetve a témával kapcsolatos kutatás eredményéről.

Az MNB részéről Patai Mihály köszöntötte az összefogás új tagjait. A jegybank alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy számos intézmény és a hazai pénzforgalom legnagyobb szereplői közösen dolgoznak azon, hogy a fogyasztók felismerjék és megértsék az elektronikus pénzforgalomhoz kötődő veszélyeket, és azokat megfelelően kezelni is tudják. Ennek érdekében megújították a közel egy éve indított kiberpajzs.hu honlapot, ahol komplett tudástárral, felhívásokkal, érdekes cikkekkel és egyszerű videós üzenetekkel mutatják be a főbb csalási formákat. Az alelnök bemutatta az MNB nyáron kiadott új ajánlását is, mely számos elvárást támaszt a hazai bankok felé a visszaélések sikeres megelőzése és visszaszorítása érdekében. Ilyenek például a banki visszaélésszűrő rendszerek fejlesztése, a fogyasztói figyelemfelhívó intézkedések és ügyfélvédelmi szabályok hangsúlyozása. Bejelentette továbbá, hogy az MNB kezdeményezésére - a GIRO Zrt.-vel együttműködve - egy központi visszaélésszűrő rendszer bevezetését is tervezik, amely valós időben szolgáltat olyan többlet információkat, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatók saját elemzéseiből nem deríthetők ki.

A Kormány minden eszközt megragad annak érdekében, hogy megvédje a családokat és a háztartásokat, ez alól a pénzügyi biztonság sem jelent kivételt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Túri Anikó. Az államtitkár hozzátette, hogy a digitalizáció térnyerésével együtt sajnálatosan a csalások és visszaélések száma is növekszik, így minden korábbinál fontosabbá vált a pénzügyi edukáció és a pénzügyi tudatosság fejlesztése, a fogyasztók védelme. Ezt a célt szolgálja a PÉNZ7 és ezt erősíti a KiberPajzs is, amelyhez immár a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is csatlakozik. A minisztérium célja, hogy az ismeretek bővítésén túlmutatóan felhívja a figyelmet, hogy bármilyen probléma esetén az azonnali cselekvés az egyik legfontosabb teendő, továbbá megerősítse a csalás vagy megtévesztés áldozatává válók segítését és megfelelő tájékoztatását – összegezte a GFM államtitkára.

A KiberPajzs együttműködésben a Bankszövetségen keresztül a kezdetektől részt vett a Magyar Államkincstár, a téma fontossága miatt most önálló résztvevőként is csatlakoztak. A Magyar Államkincstár piacvezető az értékpapír forgalmazásban, több mint 820 ezer ügyféllel. A Kincstár saját és partnerein keresztül értékesített állampapír-állománya meghaladja a 7000 milliárd forintot. Bugár Csaba, a Kincstár elnöke elmondta: Az a cél, hogy növeljék az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságát és az értékpapírszámlák védelmét. Kiemelte, hogy a Kincstár rendszerei biztonságosak, folyamatosan tesztelik és fejlesztik azokat. A bűnözők nem a Kincstár rendszereit célozzák, hanem az ügyfeleket és a sajnos az ügyfelek maguk adják meg adataikat a csalóknak.

Dr Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára prezentációja során kiemelte, hogy a a mindennapokban olyan, mint az egészségünk terén a COVID volt; lerohanta az életünket és új szabályokat teremtett. A kibertér biztonsága a közös védekezés mellett egyéni óvatosságot és tudatos figyelmet követel meg. A védelem, a védőoltás a . A egy különleges program a virtuális immunrendszer megerősítésére. Az MNB adatai szerint 2023 első negyedévében a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélések összértéke meghaladta az 1,6 milliárd forintot, míg az elektronikus pénzforgalomhoz (elsősorban átutalásokhoz) kapcsolódó sikeres visszaélések értéke ennek közel a duplája, elérte az 3,1 milliárd forintot. Ugyanakkor ki kell hangsúlyoznunk, hogy Magyarországon a teljes pénzforgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések aránya, még ha ezek száma és értéke az első negyedévben tovább emelkedett, tette hozzá a Bankszövetség főtitkára.

„A kulcs te vagy!” címmel indult el az idén 15 éves Médiaunió Alapítvány kampánya, amely a kibertér veszélyeire és az online tudatosságra hívja fel a figyelmet. A magyar felhasználók 22%-a, azaz több mint ötöde vált már online csalás áldozatává – derül ki a Médiaunió IPSOS- együttműködésben készített kutatásából. „A legtöbbször közvetlenül a felhasználót akarják megtéveszteni, ezt pedig sajnos egyre kifinomultabb módszerekkel teszik, ezért választotta a Médiaunió idei kampánytémának az online adat- és pénzügyi védelmet” – mondta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője. A kutatás biztató eredménye, hogy az online csalás áldozatául esett felhasználók túlnyomó többsége (69,9%-a) tudta, kihez kell fordulnia segítségért. Ez pénzügyi csalások esetében a számlavezető bank. Akik még nem voltak áldozatok, azok között kétféle típust különböztetünk meg: a tudatos felhasználókat, és azokat, akiknek szerencséjük volt... „A kulcs te vagy!” kampány honlapja az ő kezükbe is hatékony eszközöket ad, amelyekkel magabiztosabban járhatnak el az online térben.

Az egyre intenzívebbé váló kiberfenyegetettséggel szemben fellépő intézmények, az érintett pénzügyi szolgáltatók és piaci szervezetek figyelemfelhívó kampányokkal igyekeznek az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságát fejleszteni szinte folyamatosan az év minden napján. A KiberPajzs projekt kiemelten figyel a fiatalkorúakra, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportokra (így az idősekre), de a fogyasztók mellett megelőző jellegű üzeneteket fogalmaz meg a kis- és középvállalati, illetve az egyéb céges ügyfelek felé is.

Magyar Nemzeti Bank, Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Magyar Államkincstár, Magyar Bankszövetség, Médiaunió Alapítvány

Balról:Patai Mihály, Alelnök, MNB; dr. Túri Anikó, Államtitkár, Gazdaságfejlesztési Minisztérium; Bugár Csaba, Elnök, Magyar Államkincstár

A KiberPajzs programban részt vevő partnerszervezetek sajtótájékoztatón számoltak be az elmúlt időszak eredményeiről: sikeres rendőrségi elfogásokról, a KiberKedd kampányról és a megelőzés további lehetőségeiről.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk az online térben elkövetett csalási módszerekkel, ezért az ilyen típusú bűncselekmények visszaszorítása érdekében KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött még 2022-ben a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság.

A 2023. július 11-én a rendőrség székházában megtartott sajtótájékoztatón elsőként Oláh-Paulon László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője beszélt arról, hogy a rendőrség az online térben elkövetett bűnmegelőzési tevékenységén túl komoly nyomozási tevékenységet is folytat. Beszámolt egy nemrégiben sikeresen felderített ügyről is, amely során a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda koordinálásával egy országos, több vármegyét érintő akció keretében 2023. június 26-án több embert vett őrizetbe pénzmosás és csalás bűntettek gyanúja miatt.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevében Marsi Tamás főosztályvezető a webáruházakkal kapcsolatos csalások két típusára hívta fel a figyelmet. Az egyik fajta, amely során ezek az oldalak valóban áruk eladásával foglalkoznak, azonban a megrendelt cikk helyett egy jelentősen olcsóbb és silányabb minőségű termék érkezik meg a vevőhöz, vagy egyáltalán nem is kap semmit a vásárló. A csalás egy másik fajtája, amikor a weblap mögött egyáltalán nem áll fenn semmilyen kereskedelmi szándék, a létrehozott webáruház pusztán adathalász oldalként funkcionál. Ezek a webáruházak többek között onnan ismerhetők fel, hogy szinte lehetetlen beazonosítani az üzletet vagy a kereskedőket, üzemeltetőket, nagyon hosszú kiszállítási idővel dolgoznak, feltűnően jó a termékek ár-érték aránya, és kizárólag kártyás fizetés lehetséges, az is csak előre. Az elmúlt időszakban az NBSZ NKI egyre több olyan csalásról kap bejelentést, amelyben az eladó azt kéri a vevőtől, hogy telepítsen a számítógépére egy programot, ahol az áru ellenértékét tudja majd elutalni. Ha ezt megteszi, akkor átveszik az irányítást az eszköz felett, ellopják személyes adataikat, esetleg kifosztják bankszámláikat.

Dr. Dorogi Rajmund, az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítésért felelős miniszteri főtanácsadója elmondta, hogy 2023-ban az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi területe is kiemelt figyelmet fordít az online térben elkövetett jogsértések kezelésére, ezért az év elején a minisztérium is csatlakozott a KiberPajzs programhoz. KiberKedd elnevezéssel május elején figyelemfelhívó, tájékoztató kampányt indítottak azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben fel tudják hívni a figyelmet a veszélyekre. Az Áldozatsegítő Központ közösségi média felületein minden kedden olyan témákat helyezte fókuszba, mint például a  „nigériai típusú csalás”, a wangiri, a vishing, a phishing és a smishing. A KiberKedd kampányhoz 2023. augusztus 8-ától a többi szervezet is csatlakozik, így minden hónap első keddjén a program valamennyi résztvevője egyszerre fog kommunikálni a saját csatornáikon a digitális biztonság témakörében. A tájékoztatáson, megelőzési üzeneteken túl a főtanácsadó hangsúlyozta: ha valaki bajba került, keresse fel a legközelebbi Áldozatsegítő Központot vagy Pontot, illetve hívja az éjjel-nappal ingyenesen elérhető Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

2023.07.11.

A Magyar Bankszövetség negatívan értékeli, hogy a 2022-ben ideiglenes jelleggel, két évre bevezetett extraprofit adót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány 2024. évre meghosszabbította. Az extraprofit adó csökkentésért cserébe elvárt további állampapír vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. A magyar bankszektor jelenleg is a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője és ez után is az lesz, az elmúlt 10 évben megduplázódott a bankok állampapír állománya, ami már most is mintegy 11 ezer milliárd forint. Az átmeneti extraprofit adó meghosszabbítása egyben a nemzetgazdaság ellenállóképességét gyengíti.

Miközben a Magyar Bankszövetség is az infláció és a jegybanki kamatok jelentős mértékű csökkenésével és a hitelkereslet felfutásával számol, az extraprofit adó 2024-ben változatlan szinten tartása a pénzintézetek bevételeinek és így a kihelyezhető hitelek csökkenését fogja eredményezni. Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, ami biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a gazdaság recesszióból való kikerüléséhez.

A megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a befektetési és megtakarítási piacon, a lakosság döntő többsége az infláció miatt csökkentette fogyasztását, de emellett is fontosnak tartotta a takarékoskodást és egyre többen szeretnék különféle megtakarítási formákban tartani pénzüket. A lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Továbbá korlátozza az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát, hiszen minden olyan lehetőséget korlátoz, amellyel a megtakarítási termékek széles skáláját elérhetik. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a magyarországi megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt kéri a kormányt, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül és lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.

Magyar Bankszövetség

2023.06.01.

A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését. Ezen Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar gazdaság helyzetéről és költségvetési kilátásairól, Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a monetáris politika aktuális kihívásairól tájékoztatta a Testületi Ülés résztvevőit. Túri Anikó a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkáraként az előttünk álló gazdaságfejlesztési kihívásokat foglalta össze. A Testületi Ülésen a Magyar Bankszövetség általános tisztújítást tartott, így új elnökséget, felügyelő- és etikai bizottságot választott. Az ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.

A 2022-ben kitört orosz-ukrán háború alapvetően rendezte át az európai közösség feladatait. A szomszédunkban zajló háború az Európai Unió területén menekülők tömegét, energia válságot és jelentős részben ennek következményeként évtizedek óta nem látott inflációt eredményezett. A Kormány a megemelkedett piaci hitelkamatok hatásának kezelésére 2022-ben több hiteltípusra kamatstop bevezetésével reagált, amelyet a Magyar Bankszövetség ugyan nem támogatott, de a bankszektor felelősen végrehajtott. A Bankszövetség ezzel kapcsolatos álláspontja nem változott: a kamatstopot jelenlegi formájában a banki hitelezést visszafogó, a gazdasági növekedést lassító és a pénzügyi tudatosságot gyengítő intézkedésként értékeljük és kérjük annak kivezetését.

A magas szintű infláció letöréséhez a Pénzügyminisztérium fiskális szigorral, míg a Magyar Nemzeti Bank a jegybanki kamatok emelésével járul hozzá. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a beruházások növelésével próbál a magyar gazdaságnak új lendületet adni. A Magyar Bankszövetség üdvözli az infláció megfékezését célzó lépéseket, a célzott kamattámogatott hitelkonstrukciókat és a piaci folyamatok érvényre juttatását, ezek együttesen hozzájárulhatnak a gazdaság gyors helyreállásához.

Mindazonáltal az Európai Unió fejlett gazdaságaihoz való felzárkózáshoz és a fenntarthatósághoz aktívan hitelező magyar bankszektorra elengedhetetlenül szükség van. A kamatstop és a bankokat sújtó extra adózási terhek azonban ellehetetlenítik a bankok ehhez szükséges tőkéjének növelését. A bankszektor terheinek csökkentése szükséges ahhoz, hogy a felzárkózás érdekében, piaci alapon, érdemi lépések történhessenek. Csak így tud a magyar bankszektor a kormánnyal és a jegybankkal együttműködve a gazdasági növekedés motorjává válni. Az együttműködés eredményeként tovább fejlődhet a tőkepiac, emelkedhet az ország nemzetközi súlya, fokozódhat az ország tőkevonzó képessége.

A banküzemben továbbra is megfigyelhető a digitalizációs folyamatok intenzív térnyerése, egyes szabályozói intézkedések azonban továbbra is a készpénz kiemelt szerepének konzerválását segítik elő. A bankszektor több érintett hatósági és kormányzati szereplővel együttműködve aktívan folytatja a nemzetközi trendeknek megfelelő digitális átállás végrehajtását. Az egyik meghatározó aktuális kihívás, a digitális biztonság fokozása. Ennek érdekében a Bankszövetség életre hívta a KiberPajzs programot, amelyet átfogó kommunikációs kampánnyal is támogat.

A Testületi Ülésen, az elmúlt év eredményei alapján, elismerések átadására is sor került. Aranykaptár díjazottak:

Haller Orsolya – CIB Bank

Hidvégi Péter – Raiffeisen Bank

Illés Zoltán – Duna Takarék Bank

Lengyel István - BAACE

Nagy Balázs – Garantiqa Hitelgarancia

Schadl Éva - Erste Bank

Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 11 fő került felkérésre Bankszövetségi Munkacsoporti Elnöki pozícióba.

A Magyar Bankszövetség tagsága, az általános tisztújítás keretében, a következő három évre az alábbi összetételű vezető testületeket választotta meg:

Elnökség: Elnök: Jelasity Radován (Erste Bank Hungary Zrt.), Alelnök: Becsei András (OTP Jelzálogbank Zrt.; OTP Lakástakarék Zrt.), Kis- és középbankokat képviselő elnökségi tag: Hegedüs Éva (Gránit Bank Zrt.), Elnökségi tagok: Barna Zsolt (MBH Bank Zrt.), Simák Pál (CIB Bank Zrt.), Tóth Balázs (UniCredit Bank Hungary Zrt.), Zolnai György (Raiffeisen Bank Zrt.),

Felügyelő bizottság: Elnök: Guy Libot (K&H Bank Zrt.), Alelnök: Veronika Spanarova (Citibank Europe plc Magyaroroszági Fióktelepe), Felügyelő bizottsági tagok: Bodor Tibor (ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe), Erdős Ágnes (Bank of China Limited Magyarországi Fióktelepe), Selmeczi-Kovács Zsolt (Giro Zrt.)

Etikai bizottság: Elnök: Auth Henrik

Budapest, 2023. május 19.                                  Magyar Bankszövetség

Budapest, 2023. május 15. – KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez az Igazságügyi Minisztérium korábbi bekapcsolódását követően ma a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is csatlakozott. A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy az ügyfelek az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék.  A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a pénzügyi tudatosság erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.

A KiberPajzs edukációs és kommunikációs program alapító szervezetei - a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) -  tavaly novemberben írtak alá együttműködési megállapodást. A programhoz ezt követően csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést. A mai nappal az átfogó kiberbiztonsági projekt tovább bővült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) bekapcsolódásával.

A bejelentésről szóló sajtótájékoztatót Dr. Kovács Levente köszöntője nyitotta meg. A Magyar Bankszövetség főtitkára emlékeztetett az összefogás legfontosabb céljára a kibertérben az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítésére. Felhívta a figyelmet, hogy ma Magyarországon naponta 1 család veszíti el a kiberbűnözők miatt teljes megtakarítását, és hetente 1 magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális térben. Miközben elmondhatjuk, hogy hazánk Európa legbiztonságosabb országai között szerepel a digitális biztonsági statisztikákban, és szakértők ezrei valamint automatizált rendszerek, mesterséges intelligencia dolgozik az adataink és pénzünk védelmén a kibertérben. Sajnos a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember. A védekezés a digitális immunrendszerünk fejlesztése.

Idén áprilisig 319 új kibercsalásos ügy érkezett a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) működő Pénzügyi Békéltető Testület elé, bő tizenkétszer annyi, mint 2018-ban, az első ilyen esetek évében összesen – mondta el dr. Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke. A Testület a polgári peres bíróságok alternatívája, gyors és ingyenes vitarendező fórum, amely a lakossági ügyfelek anyagi, elszámolási jogvitája esetén segít egyezséget létrehozni a pénzügyi intézménnyel vagy akár kötelezéssel, ajánlással dönt az ügyben. A piaci szereplő jogsértése esetén így az ügyfél kára megtérülhet.

A pénzügyi békéltetőkhez fordulókat immár 17 bankra hivatkozva károsították meg csalók az elmúlt bő öt évben, 512 esetben betéti kártyájukról, 28 ügyben hitelkártyáról, 342 alkalommal bankszámláról és 3 esetben nevükben felvett személyi kölcsön révén lopva el pénzüket. A bank vagy kereskedő cégek nevében érkező bűnözői telefonhívások, hamis banki honlapok, illetve kedvező befektetési lehetőségek felajánlása egyaránt szerepel az elkövetési módok közt. A cél mindig az ügyfél bizalmas banki adatainak megszerzése és azzal megtakarításainak megszerzése. Kódjainkat ezért soha ne adjuk meg gyanús személyeknek – hívta fel a figyelmet az alelnök.

Az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület – a KiberPajzs keretében is – a nyomozó hatóságokkal való együttműködés mellett az ügyfelek tudatosságának erősítésével, képzésükkel harcol a kiberbűnözés ellen. A csalás ugyanis nemtől, kortól, képzettségtől függetlenül a társadalom egészét érinti.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága képviseletében Dr. Biró Marcell vett részt az eseményen. A Hatóság elnöke beszédében kiemelte, hogy a KiberPajzs nagyszerű kezdeményezés, amelyhez örömmel csatlakozik a Hatóság, mert azokra a veszélyekre, kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyekkel a polgárok, a felhasználók nap, mint nap találkozhatnak. Fontos szerep hárul tehát a polgárokra, azonban fontos kiemelni, hogy nem bízhatunk minden védekezést és ezzel együtt nem róhatunk minden felelősséget az állampolgár felhasználóra.

Az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amely elsősorban a fenti célokat szolgálja. A törvénytervezet előkészítése során lefolytatott piacfelmérés alapján a magyar infokommunikációs (IKT) vállalkozások tekintetében megállapítható, hogy jelenleg saját termékei, szolgáltatásai minősítésére tízből három vállalkozás (30,3 %) használ valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt. Célunk olyan feltételeket teremteni, hogy a felhasználók, a fogyasztók a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék a termék kiberbiztonságának a szintjét, és ennek megfelelően vásárolhassanak magasabb, vagy adott esetben alacsonyabb biztonsági szintű terméket.

Magyarországnak a kibertérben biztonságos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra, az állampolgároknak pedig biztonságos digitális eszközökre van szükségük.

A tájékoztatón megszólalt Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, aki mondta: A Médiaunió az elmúlt években számos fontos kérdés mellett állt ki kampányaiban. Ezek között voltak időtlen témák, mint a rendszeres testmozgás vagy éppen a véradás népszerűsítése. Idén egy abszolút aktuális, sokak számára ismeretlen, de nagyon fontos területre segítünk ráirányítani a figyelmet: a digitális térben előforduló veszélyekre. Nagyon örülünk, hogy a Magyar Bankszövetségen keresztül olyan komoly, átfogó szakmai kampánnyal együttműködve tehetjük ezt, mint a KiberPajzs program.

Az esemény zárásaként Gál Kristóf, az ORFK sajtószóvivője ismertette, hogy a tendencia azt mutatja, hogy növekszik az online térben elkövetett csalások száma. A rendőrség a lehető legszélesebb körben és eszközökkel igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne váljanak áldozattá, legyenek körültekintőek, ne adják meg személyes, vagy banki adataikat telefonon, SMS-ben, e-mailen. A sajtótájékoztatón bemutatott prevenciós kisfilmek is azt a célt szolgálják, hogy minél nagyobb spektrumban megismertessük a különböző csalási módszereket.

A kisfilmek elérhetőek az alábbi linkeken:

https://youtu.be/bRTcN3swWNc

https://youtu.be/n_OhpAHTiMo

https://youtu.be/irDuZnNykGE

Az áldozattá válás megelőzése érdekében a következőket javasoljuk:

1. Tudatosság: Fontos, hogy az emberek tudatában legyenek az online biztonság fontosságának, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen típusú online fenyegetések állnak rendelkezésre.
2. Jelszóvédelem: A jelszóvédelem fontos, és fontos, hogy az emberek erős jelszavakat használjanak, és rendszeresen változtassák meg őket.
3. Szoftverek frissítése: A számítógépes szoftverek rendszeres frissítése segíthet az online fenyegetések elleni védelemben.
4. Kétlépcsős hitelesítés alkalmazása: A kétlépcsős hitelesítés segíthet az online fiókok védelmében, mivel szükség lesz egy második azonosítóra a bejelentkezéshez.
5. Adatvédelmi szabályok betartása: Az embereknek gondoskodniuk kell az adatvédelmükről, és meg kell erősíteniük azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozzák, hogy személyes adataikat rosszindulatú személyekkel osszák meg.
6. Oktatás: Az oktatás és a felvilágosítás fontos mind a szülők, mind a gyermekek és az idősek körében, mivel ez segíthet az online fenyegetések felismerésében és megelőzésében.
7. Online környezet megfelelő használata: Fontos, hogy a felhasználók megértsék, hogyan kell biztonságosan használni az online környezetet, és hogyan kell azonosítani és elkerülni a kártékony tartalmakat.
8. Online kommunikáció megfelelő kezelése: Az online kommunikáció során fontos, hogy az emberek legyenek óvatosak, és ne osszanak meg személyes információkat ismeretlenekkel vagy bárkivel, akiről nem tudják, hogy kik is ők valójában.
9. Hivatalos weboldalak használata: Az embereknek a hivatalos weboldalakat kell használniuk, ha online vásárlást vagy pénzügyi tranzakciót szeretnének végrehajtani, és kerülniük kell az ismeretlen oldalakat és az átirányításokat.

Fotók: Tyukodi László

A KiberPajzs Program szervezői nevében

a Magyar Bankszövetség

A programról további részletek:  kiberpajzs.hu

2023.05.15.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Magyar Bankszövetség nevében csalók hívnak fel  telefonon magánszemélyeket, hogy megpróbálják megszerezni az ügyfelek adatait, pénzét. A csalók az ügyfél bankszámláján éppen folyamatban lévő csalás, támadás gyors kezelésében kérik a bankszámlabirtokos segítségét, sürgős intézkedésre buzdítva. Például „vírusirtó” program telepítésére veszik rá az érintettet, amely valójában a bankszámlához való hozzáférést teszi lehetővé a csalóknak. A Magyar Bankszövetség nem végez kereskedelmi banki tevékenységet sem lakossági, sem vállalati ügyfelek számára, így SOHA, SEMMILYEN ESETBEN nem keresi meg a banki ügyfeleket. A megkeresett vagy megkárosított banki ügyfeleknek bármilyen (a számlájukat érintő) gyanú esetén célszerű a számlavezető bankjuk ismert ügyfélszolgálataihoz fordulni.

2023.04.28.

Dr. Búza Éva a magyar állam magas rangú kitüntetését, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt fokozatát vehette át ma. A kitüntetést Orbán Viktor Miniszterelnök előterjesztésére Novák Katalin Köztársasági Elnök adományozza a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójának a több mint 20 éves, az állam szolgálatában eltöltött eredményes munkájáért. Dr. Búza Éva  immár két évtizede tölt be vezető tisztségeket állami tulajdonú, vagy többségi állami tulajdonú vállalatoknál, de a kitüntetés odaítélésében fontos szempont volt, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Dr. Búza Éva vezetésével vált a hazai kkv finanszírozás meghatározó szereplőjévé.
 

Gratulálunk az elismeréshez!

https://kormany.hu/hirek/nagy-marton-allami-kitunteteseket-adott-at

2023.03.14.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk az online térben elkövetett csalási módszerekkel, ezért az ilyen típusú bűncselekmények visszaszorítása érdekében KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság. A programról az alapítók még 2022. november 7-én beszámoltak.

A tapasztalat azt mutatja, hogy minden törekvés ellenére növekszik az interneten elkövetett csalások száma, és a módszerek is változnak. Annak érdekében, hogy a digitális térben se váljanak áldozattá az emberek, az ORFK, a Magyar Bankszövetség és a NBSZ Nemzeti Kibervédelmi Intézet 2023. március 7-én közös sajtótájékoztatón számolt be az újabb típusú online csalásokról és az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeiről.

Oláh-Paulon László r. alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője elmondta, az elmúlt egy évben közel háromszorosára növekedtek az online térben elkövetett bűncselekményeknek a számai.  Ki lehet jelenteni, hogy legjobb módja az áldozattáválás elkerülésének, ha megismerjük a legújabb és legelterjedtebb elkövetési módokat. Felismerjük azokat a jeleket, amik utalhatnak a rosszindulatú elkövetőkre. Ezeket megismerve nem dőlünk be ezeknek a trükköknek. A KiberPajzs programnak azért lett alapítótagja a rendőrség, mert a rendőrség egyik fő feladata a bűnmegelőzés. 

A közoktatási intézményekben folytatott rendőrség biztonságra nevelő programjainak egyik meghatározó alapelemévé vált az online biztonság oktatása. De nem csak iskolákban, hanem közösségi média felületeken illetve a rendőrség saját online felületén is rendszeres figyelemfelhívó közleményeket teszünk közzé. Ilyen volt elmúlt héten rendőri vezetők nevével visszaélve megküldött adathalász e-mailek, valamit online kereskedelmi oldalon regisztrált eladók tudatos megtévesztése témakörben kiadott közlemények. 

Sütő Ágnes a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese kitért arra, hogy 2023. március 6-10. között zajlik a PÉNZ7 program az iskolákban, több mint 1000 iskola közel 140 ezer diákja részvételével. Az idei pénzügyi téma a „Korszerű pénzkezelés és digitális biztonság”, ami lehetővé teszi, hogy általános- és középiskolai tanórákon önkéntes szakértők bevonásával tanuljanak a diákok pénzügyi digitális alapismereteket. A Magyar Bankszövetség Digitális Szimat Kihívást hirdetett, amelyben életkortól függetlenül tehetjük próbára tesztkérdésekkel a digitális biztonsági felkészültségünket, és kipróbálhatjuk „Okosabbak vagyunk-e mint egy hacker?”.

A programban egy ismert gamer és egy etikus hacker együtt segítik a felkészülést.

Simon Edina nb. százados, az NBSZ NKI szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az adathalász-támadás, bármilyen csatornán is érkezzen, valójában egyfajta pszichológiai hadviselés az online térben. A felhasználó megtévesztésével a kiberbűnözők megpróbálják rávenni az áldozatot arra, hogy személyes adatokat, érzékeny információkat adjon át számukra, vagy egy vírussal megfertőzzék a számítógépét. Amíg azonban a korábbi években a támadások kevésbé előkészítettek voltak, és jobban magukon hordozták a felismerhető jeleket, amellyel a szemfülesek át tudtak látni rajtuk, addig napjainkban a támadások komplexek és sokkal inkább célzottak, jobban kihasználják a napi aktualitások okozta realitás erejét (legyen szó akár egy bank technikai leállásáról, vagy egy online streaming szolgáltatás által bejelentett felhasználói feltétel változásáról). A naprakész tartalmú támadással pedig hihetőbb keretet adnak a csalásnak.

A veszély forrása, az ilyen jellegű támadások közös pontja, pedig a szöveges üzenetben található link. A link, amelyre kattintva vagy egy adatlap, regisztrációs felület található (ahol a megtévesztett áldozat önként megadja a bizalmas adatait), vagy egy kártékony tartalom lakozik.

A sajtótájékoztatón a szakemberek ismertették az új elkövetési módszert. „Smishing” (az angol „SMS” és „phishing”, vagyis SMS és adathalászat szavak kombinációja) olyan csalás, amelynél a támadó SMS segítségével próbál megszerezni személyes, pénzügyi vagy biztonsági információkat. Jellemzően egy beágyazott link van az egyébként szokványosnak tűnő üzenetben (pl. csomagod érkezett). A küldő megbízható forrásnak álcázza magát, úgy tesz, mintha egy bank, kártyakibocsátó, futárszolgálat, közműszolgáltató vagy valamilyen egyéb szolgáltató képviseletében jelentkezne. Az üzenet arra kéri a címzettet – általában sürgető módon –, hogy nyisson meg egy weboldalra vezető hivatkozást, telepítsen egy alkalmazást, vagy hívjon fel egy telefonszámot a fiókja ellenőrzése, frissítése vagy újraaktiválása érdekében. A hivatkozás hamis weboldalra mutat, a telefonszámon pedig egy csaló jelentkezik, aki az adott cég munkatársának adja ki magát. Célja olyan információk megszerzése, amelyek segítségével aztán ellophatják az áldozat pénzét.

Néhány jó tanács, hogy ne váljon online csalók áldozatává:

1. Gondolja át a kapott üzenet tartalmát. Tisztázza magában, hogy a leírtak mennyire feleltethetőek meg a valóságnak. Lehet, hogy az adott szolgáltatásnak vagy banknak nem is az ügyfele? Egy olyan szolgáltatástól kap sms-t, ahol korábban nem adta meg a telefonszámát? Nem is rendelt semmit, mégis hogyan érkezhetne csomagja?
2. Amennyiben nem tudja eldönteni egy üzenet valóságtartalmát, vegye fel a kapcsolatot a küldővel. Keresse fel például a szolgáltatója, a bankja vagy a hivatkozott csomagküldő szolgálat hivatalos honlapját, esetleg hívja fel őket a hivatalos telefonszámukon. Amennyiben egy közösségi oldalon privát üzenetet kap egy ismeretlentől? Hagyja figyelmen kívül. Azonban ha egy ismerőstől, kérdezzen vissza a linkre kattintás előtt, mit küldött Önnek az illető.
3. Mindig legyen gyanakvó a mások által kezdeményezett olyan kapcsolatfelvétellel szemben, amikor nem tud minden kétséget kizáróan megbizonyosodni a másik fél kilétéről. Ne adja meg illetékteleneknek személyes, pénzügyi és biztonsági adatait! Ha egy gyanús üzenet egy linket vagy egy mellékletet tartalmaz, ne kattintson rá és ne is töltse le.
4. Az esetek túlnyomó többségében az online térben működő bűnözők az emberi kíváncsiságot használják ki. Ne dőljön be egy ismeretlen feladótól kapott üzenetnek, ne akarjon csak most az egyszer kattintani, még akkor sem, ha az üzenet szerint egy videót talált Önről egy ismerőse. Egy nem várt és minden előzmény nélkül kapott linket vagy csatolmányt ne nyisson meg.
5. Amennyiben adathalász-támadás célpontjává vált, jelezze ismerőseinek, ezzel segítve az ő online biztonságukat. Nem volt elég szemfüles egy adathalász-üzenet kapcsán, és rákattintott az abban található linkre? Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a számlavezető bankjával, és tegyen feljelentést a rendőrségen!
6. Ne kattintson kéretlen szöveges üzenetekben érkezett hivatkozásokra, mellékletekre vagy képekre a küldő személyazonosságának ellenőrzése nélkül! Az ellenőrzéshez keressen rá a számra az interneten (ha csalásról van szó, valószínűleg nem Ön lesz az első), vagy hasonlítsa össze a számot az érintett szervezet hivatalos telefonszámával!
7. Azonnal vegye fel a kapcsolatot a bankjával, ha azt gyanítja, hogy egy smishing üzenetre válaszolt és megadta banki adatait!

2023.03.07.

Startol a 2023-as PÉNZ7 - pénzügyi és vállalkozói témahét

2023. március 6-10. között a kilencedik PÉNZ7 valósul meg az iskolákban, pénzügyi témakörben „Korszerű pénzkezelés és digitális biztonság”, vállalkozói témakörben „Gondolkozz és vállalkozz!” fókusszal.

A programra idén is nagy az érdeklődés: több mint 1070 iskola közel 141 ezer diákja vett rész rajta, mintegy 12 000 órán és 506 önkéntes közreműködésével.

A PÉNZ7 együttműködő szakmai partnerei - a Belügyminisztérium projektvezetésével a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány - küldetésüknek tekintik a jövő nemzedék pénzügyi-gazdasági nevelését, vállalkozói hajlandóságának formálását, a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetek tudatos kezelését. Az élményközpontú PÉNZ7 rendhagyó tanórák az egyes korosztályok sajátosságait figyelembe véve, játékosan adják át a felelős döntéshez szükséges ismereteket, fejlesztik a kreatív problémamegoldás képességét.

Ebben a tanévben a korszerű pénzkezelés és kiemelten a pénzügyi biztonság kerülnek középpontba, a „Gondolkozz és vállalkozz!” a diákok vállalkozói kompetenciáit fejleszti, képessé téve a fiatalokat elképzeléseik megvalósítására, hidat képezve az iskola, a diákok, a pénzügyi, az üzleti és vállalkozói világ között. Alapelv, hogy az iskolai eseményeken kereskedelmi márkák, logók nem jelenhetnek meg.

A tanév kiemelt témáinak különböző korosztályok számára kidolgozott tananyagait és felkészítést segítő anyagait (mintavideók, e-learning tananyagok, webináriumok) a regisztrált iskolák ingyenesen tölthetik le a témahét www.penz7.hu honlapjáról. A program ideje alatt a korábbi tanévek minden pénzügyi tananyaga elérhető a honlapon. A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek.

Hazánk 2015-ben alapítóként csatlakozott az European Money Week Európa-szerte mintegy 30 országban egy időben zajló kezdeményezéshez. A PÉNZ7 idén is kapcsolódik mind a European Money Week, mind a Global Money Week eseménysorozatokhoz, egyben a Kormány 2017-ben elfogadott nemzeti pénzügyitudatosságot előmozdító nemzeti stratégiájának, illetve a 2019-ben elfogadott magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája céljait is támogatja.

A PÉNZ7 aktuális információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

A PÉNZ7 szervezői:

Belügyminisztérium
Gazdaságfejlesztési Minisztérium
Junior Achievement Magyarország Alapítvány
Magyar Bankszövetség
Pénziránytű Alapítvány
Pénzügyminisztérium

2023.03.07.

A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, melynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása.

A Magyar Nemzeti Bank keddi bejelentése alapján a jegybank 10 %-ra emeli a kötelező tartalékrátát április 1-től, melynek 25 %-ára nem fizet kamatot a bankoknak. A jegybanki kötelező tartalékráta emelése a kereslet visszafogását célozza, azonban ebben a piaci környezetben a tartalékrátára ki nem fizetett kamatok a bankszektornak és ezzel együtt a gazdaságnak is jelentős hátrányt jelentenek. A mostani 25,7%-os éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 %. Ehhez képest már most is 13 %-os kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével április 1-től az egynapos betéti kamathoz képest fele akkora, súlyozottan 9,75 %-os kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára. Ez az intézkedés a bankszektor extraprofitadóból, lakossági jelzáloghitel és kkv kamatstopból és az agrármoratóriumból adódó veszteségeit  éves szinten további több, mint 100 milliárd forinttal növeli, egyúttal csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit.

A fentiekre tekintettel a Magyar Bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kéri a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében. 

2023. március 2.                                                        Magyar Bankszövetség    

A stabilan működő vállalatok a versenyképes nemzetgazdaság létfontosságú építőelemei

A hazai vállalatok legjellemzőbb működési területei a szolgáltatások, a kereskedelem és az ipar láncfolyamataiban való részvétel, melyek révén összesítve ők a versenyképes nemzetgazdaság létfontosságú építőelemei. A magyarországi vállalatok finanszírozását az EXIM és az MFB mellett mintegy 20 kereskedelmi bank biztosítja, évi 12 ezer milliárd forint összegben. A hazai bankok elkötelezettek a magyarországi vállalatok folyamatos és stabil hitelezése mellett.

A pandémia, majd az orosz-ukrán háború negatív gazdasági és pénzügyi hatása a teljes vállalati ügyfélkört sújtja. A magas inflációs környezet alapvetően mindenkit megterhel, azonban a gazdaság működése szempontjából talán legmérgezőbb hatása a vállalati hitelfelvétel ellehetetlenítése, hiszen az azonnal megjelenő kamatterhek meghaladják a beruházási és a kereskedelmi tevékenységek nyereségtartamát. Ezért a gazdasági és hitelezési aktivitás fenntartásához és növeléséhez is új típusú kormányzati támogatásokra van szükség, mely lehet kamattámogatás, hitelezési forrás-biztosítás és e kettő kombinációja a közvetítő pénzintézetek számára. A Kormányzat által az év elején bejelentett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram céljában, módszerében is átütő hatású, hosszútávon hozzájárulhat a hazai vállalatok versenyképes és fenntartható működéséhez. A 700 milliárd forintos összkerettel meghirdetett programok a vállalati hiteltípusok széles körében alkalmazhatóak kedvező kamatozású refinanszírozási lehetőséget biztosítva. A bankszektoron belüli verseny intenzitását és a vállalatok forrásigényét tükrözi, hogy a szektor rekordgyorsasággal, mintegy két hét alatt készült fel a programban való részvételre. A program megfelelő időzítését jelzi, hogy a résztvevő bankok már az indulást követő néhány nap elteltével a meghirdetett keretet meghaladó igényről számoltak be.

A fenti szempontok mellett a vállalati hiteligények mértéke és a források allokációs folyamata, valamint az elindított hitelfelvétel kiszámíthatósága és a gazdasági hatások optimalizálása érdekében a Magyar Bankszövetség arra kéri a Kormányt és a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, hogy növelje meg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretét. A Bankszövetség emellett olyan allokációs módszertan kialakítását szorgalmazza, amely a jelenlegi és a megnövelt keret esetén egyaránt biztosítja a bankok és a vállalkozások számára a forráselosztás előretervezhetőségét, valamint a nemzetgazdaság számára időben hatékony kihasználását.

2023. február 27.                                                                                                           

Magyar Bankszövetség

Dávid Sándornak a Magyar Bankszövetség munkatársának, kiváló pénzforgalmi szakértőjének a mai nap befejeződött földi pályafutása. Családja, barátai, mint szerető férjre, apára, az örökké jókedvű és nyugalmat árasztó emberre emlékeznek.

Banki pályafutása a Magyar Nemzeti Bankhoz, majd ezen tapasztalatok birtokában, az utolsó időszakra, a Magyar Bankszövetséghez kötötte. A bankszakma számára a szakmai felkészültség, a maximalizmusra való törekvés és a szakmai alázat együttesét jelenítette meg. Tette ezt banktisztviselőként már a rendszerváltozás előtt, majd az azóta eltelt három évtizedben. Így végezte hazai és nemzetközi feladatait, így vett részt a bankszövetségi munkacsoportok vezetésében és a nemzetközi pénzforgalmi szervezetek munkájában Magyarország képviselőjeként.

Az emberi nagyságáról és méltóságáról is meg kell emlékeznünk. A legutolsó időkig nem beszélt a betegségéről, az előtte álló feladatokra készült. Szakmailag elkötelezetten, segítőkészen, fájdalmai mellett is baráti mosollyal, örömmel volt köztünk az elmúlt hónapokban. Méltán részesült a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díjában 2022-ben.

A feltámadás reménységében búcsúzunk kedves kollegánktól Dávid Sándortól.

Kovács Levente

Magyar Bankszövetség főtitkár

Hét szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztését vállalják a 2022/2023-as tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahét keretében.

Jövő tavasszal, 2023. március 6-10. között kilencedik alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week, 2016 óta a Global Money Week kezdeményezésnek. Hazánkban az előző tanévben 1000 iskola több mint 170 ezer diákja vett részt a programban.

A 2023-as PÉNZ7 megvalósításáról szóló dokumentumokat a szakmai egyeztetéseket követően a Belügyminisztérium, mint projektgazda, a Gazdaságfejlesztési Miniszter Munkaszervezete, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány a PÉNZ7 együttműködő szakmai partnereiként írták alá.

A PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a „Korszerű pénzkezelés és digitális biztonság”, vállalkozói témája a „Gondolkozz és vállalkozz!”. A tanári felkészülést ebben a tanévben is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, de arra is lehetőség van, hogy az iskolák szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jártas szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A vállalkozói témához a szervezők november 25-étől várják azoknak a vállalkozóknak a regisztrációját a www.penz7.hu oldalon, akik vállalják, hogy a PÉNZ7 tanórai anyagát megismerve, 2023 tavaszán szívesen megosztják tudásukat, vállalkozói sikereiket a fiatalokkal.

A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg, a program teljesen ingyenes.

A témahét ideje alatt a korábbi évek minden tananyaga elérhető a www.penz7.hu honlapján. Az aktuálisan kiemelt témák különböző korosztályok számára kidolgozott tananyagait és a felkészítést segítő anyagait (útmutatóit, videóit) a regisztrált iskolák ingyenesen letölthetik a témahét oldaláról.

A PÉNZ7 program egyben a Kormány által 2017-ben elfogadott nemzeti pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia, illetve a 2019-ben elfogadott, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégia céljainak megvalósítását is támogatja. 

A program folyamatosan bővülő aktuális információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

Az együttműködési megállapodást 2022. november 25-én a Pénzmúzeumban írták alá. A dokumentumot Dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár (BM), Dr. Túri Anikó pénzügyi és gazdasági jogi szabályozásért, valamint az állami vagyonért és postaügyért felelős államtitkár (GFM), Dobos Balázs vállalkozásfejlesztésért felelős helyettes államtitkár (KIM), Tóth Tibor államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár (PM), Prof. Dr. Kovács Levente főtitkár (Magyar Bankszövetség), Hergár Eszter kuratóriumi elnök (Pénziránytű Alapítvány), valamint Musákné Gergely Orsolya ügyvezető igazgató (Junior Achievement Magyarország Alapítvány) látta el kézjegyével.

2022. november 25.

Pop-up kiállítás nyílt az „ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázat díjnyertes alkotásaiból

2022. november 24. – Véradásra biztatnak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szakos hallgatói a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány „ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázatának keretében készített plakátokkal. Az elkészült pályamunkából és régebbi plakátokból álló pop-up kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.

A pályázat célja olyan időtálló, figyelemfelhívó művészeti alkotások létrehozása volt, melyek egyedi vizuális és tartalmi elemek segítségével szólítják meg társadalmunk különböző generációit és ösztönözik őket aktív szerepvállalásra. Az elkészült munkák célja közelebb hozni a véradás fontosságát a fiatalokhoz és idősebbekhez. A pályázatot a JÓTETT Bank keretében megrendezett Banki Véradók Hete megnyitóeseményén jelentette be a Magyar Bankszövetség, együttműködésben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Médiaunió Alapítvánnyal.

,,A plakátpályázat alapötletét a Magyar Nemzeti Múzeum aktuális tárgykatalógusa adta. A korábbi, 1960-as években készült ,,ADJ VÉRT” plakáttervek felhívták a figyelmünket, hogy milyen fontos szerepet tölthet be a művészet a véradás fontos társadalmi üzenetének eljuttatásában, különösen az új generáció elérésében” – emlékezett vissza Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese.

Az ország véradásra alkalmas lakosságának kb. 4%-a rendszeres véradó

Miközben körbevesznek minket az adományozási lehetőségekről szóló üzenetek, amelyek közül nehéz választani, a legegyszerűbben úgy lehet valaki életmentő, ha vért ad. A vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában és az életmentésben egyaránt. Évente nagyjából 390 000 véradásra lenne szükség a hazai egészségügyi intézményeknek, ami napi 1600–1800 véradást jelent. Sajnos az ország véradásra alkalmas lakosságának kb. 4%-a rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges ember, akinek a testsúlya eléri az 50 kg-ot, szerepet vállalhat a stabil vérkészlet biztosításában. Minden egység levett vérből háromféle vérkészítményt állítható elő, amivel akár három élet is megmenthető.

A Médiaunió Alapítvány ,,Mentés másként – Merj segíteni!” című kampányának célja, hogy változást érjen el az emberek hozzáállásában, hogy tudjanak és merjenek elsősegélyt nyújtani, emellett minél többen váljanak rendszeres véradókká.

„Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy egy olyan fontos témában, mint a rendszeres véradás, az aktív szerepvállalás az ilyen programokkal is növelhető – mondta Schmidt Mária, a Médiaunió Alapítvány Kuratóriumának elnöke. – Szeretnénk, ha a fiatalabb generáció számára is természetes lenne a segítségnyújtás és a véradás. Mi pedig – médiapartnereink segítségével – azon leszünk, hogy a megnyitó után minél többen lássák ezeket a plakátokat.”

Két kategóriában húsz pályamunka készült

A zártkörű pályázaton a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szak tíz hallgatója vett részt, akik két kategóriában nyújthatták be egyedi plakátterveiket.

„A pályázók teljesen új és szokatlan aspektusból közelítették meg a feladatot, nagyon bátor és szokatlan asszociációk mentén dolgoztak, merőben másként mint 10-20 évvel ezelőtti kollégáik. Két üzenetet dolgoztak ki, a “merj vért adni” edukatív plakátok alapvetőan a Z generációnak, míg az „adj vért” mozgósító jellegű plakátok a harmincon túliaknak szólnak.” - mondta el az alkotás folyamatáról Herbszt László, illusztrátor-tervező grafikus, aki oktatóként hétről hétre mentorálta a pályázókat. 

„A MOME Tervezőgrafika szak számára kiemelten fontos, hogy a vizuális kommunikáció eszközeivel bekapcsolódjon a társadalmi célú üzenetek közvetítésébe. Napjainkban a nyomtatott és digitális felületek egyaránt lényeges szereppel bírnak az ilyen típusú üzenetek megjelenítésében. A pályázat során lehetőséget kaptak a MOME Tervezőgrafika szak hallgatói arra, hogy olyan társadalmilag fontos kérdésekre, mint a véradás, a kortárs tervezőgrafika lehetőségeit és vizuális erejét alkalmazva reflektáljanak” - fogalmazott Marcell Tamás DLA, a Tervezőgrafika BA szak vezetője.

A nyolc főből álló, a téma iránt elkötelezett zsűri két fődíjas és két különdíjas alkotást választott ki:

• Győztes munka (Általános kategória – Adj vért!): Torma Sára
• Győztes munka (Fiatalok kategória – Merj vért adni!): Oláh Zsuzsa
• Különdíjas (Általános kategória – Adj vért!): Lamm Lenke
• ​Különdíjas (Fiatalok kategória – Merj vért adni!): Sáránszky Bence

A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében 2022. november 24. és 29. között térítésmentesen látogatható a fiatal tervezők alkotásaiból és a klasszikus, régebbi plakátokból álló pop-up kiállítás. Ezt követően a plakátok edukációs és figyelemfelhívó céllal kerülnek felhasználásra, többek között az Országos Vérellátó Szolgálat szervezésében és a Médiaunió Alapítvány kampányának részeként.
A pályázat megvalósulását a Diákhitel Központ Zrt., a Magyar Bankholding Zrt. és a Magyar Bankszövetség támogatta.

2022.november 24.

	A véradás nem más, mint egy önzetlen karitatív tevékenység, társadalmi felelősségvállalás, célul tűztem ki, hogy ezt egyszerűen megjelenítsem a plakátomon. Véleményem szerint a 30 év feletti korosztályban már van egy belső vágyakozás a jobb emberré válás felé, ezért is tartom fontosnak az önzetlen segítségnyújtás megjelenítését ennél a célcsoportnál. Ugyanígy fontos kulcsszavak az összetartozás, összefogás, így a közös felelősségvállalást is fontosnak tartottam megjeleníteni. Egyúttal szerettem volna minden közhelyet, túlhasznált elemet (vér, tű, kezek, vöröskereszt) elkerülni, hogy friss színben tűnhessen fel a téma, és ne félelmet vagy negatív érzelmeket ébresszen. Inspirációként a szervezetünkben lévő sejtek összehangolt működése szolgált, így jutottam el a megoldásomhoz, ahol sok kis alak egymást segítve, felemelve feltartja az egyszerű, de örök érvényű kérést: “Adj vért!”. Győztes munka: Torma Sára - Adj vért!
	Jelenleg a fiatal generációból sokkal kevesebben adnak vért, pedig ahhoz, hogy a vérkészlet fennmaradjon, az ő bevonásukra is folyamatosan szükség van. Ők a jövő véradói, amikor a jelenlegieknek már nem lesz rá lehetősége. sokan félnek a véradástól. Már a témában való kutatásom elején rábukkantam egy érdekes tényre: jelenleg a világon nagyjából megegyezik azon emberek száma, akik a rovaroktól félnek, a tűktől irtózó emberekével. A rovarok is csak addig ijesztőek, amíg kicsit közelebbről meg nem nézzük őket: valójában nagyon különleges, kifejezetten szép teremtmények. Hasonlóan van ez a véradással is: csak addig félelmetes, amíg közelebb nem megyünk – kipróbáljuk, megtapasztaljuk, hogy ez egy rendkívül szép tett, és a legkevésbé sem ijesztő. Ebből a párhuzamból kiindulva alkottam meg egy olyan bogár karakterét, amely a lehető legbarátságosabban, bátorítóan szólítja meg a fiatal generációt, hogy nem kell tartani a véradástól. Ez a karakter található meg a headline szövege között: olyan apróban, mint amennyire ijesztő a helyzet. Győztes munka: Oláh Zsuzsa - Merj vért adni!
	Miért van szükségünk véradókra? Mert emberéletek függenek a döntésüktől. A plakátom ezt az egymástól való kölcsönös függést, összetartozást hivatott jelképezni a hagyományos magyar kártyára emlékeztető két egymástól függő alakkal. És miért pont a kártyalap? Azért, mert kortól függetlenül mindenki felismeri a jellegzetes átlós kompozíciót, senki nem veszíti szem elől a király ismerős szigorú, de bölcs tekintetét és mindenki felismeri kártyák vizuális világára emlékeztető illusztrációt. Nem csak ebben a világban jellegzetes a szív és a vörös szín használata: a véradásra felszólító kampányok között is rendre visszatér ez a két elem. A plakátom ezt a párhuzamot, közös szimbólumrendszert használja fel, valamint a kampány másodlagos szlogenje is ezért emlékezteti a nézőt a véradók döntésének fontosságára Légy te a király! felszólításával. Különdíjas: Lamm Lenke - Adj vért!
	Egy könnyen érthető és esetlegesen trendbe illeszkedő dolgot akartam létrehozni, ami nem feltétlen a vérre utal, hanem inkább a kulcsfontosságú cselekedetre. Mivel azt gondolom, hogy ebben a korosztályban egész fontos az, hogy a másik mit visel, ezen a vonalon indultam el. Ebből következett, hogy egy olyan plakátot készítettem, amely egy póló grafikáját mutatja hátulról, melyet a néző akkor szerezhet meg ha adott vért. A vizuális világot és a jelet magyarázva a piros szín egyértelmű a két nyíl pedig az egymással való kapcsolatot, egy “transzfert” vagyis a vér “oda-vissza” áramlását, azaz egy körforgást jelképez. Az ovális háló, mintegy csomópont az emberek összeszervezésére, együttes cselekedetére utal. Mind emellett a sarokban lévő felkiáltójel pedig a dolog sürgősségére hívja fel a figyelmet. Különdíjas: Sáránszky Bence - Merj vért adni!

A Magyar Bankszövetség, egyedüli EU-s tagállamként vett részt a Türk Államok (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán) Bankszövetségi Tanácsát (Council of Banks Associations of the Turkic States) megalapító isztambuli ünnepségen 2022. november 4-én.

A Tanács tevékenységének fő céljai közé tartozik a pénzügyi együttműködések és szolgáltatások bővítése, továbbá a banki infrastruktúrák közös fejlesztése.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a helyszínen üdvözölte a résztvevő delegációkat. Beszédében kiemelte, hogy a közös gyökerekre és történelmi tapasztalatokra alapozott széleskörű kapcsolatok elősegítik a gazdasági és a pénzügyi kapcsolatok további bővítését. A Tanács létrehozásának időzítése aktuális, hiszen a közös hagyományokra alapozott, intenzív politikai kapcsolatokat a bankszektor tudja a gazdasági együttműködések szintjére lefordítani. Jelezte, hogy a Magyar Bankszövetség az Európai Bankföderáció tagjaként közvetítő szerepet tud betölteni a türk országcsoport és az Európai Unió között.

2022.november 10.

Van néhány dolog, amire büszke lehet a magyar bankszektor és természetesen van, ahol bőven van még tere a fejlődésnek. Vannak nehéz béklyói, de vannak egyedülálló erősségei is a szektornak. Melyek a szektor versenyképessége megtartásához a legfontosabb pillérek, tennivalók és mit tehet a szabályozó, a szövetség és a piaci szereplők? Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója a FinTechShow 6.0 megnyitó előadásában értékelte a szektor helyzetét és rámutatott a szektor digitális jövőképének elemeire.

Néhány dologban jól állunk, sőt jobban, mint Európa egyes területein

Számos országnál előrébb járunk a technológiák, a digitális infrastruktúrák elérhetőségében. Egyes országokban még olyan technológiák vannak használatban, amelyek számunkra már elavultnak számítanak.

Magyarország élen jár a villámgyors átutalások terén; míg itthon 5 másodperc a szabályozói elvárás az alaprendszerként működő azonnali átutalási rendszerben, addig például Ausztriában egy átlagos átutalás 3 órán belül érkezik meg a klasszikus átutalási rendszerben. Európában 19 országban létezik jelenleg azonnali átutalás, ám a magyarországi rendszer a leggyorsabb – kezdte előadását Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Jelentős fejlesztések történtek itthon az elmúlt években. Két éve indult az azonnali fizetési rendszer (AFR), melynek felépítésében 40 intézmény 4 éven keresztül tartó munkájával több mint 1000 banki szakértő vett részt.

A rendszer lehetőségeit korántsem használtuk még ki.

Az MNB-vel együtt dolgozik a szakma azon, hogy még jobban, még hatékonyabban lehessen használni az AFR-t. A fejlesztések a konkrét felhasználói szolgáltatásokban is látható eredményeket hoznak majd.

Az utóbbi 2-3 év szerte a világon nagy változást hozott a pénzügyi szolgáltatások fogyasztási trendjeiben is. Néha már azon törjük a fejünket, meddig kell még a dupla online csatornát fenntartani?

Vajon meddig kell még a netbankot is fenntartani a mobilbank mellett, ugyanis drasztikusan csökkent azok száma, akik kizárólagosan netbankon keresztül bankolnak.

Az országok nagyon különböznek fejlettségben és a digitális banki szolgáltatások használatában is. Nem kell messzire tekinteni, hogy lássuk; pl. az Erste Csoportnál Magyarország vezet a digitálisan bankolók számát illetően, és még Ausztriát is lekörözzük.

“Van tehát néhány dolog, amire büszkék lehetünk. Természetesen ez egyedül nem megy!”

Milyen kihívásokkal küzd a szektor?

#1 A fintech cégek sokszor előnyösebb helyzetben vannak az innováció tekintetében

Míg a bankok az örökölt rendszerek nehézségeivel küzdenek, az új cégek teljesen új, digitális technológiákkal gyorsabban, rugalmasabban tudnak haladni. Ez piaci kockázatot jelent a bankok számára, melyet kezelniük kell.

A bankok ezzel együtt továbbra is az elsődleges pénzügyi szolgáltatók; a kézzelfogható biztonság és az elérhetőség pozitív az ügyfelek szemében.

“Úgy látjuk, a fintech – bank partnerségek vihetnek ebben a kérdésben előre. Fontos a partnerségek kialakítása, hogy közösen nagyobb értéket teremtsünk az ügyfeleknek”– érvelt Jelasity Radován.

#2 A hagyományos bankok és a fintech cégek más szabályozói feltételekkel indulnak a versenyben

A bankok szigorúbb felügyeleti, szabályozói keretrendszerben működnek, mint általánosságban a fintech cégek, illetve az extra terhek is a bankokat sújtják. A külföldről szolgáltató, illetve határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó társaságok a szabályozói kontroll szempontjából nagyobb mozgástérrel bírnak, melyet értelemszerűen a piacon ki is használnak.

“A bankok hátrányból indulnak ebben a versenyben, ezért különösen fontos, hogy ugyanarra a tevékenységre ugyanaz a szabályozás vonatkozzon”– hangsúlyozta a Bankszövetség elnöke.

#3 A fiatalok nem egy cégnél akarnak dolgozni egész életükben

A fiatal tehetségek bevonzásának igénye minden banknál a központba került. A fintech cégek itt is előnyben vannak, hiszen egészen más a megítélése ma egy fintech cégnek, mint egy hagyományos banknak.

A bankok is törekszenek a szervezeti működés átalakítására, a szervezet könnyítésére. A változás oka, hogy a banki belső kultúra jelenleg még nem alkalmas arra, hogy befogadja a fintech fejlesztők gyorsaságát, munkamódszereit és ez pedig lehetetlenné tenné az innovatív munkát.

Az innovációs környezet kialakítására különböző szervezeti megoldások alakulnak ki. Az Erste például változtat a belső munka és kommunikációs kultúrán és az innovációt segítő, agilis szervezeti működést épít ki, míg más bankok pedig fintech labor létrehozásán dolgoznak.

#4 Nagyon nagy kihívás a jó IT fejlesztők megtartása

Az Erste az IT fejlesztők számára is próbál vonzó munkahelyi környezetet teremteni – mintegy 100 olyan fejlesztője van a banknak, akik havonta 1-2 napot járnak be a “munkahelyükre”.

“Az eddigi működési tapasztalatok pozitívak, a fejlesztők a munkájukat hatékonyan megszervezik, elvégzik. Nem csak win-win helyzet alakult ki, hanem azt látjuk, ez a munkamódszer kifejezetten vonzó értékajánlattá vált a fejlesztők körében“– emelte ki az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.

Hogyan tovább? Milyen további kezdeményezéseket fogalmaz meg a Bankszövetség a szektor fejlődése érdekében?

A Magyar Bankszövetség elkötelezett a bankszektor fejlődése és versenyképességének fenntartása iránt. 2019-ben és 2021-ben a szektorral közösen jogalkotási kezdeményezéseket, javaslatokat dolgozott ki a Bankszövetség, melyek közül számos megvalósult a Kormányzat digitális fejlesztéseket támogató programjai mentén. Jelenleg is van egy sor olyan javaslat, melyek megvalósítása, vagy a döntés annak elfogadásáról, még egyeztetés alatt van.

“A szektorban sok jó ötlet és javaslat van, de a bevezetést még béklyók nehezítik. Fontos, hogy gyorsabban, hatékonyabban és bátrabban haladhasson előre a digitális pénzügyi fejlődés. Ezt segíti a Bankszövetség a kormányzattal és a felügyeleti szervekkel történő munkája során”– tette hozzá a Bankszövetség elnöke.

A magyar bankszektornak van konkrét, kiforrott digitalizációs jövőképe, mely három pilléren áll: (1) versenyképesség, (2) partnerség a fintech cégekkel, (3) bizalom és biztonság.

Nincs versenyképesség a fejlődéshez szükséges kompetenciák nélkül, melyhez nélkülözhetetlen a partnerség a fintech cégekkel. Ha az együttműködés sikeres, akkor az nemcsak jelentősen növeli nemcsak a szolgáltatások biztonságát, hanem a bizalmat is a jövő digitális szolgáltatásai, szolgáltatói iránt.

“Bízom abban, hogy a partnerségek erősödése eredményeként mind a fintechek, mind a bankszektor számára win-win helyzetet tudunk kialakítani“– zárta előadását Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója.

https://fintechzone.hu/bankszovetseg-a-magyar-bankszektor-kiforrott-digitalis-jovokeppel-rendelkezik/

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke

2022.11.08

KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK. A digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak.  Így a KiberPajzs szervezői a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fognak össze.

Közös kibervédelmi edukációs és kommunikációs kampányról szóló együttműködési megállapodást írt alá dr. Kandrács Csaba alelnök, dr. Fömötör Barna főigazgató (Magyar Nemzeti Bank), dr. Kovács Levente főtitkár (Magyar Bankszövetség), dr. Koltay András elnök (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), dr. Kiss Csaba főigazgató (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet) és Dr. Balogh János országos rendőrfőkapitány (Országos Rendőr-főkapitányság) Budapesten.

A KiberPajzs projekt keretében az intézmények és a piaci szereplők átfogó oktatási programot indítanak az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében. A kiberbiztonsági kockázatok és az ellenük való védekezési lehetőségek bemutatására széleskörű, összehangolt kommunikációs kampány is kezdetét veszi.

A KiberPajzs projekt céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése. Valamint hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jógyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítására.

A digitalizáció révén egyre hangsúlyosabbá válik az elektronikus pénzforgalom, ezzel párhuzamosan pedig – miközben a hazai pénzügyi rendszer európai összevetésben is rendkívül biztonságosnak számít – a rajta keresztül megfigyelhető sikeres visszaélések száma és aránya is növekszik. A bűnözők nem a pénzügyi intézményeket, illetve infrastruktúrát támadják, hanem elsősorban a (gyors változásokat olykor át nem látó) fogyasztók megtévesztése, érzelmi manipulálása révén érnek célt. Ezért vált mára alapvető fontosságúvá az „elsődleges védelmi vonalnak” számító ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, és felkészítésük a kiberkockázatok kezelésére.

A projekt kiemelten figyel a fiatalkorúakra, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportokra (így az idősekre), de a fogyasztók mellett megelőző jellegű üzeneteket fogalmaz meg a kis- és középvállalati, illetve az egyéb céges ügyfelek felé is.

A KiberPajzs program keretében az intézmények egységes arculatú, egyszerű üzenetekkel mutatják majd be a főbb csalási formákat, így az adathalászat különböző változatait, a hamis banki hívásokat vagy sms-eket, a meghamisított banki weboldalakat, a hamis tranzakciók jóváhagyatási formáit, a csaló befektetési vagy egyéb online ajánlatokat, illetve a közösségi média segítségével történő személyesadat-lopásokat.

A novemberben induló első kampány során plakátokon és üzenetekben három olyan „mindennapi példakép” személyiség birkózik majd meg a pénzügyi kiberkockázatokkal, akik élethelyzete hasonlít a legtöbb magyarországi, digitális pénzügyi fogyasztóéhoz.

A KiberPajzs program szervezői bíznak benne, hogy az ügyfelek, a hatósági és piaci szereplők együtt „golyóálló” védelmet alkotnak a digitális bűnözők ellen.

Magyar Nemzeti Bank, Magyar Bankszövetség, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat-Nemzeti Kibervédelmi Intézet, Országos Rendőr-főkapitányság

2022.11.07

Közgazdasági alapvetés, hogy a gazdaság és a bankrendszer kéz a kézben járnak, ideális esetben kölcsönösen erősítik egymást. A bankszektor alaptevékenysége a gazdaság folyamatos hitelezése, ezért a mostanihoz hasonló válságok esetén különösen fontos, hogy a szektor hitelezési képessége ne sérüljön. A stabil jogszabályi feltételek mellett, kiszámítható piaci viszonyok között működő bankrendszer az immunrendszerhez hasonlóan segít megőrizni a gazdaság egészséges működését, azonban a képlet fordítva is igaz: a jogbizonytalanság torz piaci viszonyokat és szűkülő hitelezési képességet eredményez, ami a bankrendszer gazdaságvédő és gazdaságerősítő képességét nagymértékben gyengíti. A gazdaság immunrendszerének gyengülése pedig szükségszerűen együtt jár a gazdaság sérülékenységének növekedésével, az Európai Uniós átlaghoz való felzárkózás lassulásával.

A kkv hitelezés egyik alappillérei a koronavírus időszakában a Széchenyi Kártya Program termékei voltak, melyek jelentősen hozzájárultak a kis- és középvállalatok likviditási és beruházási igényének teljesítéséhez. Ezen termékeknek a magasabb kamatkörnyezethez való igazítása a jelen időszakban is meghatározó segítséget jelentene a vállalkozóknak.

Az október 26-án éjszaka megjelent kormányrendelet, amely a kamatstop intézkedést általánosan kiterjeszti a kis- és középvállalkozások hiteleire tovább torzítja a piaci viszonyokat, megkérdőjelezi a magánjogi szerződések jogi kötőerejét. A bankok alapvető érdeke, hogy ügyfeleik -  legyenek magánszemélyek vagy vállalkozások –  fizetőképessége fennmaradjon, teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, fejlődni tudjanak. A bankok eddig is célzottan segítettek a rászoruló ügyfeleken, s továbbra is partnerek minden erre irányuló méltányos és arányos megoldás kialakításában. A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem célirányos.

A banki terhek ilyen magas szintje és a szerződéses viszonyokba való utólagos beavatkozás okozta bizonytalanság mostanra elérte azt a kritikus szintet, aminek nem lehet más eredménye, mint a lakossági és vállalati hitelezési aktivitás jelentős visszaesése. A nehéz körülmények között is bízunk a magyar gazdaság teljesítőképességében, és hangsúlyozzuk, hogy csak a célzott intézkedések jelentenek hatékony gazdaságtámogatást, az általános eszközök fokozatos kivezetése elősegíti a fogyasztók és vállalatok alkalmazkodóképességét és valódi piaci működését.

Budapest, 2022. október 28.

Magyar Bankszövetség

Bankszövetség: pengeélen táncolunk, mást nem tehetünk, csak tárgyalunk és újra tárgyalunk

A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem méltányos intézkedés - véli Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a piactorzítás negatív hatásait hosszabb távon csak még nagyobb piactorzítással lehet ellensúlyozni, így olyan lavina alakul ki, amely káros a magyar bankszektornak és a magyar gazdaság egészének. A főtitkár a jelzáloghitelezés jelentős lassulására számít, úgy tartja, a kamatstop 3 és 5 éves jelzáloghitelekre történő kiterjesztésével a lakosság széles köre számára hozzáférhető jelzáloghitelezés időszaka alighanem végetért. Szerinte a mostani helyzet a pénzügyileg megfontoltabb, végig fix kamatozású hitelt választó, és ezért magasabb kamatot fizető ügyfelekkel szemben is méltánytalan.

• Egyre erősödő hangok emlegetik a közelgő recessziót. A magyar gazdaság különösen kitett a közelben zajló háború és az egekbe szökő energiaárak hatásának. Hogyan hat ez az igencsak borús környezet a bankok működésére?

A bankszektor alapfeladata a gazdaság folyamatos hitelezése, a mostanihoz hasonló válságok esetén különösen fontos, hogy a szektor hitelezési képessége ne sérüljön. Különösen kedvezőnek tartom, hogy a bankszektort stabil fundamentumok jellemzik, ezért egészen más a mostani válsághelyzet, mint a 2008-as. Egyetértek azzal, ahogy Jelasity Radován elnök úr szokott fogalmazni ezzel kapcsolatban: ezúttal a bankok nem a probléma részei, hanem a megoldás egyik fő letéteményesei.

• A válságból való kilábalás kulcsa tehát részben a bankok kezében van?

Ott-ott, de az ember nem sokat ér a kulccsal, ha közben azt érzi, gúzsba kötötték a kezeit. A bankok elsősorban a lakosságtól begyűjtött pénzeket közvetítik a vállalati beruházásokhoz. Így biztosítják egyre nagyobb volumenben és jobb minőségben az új termékeket a fogyasztók számára, akik ezáltal egyre könnyebben tudják a számukra szükséges javakat megvásárolni. Ez a gazdaságfejlesztési folyamat természetesen munkahelyeket is teremt. Azaz végső soron bővül a gazdaság és nő a lakosság életszínvonala. Ezt a közvetítői szerepet a kereskedelmi bankok piaci körülmények között tudják leghatékonyabban elvégezni.

Központi utasítások által torzított rendszerekben ez a folyamat nem működik, a gazdaság irányt téveszt, ahogy ez a 3,60-as kenyér korszakában, a szocialista időszakban nálunk is bekövetkezett. Tanulnunk kellene a múltból!

• Elkerülni, vagy követni?

A jó példát követni, a rosszat messziről elkerülni. A tőkeerős kereskedelmi bankszektor, ha kiszámíthatóak a működés feltételei, stabil a jogrendszer és piaci törvények szerinti a gazdaságpolitika akkor az jó értelemben magával tudja ragadni a gazdaságot. Ilyen volt az 1867-es kiegyezés utáni időszak, amikor a roppant tőkeerős Magyar Általános Hitelbank ugrásszerű fejlődést biztosított a ma Mol, Ganz, FÉG, Csepel (Weiss Manfréd), MAHART néven ismert vállalatoknak. Ezt a szándék mellett a piaci viszonyok érvényre juttatása és a bank tőkeereje tette lehetővé. A bankszektor gazdaságfejlesztő képességét a bankok tőkehelyzete - Széchenyi István valójában erről ír a Hitelben! - határozza meg. Ma egy bank a tőkéjének kb. a nyolcszorosát helyezheti ki hitel formájában. Azaz, ha ma egy banknak a tőkéjét megemelnék 10 milliárd forinttal, akkor az pl. autópálya építés során 40 km-rel többet tudna megfinanszírozni.

• Egyszerű képletnek tűnik, nincs más hátra, mit követni, jól gondolom?

Nem egészen. A stabil hitelezés alapja a stabil, kiszámítható tőkeellátottság. A fő kérdés pedig az, hogy mire van tőkebefektető? Egyszerűsítve: mennyire vonzó befektetési célpont ma a bankszektor. Előre lelövöm a pontot: igen kevéssé. Az állampapír ma 10% feletti hozamot biztosít. Az elmúlt évtizedben (2010-2020) Magyarországon az autógyártás 2371 milliárdos nyereséget ért el 9,2%-os saját tőke-arányos nyereség (ROE) mellett, míg az építőipar 1830 milliárd forint (ROE: 12%), a gyógyszergyártás 1731 milliárd forint (ROE 13%), a vegyi anyag és termék gyártás 1380 milliárd forint (ROE 14%) nyereséget ért el. A bankszektor az első tízből is kiszorult az 1% alatti tőkearányos nyereségével. A pénzbefektetők ennek megfelelően inkább a jövedelmezőbb szektorokba helyezik a tőkéjüket, valamint az amerikai pénzintézetekbe. Ez logikus, hiszen ott magasabb a megtérülés. Ha csak a globális bankszektort nézzük, akkor az látható, hogy ez elmúlt évtizedben az amerikai nagybankok értéke, az ún. tőkepiaci kapitalizációjuk duplájára nőtt, a nyugat-európai nagybankoké 50%-kal növekedett, míg a Kelet-Közép Európára fókuszáló bankoké stagnált.

A bankszektoron belüli különbségekben értelemszerűen az európai és a nemzeti túlszabályozások és túlterhelések tükröződnek vissza. A túlterhelés a hazai bankokra különösen igaz.

• Mi következik ebből az előttünk álló időszakra nézve?

A bankok tőkenövekedésének az alapja, idehaza és külföldön is, hagyományosan a nyereség visszaforgatása. Ennek összegszerűségére lehet ugyan irigykedni, százalékos mértékére azonban nem. A bankszektor normál vállalati adóztatáson felüli túlterhelése bő egy évtizede, a gazdasági világválsággal kezdődött. A 2010-2022-es időszakban bankadóként 1112 milliárd forintot, extraprofitadóként 250 milliárd forintot, az ingyenes készpénzfelvételi költségeként 280 milliárd forintot, devizahiteles veszteségekeként 856 milliárd forintot, a Covid-háború-aszály moratórium miatt 111 milliárd forintot, kamatstop miatt 180 milliárd forintot, felügyelet és benne OBA/BEVA/Szanálási Alap kifizetésére 421 milliárd forintot, azaz összesen 3210 milliárd forintot vontak ki. Ma ez az összeg, és ennek kamatai hiányoznak a bankszektor tőkéjéből, mely összesen 5590 milliárd forint. Ugyan ezek az intézkedések biztosan jól jöttek az egyes szereplőknek és jól kommunikálhatóak is voltak, azonban ez ma azt jelenti, hogy a magyar gazdaság finanszírozásából ennek mintegy ötszöröse, azaz 25 840 milliárd forint hiányzik. Ez az ismert gazdasági mutatószám, a GDP mértékére lefordítva azt jelenti, hogy ezen intézkedések révén 7%-kal rosszabbul élünk. Azaz az egykoron megkapott előnyök sokak esetében már hátránnyá váltak.

• Nemrég biztossá vált, hogy a tavaly év végén bevezetett kamatstop 2023 nyaráig velünk marad. Azt már megtanultuk az elmúlt években, hogy a különleges helyzetek különleges válaszokat igényelnek, no de ilyen kiszámíthatatlan viszonyok mellett mernek-e a bankok egyáltalán hitelezni?

Hosszú távra egyre nehezebben. A szerződéses viszonyokba beavatkozó kormányzati lépések közül a legmarkánsabbak a magas infláció hatásait mérséklő kamatstop és a különböző moratóriumok voltak. 2022 végére eljutottunk oda, hogy a hazai jelzáloghitel állomány többsége kamattámogatott hitellé vált: az ügyfelek kisebb része az állami családtámogatások, nagyobb része pedig a kamatstop bevezetése óta a banki kamattámogatás előnyeit élvezi. Nyilvánvalóan értem a folyamatokat és a hatásmechanizmust is. Többször elmondtuk, hogy a rászorulókon igenis segíteni kell, a potyautasokat viszont ki kell zárni a kedvezmények haszonélvezői közül. 

A kockázatokat felvállaló ügyfelek helyett rövid távon a bankok fizetnek, hosszabb távon az új hiteleket felvenni kényszerülő ügyfelek. A bankok tanulnak ezen példákból, csökken a bizalom a tekintetben, hogy egy tipikus lakáshitel 20 éves futamideje alatt nem fognak-e ismét változni a játékszabályok. Az intézkedéseket összeadva a bankszektornak hatalmas költséget okoznak, és az e miatt elmaradó tőkenövekmény tovább akadályozza a magyar gazdaság fejlődését. 

Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a mostani helyzet a pénzügyileg megfontoltabb, végig fix kamatozású hitelt választó, és ezért magasabb kamatot fizető ügyfelekkel szemben is méltánytalan.

• Rendben, de ne feledjük, hogy a lakosság előtt a többszörösére növekvő rezsiszámlák rémképe lebeg, ehhez jött volna hozzá a magas kamatok miatti törlesztőrészlet növekedés. Tegye a szívére a kezét: Ön szerint lett volna más eszköz a kormányzat kezében a kamatstop meghosszabbításán kívül?

Olyannyira lett volna, hogy a Bankszövetség több működőképes alternatívát is kidolgozott a döntéshozók részére. Megismétlem: a rászorulókat segíteni kell, a bankok pedig minden erre irányuló méltányos és arányos megoldást támogatnak.

A kamatstop azonban jelenlegi formájában se nem arányos, se nem méltányos intézkedés.

A piactorzítás negatív hatásait hosszabb távon ugyanis csak még nagyobb piactorzítással lehet majd ellensúlyozni, azt meg utána még nagyobbal, és így olyan lavina alakul ki, amely káros a magyar bankszektornak, és végső soron sokkal károsabb a magyar gazdaság egésze szempontjából. Ezért tiltakozunk folyamatosan a piactorzító hatások és a jogszabályi környezet utólagos megváltoztatása ellen. Nehéz annak társadalmi elfogadása/elfogadtatása, hogy az ingyen ebéd lesz a legdrágább ebéd, de aki eddig követte a válaszokat, az biztosan megértette ezt a következtetést is.

• És mi lenne az említett alternatíva?

A Bankszövetség a kamatstop lépcsőzetes kivezetésére tett javaslatot, ami biztosítaná, hogy az ügyfelek havi törlesztési terhe csak meghatározott kereteken belül növekedjen, de mégis induljon meg a közeledés a piaci kamatok felé. Az természetesen méltányolható, hogy egy ilyen jogalkotói lépést ne január 1-jére időzítsenek, azonban a fűtési szezon végével hozzá kellene látni a kamatstop fokozatos kivezetéséhez.

• Hogyan reagáltak a bankok arra, hogy a kormányzat kiterjesztette a kamatstopot a 3 és 5 éves kamatozású jelzáloghitelekre is?

Az 5 éves minősített fogyasztóbarát jelzáloghitelek kamatsapka alá helyezését pénzügyi szempontból is megvizsgálhatjuk. Maga a konstrukció maximálisan fogyasztóbarát, az MNB-vel együttműködve közösen alkottuk meg. A mostani váratlan jogszabály módosítás kapcsán az első gond, hogy a piaci folyamatokba mesterségen beleavatkozik. A módja sem szerencsés, hiszen a remélt kamatszint csökkenés elindulása előtt újabb 5 évre kell befixálni a hiteleket. Szakmai egyeztetéseket követően jobb lett volna az új periódust néhány hónappal elcsúsztatni.

A beavatkozás következménye a bankokat arra ösztönzi, hogy a jövőben csak a teljes futamidőre fixált jelzáloghiteleket kínáljanak.

Azaz a mostani kormányzati intézkedések kárvallottjai azok a honfitársaink lehetnek, akik a közeljövőben szeretnének lakást vásárolni, vagy a meglévő ingatlanjukat korszerűsíteni. Nekik várhatóan majd azzal kell szembesülniük, hogy csak a korábbinál rövidebb, 15-20 éves futamidejű, a teljes futamidő alatt fix kamatozású lakáshitellel valósíthatják meg céljaikat. Ez pedig a korábbi konstrukciókhoz képest magasabb költségeket és önerőt, ebből fakadóan szűkülő lehetőségeket jelent, másképpen kifejezve: a lakosság széles köre számára hozzáférhető jelzáloghitelezés időszaka alighanem véget ért.

Megítélésem szerint ennek nem lehet más következménye, mint a jelzáloghitelezés jelentős lassulása, mely az építőipar leállását, az pedig a munkanélküliség megugrását okozza. Ebben a helyzetben felelősen gondolkodó érdekvédő csak tiltakozhat az intézkedés ellen. 

Ahogy említettem a mesterséges beavatkozás első következménye a végig fix kamatozású jelzáloghitelek erőltetése, mely a mostani kamatkörnyezetben nem működőképes. Egy néhány évvel ezelőtti kutatásban arra jutottunk, hogy magas kamatkörnyezetben inflációt havi szinten követő törlesztőrészletű hitel valós alternatívája lehet az annuitásos konstrukciónak. Ennek az az érdekessége, hogy a törlesztőrészlet az első időszakban is viselhető mértékű, a havi törlesztőrészlet minden hónapban pontosan az inflációval növekszik, így a fizetési teher várhatóan a futamidő alatt folyamatosan illeszkedik az ügyfél fizetőképességéhez. Ez ugyan szokatlan logika, azonban az albérletnek olyan alternatívája, amely még ilyen környezetben is biztosítja a fiatal családok önálló lakáshoz jutását.

• Miközben a Bankszövetség a kamatstop káros következményeire hívja fel a figyelmet, addig Parragh László a MKIK elnöke nemrég már a kamatstop vállalatokra való kiterjesztése és új vállalati hitelmoratórium mellett kampányolt. Léteznek párhuzamos valóságok?

Azt remélem, hogy ha Parragh úr elolvassa ezt az interjút, akkor ő is belátja, hogy a talmi ígéretek helyett többet ér a jövőt szem előtt tartó felelős gondolkodás.Egyes intézkedések hosszútávú hatásait valóban nehéz komplexen megközelíteni, de biztos vagyok, hogy érdemes, ebben az esetben is. Az általa javasolt lépés ugyanis pontosan azt eredményezné, amit szándéka szerint szeretne elkerülni: befagyasztaná a vállalati hitelezést. Az előző moratórium még véget sem ért, közel 3 éve fog tartani év végével. Ha egy országban a moratórium már 3 évnél hosszabb ideig tart, akkor felmerül, hogy a bankok az új hiteleket milyen várakozásokkal tudják nyújtani. A moratórium átmeneti problémákat kezel, de egy 3 éven túlmutató átmeneti helyzet már tartós problémát jelez.

• Hogyan képzeljük el egy bankár mindennapjait a mostanihoz hasonló válsághelyzetben? Csapataik harcban állnak?

A bankárok sohasem voltak a barikád hősei. A bankvezetéshez sok más mellett nagy szorgalomra, tapasztalatra, az én személyes meggyőződésem szerint erős hitre és alázatra van szükség. Ennek megfelelően figyeljük a társadalmi folyamatokat, sok helyen segítünk, valamint folyamatosan tárgyalunk, egyeztetünk. Majd ismét tárgyalunk és egyeztetünk. Nyilvánvalóan nem egyszerű, azonban a hazánk sorsáért aggódás ezt követeli tőlünk. Minden bizonnyal a más székben ülőket is ugyanez hajtja. Minden reggel úgy kezdjük a napot, hogy tovább tárgyalunk és keressük a sikerhez vezető ösvényt.

Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára

https://www.portfolio.hu/bank/20221021/bankszovetseg-pengeelen-tancolunk-mast-nem-tehetunk-csak-targyalunk-es-ujra-targyalunk-574261

„A Visa különdíjával (Visa Special Award 2022) minden évben egy jelentős, társadalmi üzenetet hordozó kezdeményezésre szeretné felhívni a figyelmet. Idén a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség kiberbiztonsági edukációs programjának járt az elismerés, az egész iparágat széleskörű koalícióba fogó projekt kezdeményezéséért. A díjat dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára vette át.”

( portfolio.hu ) https://www.portfolio.hu/bank/20221006/uj-banki-dijat-honosit-meg-magyarorszagon-a-visa-mutatjuk-a-nyerteseket-571431

A díj átadásakor elhangzott indoklás:

A Visa különdíjjal minden évben egy jelentős, társadalmi üzenetet hordozó kezdeményezésre kívánja felhívni a figyelmet. Idén a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség kiberbiztonsági edukációs programjának jár az elismerés, az egész iparágat széleskörű koalícióba fogó projekt kezdeményezéséért. Azt mutatják a számok, hogy az elektronikus fizetések bizonyos területein, például az átutalásoknál jelentősen növekedtek a kockázatok, egyre szofisztikáltabbak a módszerek. A Visa hisz abban, hogy csak tudatos ügyfelekkel kell felvenni a harcot az elektronikus pénzügyi csalások ellen, ehhez pedig pont ilyen – az egyes szereplőkön túlmuató, a felhasználók legszélesebb rétegét célzó és elérő - kommunikációs programokra van szükség. Ennek összehangolására, folyamatossá tételére minden, a témában érintett hatósági és szakmai szervezet együttműködésére, szakmai támogatására vállalkozott a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség, a Visa pedig örömmel ismeri el ezt a szándékot.

A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség kezdeményezésében létrejövő kiberbiztonsági edukációs program egy példamutatóan gyors és jövőbe mutató kezdeményezés egy aktuális kihívásra – a pandémia által felgyorsult digitalizációs ugrás kiberbiztonsági fenyegetéseinek kezelésére. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank társ projektgazdaként, együtt álltak élére ennek a programnak, és hozták létre a szektorokat valamint kormányzati, hatósági és piaci szereplőket összefogó kezdeményezést. A program markáns fókuszpontja a tudásmegosztás – amely gyakorlati példákkal, látásmóddal segíti a kiberbiztonsági szakértők munkájának összehangolását és hatékonyabbá tételét. Emellett a program figyelemfelhívó és aktivizáló szemléletformálással vonja be a digitális védekezésbe az elsődleges kulcsszereplőket, az ügyfeleket.

Prof. Kovács Levente főtitkár köszönő szavai a díj átvétele kapcsán:

„Kedves Kollegák! A díjazottak összetétele alapján először is megállapítom, hogy a globális pénzügyi piac markáns szereplője, a VISA jól lát! 😊

A Bolyai-Lobacsevszkij féle hiperbolikus geometria megalkotásakor, és azóta is vita tárgya, hogy ki volt ez első. A kiberbiztonság vonatkozásában nem az elsődlegesség, hanem a teljes összefogás és az együttműködés a kihívás. Csak akkor leszünk eredményesek, ha összefogunk! Ezt mindenki megértette és elfogadta, ezért is indult el sikeresen a kiberbiztonsági edukációs együttműködésünk.

Az elvégzett munka kapcsán hálás köszönet illeti a Magyar Bankszövetség maroknyi csapatát, külön kiemelve Sütő Ágnes főtitkárhelyettes kezdeményezését és aktivitását. A szakmai hátteret az ötven bankszövetségi munkacsoport 3200 tagja biztosította, közülük is kiemelkedett a Csányi Péter vezette Digitalizációs munkacsoport. Elismerés illeti a partner szervezeteket is, elsődlegesen az projekt társvezetőjét, az MNB-t.

Nagyon köszönöm a VISA munkatársainak és vezetőinek az elismerést!”

A Jótett Bank keretében, a harmadik Banki Véradók Hetén 3000 egység felhasználható vérkészítménnyel segítették a banki dolgozók az országos vérellátást. A Magyar Bankszövetség magával a kezdeményezéssel és az elért véradási volumennel is előre mutató példát mutat más ágazatok számára.

2022-ben a Banki Véradók Hete a véradásra jelentkezett banki dolgozók magas létszáma miatt két hétig tartott. Az Országos Vérellátó és a Magyar Vöröskereszt munkatársai a leadott vérből 3000 ember számára tudnak gyógyulást segítő vért, vérkészítményt biztosítani.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgató-helyettese a zárónapon elmondta, hogy a Banki Véradók Hete alatt a mobil vérvételi helyeken a banki dolgozók által biztosított többlet vér számukra biztonságot és kiszámíthatóságot jelent. Külön kiemelte, hogy a véradók 13 százaléka első véradó volt, akik közül többen rendszeres véradókká válhatnak.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte a személyes példamutatás és társadalmi felelősségvállalás jelentőségét. Követendő példának Jelasity Radovánt, a Magyar Bankszövetség elnökét tekinti, aki most 38. alkalommal adott vért. A Banki Véradók Hetére jelentkező dolgozók létszáma évről évre dinamikusan nő, ami azt mutatja, hogy egészséges rivalizálás alakult ki a bankszövetségi tagok között a dobogós hely elérésére. Bízik abban, hogy a bankszövetségi kezdeményezést más ágazatok is követni fogják, hogy a szükséges friss vér folyamatosan biztosítva legyen a rászorulók számára. A banki kollegák mellett külön köszönetét fejezte ki az eseményt támogató minisztériumi és jegybanki vezetőknek, köztük Nagy István agrárminiszternek és Kandrács Csaba MNB alelnöknek.

A programsorozathoz kapcsolódóan a Magyar Bankszövetség a Médiaunió Alapítvánnyal együttműködésben véradási plakátpályázatot hirdet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói körében. A cél az, hogy a fiatal, kortárs művészek alkotásain keresztül hívják fel a mai magyar társadalom és a fiatalság figyelmét a véradás társadalmi kötelezettségére.

Budapest, 2022.október 7.

Magyar Bankszövetség

Idén 3. alkalommal rendezi meg a Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor a Banki Véradók Hetét. A szektor közös CSR programja - a JÓTETT Bank - év elején „2021 társadalmi kezdeményezése” különdíjat kapott. A JÓTETT Bank egyik legfontosabb eseménye Banki Véradók Hete, melynek köszönhetően a hazai bankárok már több mint 4 ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A program idén két hetesre bővül, és az ország még több pontjára jut el.

A magyar pénzintézetek továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy felkaroljanak, támogassanak  társadalmilag fontos kezdeményezéseket. A pandémia idején a bankok társadalmi célú hozzájárulásainak összege éves szinten több mint 20 százalékkal emelkedett. A bankrendszer tagjai ezen jótettek évi több tízmilliárd forintos közvetlen támogatása mellett saját dolgozóik személyes munkájával, önkéntesként vállalt aktív részvételével is segítették a társadalmi szempontból fontos célok megvalósulását.

A JÓTETT Bank hagyományos eseménye a Banki Véradók Hete. A most 3. alkalommal meghirdetett program keretében a banki dolgozók véradással segítik az egészségügyi ellátáshoz szükséges vérkészítmények folyamatos rendelkezésre állását. A Banki Véradók Hete program idén két hetesre bővül a helyszíni kitelepüléses véradást szervező bankok nagy száma miatt.

A JÓTETT Bank kezdeményezéseihez - s így a Banki Véradók Hete rendezvénysorozathoz is - több minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői is csatlakoznak. Az ING Bankban megrendezett idei nyitóeseményen véradóként vett részt Kandrács Csaba, az MNB alelnöke, csakúgy mint Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke és számos további banki vezető. Tóth László, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára valamint Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese üdvözlő beszéddel méltatták a program idei indulását, és reményüket fejezték ki, hogy a látványos jópélda más ágazatoknak is inspirációt ad a véradásra.

Az eseménysorozat kapcsán Nagy István agrárminiszter, aki maga is rendszeres véradó, üzenetben köszöntötte a véradókat. A miniszter a felelősségvállalás fontosságát emelte ki ezen a téren is. Ahogy a JÓTETT Bank korábbi programja - amelyben személyesen is részt vett - az erdőtelepítés, a jövőt szolgálja, így a véradás most segít abban, hogy honfitársaink felépüljenek. Ezekért a célokért tenni - legyen szó faültetésről vagy véradásról - olyan feladat, amiért az ember szó szerint felgyűri az ingujját.

Jelasity Radovan arra emlékeztetett, hogy egyre több kolléga követi a példáját - a Bankszövetség elnöke túl van a 30. véradásán – és a Véradók Hete eseményein kívül is rendszeresen ad vért.

A pandémiás korlátozások elmúltával a Banki Véradók Hete az ország több pontján is megjelenik. A program szakmai feladatait koordináló Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt segítségével Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán is banki kitelepüléseken valósul meg a véradás. A cél az, hogy a banki véradók hetén a véradó donorok száma új csúcsra jusson.

A Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség a Médiaunió Alapítvánnyal együttműködésben plakáttervező pályázatot hirdet, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára.

Az egyéni banki programok mellett a bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus járvány idején egy zászló alá tömörültek. Megszületett a JÓTETT Bank kezdeményezés, a bankszektor közös CSR programja. A JÓTETT Bank olyan kezdeményezéseket karol fel, ahol a siker érdekében fontos közös fellépés. Ennek a közös fellépésnek az eredménye az, hogy több, mint 2000 informatikai eszköz került a távoktatás bevezetése idején a hátrányos helyzetű iskolák gyermekeihez. A fenntartható jövőt segíti az a 120 ezer facsemete, amelyek a bankok összefogásának köszönhetően az elmúlt évben elültetésre kerültek szerte az országban, így biztosítva gyermekeinknek a zöldebb jövőt.

Fotók: Egyed Péter

Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére.

A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre.

Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esteben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. 10 és 20 százalék közötti inflációs időszakban, a 10%-os állampapír hozamok korszakában a BUBOR 2,02%-os rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható.

A kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, kb. 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a mai kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többlet-terhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével. Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is. A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg 1 % GDP bővülés elvesztését vonja maga után.

Az elmúlt években a Kormány, az MNB és a bankszektor folyamatosan felhívta az érintett ügyfelek figyelmét a fix kamatozású kölcsönök biztonságára. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75%-ról a jelenlegi 13%-ra emelkedett. A kamatstop során a 2,02%-os BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket – miközben az ügyfelek a törvényeknek és MNB rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe. Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát.

A bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betéteseinkkel és tulajdonosainkkal szemben kötelezettségünk a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása.

A fentiek miatt a magyar gazdaság növekedése érdekében a Magyar Bankszövetség a piactorzító megoldás helyett, a kamatstop fokozatos kivezetésének elindítását tartja az egyedüli, megfelelő szakmai megoldásnak.  

Budapest, 2022. szeptember 19.

Magyar Bankszövetség

Kiberbűnözés, adathalászat, kémprogram… ezek a kifejezések már nem csak a filmeken fordulhatnak elő, hanem bárki az áldozatukká válhat. A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Magyar Bankszövetség azért indított közös tájékoztató kampányt, hogy Ön ne járjon így.

https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/a-telefonom-okosabb-volt-mint-en#12

A régió és hazánk jelentős részén tapasztalható szélsőségesen száraz időjárás komoly nehézségek elé állítja az agráriumot, melyek leküzdésében a bankok a gazdák partnerei kívánnak lenni. A frissen  megjelent agrárhitel-moratóriumról szóló kormányrendelet a bankok által javasolt és pénzügyileg egyes esetekben indokolt tőkemoratóriumot meghaladva teljes körű moratóriumot kínál egyes agrár ágazatok számára. A szélsőséges időjárás hatására, továbbá a fejlődési ütem megőrzése érdekében az agrárszektorban további, jelentős bankhitel bevonására lesz szükség. Erre piackonform megoldásokkal a bankszektor készen áll. A most kihirdetett kormányrendelet a nemzetközi szabályozásokból adódó ügyfélkockázati besorolás romlása miatt azonban elnehezíti az igénybe vevő ügyfelek jövőbeli hitelezhetőségét, amely pénzügyi szempontból is jelentős kockázatot hordoz. A Magyar Bankszövetség arra kéri az aszály, vagy egyéb ok miatt megszorult vállalkozásokat, hogy saját bankjukkal egyeztetve találják meg a megfelelő pénzügyi megoldást, biztosítsák vállalkozásuk kiszámítható fejlődését.

Budapest, 2022. augusztus 9.

Magyar Bankszövetség

Az idézet aktualitása nem kopott az évszázadok során. Széchenyi Stádium című, 1831-es írásában a hitelpiac és a gazdasági fellendülés kapcsolatára mutatott rá. Ez az összefüggés azóta is változatlan: a bankszektor a gazdasági környezetével szimbiózisban él, egymás sikere, illetve sikertelensége kölcsönösen meghatározza a másikét. A bankok helyzetének és feladatainak tárgyalása nem választható el a gazdaságpolitika általános céljaitól. Az előttünk álló évekre az alábbi nemzetgazdasági fókuszpontok azonosíthatóak:

• Az EU-s átlagot meghaladó gazdasági növekedés biztosítása.
• A digitális átállás jegyében a közszolgáltatások fejlesztése, az újraiparosítás elindítása.
• Az agrárium és az élelmiszeripar felzárkóztatása, amelyhez a termőföld megbecsülése és a magyar kiskereskedelmi szektor erősítése szükséges.
• A gazdasági külkapcsolatok további erősítése, a „kifektetések” támogatása.
• A családtámogatási célok megtartása mellett a lakástámogatási rendszer továbbfejlesztése.

A bankszektor fő feladata a fenntartható gazdasági növekedés finanszírozása. A felsorolt fókuszpontok tükrében 10 pontban összefoglalom a bankszektor aktuális helyzetét, majd lehetőségeit.

1. A bankszektor, mint a történelem során mindenkor, a háborúk és válságok árnyékában veszít gazdaságfinanszírozó képességéből. Az infláció, mint minden gazdasági szereplőnek, a bankoknak is, többletbevétel mellett jelentős többletkiadásokat jelent. Az infláció mindenkinek, így a bankszektornak is ellensége, hiszen a romló gazdasági kilátások és a hitelezett ügyfelek pénzügyi helyzetének romlása egyértelmű veszteséget jelent. Elgondolkodtató, hogy ilyen mértékben esne-e a bankrészvények ára, ha a szektor kimagasló profitot termelne. A tőzsdék pontosan tükrözik a piac értékítéletét. A közép-európai banki részvények árfolyama nagyobb mértékben esett, mint amit az egyébként rekordmagas adóterhelések és egyéb elvonások indokolnak. Azaz mostanra az előbbiek mellett a negatív inflációs és háborús hatást, valamint kilátásokat, továbbá a régiós versenyképesség elvesztését is beárazták a befektetők.
2. Az egyhetes jegybanki betéteken elérhető banki nyereség kapcsán célszerű látni, hogy ezen betétek mintegy harmada a nagyvállalati ügyfelekhez kötődik, melyeken a bankok csak „megbízást” teljesítenek, a bevétel az ügyfeleknél képződik. Ezzel párhuzamosan a lakáshitelek jövedelmezősége romlott, az egyes magyar háztartások ma alacsonyabb kamaton fizetik a lakáshitelt, mint a 20 éves állampapír hozama. Emiatt következett be, hogy több bank kamatmarzsa, az emelkedő hozamok ellenére, idén csökkent. A bankok által korábban megvásárolt állampapír-állomány mostanra veszteséget termel.
3. A bankszektor tevékenységének megfelelő kiértékelési időhossza recessziótól a következő recesszióig tart. A magyar bankszektor eredményét a két mélypont, a 2009 és 2021 közötti teljes időszakban érdemes megítélni. Ezen időszak alatt a hazai banki tevékenységek tőkearányos nyereségessége mindössze 1% volt, azaz a jó években megkeresett nyereség nem fedezte a rossz évek veszteségét. Ha önkényesen kiragadjuk az elmúlt 4 évet, akkor azt láthatjuk, hogy 9%-os volt a bankszektor tőkearányos nyereségessége, amely egyébként pont a fele mondjuk az építőiparénak
4. A bankszektor alacsonyabb jövedelmezősége úgy tűnik, hogy csak a „bankárok” érdeksérelmével jár, pedig a gazdaság egészére már rövid távon is kihat. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy erős gazdaság kiépítéséhez tőkeerős és prosperáló bankszektorra van szükség. Ez állhatott azon korábban elhangzott szakértői gondolat mögött, hogy a magyar gazdaság fejlődését egy 10-12 százalék körüli tőkearányos nyereséggel működő bankszektor szolgálja legjobban.
5. A magyar bankszektor túladóztatása magának az országnak is versenyhátrányt jelent. A nagybefektetők a nemzetgazdaság és a bankszektor szimbiózisa miatt elsősorban a bankszektor eredményességét nézik. A magyar bankszektor szokatlanul magas terhelése ágazattól függetlenül elgondolkodtathatja a külföldi befektetőket.
6. Az extra és ideiglenesen bevezetett terhek idén már meghaladják egy prosperáló év nyereségét, vagyis a 400-500 milliárd forintot. Ebben többek között a 250 milliárd forintos extra adó mellett a moratórium ismételt meghosszabbítása, a szintén év végéig meghosszabbított kamatstop, az ideiglenes jelleggel korábban bevezetett bankadó, ráadásul a Sberbank csődje miatti OBA-befizetés adódik össze.
7. Az újraiparosítás keretében zöld mezős beruházásokkal és új üzemegységek létrehozásával számolunk. A beruházói mix forrásainak összesített megoszlása jellemzően: 10 százalék önerő, 20 százalék támogatás, 30 százalék külföldi bankhitel, 50 százalék magyarországi bankhitel. Ha 5 százalékponttal, azaz egy átlagos megye mai kapacitásával szeretnénk az ipari termelést megemelni, annak a magyar bankhitel igénye becslésünk szerint meghaladja az 1000 milliárd forintot.
8. Ma a mezőgazdasági gépek jellemzően elöregedettek, az átlagéletkoruk kb. 15 év. A tavalyi új mezőgazdaságigép- és alkatrész-értékesítés összértéke még így is meghaladta a 300 milliárd forintot. Ha a korösszetétel javításához a gépállomány-beruházásokat harmadával növelni szeretnénk, jelentős hitel/lízing arány mellett évente további 100 milliárd forint beruházást igényelne.
9. A magyarországi ingatlanállomány évi 1 százalékának a hőszigeteléséhez és nyílászáró cseréjéhez, 80 százalék hitelarányt feltételezve évi 100 milliárd forintot meghaladó hitel lenne szükséges. Az ingatlanállomány folyamatos megújítása, évi negyvenezer lakás építését feltételezve pedig 1000 milliárd forintot meghaladó hitelt igényelne.
10. Az itt felsorolt példák jól mutatják, hogy a gazdaság versenyképességének javításához és a gazdaságpolitikai célok megvalósításához a bankszektor jelentős hitelezési hozzájárulása szükséges. Az ismertetett kormányzati intézkedések rontják a szektor tőkehelyzetét és így hitelezési képességét. Az 500 milliárd évi extra teher évente 4 ezer milliárd forint vállalati hitelkihelyezés vagy 10 ezer milliárd forint lakáshitel elmaradását jelentheti, ha a 13%-os tőkemegfelelés mellett a bankok hitelkihelyezése korlátokba ütközik. Az eurózóna vállalati hitelpenetrációjának eléréséhez kb. 8 ezer milliárd forintnyi hitelállomány-bővülésre lenne szükség, ami többek között a most két évre kivetett extra teher miatt késik.

Visszatérek Széchenyi gondolatához. A mai magyar bankszektor helyzete hasonlatos a 19. század közepéhez, azaz a bankszektor hitelezési képességének romlása a tervezett gazdasági kibontakozás egyik korlátja. A megoldást 1867-ben a Magyar Általános Hitelbank megalapítása hozta el, amit az összes akkor létező magyar bank összesített tőkéjének a többszörösével alapítottak meg. Ma ilyen külső banki tőkeemelés nem várható, azaz magunknak kell kimászni a szorult helyzetből.

A bankszektor hitelezési képességének, benne tőkeerejének a növeléséhez az extra banki terhek azonnali megszüntetésére van szükség. Ezenfelül is célzott, a banki hitelezési aktivitást fenntartani képes intézkedésekre és ehhez a bankok és a kormányzat közötti partnerségre is szükség lenne. Ez és csak ez jelenthet olyan banki hátteret, amelyik a tervezett gazdasági növekedést finanszírozni és pénzügyi szempontból irányítani tudja. Záró gondolatként, egyetemi professzorként és bankárként, egyben saját feladatként a reformkori Kölcseyhez nyúlok vissza:

„Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény!”

Kovács Levente, egyetemi tanár, a Magyar Bankszövetség főtitkára

https://index.hu/velemeny/2022/06/20/ahol-bank-van-ott-jovo-van-/

A lengyel-magyar-román brüsszeli bankszövetségi külképviseleti iroda 2022 márciusában megkezdte munkáját az uniós pénzügyi érdekérvényesítés regionális erősítése érdekében. Ennek keretében június 28-án az Európai Bizottság pénzügyi biztosával, McGuinness Asszonnyal egyeztettek a lengyel, a román és a magyar bankszövetségi vezetőik. A megbeszélésen a bankszektor szerepe a fenntarthatóságban, a pénzügyi edukációban és az ukrajnai helyzet volt terítéken, mind nemzeti, mind regionális szempontból. A biztos asszony elismerően nyilatkozott a megtett lépésekről és a közös célok tekintetében támogatásáról biztosította a delegációt.

A delegáció az Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletek magyar és lengyel nagyköveteivel, valamint európai parlamenti képviselőkkel is egyeztetést folytatott a fontosabb, pénzügyi szektort érintő kérdésekben. A megbeszélés kiemelt témái a gazdaság előtt álló kihívások, banki szabályozási követelményeknek való megfelelés, valamint a fenntarthatósági célkitűzések hosszú távú biztosítása voltak. Magyarország részéről Stelbaczky Tibor nagykövet úr és kollégái, valamint Győri Enikő EP parlamenti képviselő asszony is biztosította a bankszektort munkájának szakmai támogatásáról a felsorolt témákban. 

A Magyar Bankszövetséget Simák Pál elnökségi tag, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója és dr. Kajtor-Wieland Ildikó az MBSZ európai uniós szabályozásért felelős igazgatója képviselte, Orbán Olimpia külkapcsolati vezető részvételével.

2022.07.05

Piotr Gałązka (Polish Banking Association)

Cati Ursu (Romanian Banking Association)

Włodzimierz Kiciński (Polish Banking Association)

Madam McGuinness Commissioner

Simák Pál (Hungarian Banking Association)

Kajtor-Wieland Ildikó (Hungarian Banking Association)

Florin Dănescu (Romanian Banking Association)

TÁJÉKOZTATÓ AZ UKRAJNAI HÁBORÚS MENEKÜLTEK RÉSZÉRE BANKI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN

Метою цього документу є забезпечення загальної інформації про угорські правила відкриття банківського рахунку. Деякі вітчизняні установи у процесі своєї діяльності можуть відхилятися від окремих правил.

Перед відкриттям рахунку, будь ласка, поцікавтеся на вебсторінці або у філіалі банку про необхідні для цього дії та документи.

Банківський сектор надає підтримку біженцям, з цією метою банки на своїх вебсторінках надають загальну інформацію щодо умов, процесу, вимог відкриття банківського рахунку та необхідні для цього документи. Поряд з цим банки на вебсторінках надають інформацію про зняття готівки, про адреси банкоматів, в тому числі тих банкоматів, у яких можна зняти готівку за допомогою банківської картки, випущеної українськими банками.
 

Jelen dokumentum célja általános tájékoztatás nyújtása a magyarországi előírásokról bankszámlanyitás esetében; az abban foglaltaktól a hazai pénzintézetek gyakorlatuk során eltérhetnek.

Kérjük a számlanyitást megelőzően érdeklődjön az érintett bank honlapján vagy bankfiókban a számlanyitáshoz szükséges teendőkről és dokumentumokról.

A bankszektor elkötelezett a menekültek támogatása iránt, ennek érdekében a bankok saját honlapjukon adnak általános tájékoztatást a számlanyitás feltételeiről, folyamatáról, kondícióiról és dokumentációs igényekről. Emellett az érintett bankok honlapjukon tájékoztatást adnak a készpénzfelvételi lehetőségekről, ATM elérhetőségekről is, ideértve azokat az ATM-eket, ahol az ukrán bank által kibocsátott bankkártyával lehet készpénzt felvenni.

Які дані необхідні для відкриття банківського рахунку?

• прізвище та імʼя
• прізвище та імʼя при народженні,
• громадянство,
• дата та місце народження,
• прізвище та імʼя матері при народженні,
• адреса, або за відсутності такої, місце проживання,
• тип та номер документа про посвідчення особи;
• податковий ідентифікаційний номер
   

Milyen adatok szükségesek a számlanyitáshoz?

• családi és utónév
• születési családi és utónév,
• állampolgárság,
• születési hely, idő,
• anyja születési neve,
• lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
• azonosító okmány típusa és száma;
• adóazonosító jel
   

Які документи необхідні для відкриття банківського рахунку?

Для іноземних громадян:

• закордоний паспорт
• документ, що підтверджує право на проживання. або документ, що надає право на перебування, наприклад, документ про визнання шукача притулку, дозвіл на перебування...
• документ, підтверджуючий податковий ідентифікаційний номер, або за відсутність такого, продиктований податковий ідентифікаційний номер (з метою складання декларації CRS)
• В тому випадку, якщо документ містить у собі виключно написані кирилицею дані, банк може запросити документ, що посвідчує справжніть документа, документів (наприклад, видану Посольством України в Угорщині довідку, або гуманітарний дозвіл на перебування для шукачів притулку) або переклад документа, документів.
   

Milyen dokumentumok szükségesek a számlanyitáshoz?

Külföldi állampolgár esetében:

• útlevél
• tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány pl.: menedékeskénti elismerést igazoló dokumentum, tartózkodási engedély …
• adóazonosító jelet igazoló dokumentum vagy ennek hiányában bediktálással megadott adóazonosító (CRS nyilatkozattétel céljából)
• amennyiben az okmány kizárólag cirill betűs, úgy az adott bank a  hitelességet igazoló okmányt (pl. Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége által kiállított Bizonyítvány vagy Humanitárius Tartózkodási Engedély Menedékjogot Kérők Részére), vagy az okmány, okmányok hiteles fordítását kérhet
   

Для тих, хто має угорське громадянство:

• офіційний документ, придатний для посвідчення особи (видане угорськими органами влади посвідчення особи, або закордоний паспорт, або картка-права водія)
• офіційний документ про підтвердження адреси (якщо місце проживання або перебування знаходиться в Угорщині)
   

Magyar állampolgársággal rendelkezők esetében:

• a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély)
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány (ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található)
   

Які додаткові дії, документи та заяви можуть бути необхідними при відкритті банківського рахунку?

• засвідчення джерела коштів (наприклад, виписка з отримання готівки, у разі внесення готівки, підтвердження про те, що про суму під час перетину кордону був повідомлений відповідний компетентний орган у справах іноземних громадян, а у разі внесення готівки, що зберігалася в іноземному банку, виписка з рахунку іноземного банку),
• заява щодо джерела майна (особливо у випадку активів на суму більш ніж три мільйони форинтів),
• заповнення клієнтом скринінгової анкети під час відкриття банківського рахунку,
• у випадку, якщо клієнт не володіє угорською або англійською мовами, банк може вимагати допомогу перекладача у спілкуванні.
   

Számlanyitás esetén milyen további teendők, dokumentumok és nyilatkozatok lehetnek szükségesek?

• pénzeszköz forrásának igazolására (pl.: készpénz nyilatkozat, készpénzbefizetés esetén annak igazolása, hogy a határátlépés során a készpénz bejelentésre került az illetékes idegenrendészeti hatóságnál, külföldi bankszámlán tartott vagyon készpénzben történő befizetése esetén a külföldi bankszámla kivonata),
• vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat (különösen hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszköz esetén),
• ügyfél-átvilágítási kérdőív kitöltése a számlanyitás során,
• magyarul, angolul nem beszélő állampolgár esetén a bank kérésére tolmács közreműködése lehet szükséges, aki segíteni tud a kommunikációban.

A 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez. A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak (OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti, stb.), a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik. Így a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti. Az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.

A bankszektor többrétű, szoros kapcsolatban áll a gazdasági szereplőkkel, és eredményessége meghatározza a nemzetgazdaság fejlődését is. A globalizálódó és digitalizálódó pénzügyi tevékenység állandó fejlesztést, jelentős tőkeigényt továbbá a nemzetközi versenyképesség megőrzését kívánja meg. A bankszektorba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke. A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022. első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt. Az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi.

A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll: a vírusjárvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása. A magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1%-os tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor. A bankszektor a legkedvezőbb üzleti környezetben is 1 számjegyű nyereséget ért el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordított, azaz a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.

Inflációs környezetben a növekvő bevételeket növekvő kiadások kísérik, a pénzügyi piacokon a szolgáltatások árát a piac határozza meg. A pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát. Az extra terhek a hazai bankok számára már árazási versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon, emiatt a magyar bankrendszer üzleti eredményessége csökken, így a szektor kisebb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. A hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.

A bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását – közte a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését - csak versenyképes állapotban tudja megismételni. A gazdaság újjáépítéséhez célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programok szükségesek, amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni.

Budapest, 2022. június 3.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését. Ezen Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar gazdaság kilátásairól, Kandrács Csaba, az MNB alelnöke pedig a magyar gazdaság jövőképéről tájékoztatta a Testületi Ülés résztvevőit. A Magyar Bankszövetség tagjai az alábbi közlemény közzétételéről határoztak.

Az elmúlt egy évre visszatekintve, a koronavírus okozta járvány elleni karanténszerű védekezést az egészségügyi szabályok szerinti együttélés váltotta fel. Ezt elsősorban az átoltottság magas szintje és az enyhébb tünetekkel járó vírusvariánsok tették lehetővé.

A koronavírus-járvány hatására társadalmi szinten ugrásszerű fejlődés következett be a digitalizációban, a fogyasztási szokások és szolgáltatási igények átalakulásában. Kezdetben a keresleti és kínálati sokkhatás, majd a gyors igényváltozások hatására az ellátási láncokban olyan mértékű zavarok alakultak ki, amelyek a gazdaság fejlődését globálisan visszafogták. A negatív gazdasági hatások csökkentése érdekében a kormányok és a jegybankok gazdaságélénkítő programokat vezettek be, a kereskedelmi bankok pedig növelték piaci aktivitásukat. Ezek hatására a globális gazdasági visszaesést sikerült elkerülni, viszont az inflációs nyomás világszerte megjelent.

A magyar kormány és a jegybank is innovatív megoldásokkal támogatta a gazdaság fejlődését, így kiterjesztette a családtámogatási rendszert, erősítette a kis- és középvállalati hitelezést és a vállalati kötvénykibocsátást, valamint elindította a lakosság számára a Nemzeti Hitelprogram keretében a Zöld Otthon Programot. Ezeket a bankszektor sikeresen közvetítette az ügyfelek felé. Az infláció 2021 őszi ugrásszerű emelkedése miatt a kormány az árintézkedések részeként a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre kamatbefagyasztást rendelt el. Ezek a nem piaci eszközök az infláció hatásától rövid távon ugyan megvédik a fogyasztókat, de fenntartásuk hosszabb távon más területekről elvonást, így torzítást eredményez. A reális gazdasági növekedés és a versenyképesség érdekében kívánatos a piaci viszonyok visszaállítása. Jelen körülmények között a gazdasági fejlődés érdekében a bankszektor stabilitásának és közvetítő szerepének is tovább kell erősödnie.

Az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedéshez aktív és erős magyar bankszektorra van szükség. A magyar bankszektor az elmúlt egy évben tovább tudta növelni hitelezési aktivitását, forrásgyűjtő képességét, állampapír-állományát, és szilárdabbá tette tőkehelyzetét.

Bízunk benne, hogy a magyar bankszektor a kormánnyal és a jegybankkal együttműködve a jövőben is a gazdasági növekedés stabil motorja lehet. Az együttműködés eredményeként emelkedhet az ország tőkevonzó képessége, tovább erősödhet a bankok iránti bizalom, mindezek együttesen javíthatják az ország nemzetközi elismerését, és előidézhetik megfelelő minősítését. Az utóbbiakat erősítendő, a Magyar Bankszövetség továbbra is aktív szerepet vállal az európai és a globális pénzügyi szervezetekben.

Az ukrán helyzet mély aggodalommal és együttérzéssel tölt el bennünket, ezért a támogatás és a segítségnyújtás területén példamutatásra törekszünk. A szomszédban zajló fegyveres konfliktus a közelség miatt minket is mélyen érint. A háború miatt a termelés visszaesése, a közvetlen gazdasági kapcsolatok befagyása, továbbá a nemzetközi büntető intézkedések fokozzák a globális ellátási zavarokat és növelik az inflációs veszélyt. Ebben a helyzetben a Magyar Bankszövetség elkötelezett a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése iránt.

A Testületi Ülésen az elmúlt év eredményei alapján elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár-díjazottak:

Basáné Kovács Magdolna (K&H Bank)

Csányi Péter (OTP Bank)

Erdős Ágnes (Bank of China)

Grenczer Balázs (Erste Bank)

Nagy Gyula László (Takarék Jelzálogbank)

Tóth Zoltán (Magyar Lízingszövetség)

A Magyar Bankszövetség több megüresedett pozícióra új vezetőket választott. A Magyar Bankszövetség elnökségének új tagja Tóth Balázs (UniCredit Bank), a felügyelőbizottság új elnöke Guy Libot (K&H Bank), a felügyelőbizottság új tagjai Schopp Andrea (Oberbank), Dr. Sándor András (Takarékbank). A Testületi Ülés az új tisztségviselőket a 2023. évi teljes tisztújításig választotta meg.

Budapest, 2022. május 20.

Magyar Bankszövetség

Kiberbiztonsági edukációs kampányt kíván elindítani a digitális pénzügyi műveleteket végző lakossági ügyfelek tudatosságának további erősítése érdekében az MNB és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezésre nagy szükség van, hiszen az online fizetési műveletek számának gyarapodásával párhuzamosan az utóbbi években nőtt az ügyfelekkel szembeni visszaélési kísérletek száma is. A hazai elektronikus pénzforgalom ugyanakkor európai összehasonlításban is rendkívül biztonságos, a sikeres visszaélések és az ügyfelek által elszenvedett veszteség forgalomhoz viszonyított aránya alacsony. Ahhoz viszont, hogy ez így is maradjon, megelőző jellegű beavatkozásra, az ügyfelek felmerülő kockázatokkal kapcsolatos felkészítésére van szükség.

Az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleket támogató kiberbiztonsági edukációs-kommunikációs kampány elindítását kezdeményezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség. A program mai, az MNB Felügyeleti Központjában tartott nyitómegbeszélésén a szervezők mellett a Digitális Jólét Program, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a kártyatársaságok vezető képviselői is jelen voltak.

A pénzügyi intézmények gyorsuló digitalizációjával párhuzamosan az elmúlt időszakban a bűnözők számára is egyre vonzóbb célponttá váltak az online fizetési műveletek. Ezt erősíti, hogy a pénzügyi fogyasztók jelentős részének van (a napi tranzakciókra is használt) okoseszköze és internet-hozzáférése.

Sok lakossági ügyfél viszont nincs megfelelően felkészülve az új technológiai megoldásokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére, s így könnyen áldozatokká válhatnak. Az MNB felügyeleti intézkedései, valamint egyéb hatóságok fellépése mellett ezért van szükség átfogó, a fogyasztókat segítő kommunikációra. Ennek összehangolására, folyamatossá tételére minden, a témában érintett hatósági és szakmai szervezet együttműködésére, szakmai támogatására szükség van.

A jegybank adatai szerint tavaly az átutalásoknál mintegy 2500 tranzakció kapcsán 2,5 milliárd forint összegre rúgott a csalók akciói révén elorozott összeg. A bankkártyáknál pedig a bűnözők sikeres visszaéléseinek száma bő 60 ezer ügylet kapcsán 1,6 milliárd forintot tett ki. A lebonyolított forgalom arányában (a 986 ezer milliárd forint értékű átutalási, illetve a 21 ezer milliárd forint értékű kártyás forgalomhoz képest) ez rendkívül alacsony, ugyanakkor a növekvő kockázatok miatt szükséges a megelőző jellegű beavatkozás.

A visszaélések esetszámánál átmeneti visszaesést hozott az erős ügyfélhitelesítés kiterjesztése, az uniós SCA rendelet módosítása (amelynek nyomán már az online térben sem elég önmagában a kártyaadatok megszerzése a csalás elkövetéséhez). Ugyanakkor a bűnözők fokozatosan áttérnek a még kifinomultabb csalásokra, így a megtévesztésekre és a pszichológiai manipulációra építő megoldásokra.

Az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságának növeléséhez széleskörű, minden érintett intézmény által egységes és közérthető üzenetekben megfogalmazott tájékoztatásra van szükség. Éppen ezért – a pénzügyi piacokkal kapcsolatos bizalom és stabilitás további erősítése érdekében – van szükség a közös munkára.

Magyar Nemzeti Bank                         Magyar Bankszövetség

A magyarországi bankok az ukrajnai háború kitörését követően, szinte azonnal reagálva lépéseket tettek a humanitárius válság kezelésére, az ukrajnai menekültek megsegítésére.

Bankok által nyújtott támogatások, aktivitások:

• Az ukrán állampolgárok számlanyitásának, banki ügyintézésének segítése, egyes bankoknál  anyanyelvükön elérhető tájékoztatók biztosítása.
• Számos bank speciális szolgáltatásokat vezetett be, többek között az ukrán hrivnya magyar forintra történő átváltását az erre kijelölt fiókokban, adott összeghatárig.
• Számos bank díjmentessé tette az Ukrajnába irányuló banki átutalásokat, valamint nem számítanak fel díjat a szolgáltatásért.
• Lakossági ügyfelek részére vezetett bankszámláról Ukrajnába, valamint lakossági, illetve vállalati ügyfelek részére vezetett számláról a humanitárius segítségnyújtásban kiemelt szerepet vállaló segélyszervezetek felé indított utalások banki díját egyes bankok visszatérítik.
• Részben saját alapítványokon keresztül, részben közvetlenül, azonnali támogatások a magyarországi humanitárius szervezeteknek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, a Magyar Vöröskeresztnek, az Ökumenikus Segélyszervezetnek, az UNICEF-nek és a Híd Kárpátaljáért programnak.
• Tartós élelmiszerek, ruházat, egyéb tárgyi adományok gyűjtése, gyógyszerek vásárlása, valamint elszállítása gyűjtőpontokra, vagy akár a határon túlra;
• Menekültek határtól való szállítása, szállás, ellátás biztosítása;
• Támogatás a magyarországi tartózkodási engedélyek intézésében;
• Munkahely biztosítása ukrajnai banki dolgozóknak;
• Egészségügyi ellátás;
• Gyermekeknek oktatási támogatás, oktatási lehetőség megkeresése, távoktatáshoz szükséges laptop és internet biztosítása, diákfoglalkozások tartása;

Munkavállalói kezdeményezések:

- Pénzadományok gyűjtése;
- Tárgyi adományok gyűjtése és elszállítása a Kárpátalján maradt családok részére - ahol nők,
   gyerekek, idősek maradtak egyedül -, valamint a Magyarországra menekültek számára;
- Önkéntes tevékenység: mentorálás, szállítás, utazásszervezés

A magyarországi bankok az Európai Bankhatóság azon felhívását, hogy biztosítsák a szankciós intézkedések betartását, és könnyítsék meg a menekültek számára az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférést, figyelembe veszik, az ügyfélkapcsolat létesítése (állampolgárságtól függetlenül), a fizetési számla nyitása, a számlán való készpénz elhelyezése a hatályos pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályok szerint történik. A magyar bankszektor folyamatosan nyomon követi a nemzetközi helyzetet és az orosz-ukrán konfliktus következtében meghozott szankciós intézkedéseket, amelyek figyelembevételével jár el.

A robbanásszerűen fejlődő digitális világ nagyon vonzóvá vált a kiberbűnözők számára. A támadók kifinomult trükköket és ígéreteket vetnek be, hogy pénzt vagy értékes pénzügyi információkat csaljanak ki. Voltak már átverések unokázós csalók szerepében, és a mesés külföldi örökségről értesítő ügyvéd sztorija is ismert, aki az ügyintézéshez elkéri minden pénzügyi és személyes adatunkat. A kiberbűnözők által alkalmazott taktikák egyre innovatívabbak és egyre nehezebben felismerhetők. Mégis nehéz elhinni, - amíg személyes érintettsége nem lesz az embernek, - hogy a csalók már ipari méretekben dolgoznak a megkárosításunkon. 

Az elmúlt napokban egy eredményes nemzetközi rendőrségi akció során Lettországban és Litvániában 108 embert vettek őrizetbe több millió eurós call centeres csalás miatt.

A hatóságok által készített kisfilm a csaló call centerek felszámolásáról:

https://youtu.be/7Vi1KL6QAtw

A videó megmutatja, hogy ipari méretekben, precízen szervezetten csalták ki az ügyfelek adatait, és vették rá a megtévesztett embereket önszántukból szupernyereséget ígérő, de valójában kedvezőtlen, csaló pénzügyi tranzakciók végrehajtására.

Az Europol és az Eurojust támogatásával a lett és a litván rendőrség több mint 100 embert vett őrizetbe Rigában és Vilniusban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerte a világon megkárosították az érintetteket. A bűnözők irányítása alatt kb. 200 hamis „ügyintézőből” álló, különféle nyelveken beszélő „csaló-hadsereg” hívta fel a gyanútlan áldozatokat, hogy rávegye őket megtakarításaik átutalására – kiugróan jövedelmező befektetési lehetőségeket ígérve. A bitcoinba, nyersanyagokba és külföldi valutákba történő befektetések azonban mind hamisak voltak.

Az előzetes számítások szerint a letartóztatott gyanúsítottak havonta több mint 3 millió euró - azaz 1 milliárd forintot meghaladó - illegális haszonra tettek szert a csalással.

Az Europol Európai Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Központja a kezdetektől segítette és koordinálta a nyomozást a nemzeti hatóságokkal együttműködve.

A hazai hatóságok és a bankszektor szakértői is a szigorúan figyelemmel kísérik az aktuális kiberkockázati tényezőket, gyanús cselekményeket. Határon átnyúló csaló hívásokat magyar sértettek is tapasztaltak. Legyünk különösen óvatosak, ha banki vagy egyéb hivatalos ügyintéző akcentussal, nem szokásos nyelvjárással, nem pontos szakmai kifejezéseket használva jelentkezik be, és kér adatokat!

Az ukrán – orosz háború hatása a kiberterületen is megmutatkozik, - a megszokottól eltérő helyzetek lehetőségeket nyitnak bűncselekmények elkövetésére is. Ezért fokozott odafigyelés javasolt. Így például magyar számítógéphasználókat is elért olyan felhívás, amely az egyik ismert hackercsoport nevében kér támogatás, hogy a felajánlott számítógép kapacitásait is felhasználva hajthassanak végre „szankciót a kibertérben”, azaz támadást az orosz szerverek ellen. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gépünk feletti kontrollt senkinek nem szabad átengedni, hiszen onnantól bármilyen adatunk nyilvánossá válik.

• Szolgáltatótól, banktól e-mailben kapott felhívás, figyelmeztetés esetén mindig ellenőrizze a feladó tényleges e-mail címét, és azt, hogy az üzenetben szereplő hivatkozás valójában hova mutat!
• Személyes vagy banki adatot, ideértve a bankkártya-adatokat is, ne osszon meg senkivel telefonon vagy e-mailben!
• Semmilyen programot ne telepítsen számítógépére, mobiltelefonjára, még a bank nevében telefonáló személy kérésére sem!

Jól állunk a biztonság terén

Magyarország európai viszonylatban az egyik legbiztonságosabb ország a digitális fizetések terén – az Európai Központi Bank statisztikája szerint ezüstérmesek vagyunk a biztonságos bankkártya használatban. Ez a kedvező adat azonban csak akkor maradhat fenn, ha az ügyfelek fokozott figyelemmel és együtt óvják személyes és pénzügyi adataikat a hatósági szereplőkkel és a bankok szakértőivel.

Okosabb vagy egy hackernél?

 A pandémia kezdete óta olyan felhasználók is az online térbe csöppentek, akik korábban kerülték, vagy csak ritkán használták az okos- és internetes eszközöket. A Digitális Szimat Kihívás 2022 célja, hogy minél kevesebben essenek áldozatul az online térben egyre növekvő számú kiberbűncselekménynek.

A Digitális Szimat Kihívás, egy edukációs kvízjáték, amelynek fókuszában a digitális biztonság áll.

A játék szakmai partnere a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet.

A DIGITÁLIS SZIMAT KIHÍVÁS 2022 ismeretterjesztő játékot bárki megnyithatja, és tesztelheti a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségét. A tudáspróbához nyereményjáték is kapcsolódik. A jelszóvédelemtől az online fizetési módokon át a biztonságos adatvédelemig, sőt az online térben ránk leselkedő veszélyekig több tucat kérdésre adható helyes válasz kiválasztásával tehetjük próbára felkészültségünket, ami felnőttek számára is kihívást jelenthet.

A Magyar Bankszövetség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet kihívása mindenkit vár, aki szeretné próbára tenni ismereteit, és tesztelni, hogy okosabb-e egy hackernél.  

A tudáspróba 2022. április 15-éig érhető el a játék keretében: https://www.penz7.hu/penz7-digitalis-szimat-kviz.cshtml

Magyar Bankszövetség

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet

Országos Rendőr-főkapitányság

Budapest, 2022. április 8. 

Dear colleagues,

We are reaching out to you with an urgent invitation to support the European banks for Ukraine solidarity campaign launched today. We are aware and appreciate that your members may already have done a lot, but the simple reality is that much more help is urgently needed.

This initiative by the European Banking Federation (EBF) together with the Polish Bank Association and the Hungarian Banking Association aims to mobilize further donations from banks to where they are needed most: to local NGOs operating in countries neighboring Ukraine. You can help us promote the initiative to European banks by taking two simple steps:

1. Invite your member banks to join the solidarity initiative using the fundraising kit, which includes clear instructions and a template invitation to the banks in your country.
2. Use our campaign banner (also provided in the fundraising kit) throughout your organization in all your e-mails to promote the initiative and encourage donations from banks and other stakeholders.

We know that these are turbulent times and that many of you are already under tremendous pressure. For this reason, we appreciate any effort you can make to support this initiative even more.

Let us know how our team in Brussels can help with the implementation, we will be happy to assist you in any way we can.

Best regards,

Wim Mijs

CEO

Magyar Bankszövetség

JÓTETT Bank - ZÖLD SZÍV Program

ZÖLD SZÍVvel és a méhek szorgalmával a zöldebb jövőért

A fenntartható jövő érdekében minden banki dolgozó nevében 3 fát, összesen 120 ezer facsemetét, ültetett el a magyar bankszektor a Bankszövetség kezdeményezésére. Dr. Nagy István agrárminiszter személyesen üdvözölte a JÓTETT Bank - ZÖLD SZÍV Programot, és elismerő okleveleket adott át a kiemelt támogatóknak.

Napjainkban a bankszektor fontos közvetítő, finanszírozó szerepet valósít meg a fenntartható gazdaság növekedésének elősegítésében. A zöldprojektekhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre bocsátása, a környezet- és társadalomtudatos banki szolgáltatások elősegítik az élhető jövő megtervezését és megvalósítását. A hazai bankok saját projektjei mellett a Bankszövetség a bankszektorral 2021 végén elindította a JÓTETT Bank ZÖLD SZÍV programot. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi és természeti értékekre, és odafigyeléssel alakítsa a közös, élhető jövőt a pénzügyi szektor együttműködésével. A kezdeményezéssel szeretnénk túlmutatni a bankszektor alaptevékenységén, és más ágazatok számára is mintaértékű fenntarthatósági érzékenyítési, figyelemfelhívó projektet teremteni.

A magyar bankszektor által Magyarországon ültetett fák darabszáma  meghaladja a 160 ezer csemetét, amelyből 120 ezer fa a ZÖLD SZÍV programhoz kapcsolódóan kerül a földbe. 22 támogató pénzügyi intézmény szerepvállalásával 17 különböző helyszínen zajlik aktuálisan faültetés, amely gyakorlatilag országos lefedettséget eredményez.

„Örömmel vettem részt a Magyar Bankszövetség, a bankszektor és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. jelképes közös faültetésén. Nagyon fontos számomra ez a mai nap, hiszen ismét megtapasztalhattam, hogy egyre inkább társadalmasodik, kiszélesedik a faültetések szerepe. A beporzók jelentőségét felismerve, a fenti szervezetek közös munkájuk révén Mucsi község határában biztosítják a házi méh és számos más rovarfaj tápanyagszükségletét. A Bankszövetség Zöld Szív programja a jövőnk szolgálata is egyben, hiszen gyermekeink és az ő gyermekeik jövőjét formálja. 2021. novemberétől idén márciusig a Szövetség további 22 tagintézménye több mint 120.000 ezer fa ültetését is vállalta. Köszönjük!”- mondta el Dr. Nagy István agrárminiszter a program budapesti faültetésén.

A ZÖLD SZÍV közös program egyik jelentős közös erdőtelepítési projektje a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt-vel együtt megvalósított új erdő a Tolna megyei Mucsi község határában. A közel 4 hektáros, akácos méhlegelő-erdő az Aranykaptár nevet kapta a bankszakma Aranykaptár Díja után.

Az erdőtelepítés sokrétű társadalmi üzenettel bír. Egyrészt azt mutatja, hogy vannak olyan kezdeményezések, amelyek a legnehezebbet célozzák, a társadalmi tudat fejlesztését. Másrészt egy ilyen erdőtelepítés az összefogásról is szól, hiszen a közös célban egymásra talál az állam, a bankszektor, a túrázó, az erdei iskola kisdiákja, az erdész, a vadász és a méhész is. - emelte ki Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

A fenntarthatósági célokhoz való elkötelezett banki hozzájárulás elismerésére Dr. Nagy István miniszter és a Magyar Bankszövetség ZÖLD SZÍV emblémákat adott át 8 sokat tevő hitelintézet vezetőjének.

A JÓTETT Bank ZÖLD SZÍV embléma megjeleníti, hogy az adott pénzügyi intézmény tevékenysége során szem előtt tartja a társadalom zöld jövőjét, és elkötelezett támogatója, kezdeményezője az erdőmentő, fatelepítő és egyéb környezettudatos programoknak.

A Magyar Bankszövetség a ZÖLD SZÍV eseményhetét, a faültetés, erőtelepítés, környezettudatos programok szervezése mellett a kormányzati és piaci szereplőket megszólaltató szakmai eszmecserék, webinárium szervezése egészíti ki. A bankszektor közösségi média aktivitással is igyekszik felhívni ügyfelei figyelmét a környezetvédelem fontosságára, környezeti értékeinkre.  A közösségi média „zöld staféta” kampánya, és a Zöld SZÍV embléma bevezetése mind részei a koncepciónak, a cél, hogy a zöld gondolat az eseményhét rendezvényein túlmutatva, mindennapjaink része legyen.

Budapest, 2022. március 22.

Háttér:

A bankok, pénzintézetek rendszeresen és nagy számban nyújtanak banki adományokat társadalmi felelősségvállalási programjaiknak köszönhetően. 2020-ban a koronavírus-járvány okozta helyzet új kihívások elé állította a társadalmat. Fontosabbá vált a jószolgálati tevékenység. A bankszektor túlmutatott alaptevékenységén - a gazdaság pénzáramlásának fenntartásán és élénkítésén. Szektorszintű összefogással indítottuk el a JÓTETT BANK névre keresztelt programunkat.

Fontos és örömteli, hogy Magyarországon évek óta elhivatott szakértők, intézmények dolgoznak azért, hogy a fiatalok jobban kezeljék pénzügyeiket –emelte ki Gion Gábor pénzügyi államtitkár a nyolcadik PÉNZ7 ünnepélyes megnyitóján. Ebben a tanévben pénzügyi témakörben a „Pénzügyi tervezés és megtakarítások”, vállalkozói témakörben az „InnoVál(l) - Vállalkozz okosan!” téma van fókuszban.

A pénzügyi tudatosságot és vállalkozói kompetenciákat fejlesztő programsorozatba csaknem 1000 iskola közel 170 ezer diákja 450 önkéntes közreműködésével kapcsolódik be idén országszerte. Hazánk 2015-ben alapítóként csatlakozott az European Money Week, Európa-szerte mintegy 30 országban egy időben zajló kezdeményezéséhez. Emellett több éve kiemelt résztvevői vagyunk az OECD/INFE által szervezett Global Money Week világszintű programjának is. A magyar PÉNZ7 2022. március 7-11. között zajlik.

A PÉNZ7 együttműködő szakmai partnerei – az Emberi Erőforrások Minisztériuma projektvezetésével az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány – küldetésüknek tekintik a jövő nemzedék pénzügyi-gazdasági nevelését, vállalkozói hajlandóságának formálását, a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetek tudatos kezelését. Akár osztályfőnöki vagy életvitel-, matematika-, történelemórán, élményalapú tananyagok segítségével, interaktív módon sajátíthatják el a diákok a pénzügyi és gazdálkodási alapfogalmakat. A pénzügyi döntéseket megkönnyítő, négy korosztály számára készült, digitális környezetben is megvalósítható, modern anyagokat idén is a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország szakemberei fejlesztették.

Alapelv, hogy a tanórák kereskedelmi márka megjelenése nélkül valósulnak meg. A felkészülés megkönnyítésére a korábbi tanévek minden tananyaga (mintavideók, e-learning tananyagok és a webináriumok is) elérhető a www.penz7.hu honlapon. A PÉNZ7 a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó kormányzati stratégia része, valamint kapcsolódik a 2030-ig szóló kkv-stratégia végrehajtásához is azáltal, hogy népszerűsíti a vállalkozói életformát és fejleszti a vállalkozói szemléletű oktatást.

Emberi Erőforrások Minisztériuma,
Innovációs és Technológiai Minisztérium,
Pénzügyminisztérium,
Magyar Bankszövetség,
Pénziránytű Alapítvány,
Junior Achievement Magyarország Alapítvány

Az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a jogosulatlan adatszerzési és csalási kísérletek száma a digitális térben. Ennek jellemzően a felkészületlen emberek az áldozatai. A visszaélésekkel szembeni védekezéshez tudatos társadalmi összefogás szükséges, melyhez családtagok, ismerősök figyelem felhívásával és a védekezési módszerek megosztásával érdemes hozzájárulni. Kérjük ebben Ön, mint e közlemény olvasója is vállaljon szerepet, és vegyen részt a megelőzésben!

Az elkövetési módok folyamatosan változnak, de a különböző visszaélések ellen hatékonyan védekezhet az alábbi módszerekkel:

1. A saját adatait mindenkinek magának kell megvédenie! A pénzügyi szolgáltatók és munkatársaik sohasem kérik, hogy ossza meg velük saját pénzügyi adatait, így biztosan nem kérdezik meg bankszámlájuk egyenlegét, bankkártyájuk adatait, jelszavait és PIN kódjait. Ezeket sohase adja át másoknak! Legyen óvatos, tegyen fel kérdéseket, és ha nem a megszokott módon folyik a telefonbeszélgetés, vagy elbizonytalanodik a hívás közben, inkább szakítsa meg a hívást, és keresse meg a saját bankját az ismert csatornákon, és érdeklődjön az esetleges gyanús tranzakciókról.
    
2. A digitális csatornákon kapott linkeket, amennyiben azok pénzügyi jellegű oldalra vezetnek, sohase nyissa meg! Sokszor a valós banki honlapokra megtévesztően hasonlító áloldalakat vetnek be a visszaélők. Minden esetben gépelje végig saját bankja honlap címét a belépéshez, vagy a kedvencekből nyissa meg az ismert oldalt. A pénzügyi linkek küldése a csalók kedvenc csatornája!
    
3. Számítógépre, illetve mobiltelefonra pénzügyi célból szoftvereket és applikációkat telefonos ajánlás alapján sohase töltsön le. Bizonyosság hiányában minden esetben személyesen keresse fel, vagy Ön hívja fel saját bankját, ügyintézőjét!

Kérjük, hogy a fentiek betartásával és terjesztésével előzze meg a csalásokat!

2022. február 24.                                Magyar Bankszövetség

Az Év Bankja verseny 2021: a JÓTETT Bank az év társadalmi kezdeményezés különdíjasa, Dr. Búza Éva „Az év bankára”

A Magyar Bankszövetség JÓTETT Bank kezdeményezése „Az év társadalmi kezdeményezése” kategóriában különdíjban részesült. A JÓTETT Bank a Magyar Bankszövetség és a bankszektor közös társadalmi programja, amelynek keretében megvalósulhatott, hogy a COVID által legterheltebb időszakban, a banki jótettek nem csökkentek, hanem mintegy 25 százalékkal növekedni tudtak szektor szinten. Így a hazai pénzügyi szektor összefogással is segítette a világjárvány elleni védekezést.

 Dr. Búza Évát, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatóját választották meg „Az év bankárának” a hazai kereskedelmi bankok legrangosabb megmérettetésén, a Mastercard – Az Év Bankja 2021 versenyben. Idén a díjat a versenyt immár 16 éve szervező nemzetközi fizetéstechnológiai cég és a Magyar Bankszövetség együttműködésében ítélték oda. Az év bankára díj nyertesét ezúttal is a hazai pénzintézetek vezetői szavazták meg. A díjazott dr. Búza Éva a Garantiqa Hitelgarancia vezérigazgatója, ahol több mint tíz éve dolgozik. A vezető korábban a MÁV, az MNB, a Magyar Posta, és a Magyar Fejlesztési Bank kötelékében is tevékenykedett.

Együttműködési megállapodást írt alá a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség

2022. január 19-én ünnepélyes keretek között kötött együttműködési megállapodást a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség. A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Dr. Gál András Levente és Prof. Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.

A két szervezet együttműködésének alapja az a közös álláspont, mely szerint a pénzügyi szektorban is stratégiai cél a magyar felhasználók, fogyasztók digitális tájékozottsági szintjének fejlesztése, amelynek érdekében összehangolt fellépés szükséges. Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján közös célrendszer mentén feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása, a kiberbiztonsági tudatosság növelése, a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.

A pandémiás időszakban jelentős figyelem irányult az online elérhető, digitális pénzügyi szolgáltatásokra. A nemzetgazdaság és az állampolgárok számára egyaránt kézzelfogható előnyöket biztosítanak az azonnali fizetési rendszer keretében bevezetett szolgáltatások, az érintésmentes fizetési lehetőségek, továbbá a netbanki-mobilbanki fejlesztések. A könnyen elérhető és népszerű lehetőségek hozzájárulnak a készpénzhasználat arányának csökkentéséhez, az elektronikus kereskedelem és ügyintézés bővüléséhez és a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer létrejöttéhez.

A Magyar Bankszövetség és a Digitális Jólét Program készek arra, hogy összehangolt lépések útján is felhívják ezekre az eredményekre a figyelmet, és előmozdítsák a fejlődést. A szemléletformálás fókuszában a biztonságos online fizetés, valamint kiemelten a fiatalok és idősebb felhasználók eltérő digitális igényeinek a megfelelő támogatása áll.

Dr. Gál András Levente elmondta, hogy a digitalizáció eredményei a pénzügyi ágazatban is jelentős fejlődést hoztak, egyszerűbb, biztonságosan szolgáltatás által. A gazdaság fejlődésének fontos pillére az online tranzakciók számának és az e-kereskedelem arányának további növekedése. üdvözölte az együttműködés hivatalos formába foglalását, majd kifejtette: „A Bankszövetség és a DJP is elkötelezett a mellett, hogy olyan kiemelt ágazatokban, mint a digitális pénzügyek, az online bankolás, a fogyasztók/felhasználók kiemelkedő minőségű, biztonságos és ügyféligényeket szem előtt tartó szolgáltatásokat érhessenek el. E célt szolgálja a DJP által működtetett Pénzügyi Védjegy, és a jövőben további, konkrét célok mentén kidolgozandó közös kezdeményezések.”

10 évvel gyorsult fel a digitális átállás a pandémia miatt – emelte ki Kovács Levente. Az ehhez szükséges legfontosabb előfeltétel a társadalmi nyitottság az elérhető technológiák elfogadására és széleskörű alkalmazására megtörtént. Így általánossá vált az azonnali átutalás használata és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra való nyitottság. Csúcsokat döntött a bankkártyás és az online fizetések volumene. A legutóbbi (MNB) adatok szerint: 2021. 3. negyedévében 322 millió bankkártyás vásárlási tranzakció történt Magyarországon, ami 15 százalékkal több, mint a megelőző negyedévben. Az interneten hozzáférhető számlák aránya fokozatos növekedéssel meghaladta a 80 százalékot. A mobiltárcás technológia szintén egyre népszerűbbé válik: a mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 24 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 milliót.

A digitális átállás 2022-re társadalmi közprogrammá vált, melyben meghatározó szerep jut a gazdaság és a kormányzat minden szereplőjére. Hiszen a digitális szolgáltatások általános használata biztosítja a globális világhoz való csatlakozást, a lehetőségek hatékonyabb kihasználását és ezáltal a nemzetgazdaság sikerességét. A digitális átállásban lépéselőnyt jelent, ha a meghatározó szereplők koordinálják tevékenységüket és együttműködnek. Ennek érdekében írtunk ma alá együttműködési megállapodást. Bízunk benne, hogy az ezen a téren megnyilvánuló elkötelezettségünk minden szereplő számára motiváló, az összefogás és együttműködés igényét és lehetőségét fogja magával hozni. Ennek soron következő egyik feladata a PÉNZ7 pénzügyi kultúrafejlesztő eseménysorozata, idén 2022. március 7-11. között a magyar általános és középiskolákban, melyben a digitális pénzügyi megoldások is figyelmet és hangsúlyos szerepet kapnak – mondta el a Bankszövetség főtitkára.

Budapest, 2022. január 19.

A bankszektor meghatározó feladata a gazdaság hosszú távon kiszámítható és fenntartható finanszírozása, melynek működését piacgazdaságban maga a piac tudja leghatékonyabban biztosítani. A magyar bankszektor tevékeny szerepet vállalt a járvány elleni küzdelemben, ezen időszak alatt a pénzforgalmi szolgáltatások fennakadások nélkül működtek, míg az új hitelezés rekord szintet ért el. Ennek is köszönhetően “sikerült együtt” a V alakú gazdasági kilábalás. A magyar pénzügyi szektor a hitelintézetek járványügyi különadójának befizetésével és Európa leghosszabb moratóriumának nyújtásával is - mint senki más -  járult hozzá a járvány elleni védekezéshez.

A Magyar Bankszövetség meglepetéssel értesült a tegnap bejelentett kamatstopról.

A bankszektor az elmúlt években a jegybankkal együttműködve az érintett ügyfeleknek évente felkínálta az átváltást a fix kamatozású hitelekre, az új hiteleknél pedig kifejezetten erőltette a több évre fixált kamatozású hiteltermékek alkalmazását. Ennek a szükségességére többször fel is hívta a közvélemény és az ügyfelek figyelmét. A fentiek miatt a Bankszövetség nem tudja támogatni a kamatok ideiglenes fixálását a magyar bankszektor kárára azon ügyfeleknél, akik a többszöri felhívás ellenére is a kockázatosabb, változó kamatozású hitelek mellett döntöttek.

A fixesítés lehetősége változatlanul és folyamatosan rendelkezésre áll az ügyfelek számára, amely a kamatnövekedés elleni védelmet hosszabb távon is nyújtja, ugyanis a kamatstop, ideiglenesen, csak 2022. június 30-áig biztosítja az alacsonyabb kamatot!

Budapest, 2021. december 23.

                                                                                   Magyar Bankszövetség

2021. december 16-án a Magyar Bankszövetség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya az ORFK szervezésében közös sajtóeseményt tartott, hogy felhívja a figyelmet az aktuális csalási típusokra az online térben.

A sajtótájékoztató teljes videóanyaga itt érhető el:  http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/adathallaszat-hiszen-nekem-nincs-is-szamlam-ennel-a

Kiberbiztonsági aktualitások – figyelemfelhívás

A pandémiás időszakban a kártyás fizetések és a digitális tranzakciók száma jelentős mértékben növekedtek. Ugyanakkor a helyzet azt is megmutatta, hogy az elektronikus fizetési megoldások biztonságosak.

Az Európai Központi Bank statisztikája szerint Magyarország Európán belül ezüstérmes a legalacsonyabb bankkártyás csalásveszteségben.

Azonban körültekintéssel kell használjuk az elektronikus pénztárcánkat. Néhány egyszerű szabályt be kell tartani, ugyanis az óvatlan kártyabirtokosokra felfigyeltek a bűnözői csoportok is.

A kiberbűnözők valószínűleg idén is megpróbálják majd kihasználni az ünnepi időszakot és igyekeznek megkárosítani az óvatlan vásárlókat.

Gyakori átverési módszer a csak erre a célra létrehozott, hamis webshopokon történő vásárlásösztönzés, a vissza nem térő ajánlatok aktív hirdetése.

Sokszor próbálkoznak azzal a módszerrel is, hogy a csalók a megbízhatatlan honlapon a termékek árát előre kérik, végül sosem kapjuk meg az árut.

A közösségi médiában is gyakran találkozni a kihagyhatatlanul kedvezőnek tűnő akciókkal. Az ilyen visszaélési kísérleteket meg lehet előzni, ha megbízható, ismert oldalakon vásárolunk, hiszen itt a vásárlót védő mechanizmusok jól működnek, illetve ha nem dőlünk be az irreális, vissza nem térő ajánlatoknak – erre néhány példát hamarosan mutatni is fogunk.

Ha egy számunkra még új webáruházban vásárolnánk, érdemes előtte megnézni a netes kommenteket, ügyfélvisszajelzéseket az online kereskedővel kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban a megtévesztő telefonos csalások is megszaporodtak, most először ezekről beszélünk részletesebben.

AdatHALLászat, azaz telefonos visszaélések.

• Ilyen esetekben a csalók gyakran különféle bankok nevében telefonálnak, és azt állítják, hogy a számlatulajdonos bankkártyájával gyanús, online tranzakciót akartak végrehajtani, ezért az ügyfélnek azonnal intézkednie kell a kártya blokkolásáról.
• Legyen gyanús számunkra, ha olyan bank nevében hívnak, ahol nincs bankszámlánk! Az elkövetőknek ugyanis nincs információja arról, hogy hol van számlánk, jellemzően találomra hívják az embereket.
• Ne higgyük el, hogy az álügyintéző át tud kapcsolni másik bank telefonos ügyfélszolgálatára vagy a rendőrséghez!
• Ha kérnek rá, akkor SE TELEPÍTSÜNK ismeretlen forrásból származó programot. Különösen veszélyes az Anydesk, Teamviewer programok telepítése, ugyanis ezekkel az adatainkhoz teljes hozzáférést adnak távoli eléréssel egy átverés esetén a csalóknak.
• A bankok nem kérik sem e-mailen, sem sms-ben küldött link alapján, hogy töltsünk le egy programot. Az applikációik a hivatalos alkalmazás áruházakban érhetőek el. Ráadásul szerződni szükséges hozzájuk, nem két kattintással érhetőek el. A mobiltelefonon történő banki ügyintézéshez kizárólag a Bankunk mobilbanki applikációja szükséges, amiben a bank logója mindig szerepel. Belépni pedig, mindig biztonságos módon, erős ügyfélhitelesítéssel lehet.
• Ne dőljön be senki, ha arra kérik, hogy a számla védelme érdekében kérnek a számlához tartozó belépési adatokat, kódokat, PIN kódokat. A bankok sosem kérik, hogy a sípszó elhangzása utána diktálja be a bankkártyája adatait, azonosítóját, egyszer használatos SMS-ben kapott vagy online banki jelszavát és PIN-kódját. SOHA NE adja ki ezeket az információkat!

• Legyen különösen óvatos, ha telefonon sürgetik és stresszhelyzetet észlel - a csalók jellemzően így késztetik meggondolatlan cselekvésre. A valódi banki ügyintéző egy gyanús tranzakció észlelésekor a banki rendszerekben látja az érintett ügyfél alapadatait, nincs szüksége rá, hogy az ügyféltől ezekre rákérdezzen. A bankok esetleg a személyes azonosításhoz kérnek néhány személyes adatot (születési hely, dátum, anyja neve), de ezekkel nem lehet az internetbankunkba belépni.
• Azonnal gyanakodjunk, ha valaki banki ügyintézőként bemutatkozva a bankkártyánkon szereplő adatok bediktálását kéri. Ezekkel az adatokkal a bank rendelkezik, nem kéri semmilyen körülmények között ezek bemondását.
• Ugyancsak vegyük észre, amikor az állítólagos csalás elkerülése érdekében a hívó diktál egy számlaszámot, majd arra kér, hogy ide utaljuk az összeget, amíg a csalókat leleplezik. Sajnos, ezzel a módszerrel is sikerült néhány ügyféltől pénzt kicsalni, természetesen sosem kerül vissza az összeg az ügyfél számlájára.

Soha nem kéri a bank a számlánkon lévő pénz áthelyezését egy másik számlára biztonsági okokból. A pénz védelmére kritikus esetben a blokkolás módszere szolgálhat.

• NE hagyja jóvá mobilbanki alkalmazásában az ismeretlen kártyás vásárlásokat, amennyiben azt nem Ön hajtotta végre! Ismeretlen tranzakció észlelésekor azonnal hívja a banki ügyfélszolgálatot – még akkor is, ha ez csak kisösszegű – néhány dollár vagy euró összegű tranzakció.
• FONTOS! A csaló telefonhívások esetén többször akcentussal, nem teljesen pontos magyarsággal beszélő ál ügyintézők jelentkeznek. Legyen ez is gyanús!
• Ha nem tudjuk eldönteni, hogy valódi veszély fenyegeti-e bármilyen módon a pénzünket, és szeretnénk megbizonyosodni a hívó fél kilétéről, akkor szakítsuk meg a hívást, és hívjuk fel a bankunk ismert ügyfélszolgálatát. Esetleg kérdezzünk vissza az utolsó három kártyás tranzakcióról, hiszen ez csak a bank rendszereiben van meg, a csalók biztosan nem ismerik.

Mit tegyünk, ha adathallászatot tapasztalunk?  

• azonnal értesítsük bankunk telefonos ügyfélszolgálatát
• ha kiadtuk az adatainkat is, tegyünk hatósági feljelentést

ÚJ CSALÁSTÍPUS, a kecsegtető ajánlat – egy apró betűs csellel!

Az utóbbi időben nagymértékben elszaporodtak az olyan megtévesztő termékhirdetések, ahol a hirdetők elektronikai cikkeket kínálnak eladásra drasztikusan csökkentett, pár száz forintos áron. Ezekhez általában neves magyar elektronikai cikkeket forgalmazó cégek nevét és logóját használják fel, melyhez természetesen a cégek nem járultak hozzá.

Ezek a hirdetések megtévesztők, mivel a kártyás fizetés nem a termék megvásárlására irányul, hanem – ahogy a kisbetűs részben  is olvasható – ez egy regisztrációs tranzakció, amivel a kártyabirtokos egy nyereményjátékra regisztrál, melynek során megnyerhető a kínált termék.

 A szolgáltatásnak havi díja van, így a következő hónapban esedékes díjat automatikusan fogják terhelni a kártyabirtokos számláján.

 Szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy a regisztrációval elfogadják a vásárlás feltételeit, melynek kapcsán a regisztrációs és havi díjas tranzakciókra vonatkozóan utólagos bankkártya reklamációra nincs lehetőség.

Mit tegyünk, ha ilyet tapasztalunk?  

• olvassuk el az apróbetűs részt is nyereményjátékoknál
• azonnal értesítsük bankunk telefonos ügyfélszolgálatát
• tegyünk hatósági feljelentést

Példa a megtévesztő hirdetésekre

Hat szervezet írta ma alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek további fejlesztését vállalják a 2021/2022-es tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahetének keretében.

A PÉNZ7 sikeres megvalósítása érdekében hatoldalú együttműködési megállapodást kötöttek: az Emberi Erőforrások Minisztériuma projektgazdaként, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány a Pénz7 együttműködő szakmai partnereiként írták alá a dokumentumot.

Jövő tavasszal, március 7-11. között immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week kezdeményezésnek. Az előző tanévben hazánkban több mint 1100 iskola 171500 diákja vett részt a programban. A kimagasló részvétel elismeréseként a magyar program háromszor is bekerült a Global Money Week eseménysorozat legjobbjai közé.  Az OECD által kiadott 2021-es Global Money Week Éves jelentésben Magyarország kiemelt terjedelemben számolhatott be a PÉNZ7 sokrétű hazai eseményeiről, így az European Money Quiz magyar Európa-bajnokáról is.

Ebben a tanévben a PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a Pénzügyi tervezés és megtakarítások, vállalkozói témája pedig az „InnoVÁL(L) – Vállalkozz okosan!”, mely a „Kisvállalkozás indítása”; a „Közösségi média marketingje”; és a „Hatékony vezetés” című tananyagokból áll.

A tanári felkészülést ebben a tanévben is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik. A diákok az eseményhez kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jelentős tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A szervezők december 6-tól várják azoknak az önkénteseknek a regisztrációját a www.penz7.hu oldalon, akik vállalják, hogy a PÉNZ7 tanórai anyagát megismerve szívesen megosztják tudásukat a fiatalokkal.

A PÉNZ7 program a kormány által 2017-ben elfogadott, pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia eleme. A kormány 2019 végén fogadta el a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiáját is, amellyel összhangban a PÉNZ7 vállalkozói témája a diákok számára a vállalkozói kedv megteremtését, az üzleti ismeretek megalapozását teszi lehetővé.

A PÉNZ7 program digitális megoldásokkal is készül, hogy segítse a résztvevő pedagógusok és önkéntesek munkáját.

A program folyamatosan bővülő aktuális információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

Budapest, 2021. november 11.

A két ország pénzügyi szektorainak vezető képviselői két napos megbeszéléssorozaton vettek részt, ahol az erőteljesen fejlődő bilaterális gazdasági kapcsolatokon túl részletesen foglalkoztak együttműködésüknek a balkáni térség és az Európai Unió közös érdekű további közeledését elősegítő hatásaival is.

A bankvezetők mindenekelőtt áttekintették az aktuális pénzügyi kérdéseket, különös tekintettel a COVID-19 válság utáni gazdasági újraindítás pénzügyi kihívásaira. Beszámolót hallgattak meg a magyar családtámogatási megoldások eredményeiről, valamint összevetették a két ország bankszektorának a fenntarthatósági és a digitális kihívásokra adott válaszait.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban meghatározó vállalatok vezetőivel való találkozón az export/import kérdések mellett a kölcsönös tőkebefektetések és a gazdasági együttműködés pénzügyi finanszírozási lehetőségei voltak a tárgyalások fókuszában. A Szerb Nemzeti Bank alelnökeivel folytatott megbeszélésen pedig külön hangsúlyt kapott az európai uniós pénzügyi szervezetekkel való szerb pénzügyi kapcsolatok fejlesztése, továbbá a Magyar Bankszövetség ezügyben kifejtett támogató tevékenysége is.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a látogatás kapcsán kiemelte, hogy "Magyarország Szerbiára, mint barátra, a gazdasági fejlődésben fontos társra, valamint a balkáni térség kapujára tekint.” Hangsúlyozta, hogy "Ezzel a találkozóval nemcsak a magyar cégek szerbiai és balkáni térségbeli befektetéseit kívánjuk ösztönözni, hanem egyben az ottani cégek befektetéseit Magyarországon. Közös cél, hogy tovább növeljük az országaink közötti kereskedelmet és gazdasági együttműködést, amelyben a pénzügyi szektor kulcsfontosságú szerepet játszik." Végezetül visszahivatkozva Szijjártó Péter augusztusi szerbiai látogatására, a magyar gazdasági és külügyminiszter akkor elhangzott szavait idézte: "Nincs erős Európai Unió bővítés nélkül, és nincs bővítés Szerbia nélkül".

A Szerbiai Bankok Szövetségének képviselői hangsúlyozták az állam és a Szerb Nemzeti Bank által a Covid-19 járvány okozta válság kezdete óta nyújtott támogatás fontosságát, mivel az pozitív hatással volt a pénzügyi stabilitásra, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint mind a bankok, mind pedig ügyfeleik helyzetére. A bankszövetségek szerepe fontos e célok eléréséhez, ezért a Szerbiai Bankok Szövetsége elkötelezett amellett, hogy segítse tagbankjait a gazdaság, az ügyfelek és a lakosság kiszolgálása érdekében tett erőfeszítéseikben.

Mindkét delegáció fontosnak tartja a két bankszövetség közötti jövőbeli kezdeményezések aktív megvalósítását. 

„Az EXIM közel hat éve működtet külképviseletet Belgrádban és 135 millió eurós finanszírozási, biztosítási limitünk van a szerb cégek számára annak érdekében, hogy elősegítsük a két ország közti kereskedelmi forgalom építését. Emellett most indulunk a külföldi tőkebefektetések finanszírozására kialakított pénzügyi termékeinkkel is” – tette hozzá az egyeztetésekhez a magyar delegációhoz csatlakozó Jákli Gergely, a magyar exporthitel-ügynökség elnök-vezérigazgatója.

Budapest, 2021. október 14.

Szerbiai Bankok Szövetsége                                           Magyar Bankszövetség

https://bankszovetseg.hu/Public/hirek/Ügyféltájékoztató - jogvesztő határidő_.pdf

A Magyar Bankszövetség által életre hívott JÓTETT Bank – idén országossá bővült – programsorozat véradó eseményeihez 11 magyarországi szervező bank mellett kormányzati vezetők és további támogató bankok is csatlakoztak. A Banki Véradók Hete zárónapján többek közt a Budapest Bank székházában és békéscsabai Szolgáltató Központjában adtak vért a munkatársak és a meghívott vendégek. Az egész hetet felölelő program során több mint 2100 egység vér gyűlt össze. Az esemény célja a figyelemfelhívás arra, hogy a járványhelyzet ellenére is kiemelten fontos, hogy elegendő vérkészlet álljon rendelkezésre, hiszen nem csak balesetek vagy műtétek esetében, hanem számos betegség kezeléséhez is nélkülözhetetlenek a vérkészítmények.

A pénzintézetek évtizedek óta támogatnak fontos társadalmi kezdeményezéseket, így a véradásokat is.  A Magyar Bankszövetség a tavalyi évben hívta életre a JÓTETT Bank programsorozatot, amelynek részeként, a Banki Véradók Hetében a hazai pénzintézetek közösen adnak vért az Országos Vérellátó Szolgálat közreműködésével. A rendezvény az idei évben országossá bővült, hiszen az OVSZ véradó központjai mellett vidéki szervező helyszínként a Budapest Bank békéscsabai Szolgáltató Központja is csatlakozott a véradáshoz. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a véradás fontosságára, és példát mutasson az összefogásban más szektoroknak is.

A Banki Véradók Hete kezdeményezéshez a bankszektor mellett a Kormányzat részéről több vezető is csatlakozott. A hét folyamán a bankokhoz kihelyezett véradó-állomásokon a véradók között köszönhettük Ekler Gergelyt, a családokért felelős tárca nélküli miniszter stratégiai államtitkárát, a Pénzügyminisztérium részéről Rákossy Balázs államtitkárt és Balogh László helyettes államtitkárt. A Magyar Nemzeti Bankot Kandrács Csaba, az MNB felügyeleti alelnöke képviselte.

Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese beszédében kiemelte, hogy csak a véradók elhivatottságának köszönhetően lehet biztosítani a betegek számára a vérkészítményeket, hiszen az emberi vér a gyógyításban semmi mással nem pótolható. ” Ahhoz, hogy az országos vérkészlet egyensúlyban legyen, kiemelten fontos a véradások folyamatossága. A járvány ideje alatt szigorú feltételek mellett zajlanak a véradások, de a véradók elkötelezettségének köszönhetően a vérkészítmények eljutnak a betegekhez. A Bankszövetség kezdeményezésére, a JÓTETT Bank véradásain a bankszektor több mint 2100 vérkészítménnyel segítette az erre rászorulók gyógyulását. Köszönjük, hogy ilyen szép számban vettek részt a bankok munkatársai ebben a nemes kezdeményezésben!" – mondta dr. Nagy Sándor.

Dr. Lélfai Koppány, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója ugyancsak az önkéntesség és a véradás fontosságára hívta fel a figyelmet: „A Budapest Banknál a véradás régi hagyomány, amelyet évtizedek óta negyedévente szervezünk meg, és amelyre évről-évre rengeteg munkatársunk jelentkezik budapesti központunkban és békéscsabai Szolgáltató Központunkban egyaránt. A közösség iránti felelősség és segítő szándék mélyen be van ágyazva a vállalati kultúránkba, és nagyon erős kapcsolódási pontot jelent munkatársaink között. Számos programunk, kezdeményezésünk van, amellyel igyekszünk valóban tenni a szűkebb és tágabb környezetünkért, a minket körülvevő közösségért. Kollégáink, amikor csak tehetik, mindig örömmel élnek a lehetőséggel, hogy munkahelyükön, rendszeres időközönként, kellemes környezetben segíthetnek embertársaikon. Mindenkit arra bíztatok, hogy adjon vért, és segítsen az arra rászorulókon” – tette hozzá Dr. Lélfai Koppány.

Budapest, 2021. szeptember 24.

A véradóhelyek listája megtalálható a www.ovsz.hu és a www.voroskereszt.hu/veradas oldalon.

***

A JÓTETT Bank a Magyar Bankszövetség és a bankszektor közös CSR programja, amelynek keretében a szervezet tagjai együttműködnek különböző társadalmilag hasznos tevékenységek folytatásában. A bankok nem csak oktatási programjaikkal, adományaikkal, alapítványaikkal és szociális, kulturális vagy sport-szervezetek, események támogatásával, de felelős banki termékek biztosításával is rendszeresen megmutatják társadalmi elkötelezettségüket.

A JÓTETT Bank programmal a Bankszövetség az összefogás erejével szeretné felhívni a figyelmet a tagbankok társadalmi szerepvállalásának fontosságára. A program olyan segítő tevékenyégekre koncentrál, amelyekben a banki dolgozók mutathatják meg azt, hogy együtt, közösen mennyi érték előállítására képesek – legyen az a megcsappant vérkészletek feltöltése, vagy az egyre nélkülözhetetlenebb digitális ismeretek terjesztése.

Idén is közös véradással hívják fel a figyelmet a Banki Véradók Hetén a társadalmi felelősségvállalási programok fontosságára a magyarországi pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség és a hazai bankszektor egy éve indította el  JÓTETT Bank néven közös CSR programját. A cél, hogy az összefogás erejével mutassák meg, a bankárok nem csak a hitelezés vagy szolgáltatásaik fenntartásával, hanem tudásukkal, szakértelmükkel és jótettekkel is segítik a társadalom fejlődését.

A pandémiás válság nem csupán a gazdaság és a társadalom működését alakította át, de kihatott a bankok társadalmi felelősségvállalási programjaira is. Meglehet 2019-hez képest a banki önkéntesek és az önkéntes programok száma visszaesett; kevesebb társadalmi projekt és esemény valósulhatott meg banki támogatással, mégis a támogatások mértéke, tehát a társadalmi célú pénzbeli ráfordítások összege a szektor szintjén 2019-ről 2020-ra több mint 20 százalékkal emelkedett. Tehát noha kevesebb ember, kevesebb programon tudott személyesen jelen lenni, a segítő szándék ereje növekedett, a jótettek értékben gyarapodtak – hangsúlyozta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a második alkalommal megrendezett Banki Véradók Hetének nyitónapján.

A JÓTETT Bank a Bankszövetség és a bankszektor közös CSR programja, amelynek keretében a szervezet tagjai együttműködnek különböző társadalmilag hasznos tevékenységek folytatásában. A kezdeményezéshez a bankszektor mellett a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több vezetője is csatlakozik. A bankok nem csak oktatási programjaikkal, adományaikkal, alapítványaikkal és szociális, kulturális vagy sport-szervezetek, események támogatásával, de felelős banki termékek biztosításával is rendszeresen megmutatják társadalmi elkötelezettségüket.

A JÓTETT Bank programmal a Bankszövetség az összefogás erejével szeretné felhívni a figyelmet a tagbankok társadalmi szerepvállalásának fontosságára. A program olyan segítő tevékenyégekre koncentrál, amelyekben a banki dolgozók mutathatják meg azt, hogy együtt, közösen mennyi érték előállítására képesek – legyen az a vérkészletek feltöltése, vagy az egyre nélkülözhetetlenebb digitális ismeretek terjesztése.

A bankok jótékony, köztudatos tevékenysége nem merül ki anyagi támogatásokban. A tárgyi- és természetbeni adományozás szerepe egyre jelentősebb.

A Magyar Bankszövetség most először készített el egy szektor szintű összefoglalót, amely felmérte és összegezte a bankszektor teljes éves társadalmi felelősségvállalását. Nagy gondossággal összesítettük a programokat, kezdeményezéseket, de természetesen a segítő tevékenységek sokrétűsége és eltérő fajtái miatt az adatok egy része becslésen alapul. Emellett szinte lehetetlen feladat értékben, számokban megjeleníteni a programok hatásait, mert hiszem, hogy minden egyes jótett szárnyra kap, és a jócselekedetek újakat inspirálnak.

Engedjék meg, hogy most bemutassuk a bankszektor aktuális jótetteit, azaz a JÓTETT Bank mérlegadatait:

2020-ban a magyar bankszektor jótettekkel való hozzájárulása a társadalom mindennapjaihoz közel 10 milliárd forintot tett ki.

Az elmúlt év során

• Több mint 1.000 (konkrétan 1032) magyarországi szervezet kapott támogatást bankoktól.
• A jótettekben érintettek száma meghaladta a 2 millió főt.
• A szektor által nyújtott anyagi támogatás mértéke, ami tartalmazza az adományokat, szponzorációt és egyéb felajánlott díjakat, nyereményeket közel 10 milliárd forint volt.
• 100-nál több önkéntes programban, 7 100 önkéntes munkaórával vettek részt a bankok munkatársai, 3 300 fő önkéntes bevonásával.
• Több mint 800 nem üzleti célú projekt finanszírozásában vettünk részt.
• 140-nél több esemény, köztük kulturális és sportesemények megvalósulását támogatták a pénzintézetek.

A Banki Véradók Hetén az életmentésben segítenek a pénzintézetek. A cél, hogy a pénzintézetek vezetői és munkatársaik saját véradásukkal gyarapítsák a vérkészleteket, támogatva az ilyen segítségre szorulók folyamatos ellátását. A vérellátás biztosításához napi 1 600 - 1 800 véradóra van szükség, egy egység vérből akár 3-4 beteg ellátását is lehet biztosítani.

A hét folyamán bankokhoz kihelyezett véradó-állomásokon a véradók között köszönhetjük Rákossy Balázst, a Pénzügyminisztérium államtitkárát, valamint Kandrács Csabát, az MNB felügyeleti alelnökét is. A Bankszövetség elnökségének kezdeményezésére egy éve létrejött, karitatív program. A JÓTETT Bank részeként a Banki Véradók Hete, az ország vérkészleteinek feltöltésében segít, felmutatva a pénzintézeti összefogás erejét: „A gazdaság újraindításához a bankok többek közt a hitelezés fenntartásával járulnak hozzá. Amíg mi, akik a bankokban dolgozunk, véradással segítjük az arra rászorulókat.” – mondta Jelasity Radován.

A hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítása és a hitelkártya-, folyószámlahitel kamat elszámolása kapcsán a Magyar Bankszövetség Elnöksége az alábbi közlemény közzétételéről döntött.

A magyar bankszektor a moratórium ismételt meghosszabbítását a rászorultsági elv bevezetése alapján támogatja, elfogadva azt, hogy ez a bankok számára további jelentős pénzügyi teherrel jár. A társadalmi szinten is jól érzékelhető, gyors gazdasági helyreállás érdekében abban egyetértünk, hogy a moratórium meghosszabbítása ne a teljes ügyfélkörre vonatkozzon. A Bankszövetség ajánlása továbbra is az, hogy aki teheti, folytassa, illetve kezdje el a hitelei törlesztését. A moratórium igénybevétele fizetési haladékot jelent, a hiteltartozásokat a moratórium után meg kell fizetni. A hitelek törlesztésének minél későbbi megkezdése növeli a terheket és meghosszabbítja a visszafizetés idejét.

A magyar bankszektor az elmúlt időszak rekordszintű hitelezési aktivitásával sokat tett a magyar gazdaság „V” alakú kilábalása érdekében, miközben a gazdaság többi szereplőjéhez képest közvetlen pénzügyi támogatást nem kapott. A krízis elejétől kezdve azt vallottuk, hogy elsősorban a rászorult ügyfeleinket kell támogatni. Épp ezért a magyar bankszektor az adósaiért a régió többi országához képest már eddig is sokkal hosszabb időre, sokkal nagyobb mértékben állt ki. Ezen túl, 2020 közepén a gazdaság védelmére elfogadtuk, hogy 55 milliárd forint extra adót is befizettünk a költségvetésbe.

A Magyar Bankszövetség az eddigi teherviselését figyelembe véve tudomásul veszi a kormányzat szeptember 15-i döntését, aminek alapján 2020. március 18. napjától a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást, azonban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy éppen e termékek jellemzői miatt a moratórium kezdetétől többször felhívtuk a kormányzat figyelmét a hitelkártya és a folyószámlahitel moratóriumból való kihagyására. Méltánytalan ezen hitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő. A kamatok számítása szerződésszerűen történt, a bankok a moratórium ideje alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bankszektor az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatta a moratóriumba került tartozásuk kamatozásáról, így felelős döntést tudtak hozni arról, hogy a moratóriumban kívánnak-e maradni. A döntés negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal és felelősségteljesen törlesztik hiteleiket.

A Magyar Bankszövetség továbbra is elengedhetetlennek tartja az eredményes együttműködést a kormányzat és a bankszektor között a gazdaság sikeres újraindítása érdekében.

Budapest, 2021. szeptember 16.                                          Magyar Bankszövetség Elnöksége

A Magyar Bankszövetség egyetértéssel támogatja az MNB által július 2-án vezetői körlevélben megfogalmazott ajánlásokat a fizetési moratórium igénybevétele során felhalmozódott tartozás rendezésével kapcsolatos banki díjak elengedését illetően.

Ennek megfelelően az MBSZ javasolja tagbankjainak, hogy általánosan is vezessék be az egyedi esetekben már alkalmazott eljárást, miszerint a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozás megfizetésekor tekintsenek el az előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjak felszámításától.

Emellett tegyék ugyancsak széleskörben lehetővé, hogy ha a fogyasztó a meghosszabbított futamidő csökkentése érdekében magasabb összegű törlesztőrészlet megfizetését vállalja, valamint az új törlesztőrészlet az adóságfék szabályoknak megfelel, akkor a szerződésmódosításhoz kapcsolódó banki díjat is engedje el a hitelintézet.

Kétségtelen, hogy a moratórium meghatározó célja és hozzá kapcsolódóan a bankszektor alapvető társadalmi feladata az volt, hogy célzott, gyors segítséget nyújtson a járványhelyzetben kialakult fizetési nehézségek enyhítésére a lakossági és a vállalati ügyfélkörnek. Egyetértünk azokkal az intézkedésekkel, amelyek a nehezebb időszakban elősegítik a hitelezett ügyfelek fizetőképességének megőrzését, valamint a javuló gazdasági helyzetben támogatják a visszatérést a fizetési kötelezettségek teljesítésére.

A bankszektor adminisztratív és anyagi terhet is vállalt a moratórium biztosításával, mintegy 3 millió családnak és vállalkozásnak segítséget nyújtva ezzel. Az aktuális bankszámla-forgalmi adatok alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, ugyanakkor 81 százalékuk a jövedelem alapján jelenleg is tudná fizetni a hitelfelvételkor vállalt törlesztőrészleteket.

A gazdasági helyzet stabilizálódása megmutatkozik a moratóriumot igénybe vevők körének érdemi csökkenésén is. Jelenleg 30 ezer vállalati és 1 millió lakossági ügyfél él még a banki fizetési moratóriummal. A Bankszövetség fenntartja álláspontját, hogy a továbbiakban a célzott segítségnyújtás indokolt, amellyel a ma még rászorulóknak akadályoktól mentes lehet a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való visszatérése.

Felhívjuk a figyelmet, az MNB tájékoztatását is megerősítve, hogy aki a moratóriumban marad, annak a tartozása kamatozik. Ezért mindenkit arra bíztatunk, ha teheti, térjen vissza a korábbi szerződésében vállalt törlesztőrészletek fizetésére.

Budapest, 2021. július 6.                            A Magyar Bankszövetség Elnöksége

A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését. Varga Mihály pénzügyminiszter úr a magyar gazdaság helyzetét értékelte, Matolcsy György MNB elnök úr pedig Magyarország pandémia utáni jövőképét mutatta be előadásában, valamint mindketten videóüzenetben köszöntötték a Testületi Ülés résztvevőit.

A Magyar Bankszövetség tagjai az alábbi, aktuális gazdasági helyzetértékelés közzétételéről határoztak:

A Covid-19 vírus okozta veszélyhelyzet 2020-ról áthúzódott 2021 első felére. A járványhelyzet hullámai és a koronavírus terjedése az Európai Unión belül is eltérően jelentkeztek. A kormányok különböző védekezési megoldásokat alkalmaztak. Hazánkban a harmadik hullám okozta a legnagyobb egészségügyi kihívást. A gazdaság minél gyorsabb újraindításának a lehetőségét a hatékony oltási program segíti elő.

A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy a 2020-as magyar gazdasági visszaesés illeszkedik az európai trendekbe; miközben a munkanélküliséget sikerült viszonylag kordában tartani, a reálbérek emelkedése pedig töretlen maradt a munkáját teljes munkaidőben megőrző többség számára. Elmondhatjuk, hogy 2021-ben a gazdaság újrarendeződése jól érzékelhetően megkezdődött. Ezt a magyar bankszektor hitelezési aktivitása a kormány és az MNB intézkedéseivel összehangoltan nagy mértékben segítette. Jelentős tényező volt az is, hogy a vírushelyzet okozta lakossági és vállalati nehézségek áthidalását a Magyarországon alkalmazott hiteltörlesztési moratórium Európában az ügyfelek számára legkedvezőbben segítette. A magyar bankszektor bizonyította, hogy jelentős munkatöbbletet és ugyancsak jelentős plusz költségráfordítást is vállalva, a legnagyobb kihívások mellett is lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére áll. A pandémiával sújtott 2020-ban a vállalati hitelállomány folyósítás 6%-kal növekedett az előző évhez képest, ezzel párhuzamosan a kormányzati családtámogatási programokat a bankszektor kifejlesztette és bevezette, miközben előrejelzések szerint a hiteltörlesztési moratóriumok összesített, várható költsége meghaladja a 400 milliárd forintot.

A moratórium meghatározó célja és benne a bankszektor alapvető feladata az, hogy célzott és hatékony segítséget nyújtson kifejezetten a rászorulóknak. Ezen a célon túlmutató programot a Bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akik megfelelő jövedelemmel és/vagy elegendő tartalékkal rendelkeznek vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez. A gazdaság gyors újraindítását, a bankszektor hitelezési aktivitásának fenntartását a szakmai és a társadalmi szempontok együttes figyelembe vétele garantálja.

A rendkívüli nehézségek azonban pozitív hatást is eredményeztek: a digitális átállást a bankok felgyorsították, néhány hónap alatt egy évtizedet léptünk előre. Ez a gazdaság minden területére hatást gyakorol. Előre tekintve láthatjuk, hogy növekedni fog az elektronikus pénzforgalom, ami a gazdaság fehéredését és így az adóbevétel növekedését, valamint a készpénz használathoz kapcsolódó költségek csökkenését hozza magával. A papíralapú ügyintézés és a vele járó adminisztráció csökkenőben van. Új munkaerő-alkalmazási formák jelennek meg, melyek rugalmasabb, adott esetben az egyének élethelyzetéhez jobban illeszkedő munkavégzési megoldásokat hoznak. Új típusú munkahelyek jelennek meg, a hozzájuk való gyors alkalmazkodás pedig versenyelőnyt jelent. Nagy figyelmet kell viszont fordítanunk arra is, hogy a felgyorsult digitális átállás miatt az elektronikus bankolás terén a csalási kísérletek száma megnövekedett, új kibercsalási típusok jelennek meg. Ellenük csak széleskörű összefogással, az informatikai és a pénzügyi területek szakmai együttműködésével, valamint az ügyfelek pénzügyi ismereteinek elmélyítésével és tudatos magatartásával tudunk eredményesen védekezni.

A nemzetközi térre kitekintve azt látjuk, hogy a globális viszonyrendszerek átalakulóban vannak, és e folyamatban az érdekkülönbségek felszínre kerülnek, gyakran kiéleződnek. A magyar külgazdasági aktivitás ebben az összetett és változékony időszakban az új lehetőségekre nyitottan lép előre, és határozza meg céljait a beruházások, a gazdasági együttműködések területén, valamint az export-import piacokon is. A folyamatok sikerét érdemben segíti a magyar bankszektor eszköztára. A globális, benne kiemelten az Európai Uniós integráció és együttműködések fejlődése a pénzügyi piacok stabilitását, megerősödését is segíti, és a fenntartható gazdasági növekedés egyik fontos összetevője.

A Testületi Ülésen az elmúlt év eredményei alapján elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár díjazottak:

• Baginyi Katalin (Unicredit Bank) a vállalatfinanszírozás és a hitelintézeti termékfejlesztés területén végzett meghatározó munkájáért,
• Gáspár Tibor (Raiffeisen Bank) az adózás és számvitel területén végzett áldozatos tevékenysége elismeréseként,
• Lakos Erika (K&H Bank) a banki szabályozási feladatok területén végzett kiemelkedő munkájáért,
• Landgráf Erik (Takarék Jelzálogbank) a bankszektor jogi szabályozása területén végzett korszakos szolgálatáért,
• Polgár József (KDB Bank) az értéktári és a pénzkezelési területen végzett több évtizedes kiemelkedő munkájáért.

Pénzügyi kultúra nagykövete díjazottak:

• Strasszer Zsófia (Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnázium, Budapest) középiskolai diák, a 2021. évi Európai Pénzügyi Kvíz (EBF European Money Week szervezés) nyertese,
• Hegyi Viktória (Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnázium, Budapest) a 2021. évi Európai Pénzügyi Kvíz Európa-bajnokának felkészítő tanára.

A Magyar Bankszövetség Felügyelő Bizottságának korábbi elnöke, David Moucheron (K&H Bank) az anyabanknál folytatja pályafutását, ezért erről a megbízatásáról lemondott. A Testületi Ülés a 2023. évi teljes tisztújításig Tóth Balázs (Unicredit Bank) választotta meg Felügyelő Bizottsági Elnöknek.

A Testületi Ülésen résztvevő bankvezetők külön köszönetüket fejezték ki a pénzügyi szektorban dolgozó kollégáknak az elmúlt év áldozatos munkájáért. A pandémiás helyzet kezelése kapcsán minden mérvadó vélemény nagy megbecsüléssel szólt a bankszektor és munkatársainak helytállásáról. Köszönjük munkánk elismerő visszaigazolását, elkötelezetten dolgozunk, hogy a bizalomra a jövőben is hiánytalanul rászolgáljunk.

Budapest, 2021. május 26.                            Magyar Bankszövetség

Hegedűs Oszkár (1936-2021)

A Magyar Bankszövetség búcsúzik és tisztelettel emlékezik Hegedűs Oszkárra, aki életének 85. évében 2021. május 23-án elhunyt. Gazdag életútjának és szakmai pályájának jelentős része kapcsolódott a pénzügyi és bankszektorhoz. 1975-től 1982-ig a Magyar Nemzeti Bank kohó- és gépipari hitelfőosztályán dolgozik. 1982 és 1986 között az MNB Budapesti Intézet főosztályvezetője. 1982-től 1986-ig az MNB Pest megyei igazgatója. 1987-től 1991-ig a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. 1991-től 1995-ig az MKB Bank egyik igazgatója.

A banki közösség számára Hegedűs Oszkár munkássága azért emlékezetes és banktörténeti jelentőségű, mert a bankreform következetes támogatója volt, előkészítésében aktívan részt vett és a kétszintű bankrendszer létrejöttekor a gyakorlatban bizonyította annak működőképességét. Hegedűs Oszkár volt ez egyik legsikeresebb új bank, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója.

A magyar banki közösség Hegedűs Oszkár emlékét megőrzi.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A jelenlegi járványügyi ismeretek szerint a koronavírus fertőzés terjedését az érintkezések korlátozásán és a higiénés elővigyázatosságon túl, már középtávon is leghatékonyabban a védőoltással lehet visszafogni. A védőoltások széleskörű felvétele az élet és egészség megőrzése mellett a gazdaság gyors újraindításához is nélkülözhetetlen.

A Magyar Bankszövetség Elnöksége ajánlással fordul tagjai, a bankszektor intézményei felé, hogy a teljes átoltottság elérését hatékonyan elősegítse. Javasoljuk, hogy a vakcinát kérő és megkapó munkavállalóik számára  intézményeik vezetői 1 fizetett szabadnapot biztosítsanak, akár az oltás napján vagy azt követően, ezzel is támogatva az oltás felvételének lehetőségét.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is kiemelten támogatja a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítését, célzott eszközökkel történő kezelését. Már a lakosság közel felének beoltottsága lehetővé tette a szigorú intézkedések fokozatos visszavonását, az üzletek és teraszok nyitását, illetve a szolgáltatások ismételt igénybevételének lehetőségét, nyilvánvaló, hogy a koronavírus elleni további küzdelmünk egyik hatékony fegyvere az oltás. Az oltási program előrehaladtával úgy tűnik, hogy egyre közeledik annak lehetősége, hogy életünk visszatérhessen a korábbi kerékvágásába, és újra olyan szabadságban élhessünk, mint a vírus megjelenése előtt. Annak érdekében, hogy ez minél hamarabb bekövetkezhessen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arra kéri a vállalkozásokat, hogy minél többen regisztráljanak a https://vakcinainfo.gov.hu oldalon az oltásra. Több ezer oltópont működik az országban, folyamatosan biztosítják a regisztrációt, továbbá lehetőség van az internetes időpontfoglalásra is a következő linken: https://www.eeszt.gov.hu/hu/covid-oltas-idopontfoglalas

Tekintettel az átoltottságnak a teljes társadalmat érintő fontosságára, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ezen javaslatok megfontolására biztatja  partnereit és valamennyi vállalkozást, intézményt.

 Bízunk benne, hogy az ajánláson keresztül a magyar gazdaság mihamarabbi újraindítását is elő tudjuk segíteni.

A Magyar Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Budapest, 2021. május 13. 

Egész Európát lepipálta pénzügyi tudásával a magyar diák

Sajtóközlemény

Mi történik, ha a hitelből vett telefonom összetörik - tovább kell fizetnem a törlesztőrészletemet? Ilyen és hasonló, fogós pénzügyi kérdésekre adott hibátlan válaszokat magyar versenyzőként Strasszer Zsófia, a budapesti  Keleti Károly Szakgimnázium tanulója, és nyerte meg az Európai Pénzügyi Kvíz döntőjét.

28 résztvevő európai ország 50 ezer diákjából került ki az az 55 nemzeti győztes, akik a European Money Week rendezvénysorozat részeként szervezett Európai Pénzügyi Kvíz döntőben mérték össze tudásukat. A korábban Brüsszelben megrendezett, a pandémia miatt viszont második éve online formában, angol nyelven megvalósuló páneurópai versenyen a magyar Strasszer Zsófia, a budapesti  Keleti Károly Szakgimnázium tanulója hibátlan teljesítménnyel verte a mezőnyt.

Az Európai Bankföderáció által életre hívott  European Money Week rendezvénysorozat célja, hogy már fiatal kortól segítse a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja a figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra.

Magyarország 2014 óta résztvevője az European Money Week eseményeknek, a széleskörűen ismertté vált PÉNZ7 programmal, ami az európai országok között immár hagyományosan az egyik legtöbb fiatalt elérő esemény. A hét éves múltra visszatekintő PÉNZ7 rendezvénysorozaton idén 171 ezer, hét év alatt pedig több mint 1,1 millió általános- és középiskolás foglalkozott szervezett keretekben a pénzügyi alapismeretekkel.

Az Európai Pénzügyi Kvíz magyar döntője a PÉNZ7 részeként került megrendezésre 78 hazai diák online vetélkedésével. A 15-16 éves fiatalok között megvalósult verseny magyar és angol nyelvű kérdésekkel mérte fel a pénzügyi jártasságot, tudatosságot. A hazai döntő két legjobb eredményű diákja képviselte hazánkat a nemzetközi megmérettetésben:

• Strasszer Zsófia a Budapesti Gazdasági SZC Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnáziumából, felkészítő tanára Hegyi Viktória, és
• Borbély Attila Norbert a Soproni SZC Hunyadi János Technikumából (Csorna), felkészítő tanára Horváthné Kocsis Katalin.

Most is megmutatkozott, hogy a tudás kamatozik! – mondta gratulációjában a 15 éves győztesnek Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Mindez persze nem sikerülhetett volna Zsófi szorgalma, magabiztos nyelvtudása és felkészítő tanára, Hegyi Viktória, munkája nélkül. A verseny hazai főszervezőjeként a Magyar Bankszövetség köszöni a PÉNZ7 keretprogram szervezésében részt vállaló intézmények elkötelezett munkáját, valamint a több mint 2000 résztvevő pedagógus és 700 pénzügyi, vállalkozói önkéntes szerepvállalását. A fiatalok és a szakértők közösen a pénzügyi tudatosságra fordított energiája hozta meg első komoly nemzetközi eredményt az European Money Quiz versenyen való sikerrel.

A győztes és iskolája az Európai Bankföderáció által felajánlott 3000 eurós fődíjában részesül.

Háttér:

A Magyarországon 2014 óta megrendezett PÉNZ7 missziója, hogy felhívja a figyelmet a pénzügyi tudatosságra, a pénzügyi kultúra fejlesztésének fontosságára, a vállalkozói kedv megteremtésének, az üzleti ismeretek megalapozásának lehetőségére az iskolákban. A PÉNZ7-et – az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai támogatásával – 2015-ben a Magyar Bankszövetség a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködésben indította el. A programhoz szervezőpartnerként csatlakozott a Pénzügyminisztérium mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány is. 2017-től az EMMI a témahetet a tanév hivatalos rendjébe is beillesztette.

Az Európai Pénzügyi Kvíz nagy döntőjére 2021. április 20-án került sor, amelyet Norvégiából közvetített Sigurd Rindstad, a Kahoot fejlesztési igazgatója. A versenyt élőben követhette bárki, és visszanézhető a YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=YSZQ7OqGXt4

Wim Mijs az Európai Bankföderáció vezérigazgatója, köszöntőjében felhívta a fiatalok figyelmét arra, ha növelik pénzügyi tudásukat, nagy valószínűséggel megtakarításaikat is gyarapítani fogják, amiből  akár hobbijaikra is költhetnek - saját példáján bemutatta a gitárgyűjteményét, ami a dolgozószobáját ékesíti.

A Kahooton a diákok 15 angol kvízkérdésre válaszoltak, amelyek főként pénzügyi, például befektetésekkel kapcsolatos kérdések voltak, de kitértek az üzleti terv fontosságára, a vállalkozói ismeretekre is.

Kezdetben az élmezőnyben láthattuk Borbély Attila Norbertet, akit végül Strasszer Zsófia váltott a dobogón. Az eredményhirdetés alkalmával kiderült, hogy Zsófi lett EURÓPA LEGJOBB PÉNZÜGYI KVÍZJÁTÉKOSA 2021-ben, az egyetlen 100%-os helyes válaszadóként a mezőnyben.  

Sajtóközlemény

Több országban is aktívan terjed egy új adathalász támadási típus, amely a napokban elérte hazánkat is. A legújabb csalási kísérlet során egy csomag várható kézbesítéséről szóló SMS segítségével próbálnak visszaéléseket indítani. Az üzenetben található link egy olyan applikáció letöltéséhez vezet, amellyel az adathalászok elérhetik személyes adatainkat.

A Magyar Bankszövetség megerősítve az Országos Rendőr-főkapitányság március 23-án kiadott közleményét (http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/vigyazat-sms-ben-erkezhet-a-kartekony-kod) fokozott óvatosságot kér, és felhívja a figyelmet az SMS üzeneten keresztüli adatszerzési hullámra.

Az elkövetés jelenleg ismert módja szerint a csalók – a már megfertőzött telefonokat is felhasználva - SMS-t küldenek, jellemzően magyar mobiltelefonszámokról, amelyben a címzettet egy csomagküldemény rövid időn belüli érkezésére emlékeztetik. A privát vagy céges telefonokra egyaránt érkező üzenetbe beágyazott linkre kattintva a címzett az állítólagos csomag érkezését tudná nyomon követni az applikáció segítségével. Azonban a telepítést követően kártékony, ún. trójai típusú alkalmazás aktivizálódik, amelynek segítségével a csalók hozzáférhetnek a telefonon tárolt bizalmas adatokhoz – így akár pénzügyi, banki információkhoz is.

Az adathalászat megelőzéséhez, megakadályozásához javasolt, hogy

• ha küldeményt vár, akkor a kereskedő által korábban megküldött értesítéseken keresztül kövesse nyomon a megrendelt termék szállítási státuszát, ne kattintson SMS üzenetben érkező hivatkozásra.

Emellett a csomagkézbesítő szolgáltatók általában konkrétan megjelölik a kiszállítás várható időpontját az erről szóló tájékoztató SMS-ben, nem jellemző, hogy a vásárlónak külön felületen kelljen ellenőriznie a kiszállítási időpontot.

• ha nem rendelt csomagot, törölje az üzenetet.

Ugyancsak fontos, hogy bármilyen alkalmazást csak biztonságos forrásból, hivatalos alkalmazásáruházból (Google Play, AppStore) töltsön le a mobiltelefonjára! Valamint célszerű lehet biztonsági szoftver használata is a telefonon, amely automatikusan blokkolja a személyes, bizalmas tartalmak kártékony elérését.

Figyelmeztesse a veszélyre közeli ismerőseit is!

2021. március 25.                                               Magyar Bankszövetség

Indul a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét

SAJTÓKÖZLEMÉNY 

A pénzügyi tudatosság különösen fontossá vált járványhelyzetben, a családok is olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek megoldásában a hosszabb távú pénzügyi tervezés is segítséget adhat – hangsúlyozta Varga Mihály a hetedik PÉNZ7 online keretek között tartott megnyitóján. A pénzügyminiszter az idei témákat ismertetve elmondta: a „Tudatos pénzkezelés a családban – Családi költségvetés”, illetve az „InnoVál(l) – Vállalkozz okosan!” a fiatalok gyakorlati ismereteit helyezi középpontba. A kimagasló részvételi számok elismeréseként a magyar program a Global Money Week eseménysorozat legjobbjai között szerepelt az elmúlt években.

A PÉNZ7 program – a járványhelyzet miatt – digitális környezetben alkalmazható megoldásokkal segíti a tanórák megtartását. Online tanórát, illetve rögzített előadást tart többek között Varga Mihály, Kandrács Csaba jegybanki alelnök és számos kormányzati, illetve banki vezető. Idén is nagy az érdeklődés a PÉNZ7 iránt: több mint 1000 iskola mintegy 170 ezer diákja mintegy 12.000 speciális tanóra keretében, 700 önkéntes önkéntes közreműködésével kapcsolódik be a programsorozatba. Hazánk 2015-ben alapítóként csatlakozott az European Money Week Európa mintegy 30 országában egy időben zajló kezdeményezéshez. A magyar PÉNZ7 iskolai eseményei idén március 1–5. között zajlanak.

A PÉNZ7 együttműködő szakmai partnerei – az Emberi Erőforrások Minisztériuma projektvezetésével az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány – küldetésüknek tekintik a jövő nemzedék pénzügyi-gazdasági nevelését, vállalkozói hajlandóságának formálását, a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetek tudatos kezelését. Az osztályfőnöki, életvitel-, matematika- vagy történelemórán élményalapú tananyagok segítségével a pedagógusok interaktív módszerekkel ismertetik meg a diákokat a pénzügyi és gazdálkodási alapfogalmakkal. A pandémiás időszak miatt a program minél egyszerűbb, gördülékeny megvalósítását a szervezők úgy támogatják, hogy a PÉNZ7 tanórák a március 1-5. közötti héten– a rendelkezésre álló digitális anyagokkal, komplett mintaórákkal-, akár online formában, akár később a tanév során bármikor megtarthatók.

A PÉNZ7 alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg. A felkészülést megkönnyíti, hogy a korábbi tanévek minden pénzügyi tananyaga – mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok – elérhetőek a www.penz7.hu honlapon. A pénzügyi döntéseket megkönnyítő, négy korosztály számára készült modern anyagokat idén is a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország szakemberei fejlesztették. A PÉNZ7-et izgalmas kísérőprogramok, pályázatok és tanulmányi versenyek színesítik.

A szervezők kiemelt célja, hogy már fiatalkorban megalapozzák a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, vállalkozói kedvet. A PÉNZ7-program a kormány lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó stratégia részeként annak megvalósulását is támogatja. Ugyancsak fontos törekvés az új kkv-stratégia végrehajtása, ezáltal a vállalkozói életforma népszerűsítése, a vállalkozói szellemű oktatás fejlesztése.

A témahét részletes programja a www.penz7.hu oldalon található.

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Pénzügyminisztérium,

Innovációs és Technológiai Minisztérium, Magyar Bankszövetség,

Pénziránytű Alapítvány, Junior Achievement Magyarország Alapítvány

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2020. december 1.

Országos IT és okos-eszköz adományozási programot indított a JÓTETT Bank a hátrányos helyzetű iskolák, pedagógusok, diákok számára. A Digitális Gyorsítósáv programban több mint kétezer, új vagy a bankokban már nem használt, de jól működő eszköz kerül gyermekekhez és iskolákba karitatív szervezeteken keresztül. A pandémia jelentősen felgyorsította a digitális átállást. Banki szakértők szerint a COVID-helyzet több évnyi ugrást hozott a digitális pénzügyi szolgáltatások alkalmazásának elterjedésében.

A koronavírus járvány addig nem tapasztalt kihívások elé állított mindannyiunkat. Markáns változások történtek a pénzügyek terén is. „A kártyatársaságok adatai szerint világviszonylatban 40 százalékos növekedést tapasztaltak az érintésmentes fizetések esetében már az első negyedévben. A járvány miatt Magyarországon is jelentősen emelkedett a digitális banki szolgáltatások igénybevétele. Olyan ügyfelek kezdtek online bankolni, akik korábban idegenkedtek ettől a szolgáltatástól. A bankszektor heti 12-15%-os növekedést tapasztalt a veszélyhelyzet időszakában az online, mobil csatornákra történő új bejelentkezések számában” – nyilatkozta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Ráadásul tartósnak mutatkozik az áttérés a digitális csatornákra: az adatok szerint azon ügyfelek, akik egyszer kipróbálták valamelyik digitális csatornát, 75 százalékban továbbra is aktív használók maradnak.

A kihívásokkal teli helyzetekben a rászorulók, a lemaradók még több segítséget, odafigyelést érdemelnek. Azok például, akik most kimaradnak a digitális átállásból, önhibájukon kívül, eszközök híján nem képesek elérni az internetet, később óriási hátránnyal szembesülhetnek.

A Magyar Bankszövetség novemberben meghirdetett JÓTETT Bank kezdeményezése keretében most Digitális Gyorsítósáv programot indít. A Banki Véradók Hetét követően karitatív szervezetek és szakmai támogató partnerek összefogásával indul el az országos IT-eszköz adományozási program digitálisan hátrányos helyzetű iskolák, pedagógusok és diákok számára. A csatlakozó hitelintézetek a már nem használt, de jól működő eszközök összegyűjtésén és átadásán kívül új berendezések vásárlásával is segítik a rászorulókat.

„A szektorszintű összefogással több mint kétezer IT berendezés és okoseszköz kerül december első hetétől január első hetéig folyamatosan a családokhoz, valamint az iskolákba. Minden gyermek, aki hozzájut egy extra eszközhöz egy újabb kitörési ponttal gazdagodik, egy új lehetőséget kap, ablakot, hogy ő is kinézzen és kikerüljön a digitális világba” – mondta Jelasity Radován. A Magyar Bankszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az adományozás fő célja, hogy a hátrányos helyzetű családokban egyszerűbbé váljon a digitális oktatáshoz történő csatlakozás, a digitális tudástár elérése, így a gyerekek lépést tudjanak tartani a változó világgal. A fiatalok fejlődése a társadalom jövőjének egyik kulcsa - tette hozzá.

Az összegyűlt adományok több civil szervezeten keresztül jutnak el az iskolák tanulóihoz és a családokhoz. A példaértékű összefogásban a bankszektor munkáját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Humanitás Szociális Alapítvány segíti. A fertőtlenítés után kiszállított eszközökön alap operációsrendszer mellett a Microsoft iskolaprogramjában rendelkezésre álló O365 keretrendszer is elérhető.

A Magyar Bankszövetség fontos küldetésnek tartja, hogy a rendelkezésre bocsátott eszközök mellett a felhasználók digitális „otthonossága”, kompetenciája is fejlődhessen. Ezért a csomag része egy fiataloknak készült, játékos, informatív digitális biztonság tananyag is. A „Legyen hozzá szimatod!” című ismeretanyag az online térben felbukkanó veszélyekre, kockázatokra hívja fel a figyelmet, és ad tanácsokat azok megelőzésére (Pl.: adathalász levelek felismerése, biztonságos jelszóhasználat). Az ismeretanyagot a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét keretében a FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ fejlesztette ki, a kedvezményezett iskolák digitális füzet formájában is megkapják.

A DIGITÁLIS GYORSÍTÓSÁV programról készült riportfilm IDE kattintva érhető el.

Az összesen több mint 23 szervezet összefogásában megvalósuló program résztvevői:

Főszervező: Magyar Bankszövetség; az adományozásban közreműködő szervezetek: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Református Szeretetszolgálat, Humanitás Szociális Alapítvány

Adományozók: Erste Bank, OTP Bank, Takarékbank, BNP Paribas, CIB Bank, Citibank, Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Gránit Bank, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen Bank, Sberbank, UniCredit Bank

Szakmai partnerek: FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ, KNK PR & Media, Microsoft, PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét, reuseIT, United Way Magyarország

A JÓTETT Bank a Bankszövetség és a bankszektor közös CSR programja. A koronavírus-járvány okozta helyzet új kihívások elé állította a társadalmat. Még fontosabbá vált a jószolgálati tevékenység. A bankszektor most is szeretne túlmutatni alaptevékenységén - a gazdaság pénzáramlásának fenntartásán és élénkítésén. A Magyar Bankszövetség elnöksége, ezért indította el szektorszintű összefogásban a JÓTETT Bank Programot.

A Banki Véradók Hete célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy kiemelten fontos a rendszeres véradás - a járványhelyzet idején különösen. Az első Banki Véradók Hete eseménysorozathoz 2020 októberében 17 pénzintézet több mint 600 munkatársa csatlakozott, több mint 2000 vérkészítményt biztosítva a rászorulóknak.

A Digitális Gyorsítósáv program a JÓTETT Bank oktatásügyet érintő adományozási programja, az iskolák, illetve rászoruló diákjaik digitális felzárkóztatását tűzte ki célul. Már az első alaklommal 2.008 db IT eszköz kerül adományozásra:

• 1072 db felújított konfiguráció
• 63 db új és felújított laptop
• 324   db használt LCD és LED monitor
• 83 db új okostelefon
• 466 db IT kiegészítő eszköz, köztük nyomtatók, vetítővásznak

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Hat szervezet írt alá rendhagyó módon együttműködési megállapodást a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek további fejlesztését vállalva a 2020/2021-es tanév PÉNZ7 témahetének keretében.

Jövő tavasszal, 2021. március 1-5. között hetedik alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week kezdeményezésnek. Hazánkban az előző tanévben több mint 1200 iskola 217 ezer diákja vett részt kereken 12 ezer órán 900 önkéntes közreműködésével. A kimagasló részvétel elismeréseként a magyar program háromszor került be a Global Money Week eseménysorozat legjobbjai közé.

A PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a „Tudatos pénzkezelés a családban – Családi költségvetés”, vállalkozói témája pedig az „InnoVÁL(L) – Vállalkozz okosan!” lesz.

Az EMMI mint projektgazda azzal a céllal indította el a témaheteket, legelsőként a PÉNZ7-et 2015-ben, hogy az iskolák mindennapokban használható ismereteket adjanak át. A vállalkozói téma bevezetésével az volt a szervezők szándéka, hogy felkeltsék az érdeklődést az általános és középiskolás diákokban a vállalkozói lét mint lehetséges életforma iránt, és hogy olyan vállalkozókkal találkozhassanak, akik személyesen is meg tudják osztani velük üzleti tapasztalataikat, sikereiket, kudarcaikat.

Az elmúlt 6 évben 974 ezer diák vett rész a PÉNZ7 tanóráin, és kapott így közvetlen információkat a pénzügyi és vállalkozói ismeretekről. A szervezők bíznak benne, hogy a tavaszi témahéten meghaladja majd az 1 milliós létszámot a PÉNZ7-en eddig részt vett diákok száma.

A Pénziránytű Alapítvány a kezdetek óta tartalomfejlesztője és társszervezője a PÉNZ7-nek. Az interaktív pénzügyi tanórák kidolgozása jól illeszkedik a tankönyvfejlesztéseihez, melynek nyomán szeptembertől immár 430 ezer diák tanulhatja az Alapítvány tananyagait. Az oktatási tartalmakban főszerepet kap a gyakorlatorientáltság és az élményalapú oktatás.

A tanári felkészülést ebben a tanévben is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik. A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jelentős tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A vállalkozói témához a szervezők december 7-től várják azoknak a vállalkozóknak a regisztrációját a www.penz7.hu oldalon, akik vállalják, hogy a PÉNZ7 tanórai anyagát megismerve 2021 tavaszán szívesen megosztják tudásukat, vállalkozói sikereiket a fiatalokkal.

A PÉNZ7 program a kormány által 2017-ben elfogadott, pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégia eleme. A kormány 2019. év végén fogadta el a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiáját (2019-2030) is, amellyel összhangban a PÉNZ7 vállalkozói témája a diákok számára a vállalkozói kedv megteremtését, az üzleti ismeretek megalapozását teszi lehetővé.

A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg. A program ideje alatt a korábbi évek minden tananyaga elérhető a www.penz7.hu honlapon. Az aktuálisan kiemelt témák különböző korosztályok számára kidolgozott tananyagait és a felkészülést segítő anyagait (útmutatóit, videóit) a regisztrált iskolák ingyenesen letölthetik a témahét oldaláról.

A PÉNZ7 program – figyelembe véve a COVID-helyzet aktualitásait – digitális környezetben alkalmazható megoldásokkal is készül, hogy ezzel is segítse a résztvevő pedagógusok és önkéntesek munkáját, valamint ezen a módon hívja fel a diákok figyelmét a pénzügyi és vállalkozásfejlesztési témákra.

A program folyamatosan bővülő aktuális információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

Budapest, 2020. november 11.

Az aláírók:

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár

Innovációs és Technológiai Minisztérium, Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár

Pénzügyminisztérium, Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár

Magyar Bankszövetség, Prof. Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára

Pénziránytű Alapítvány, Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke

Junior Achievement Magyarország Alapítvány, Musákné Gergely Orsolya ügyvezető igazgató

SAJTÓKÖZELMÉNY

Legkésőbb 2021. január elsejétől valamennyi hazai pénzintézetnek be kell vezetnie az erős ügyfél-hitelesítést az internetes vásárlási tranzakciók biztonságának erősítése érdekében. Az átállást az Európai Unió pénzforgalmi irányelve (PSD2) írja elő. Eszerint a netes vásárlásokkor az eddigi adatok - bankkártya szám, név, lejárat, ellenőrző (cvc2/cvv2) kód – megadása már nem lesz elég. Szükség lesz egy olyan azonosításra, amely kapcsán egyértelműsíthető, hogy az adott tranzakciót valóban a kártyabirtokos indította, s nem pusztán a kártya adataival kíván visszaélni valaki. Erre az ügyfél aktív közreműködését kívánó újabb azonosítási lépés adhat garanciát.

Hogyan működik a többlépcsős azonosítás?

Több pénzintézet már sikerrel alkalmazza a többlépcsős azonosítást, így lehetnek olyan ügyfelek, akiknek nem kell új szabályokat alkalmazni január elsejétől. Azonban az ügyfelek jelentős részétől némi felkészülést kíván az előírás. A folyamat bankonként eltérő, sokféle lehet. Az erős ügyfél-hitelesítési folyamat során az egyik megoldás, hogy a bankkártya alapadatok megadása után a kártyabirtokos a fizetés megerősítéséhez a kibocsátó bank által üzenetben megküldött, illetve további, az ügyfél által ismert adatokat ad meg. Az erős ügyfélazonosításhoz tehát szükséges lehet a bankkártyás és ügyfél adatokon kívül egy, a fizetési felületen megnyíló új ablakba beírandó egyszer használatos kód használatára is. De ugyanúgy megfelelhet az azonosítási feltételeknek, ha a bank a mobiltelefonon keresztül jelszavas (pl. mobil PIN-kód), vagy biometrikus (ujjlenyomat, írisz) azonosítást kér az ügyféltől a tranzakció végrehajtására. Van olyan hitelintézet, amely mobilbanki vagy egyéb applikációt von be a tranzakció jóváhagyásába. Ha az azonosítás sikeres, a fizetési tranzakció teljesül. A többlépcsős azonosításnak köszönhetően a jövőben az online térben még biztonságosabbá válik a bankkártyás fizetés.

Az internetes vásárlások biztonsága terén Magyarország egyébként kimagaslóan jól teljesít: a 2019-ben lebonyolított több mint 146 millió internetes vásárlás esetén 1 millió tranzakcióból csupán 33 darab volt netes csalással érintett. A visszaélések értékét tekintve 0,017 % a csalási kitettség. Amelyhez még tudni kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az összes fraud kár mindössze 7 százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük valamilyen súlyosan gondatlan magatartás miatt, míg a költségek 93 százalékát a fogyasztóvédelmi elvek alapján a bankszektor fizette meg. Az online és kártyás biztonság terén hazánk évről-évre a legjobbak között, dobogós helyen végez az Európai Unióban.

Mi történik, ha nem sikeres az azonosítás?

Abban az esetben, ha az azonosítás nem sikeres, vagy nem történik meg, a fizetési szolgáltatónak el kell majd utasítania a tranzakció végrehajtását. A fentiek miatt fontos, hogy az év hátralévő részében minden kártyabirtokos ügyfél tegyen eleget a bankja azon – általában több csatornán keresztül is eljuttatott – felhívásának, hogy adja meg, illetve ellenőrizze az erős ügyfél-hitelesítéshez szükséges, a hitelintézetnél regisztrált adatait (pl. mobiltelefonszám). Előfordulhat tehát, hogy a szolgáltató a korábban már berögzített adatok (például telefonos kódok) frissítését, vagy egy alkalmazás letöltését kéri az új biztonsági folyamathoz. Emiatt kiemelten fontos, hogy a letöltés előtt az ügyfél győződjön meg, hogy a banki felületet használja. Továbbra sem kérnek a szolgáltatók PIN kódot vagy egyéb érzékeny adatot az azonosításhoz.

Minden tranzakcióra vonatkozik a többlépcsős azonosítás?

Az Európai Unió előírásai szerint az EU-n belüli hitelintézettel szerződött internetes kereskedőknek és szolgáltatóknak lesz kötelező erős ügyfél-hitelesítést alkalmazniuk a bankkártyás vásárlásoknál 2021. január elsejétől. Ugyanakkor a magyar szabályozás értelemszerűen csak a magyar webshopok üzemeltetőivel szemben tudja elvárásként megfogalmazni, hogy bankkártya elfogadó bankjukkal dolgozzanak azon, hogy januártól az internetes kereskedők honlapjainak fizető felülete is alkalmas legyen a szigorú ügyfél-hitelesítésre. Miután a tagállamokban működő kereskedők felkészültsége eltérő lehet, előfordulhat olyan helyzet, amikor európai cég által üzemeltetett webshopból hiúsul meg a vásárlás azért, mert a fizető felület nem alkalmas a többlépcsős azonosításra. A fizetési folyamat több szereplős, a hiba ilyenkor nem a magyar banknál van, hiszen neki az ügyféladatok védelme érdekében kötelezően végre kell hajtania a tranzakció letiltását.

Az Európai Unió határain kívüli (pl. kínai, amerikai) webshopok üzemeltetőinek – egyelőre – nem kötelező az erős ügyfél-hitelesítés biztosítása, így az ottani áruházakban indított fizetési tranzakciók jóváhagyásához a korábban megszokott adatok megadása elegendő.

Ha az erős ügyfél-hitelesítéssel kapcsolatban további információt szeretne, érdemes elsőként a kártyakibocsátó bankja holnapján tájékozódni, kérdés esetén a bank ügyfélszolgálatait megkeresni.

Interjú Jelasity Radovánnal, a Magyar Bankszövetség elnökével (Angol nyelvű megjelenés)

a NEWSWEEK Magyarországi Ország Kiadványa

https://hungary.country-reports.net/hungarys-banks-take-a-proactive-role-in-jumpstarting-the-economy/

SAJTÓKÖZLEMÉNY

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2020. október 14.

Egy szektorszintű figyelemfelhívó önkéntes program – a JÓTETT Bank - részeként ma az OTP Bank irodaházaiban adhattak vért a hitelintézet munkatársai, illetve a csatlakozó felügyeleti, kormányzati szereplők, valamint meghívott vendégek. Az eseményen felhívták a figyelmet arra, hogy a járványhelyzet ellenére is kiemelten fontos a rendszeres véradás. A Banki Véradók Hetét a Magyar Bankszövetség elnöksége kezdeményezte, számos tagbank csatlakozott, további önkéntes programokra is sor kerül majd a közeljövőben.

A bankok, pénzintézetek külön-külön eddig is rendszeresen és nagy számban nyújtottak banki adományokat társadalmi felelősségvállalási programjaiknak köszönhetően. A koronavírus-járvány okozta helyzet azonban új kihívások elé állította a társadalmat. Most még fontosabbá vált a jószolgálati tevékenység. A bankszektor most is szeretne túlmutatni alaptevékenységén - a gazdaság pénzáramlásának fenntartásán és élénkítésén. Ezért indítja el szektorszintű összefogásban a JÓTETT BANK Programot.

Az OTP Bank az elsők között csatlakozott a Magyar Bankszövetség, a szektor, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közös kezdeményezéséhez a Banki Véradók Hetéhez. Ez a rendezvénysorozat egyébként az indító eseménye a JÓTETT Bank Programnak.

COVID idején is fontos és biztonságos a véradás!

A betegek folyamatos ellátásához járvány idején is szükség van a vérkészítményekre. Természetesen a véradáshoz a korábbiaknál sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni és több óvintézkedést szükséges betartani, hiszen ez a véradók és a betegek érdeke is.

Önkéntességet támogató, felelős vállalatként az OTP Bankban évtizedes hagyománya van a véradásnak, a hitelintézet a Magyar Vöröskereszttel és az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve évente több alkalommal is szervez irodaházaiban véradást, amelyen vezetők és munkatársak rendszeresen részt vesznek. 2011-ben a bank elnyerte a „Véradóbarát Munkahely” díjat, 2019-ben pedig több mint ezer OTP-s munkatárs érezte fontosnak, hogy támogassa a zavartalan vérellátást, és hozzájáruljon az ország vérkészleteinek pótlásához.

A Banki Véradók Hete keretében az OTP Bank három budapesti irodaházában adhatnak vért a munkatársak, de Zalaegerszegen is megszervezték az önkéntes véradást. A hitelintézet munkatársain nem múlik a program sikere, hiszen több mint kétszázan jelentkeztek a véradó pontokon. Becsei András ügyvezető igazgató, az OTP Bank Budapesti Régiójának vezetője is csatlakozott a kezdeményezéshez.

„A vér mással nem pótolható, mindenkinek egyformán fontos, hogy a vérellátás zavartalan legyen Magyarországon, nemcsak a hétköznapokban, de az olyan időszakokban is, mint a mostani járványhelyzet, amikor az összefogás és az együttműködés kiemelten fontos. A koronavírus jelentette kihívások leküzdése érdekében nemcsak a gazdaság lendületbe hozásáért tesz az OTP Bank, de azt hiszem, minden munkatársunk nevében mondhatom, hogy a legnagyobb örömmel vesszük ki részünket a Bankszövetség mostani kezdeményezéséből is, amely még inkább felhívhatja a figyelmet a véradók és a véradás nélkülözhetetlenségére” - mondta el Becsei András, aki a bank Deák Ferenc utcai irodaházában adott vért a kora délelőtti órákban. 

Az eseményen részt vett Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Nagy Sándor az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese, Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója és Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője is, mindannyian felkérve a lakosságot arra, hogy aki tud, adjon vért. A véradóhelyek listája megtalálható a www.ovsz.hu és a www.voroskereszt.hu/veradas oldalon.

***

A JÓTETT Bank a Bankszövetség és a bankszektor közös CSR programja, amelynek keretében a szervezet tagjai együttműködnek különböző társadalmilag hasznos tevékenységek folytatásában. A bankok nem csak oktatási programjaikkal, adományaikkal, alapítványaikkal és szociális, kulturális vagy sport-szervezetek, események támogatásával, de felelős banki termékek biztosításával is rendszeresen megmutatják társadalmi elkötelezettségüket.

A JÓTETT Bank programmal a Bankszövetség az összefogás erejével szeretné felhívni a figyelmet a tagbankok társadalmi szerepvállalásának fontosságára. A program olyan segítő tevékenységekre koncentrál, amelyekben a banki dolgozók mutathatják meg azt, hogy együtt, közösen mennyi érték előállítására képesek – legyen az a vérkészletek folyamatos feltöltése, vagy a pandémiás időszakban egyre nélkülözhetetlenebb digitális ismeretek terjesztése.

További információért, interjúval vagy kérdésekkel kapcsolatban: Sütő Ágnes, kommunikációs főtitkár-helyettes, MBSZ suto.agnes@bankszovetseg.hu +36 70 9381609

SAJTÓKÖZELMÉNY

A magyar banki közösséget szomorú veszteség érte. Meghalt Pulai Miklós a Magyar Bankszövetség volt főtitkára, aki a modern magyar banktörténet ikonikus személyisége volt.

Amikor a 94 éves korában elhunyt Pulai Miklóstól búcsúzunk, visszagondolunk életútjára, ami tükörképét adja a második világháború utáni magyar történelem nehéz időszakainak. 1945-ben szovjet hadifogságba került, hazatérése után 1949-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd 1956 elején pénzügyminiszter helyettes lett. A forradalom napjaiban megválasztották a minisztérium Forradalmi Bizottsága elnökének.  A forradalom leverése után elbocsátották. Az OTP akkori vezérigazgatója, László Andor segített rajta, aki az OTP-be hívta dolgozni. 1963-ban László Andor a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, és Pulai Miklóst is vitte magával a jegybankba. Ott kezdetben osztályvezető, majd a Hitelpolitikai Főosztály vezetője, később az MNB első elnökhelyettese volt.  Kiemelkedő szerepet játszott az 1968-as gazdasági reform pénzügyi kérdéseinek előkészítésében.

Az 1960-as és 1970-es években a magyar gazdasági reform törekvések időleges megtorpanásai, buktatói során Pulai Miklós elévülhetetlen érdeme volt a reformgondolatok következetes, töretlen képviselete, az ország valós gazdasági és pénzügyi helyzetének a politikai és kormányzati vezetők elé tárása.

Felelős gazdasági vezetőként Pulai Miklós támogatta Magyarország csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz, 1982-ben pedig a Világbank első magyarországi kormányzója lett. 1980-tól az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének nevezték ki, ahol a kétszintű bankrendszer előkészítése is a feladata volt.

A bankreform és az annak következtében kialakított kétszintű magyar bankrendszer tette lehetővé, hogy létrejöjjön a Magyar Bankszövetség 1989-ben. A megalakulási időszak után a banki közösség Pulai Miklóst választotta meg főtitkárnak, aki 2000-től elnöki tanácsadóként folytatta munkáját. A bankszövetségben eltöltött 21 év alatt Pulai Miklós olyan - a piacgazdaság kiépítésében kulcsfontosságú - döntések előkészítésében játszott kiemelkedő szerepet, mint a banktörvény, a tőkepiaci törvény, a bankkonszolidáció, a bankprivatizáció, az első bankcsődök kezelése, az 1995-ös makrogazdasági stabilizáció és még hosszan folytathatnánk.

Szólnunk kell még Pulai Miklósról, az emberről, akit egész élete során osztatlan elismerés, szeretet, rokonszenv és barátság kísért. Szakmai kérdésekben soha nem volt megalkuvó, a fiatal reform közgazdászok egész generációjának mutatott példát és adott hitet. Sugárzott belőle a humor, az életszeretet és az életöröm.

A magyar banki közösség és a Magyar Bankszövetség tisztelettel és mély fájdalommal búcsúzik Pulai Miklóstól.

Magyar Bankszövetség

2020. április 15-én elhunyt Erdély Zsigmond Gábor, a Magyar Bankszövetség második elnöke. 

Erdély Zsigmond Gábor a magyar banki közösség tisztelt, megbecsült és meghatározó egyénisége volt. Szakmai pályája mindvégig a bankszektorhoz kötötte. 1981-ben Londonba került a Hungarian International Bankhoz, majd annak leányvállalatát, a HIB Trade-et vezette. 1987-ben a bankreformot követően tért haza és a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatójaként, majd elnök-vezérigazgatójaként dolgozott 1996-ig.

A Magyar Bankszövetségnek 1989-ben egyik alapítója, az első elnökségének tagja, majd 1993 és 1997 között elnöke volt Erdély Zsigmond Gábor. Szakmai elismertsége, emberi tulajdonságai megteremtették a magyar banki közösség magas színvonalú együttműködését, a közös szakmai érdekek képviseletét és a banki vezetők között a konszenzus megteremtését. A kétszintű bankrendszer tíz éves évfordulója alkalmából a következőket mondta: A pénzügyi válságot elhárító konszolidációs folyamat lezárásával a magyar bankrendszer nagykorú lett. A bankok pénzügyi helyzete stabilizálódik, ami mind a jövedelmezőségi pozícióban, mind a tőke megfelelési mutatók alakulásában egyértelműen tükröződik.

A magyar banki közösség nevében tisztelettel emlékezünk Erdély Zsigmond Gáborra, korszakalkotó munkásságára és kedves bankár kollégánkra.

Budapest, 2020. április 20. Magyar Bankszövetség

Mindig is tudtuk, hogy egyek vagyunk a társadalommal, az általános veszélyhelyzet azonban ezt a tényt még nyilvánvalóbbá teszi. A bankszektor vezetői is egytől egyig a kötelességüknek érzik, hogy kiemelt figyelemmel a munkatársakra és az ügyfelekre, valamint rajtuk túl is próbáljanak segítő kezet nyújtani a mai szokatlan és váratlan kihívásokkal szembesítő, közös élethelyzetekben.

„A munkakörülményei szinte mindenkinek megváltoztak: megrendítő hatású lehet az új élethelyzet, amelyre nem vagyunk felkészülve, váratlanul ért minket, így a régi helyzetmegoldásaink alkalmatlanok” – összegzi dr. Bagdy Emőke pszichológus professzor, aki a Magyar Bankszövetség felkérésére elkészített egy veszélyhelyzetre vonatkozó „HOGYAN ALKALMAZKODJUNK A VILÁGJÁRVÁNY KIHÍVÁSAIHOZ?” ajánlást, és öt, a hétköznapokra szóló tanácsadó hanganyagot.

A Bankszövetség ezeket segítségül szánja a front-office-ban és a home-office-ban dolgozó kollégáinknak, és minden hasonlóan érintett ember figyelmébe ajánlja. Ki-ki azután el tudja majd dönteni, hogy az ő helyzete és egyénisége számára vajon mi a leginkább megfogadható, professzionális életvezetési tanács. Bizonyára lesznek, akik majd tovább is gondolják mindazt, amit természetesen csak korlátozott időkeretek között fejthetett ki a professzorasszony, és ők úgy válnak ellenállóbbá a vírus és következményeinek támadásával szemben. Meggyőződésünk, hogy az anyagokból mindenki kaphat szellemi és érzelmi muníciót ahhoz, hogy sikeresen őrizze meg önmaga és családja testi és lelki egészségét.

Az ajánlás a Magyar Bankszövetség honlapján (Hogyan alkalmazkodjunk a világjárvány kihívásaihoz?), a hanganyagok pedig Bagdy Emőke professzorasszony digitális csatornáján (https://soundcloud.com/bagdyemoke/) érhetőek el.

Jelenkorunkban veszélyhelyzet esetén is vannak olyan szolgáltatások, melyek feltétlen működése és működtetése a társadalom alapvető elvárása. Ilyen például a gyógyszerellátás, az élelmiszer kereskedelem és ugyanilyen nélkülözhetetlen mindennapi életünkhöz a banki szolgáltatás is.

Ma Magyarországon 1956 darab bankfiók és kirendeltség van, melyek 95%-a az aktuális veszélyhelyzet körülményei között is folyamatosan működik. Országosan 5 ezer pénzkiadó automata (ATM) üzemel, 147 ezer POS terminálon lehet bankkártyával fizetni. A pénzellátás és -forgalom a megváltozott körülmények között is nap mint nap zavartalanul működik. Emberi kéz érintése nélküli, bankkártyás, mobilos fizetéssel is – amelynek PIN kód megadása nélküli értékhatára április 15-éig mindenütt 15 000 forintos összegig emelkedik. A márciusban elindított azonnali fizetési rendszer több millió forint átutalást teljesített már pontosan, hétvégén és éjszaka is másodpercek alatt. Köszönhető ez a most is dolgozó 40 ezer pénzintézeti munkatárs elkötelezettségének, helytállásának.

Mindig is tudtuk, hogy egyek vagyunk a társadalommal, az általános veszélyhelyzet azonban ezt a tényt még nyilvánvalóbbá teszi. A bankszektor vezetői is egytől egyig a kötelességüknek érzik, hogy kiemelt figyelemmel a munkatársakra és az ügyfelekre, valamint rajtuk túl is próbáljanak segítő kezet nyújtani a mai szokatlan és váratlan kihívásokkal szembesítő, közös élethelyzetekben.

„A munkakörülményei szinte mindenkinek megváltoztak: megrendítő hatású lehet az új élethelyzet, amelyre nem vagyunk felkészülve, váratlanul ért minket, így a régi helyzetmegoldásaink alkalmatlanok” – összegzi dr. Bagdy Emőke pszichológus professzor, aki a Magyar Bankszövetség felkérésére elkészített egy veszélyhelyzetre vonatkozó „HOGYAN ALKALMAZKODJUNK A VILÁGJÁRVÁNY KIHÍVÁSAIHOZ?” ajánlást, és öt, a hétköznapokra szóló tanácsadó hanganyagot.

A Bankszövetség ezeket segítségül szánja a front-office-ban és a home-office-ban dolgozó kollégáinknak, és minden hasonlóan érintett ember figyelmébe ajánlja. Ki-ki azután el tudja majd dönteni, hogy az ő helyzete és egyénisége számára vajon mi a leginkább megfogadható, professzionális életvezetési tanács. Bizonyára lesznek, akik majd tovább is gondolják mindazt, amit természetesen csak korlátozott időkeretek között fejthetett ki a professzorasszony, és ők úgy válnak ellenállóbbá a vírus és következményeinek támadásával szemben. Meggyőződésünk, hogy az anyagokból mindenki kaphat szellemi és érzelmi muníciót ahhoz, hogy sikeresen őrizze meg önmaga és családja testi és lelki egészségét.

Az ajánlás a Magyar Bankszövetség honlapján (Hogyan alkalmazkodjunk a világjárvány kihívásaihoz?), a hanganyagok pedig Bagdy Emőke professzorasszony digitális csatornáján (https://soundcloud.com/bagdyemoke/) érhetőek el.

Jó egészséget kívánunk mindenkinek!

Budapest, 2020. április 9.

Magyar Bankszövetség

A veszélyhelyzet alatt a bankszektornak 4 szerepben kell helytállnia:

1.     gondoskodunk az ország pénzügyi vérkeringéséről, stabilan és biztonságosan működtetjük a pénzforgalmat és a fizetési rendszereket. A bankfiókok továbbra is rendelkezésre állnak, de láthatóan több ügyfelünk számítógépről és mobiltelefonról az otthonuk biztonságából intézik bankügyeiket.

 2.     gondoskodunk ügyfeleink és több tízezer munkatársunk minél nagyobb biztonságáról, minden észszerű óvintézkedést megteszünk

 3.     fenntartjuk a hitelezést, hiszen fontos, hogy a pénzügyi vérkeringés mellett a gazdaság motorja is tovább működjön – ebben sokat segítenek a Kormányzat ezen a héten bejelentett gazdaság-védelmi és gazdaság ösztönzési programjai, melyeket a Magyar Nemzeti Bank szintén ezen a héten bejelentett jelentős intézkedései tovább erősítenek. Ezen programok jelentősen hozzájárulnak a veszélyhelyzet negatív hatásainak tompításához, és az azt követő gazdasági élénkítéshez.

 4.     szolidárisak vagyunk az egész társadalommal, így az évente százmilliárd forintos nagyságrendben befizetett egyéb adó és a 9 hónapos hitel moratórium mellett a most ránk szabott, Pénzügyminiszter úr által említett átmeneti terhet is befizetjük. A magyarországi bankszektor ezzel együtt is stabilan tud működni, melyre nagy szükség is van, hiszen néhány hónap múlva a gazdaság élénkítésében jelentős feladat fog ránk hárulni.

Zárásképpen kifejezem köszönetemet a banki ügyfeleknek, hogy alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez, és a banki munkatársaknak, hogy minden erejükkel lehetővé teszik ezt az alkalmazkodást.

Vigyázzanak magukra!

A koronavírus veszélyhelyzet kapcsán bevezetett európai, kormányzati és jegybanki intézkedések elsősorban az emberélet feltétlen védelmére, a lakosság megsegítésére és az érintett ágazatok/vállalkozások támogatására fókuszálnak. Teszik mindezt úgy, hogy az aktuális védekezési feladatok mellett már most figyelnek a fertőzésveszély utáni általános újraindulásra.

Ez a krízis elsősorban nem gazdasági jellegű, hanem egy egészségügyi válság, melynek kiterjedt gazdasági hatásai ma még beláthatatlanok. A veszélyhelyzet kezelése, majd a gazdaság újraindítása csak nemzeti összefogáson keresztül tud megvalósulni. Ezen törekvéseket mutatják a kormány és a jegybank ma bejelentett intézkedései.

A bankszektor hagyományos szerepköre alapján a gazdaság működésének a motorja, mely a fenntartható gazdasági fejlődést biztosítja. Válság idején, mint 2020 tavaszán, ez a funkció stabilizáló erővel bír. Ezért üdvözöljük Kormány és a Magyar Nemzeti Bank által ma bejelentett eszközrendszert, mely véleményünk szerint jelentősen hozzájárul a veszélyhelyzet negatív hatásainak tompításához, és az azt követő gazdasági újraindulás elősegítéséhez. Külön kiemeljük, hogy a Kormány és a Magyar Nemzeti Bank kellő időben és nagyságrendben hozott érdemi döntéseket.

Budapest, 2020. április 7.                                       Magyar Bankszövetség

A koronavírus fertőzés mérséklése és mederben tartása érdekében a mai nap a Kormány kijárási korlátozásról döntött. A korábbi intézkedésekhez hasonlóan a magyar társadalom fegyelmezett jogszabály követését várjuk. A Magyar Nemzeti Bank pedig megjelentette a pénzügyi intézmények fiókjainak nyitvatartási alapelveit. Ezek alapján és figyelembe vételével a Magyar Bankszövetség a következő ajánlást adta ki tagjai számára.

A jegybank szerint e helyzetben elfogadható megoldás, ha egy-egy pénzügyi intézmény – saját ügyfeleinek személyes kiszolgálásra vonatkozó tényleges igények alapján – az eddiginél rövidebb nyitvatartási időszakot (pl. ügyfélkiszolgálási napokon 15.00 h-kor történő fiókzárással) határoz meg egyes fiókjainál.

Kérjük tagjainkat, hogy erre figyelemmel állapítsák bankfiókjaik és kirendeltségeik nyitvatartását, és erről ügyfélkörüket tájékoztassák.

A bankszektor arra törekszik, hogy minden régióban legyen a lakosság számára elérhető közelségben nyitva tartó bankfiók. Ezen a héten munkatársaink átcsoportosításával és átszervezésével az 1956 magyarországi bankfiókból és kirendeltségből 1860 esetben tudtuk a pénzügyi szolgáltatásokat folyamatosan biztosítani. Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások kiválóan teljesítenek, az igénybevételük folyamatosan emelkedik, így elsősorban a bankkártyás fizetést, az internetbankot, a mobilbankot, a videóbankot, az elektronikus levelezést és kapcsolattartást, továbbá szükség esetén a call-centereket javasoljuk.

Társadalmi összefogással, a jogszabályok fegyelmezett követésével, a személyes kapcsolatot biztosító szolgáltatók munkatársainak a védelmével tudjuk azt támogatni, hogy a szolgáltatások minősége fennmaradjon.

2020. március 27.                               Magyar Bankszövetség

A globális koronavírus járvány összetett kihívások elé állítja a gazdaságot.

A kormányfő  jelentős gazdasági lépéseket jelentett be, melyek leglényegesebb pénzügyi eleme a lakossági és vállalati hitelek törlesztési moratóriuma 2020. december 31-ig, amely gyors és hatékony segítséget jelenthet a rászoruló családok és vállalatok számára. A pénzügyi szféra – bankok és lízingcégek – megkezdték a kormányrendelet által előírt intézkedések alapján leállították a törlesztőrészletek beszedését 2020. március 19-ével. Azonban azon ügyfeleknek, akiknek nincs szükségük a jelenlegi helyzetben a moratórium igénybevételére, és az eredeti szerződési feltételek szerint kívánják folytatni a hitelük törlesztését, erre joguk és lehetőségük van.

Ennek jelzésére a bankszektor nyilatkozati lehetőséget biztosít, amely nyilatkozat a jövőben visszavonható. A nyilatkozati minta közzétételéig türelmüket kérjük, kidolgozása folyamatban van. Kérjük, előzetes kérdéseikkel a veszélyhelyzetre való tekintettel ne terheljék most meg a banki ügyfélszolgálatokat. Különösen személyesen ne keressék fel jelenleg a bankfiókokat.

A miniszterelnök bejelentéséhez kapcsolódó részletszabályok és a végrehajtás folyamatai egyeztetésre és pontos kialakításra várnak. Néhány napig szükség van az ügyfelek türelmére, ezt követően részletes tájékoztatást fog minden érintett kapni. A kormányzati döntések és áttételes hatásaik jelentősek. A bankszektor megfelelő likviditással rendelkezik. Az időben elhalasztott kamatbevétel összege mintegy 450 milliárd Ft. A bankszektor stabilitását biztosító szabad likviditás meghaladja a 13 000 milliárd forintot. Ezt a volument a 2008-as gazdasági válság utáni tőketartalék képzési szabályok, valamint a pénzpiacok likviditása teszi lehetővé.

A pénzügyi szektor bízik abban, hogy a kormányzati intézkedések pontos, szigorú betartásával a nemzetgazdaság néhány hónapon belül túljuthat a kritikus időszakon.

A moratórium hossza túlmutat a válságkezelésen, és várhatóan már az újraindítás időszakába is belenyúlik. A bankszektor az intézkedéscsomag végrehajtása mellett is készül a járványhelyzet után a gazdasági aktivitás újraindítására. Ilyen helyzetben elengedhetetlen egy összehangolt és mindent átívelő közös gazdasági csomag, melyben a magyar bankok, ahogyan eddig is, kulcsfontosságú szerepet fognak vállalni. A nemzetgazdaság újraépítésének fenntartható finanszírozásához szükség lesz a pénzintézeti ágazat extra terheinek eltörlésére, ezért 2021. január 1-vel kérjük a bankszektort sújtó minden illetékteher és különadó kivezetését.

2020. március 19.                                               Magyar Bankszövetség

A nemzetközi folyamatok azt jelzik, hogy a veszélyhelyzet miatt sorban jelennek meg a válságintézkedések. Most különösen nagy szükség van a következetes, higgadt és hatásaiban végig gondolt megoldásokra, egyes bevált nemzetközi jó gyakorlatok adaptációjára.

A veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítésére a Magyar Bankszövetség aktívan dolgozik az önhibájukon kívül bajba került, hitellel rendelkező családok és vállalatok pénzügyi helyzetének stabilizálásán. Folyamatos a leginkább sújtott ágazatok és vállalkozások helyzetének a vizsgálata, a munkahelymentő pénzügyi megoldási lehetőségek számbavétele. Finanszírozási szempontból vannak olyan területek, ahol elkerülhetetlen bizonyos hiteltörlesztési moratórium kihirdetése, más területeken egyéb ismert adósvédelmi eszközök használatát vesszük számba. Ezek a stabilizáló lépések segítik elő a krízisidőszakon való túljutást, egyúttal a veszélyhelyzetet követően megalapozhatják a gazdaság minél gyorsabb megerősödését.

A gazdaság vérkeringésének fenntartásához a bankszektor minden körülmények között biztosítja a folyamatos rendelkezésre állást, az üzletmenet folytonosságát, a digitális szolgáltatások elérhetőségét, a készpénzforgalmat. Ugyanakkor számításba kell venni, hogy a bankszektor úgy készül a gazdaságmentő lépésekre, hogy közben maga is óriási kihívás előtt áll. Az ügyfélkör gazdasági nehézségei a bankok mérlegében is hatványozottan és veszteséget eredményezően fognak megjelenni. 

A Kormányzati Operatív Törzs intézkedéscsomagjait követve, szorosan együttműködünk a Pénzügyi Akciócsoporttal és a Gazdasági Újraindítási Akciócsoporttal, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal.

A Magyar Bankszövetség eljuttatta gazdaságvédő javaslatcsomagját az illetékes kormányzati egységhez, és minden releváns egyeztetésen magas szinten, döntőképes vezetőkkel képviseli a szektort.

E mellett továbbra is szakmai ajánlások kiadásával kívánjuk segíteni a pénzügyi szektor és az ügyfelek felkészülését, és a veszélyhelyzet hatásainak enyhítését.

2020. március 17.

Magyar Bankszövetség

A bankrendszer résztvevői folyamatosan figyelemmel kísérik a koronavírussal kapcsolatos híreket és információkat, és ezeknek megfelelően biztosítják a pénzügyi szolgáltatások zavartalanságát.

A magyar bankszektor a bankfiókok nyitva tartását úgy tervezi, hogy a vírushelyzet lehetséges kockázatait számba véve nagy számban legyenek normál üzemmenet szerint nyitva tartó fiókok. A bankfiókok túlnyomó többsége a szokott módon fog működni most hétfőtől is, az ügyfelek kiszolgálása folyamatos lesz. Az esetlegesen zárva maradó fiókokról a bankok honlapján tájékozódhatnak.

A válságkezelési intézkedések részeként előfordulhat, hogy a bankfióki szolgáltatások optimalizációja miatt egyes kisebb forgalmú helyeken szüneteltetik a személyes kiszolgálást, hogy a banki munkatársakat a nagyobb hatékonyságú területekre és egységekbe tudják átcsoportosítani. A banki termékek és szolgáltatások elektronikus elérhetőségét kiemelt figyelemmel biztosítják a bankszektor tagjai.

A Magyar Bankszövetség értékelése szerint a bankszektor működése stabil, és ez az állapot biztonságosan fenntartható.

Kérjük a bankfiókokat választó ügyfeleket, hogy

1. vírusfertőzési tünetek esetén ne menjenek be a bankfiókokba,
2. alkalmazkodjanak ahhoz, ha közegészségügyi okokból egyes, nagyobb forgalmú bankfiókok egyszerre csak megadott számú ügyfelet fogadnak,
3. várakozás során, egymástól legalább egy méteres távolságot tartsanak,
4. minimalizálják az ügyintézési időt és tevékenységet,az elektronikus csatornákon elintézhető ügyeket digitálisan rendezzék.

Vegyék igénybe az internetbankok, mobilbankok, videobankok szolgáltatásait, használják az azonnali fizetési szolgáltatást. Ezek segítségével ugyanis gyorsan, biztonságosan és könnyen el tudják intézni pénzügyeiket. Vásárláskor használják bankkártyáikat, az érintőkártyákat ki sem kell adni a kezünkből. Nem csak praktikus ez a megoldás, de higiénikus is.

A bankfiókokban dolgozók aktuális létszáma és az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek számának korlátozása miatt előfordulhat, hogy egyes, nagyobb forgalmat bonyolító fiókok előtt várakozniuk kell az ügyfeleknek. Ebben az esetben kérjük az ügyfelek türelmét!

Az összes ügyfélnek pedig köszönjük, hogy a fenti pontok alkalmazásával hozzájárul a közös védekezéshez.

2020. március 16.                              

Magyar Bankszövetség

Az elmúlt hetek európai példái azt mutatják, hogy a teljes európai pénzügyi szféra kiszámíthatóan és folyamatosan szolgálja ki ügyfeleit. A magyarországi bankszektor az egységes európai és a hazai szabályok, valamint felügyelés alapján működik, a vírushelyzetre és a lehetséges kockázatokra felkészült.

A Magyar Bankszövetség hétfőn kiadott – részletekig menő – járványügyi Ajánlását több nemzetközi szervezet alkalmazásra javasolta tagjainak. A magyar bankszektor ennek alapján felkészült a krízishelyzet különböző fokozatainak a kezelésére. A bankok így alakították ki az informatikai rendszereiket, a fióknyitvatartásuk biztosítását, a készpénz ellátást és a digitális csatornák 24 órás elérését is. A Bankszövetség tagszervezetei jelenleg is biztosítják a megfelelő szolgáltatási színvonalat, továbbá felkészültek a járvány esetleges széleskörű elterjedése miatt további intézkedésekre is.

Krízishelyzetben a Magyar Bankszövetség a banki ügyfelek számára az elektronikus csatornák elsődleges használatát javasolja. Az internet és a mobilbanki szolgáltatások által fizikai kapcsolat nélkül van mód a mindennapi pénzügyek intézésére. A március 2-án bevezetett azonnali fizetés, mely működésében a „készpénz nélküli készpénz”, hétközben és hétvégén is a nap 24 órájában elérhető. A fiókok működése mellett a bankkártyás fizetés zavartalan, az ATM-eket a szolgáltatók folyamatosan töltik.

A bankszektor működése stabil, és ez az állapot biztonságosan fenntartható. A bankrendszer résztvevői folyamatosan figyelemmel kísérik a koronavírussal kapcsolatos híreket és információkat és ezeknek megfelelően biztosítják a pénzügyi szolgáltatások zavartalanságát. 

 2020. március 13.                              

 Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség az MGYOSZ és a Magyar Lízingszövetség bevonásával elkészítette a „Bankszövetségi ajánlások járványveszély és járványhelyzet kezelésére a pénzügyi intézmények és a kapcsolódó, kiemelt jelentőségű gazdasági szolgáltatók számára” című iránymutatását. A Magyar Bankszövetség Sajtóközleménye alább, az „Ajánlás” pedig IDE kattintva tölthető le.

Sajtóközlemény - a vírushelyzet általános kezeléséről

Budapest, 2020. március 9.

A Magyar Bankszövetség a mai napon közzétette a „Bankszövetségi ajánlások járványveszély és járványhelyzet kezelésére a pénzügyi intézmények és a kapcsolódó, kiemelt jelentőségű gazdasági szolgáltatók számára” című iránymutatását (a továbbiakban: „Ajánlások”).

A Magyar Bankszövetség és a partner intézmények átérezve a gazdasági és társadalmi felelősségvállalásból fakadó feladataikat, valamint szoros figyelemmel követve a Központi Operatív Törzs döntéseit, az „Ajánlások” kidolgozásával kívánják elősegíteni, hogy a különböző szolgáltatást végző vállalkozások egységesen, összehangoltan és magas szinten készüljenek fel a lehetséges járványhelyzetekre. Ezzel támogatva, hogy ügyfeleik és a társadalom tudatosan, a túlreagálások elkerülésével és mindig az adott járvány sajátosságaira tekintettel vegyenek részt a helyzet eredményes kezelésében.

A bankszektorra kiemelten jellemző a magas szabályozottsági szint és általánosan elvárt az előrelátó gondoskodás, hiszen a pénzügyi szolgáltatások folyamatosságának fenntartása – akár nem megszokott helyzetekben is - a nemzetgazdaság érdeke. Emiatt az „Ajánlások” a felkészülés mellett, a krízishelyzet megelőzését is támogatják, valamint mintaként szolgálnak más szolgáltatási tevékenységet végzők számára.

Az „Ajánlások” körébe tartozó vállalkozások az ajánlás alkalmazásával késedelem nélkül felkészülnek arra, hogy az esetlegesen megváltozott körülmények között is nyújtani tudják szolgáltatásaikat. Az „Ajánlások” támpontot nyújtanak arra nézve, hogy járványveszély és konkrét járványhelyzet esetén miként vehetik igénybe az ügyfelek a különböző szolgáltatásokat.

Az „Ajánlások” közreadása hozzájárul ahhoz, hogy az állami és a helyhatósági intézményekkel való együttműködés alapján az adott konkrét helyzet kezelése kiszámíthatóan, felelősen és ésszerűen menjen végbe. Ennek megfelelően a járványhelyzet bekövetkeztekor az „Ajánlások”-at alkalmazó vállalkozások mindig figyelemmel vannak az irányadó jogszabályok esetleges változásaira, továbbá a rendkívüli helyzet rendelkezései szerint folyamatosan együttműködnek az illetékes hatóságokkal.

Az „Ajánlásokkal” egyaránt szolgálni kívánjuk ügyfeleinket és munkatársainkat, továbbá a működés minél zavartalanabb biztosítását, amit az utóbbi időszak jelentős digitális fejlesztései is segítenek. Egyúttal feltétlen támogatásunkról biztosítjuk a Központi Operatív Törzs összetett tevékenységét.

Az „Ajánlások” kidolgozása kapcsán a Magyar Bankszövetség köszönetét fejezi ki tagintézményeinek, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Lízingszövetségnek a szakszerű és gyors közreműködésért.

Magyar Bankszövetség

Mit kell tudni a bankszámlák egységes díjkimutatásairól?

A 2014/92/EU Irányelv a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról hatályba lépése miatt hazánkban a hitelintézeteket jogszabály (144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet) kötelezi meghatározott formátumú, egységes díjkimutatás kiküldésére.

Minden banki ügyfél 2020. január 31-ig egységes díjkimutatást kap bankjától az előző évben fizetett bankszámladíjairól.

Milyen időszakra vonatkozik a díjkimutatás?

•   Az első, 2020. január 31-ig kiküldött díjkimutatás a 2019. augusztus 1. és 2019. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Az ezt követő években január 31-ig, a megelőző teljes év díjkimutatását kell elküldeni az ügyfeleknek.

Miért jó ez az ügyfeleknek?

Az egységes díjkimutatás célja, hogy az ügyfelek

• jobban átlássák saját banki költségeiket;
• esetleg az információk birtokában változtassanak pénzköltési szokásaikon, például használják intenzíven az online csatornákat vagy fizessenek kártyával.

Mire érdemes odafigyelni a díjkimutatások értelmezésekor?

• Az eddig havonta megkapott kivonatokon felül a díjkimutatásnak köszönhetően tehát a díjak összesítve éves szinten is megjelennek. Ez természetesen nem befolyásolja az ügyfelek havi banki költségeit.
• A díjkimutatásban szereplő szolgáltatások elnevezésével kapcsolatban további információt kaphatnak a számlavezető honlapján szereplő fogalomtár alapján.

Mit tartalmaz a díjkimutatás?

A díjkimutatás az alábbi díjakat és kamatokat tartalmazza attól függően, hogy számlához milyen szolgáltatások kapcsolódnak:

• a fizetési számlához kapcsolódó díjak;

valamint, ha kapcsolódik a számlához,

• betéti kártyához kapcsolódó díjak;
• internetbank és mobilalkalmazás díjai;
• telefonos banki szolgáltatások díjai;
• SMS szolgáltatás díja;
• fizetési számlához kapcsolódó kamatok;
• folyószámlahitelhez kapcsolódó kamatok és díjak.

Mi az ügyfelek teendője?

A díjkimutatással kapcsolatosan az ügyfeleknek nincs teendője. Ha valakinek észrevétele van a kapott információkkal kapcsolatban, akkor számlavezető bankjához tud fordulni.

Az önkéntesség világnapjának előestéjén a PÉNZ7 önkéntes programját "Az év pro bono kezdeményezése" díjjal ismerték el.
KÖSZÖNJÜK, hogy pedagógusként és önkéntes szakemberként a személyes közreműködésével járult hozzá a bank- és vállalkozói szektor és a kormányzat közös társadalmi programjához.
Minden önkéntest illet az elismerés és köszönet.

A PÉNZ7 2019-ben már  1.235 köznevelési intézményt érintett, 205 ezer diákhoz jutott el!
Hisszük, hogy közös erővel sikerül további iskolákat és még több pedagógust bevonnunk, általa még több gyermek pénzügyi és a vállalkozói tudását, tudatosságát fejlesztenünk.
 
A díjról és indoklásáról itt olvashat: https://www.penz7.hu/hir-reszlet.cshtml?hirId=58

Köszönjük idejét, támogatását, tapasztalatát a gyerekek nevében!

a Magyar Bankszövetség Digitalizációs Munkacsoportja által kidolgozott javaslatcsomag

Magyarországon történelmi csúcsra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége (2018 végére meghaladta a 6000 milliárd forintot, és további emelkedést mutat). A rendelkezésre álló adatok alapján a közép- és kelet-európai régió átlagánál is jóval intenzívebb Magyarországon a készpénzhasználat. Ugyanakkor közös társadalmi és gazdasági cél, hogy Magyarországon a digitális gazdaság minél hamarabb megvalósuljon. A tanulmány a helyzetelemzésen túl javaslatokkal támogatja a cél elérését.

A tanulmány letölthető innen.

2019. október elején került Szlovéniában, Ljubljanában megrendezésre a Közép-és Délkelet-Európai bankszövetségek rendszeres szakmai találkozójának aktuális eseménye. Az esemény házigazdája Szlovén Bankszövetség volt. A megbeszéléseken a bankszektor aktuális régiós szakmai kérdései kerület megtárgyalásra, kiemelt figyelemmel az esetleges rendszerkockázati tényezőkre, a digitalizációra, a PSD2 és az AML5 implementációkra, az üzleti modellváltásokra és szabályozói változásokra, valamint a fenntartható fejlődés finanszírozására. Az eseményt követően az alábbi sajtóközlemény került a házigazda által kiadásra. (Az anyag angol változata az alábbiakban olvasható).
Itt.

Szirmai Jenő (1921–2019)

Életének 99. évében elhunyt Szirmai Jenő, aki 1968 novembere és 1985 augusztusa között, nyugdíjba vonulásáig, közel 17 évig töltötte be az OTP Bank elődje, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatói posztját. Irányítása alatt az Országos Takarékpénztár jelentős társadalmi beágyazottságra tett szert, az intézmény gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. Nyugdíjas éveiben sem távolodott el az OTP Banktól, civil életében pedig Budakeszi közéletének meghatározó alakjává vált.

Szirmai Jenő 1921-ben született Kaposváron. Szegény családban nevelkedett, édesapját korán elveszítette, mosónőként dolgozó édesanyja egyedül nevelte őt és nővérét. Bár jó tanuló volt, anyagi helyzetük nem tette lehetővé, hogy továbbtanuljon: már 12 évesen munkába kellett állnia, dolgozott kifutófiúként, napszámosként, segédmunkásként. 16 éves korában volt lehetősége szabótanulónak állni. Önéletrajzi könyvében így emlékezett vissza gyerekkorára:

„A tapasztalataim alapján mondhatom, nagyon sok múlik azon, hogy az ember milyen családba született, milyen körülmények között élt a család. Ez kihat az emberek életére, életének alakulására.

Nekem nem volt gyerekszobám, nevelőnőm sem. Szegénynek születtem, szegénységben éltünk. Egyszobás, földes lakásban négyen laktunk. Édesapám fiatalon meghalt. Édesanyám mosónőként kereste a kenyerünket. Bizony előfordult, hogy nem volt mit ennünk. […] A hatodik osztályban Szalai tanár úr volt az osztályfőnök. Az osztály legjobb tanulója voltam. Behívta édesanyámat és mondta neki, jó tanuló ez a gyerek, taníttassa. Édesanyám sírva mondta el az anyagi helyzetünket, ő szeretné, de nincs pénzünk, és ezért sajnos, nem tud taníttatni.”

Húszévesen nősült először, de felségét – édesanyjával és testvérével együtt – elveszítette a holokausztban. Őt magát munkaszolgálatra hívták, ahonnan 1944 őszén megszökött. 1945 végén tért haza Kaposvárra, ahol másodszor is családot alapított: feleségével 62 évig élt együtt, két gyermekük született.

A második világháborút követően számos pozícióban próbálta ki magát: volt pártszervező, járási párttitkár, megyei titkár, majd Komlón lett a szénbányászati tröszt vezérigazgató-helyettese.

1960 és 1964 között levelező szakon elvégezte a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolát, 1973 júniusában doktori oklevelet kapott, summa cum laude minősítéssel.

1968 novemberében nevezték ki az Országos Takarékpénztár vezérigazgatójának, ezt a posztot egészen nyugdíjba vonulásáig, 1985 augusztusáig, közel 17 éven keresztül töltötte be.

Visszaemlékezésében így fogalmazott az Országos Takarékpénztárban elért eredményekről:

„1985 végén a lakossági betétállomány 244 milliárd forint volt, az 1970. évinek mintegy hatszorosa. Jelentősen növekedett a hitelállomány is, 1985 végére 205 milliárd forintra, ez az 1970. év véginek több mint nyolcszorosa. […] Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb eredményének tartom a takarékpénztári vezetők és dolgozók szemléletében beállt változást. A legnehezebb feladatom az volt az első időkben, hogy vezetőtársaimmal elhitessem, megértessem, a takarékpénztár vezetése többre képes, mint amit jelenleg végez. Nem szabad arra várni, hogy majd valaki megmondja, mit csináljunk. Az országnak olyan bankra van szüksége, amely együtt lélegzik a magyar gazdasággal, nyomon követi a politikában, társadalomban, a gazdaságban bekövetkező változásokat és ehhez igazítja tevékenységét.”

1972-től a magyar lakásépítés pénzügyi finanszírozása fokozatosan az OTP feladatává vált: 1960 és 1985 között több mint másfélmillió új lakás épült az országban.

Szirmai Jenő mindig csapatban gondolkodott, ügyelt arra, hogy munkatársai erőfeszítéseit, eredményeit is bemutassa. Nyugdíjba vonulása után is dolgozott, az OTP Bankot képviselte, emellett Budakeszi város közéletének meghatározó alakjává vált, nemcsak a közösségépítésben, de a városfejlesztésben is részt vett.

99 évig élt közöttünk, végig érdeklődött a világ újdonságai iránt, lenyűgöző tájékozottsággal és felkészültséggel bírt. Példát mutatott emberségből, segíteni akarásból és mértékletességből.

Szirmai Jenőt az OTP Bank saját halottjának tekinti.

A JÖVŐ BANKJA, A BANKOK JÖVŐJE

A Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatai
Becsei András – Bógyi Attila – Csányi Péter – Kovács Levente

A Magyar Bankszövetség egyszerre elkötelezett a bankszektor fejlődése és versenyképessége, valamint a nemzetgazdasági célok támogatása iránt. A jól működő bankrendszer a gazdasági fejlődés egyik záloga, ezért nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú, hogy a szektor digitalizációs törekvései minél gyorsabban és hatékonyabban valósuljanak meg. Éppen ezért a Magyar Bankszövetség aktív, partneri együttműködésre törekszik a jogalkotóval és a felügyeleti szervekkel, és javaslatokat fogalmaz meg a digitális átállást támogató jogszabályi környezet megvalósítására.

A teljes cikk megjelent a Gazaság és Pénzügy - 2019. szeptember 6. évfolyam 3. számában.

A Magyar Bankszövetség Rendkívüli Testületi Ülésének Sajtóközleménye

A Magyar Bankszövetség 2019. július 1-jén Rendkívüli Testületi Ülést tartott, amelyen új elnök, alelnök és új elnökségi tagok megválasztására került sor az elmúlt időszak banki vezetőváltásai miatt.

A Bankszövetség Testületi Ülése egyhangú támogatással elnökének választotta Becsei András eddigi alelnököt, valamint a megüresedett alelnöki pozícióra Jelasity Radován eddigi elnökségi tagot. Új elnökségi tagként kapott mandátumot a döntéshozó testülettől Búza Éva és Vida József.

A Magyar Bankszövetségben a rendes tisztújítás háromévente esedékes, legközelebb 2020 tavaszán. Így a most megválasztott tisztségviselők a jövő év tavaszáig terjedő időszakra vállalták feladatukat, amikor teljes tisztújítás keretében választ majd a szövetség új elnökséget, felügyelő bizottságot és etikai bizottsági elnököt.

A frissen megválasztott bankszövetségi elnök felszólalásában kiemelte, hogy a Magyar Bankszövetség folytatni kívánja az eddigi konstruktív együttműködést a Kormányzattal és a Jegybankkal, melynek révén a bankszektor stabil pénzügyi hátteret tud biztosítani az EU-s átlagot meghaladó növekedéshez.

Kiemelt nemzetgazdasági témák kerültek megvitatásra a Testületi Üléshez kapcsolódó Vezérigazgatói Fórumon. Vendégelőadóként az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, Dr. György László, adott aktuális összegzést „Kihívások és tennivalók versenyképességünk javítása érdekében” címmel. Valamint Vecsei Miklós, a Belügyminisztérium miniszteri biztosa, a hátrányos térségek felzárkóztatásáról tartott felvezető előadást a bankszektor vezetőinek.

Budapest, 2019. július 1.                                   Magyar Bankszövetség

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Bankszövetség: üdvözöljük a parlamenti döntést az adategyeztetési határidő módosításáról

A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvényben előírt kötelező adategyeztetés határidejének elhalasztását – az ügyfelek érdekében - írásban kérte a Magyar Bankszövetség. Varga Mihály Pénzügyminiszter támogatva a kérést, előterjesztést nyújtott be, és a Parlament döntése alapján a 2019. június 26-i határidő 2019. október 31-ére módosult.

Az új határidő reális lehetőséget ad minden érintett lakossági és vállalati ügyfélnek, hogy október végéig az adategyeztetést el tudja végezni. Köszönhetően a kormányzati, jegybanki, bankszövetségi és banki kommunikációnak az elmúlt hetekben az adategyeztetés központi témává vált, és új lendületet kapott. Annak érdekében, hogy teljeskörű legyen az adategyeztetés a Bankszövetség és a tagszervezetek mindenképp folytatják a figyelemfelhívó kommunikációt.

A korábban már értesített, de az adategyeztetéssel elmaradt ügyfelek ismételt tájékoztatását a bankszektor kiemelt figyelemmel kezeli, és mindent megtesz azért, hogy arra minél előbb sor kerüljön.

A lakossági ügyfelek döntő többsége egyébként az elmúlt mintegy két évben számlanyitáskor vagy a későbbi banki ügyintézés során már azonosításra került, így nekik nincs tennivalójuk.

Ugyanakkor kérünk minden vállalati, és az egyeztetésre felszólítást kapott és kapó lakossági ügyfelet, hogy ne halogassák az adategyeztetést, - a tapasztalatok szerint a halogatott cselekvés könnyen felejtésbe csúszhat. Kötelezettségüknek, a meghosszabbított határidőtől függetlenül, mihamarabb tegyenek eleget. Így el tudják kerülni, hogy később sorba kelljen állniuk, illetve, hogy a határidő elmulasztását követően – a jogszabályi előírásnak megfelelően  - a bankszámlájukat letiltsák.

Budapest, 2019. június 26.                                 

                                             Magyar Bankszövetség

FIGYELEMFELHÍVÁS VÁLLALKOZÁSOKNAK

együttműködésben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával és annak Oktatási Központjával

Lényeges tudnivalók a banki adategyeztetéssel kapcsolatban

A 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) előírása szerint a magyarországi hitelintézeteknek legkésőbb idén június 26-áig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. Ennek hiányában másnaptól az adott bankok, takarékszövetkezetek és az egyéb kötelezett pénzügyi intézmények nem teljesíthetik az érintett ügyfelek megbízásait.

Magyarországon a bankok jelenleg mintegy 1 millió vállalati ügyfél pénzforgalmi számláját vezetik. Az aktuális információk szerint jelentős számú – mintegy 500 ezer – vállalati bankszámla esetén még nem történt meg az adategyeztetés. Ezeket az azonosítatlan számlákat a hatályos jogszabály szerint június 27-étől blokkolni kell egészen addig, amíg az azonosítás meg nem történik.

A törvényi előírás kapcsán azt javasolja a Magyar Bankszövetség, együttműködésben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával és annak Oktatási Központjával, hogy a vállalati adminisztrációban meghatározó szakértői, tanácsadói szerepkörrel bíró könyvvizsgálók, pénzügyi, számviteli tevékenységet végző szakemberek hívják fel megbízóik figyelmét a kötelező banki adategyeztetésre, és az alábbi tudnivalókra az azonosítás kapcsán:

• Vállalati ügyfelek esetében a kötelezettség minden ügyfelet érint.
• Minden vállalkozásnak, így azoknak is, amelyek az elmúlt években már tettek tényleges tulajdonosi nyilatkozatot, most újabb és részletesebb adatokat kell megadniuk (pl.: tulajdoni arányokat és minőséget).
• A tulajdonosok, vállalatirányítók kiemelt közszereplői státuszáról is nyilatkozniuk kell.

A nyilatkozatot még nem tett vállalati ügyfeleknek mihamarabb el kell végezniük az azonosítást.

Kérjük, hogy saját érdekükben se halogassák e törvény szabta kötelezettségük teljesítését, s vegyék fel a kapcsolatot a vállalkozás számláit kezelő hitelintézetekkel.

A bankok honlapjai részletes információkat tartamaznak az adategyeztetés lehetséges módjairól, csatornáiról. A bankszektor dolgozói most is minden érintett ügyfelet segítenek abban, hogy a jogszabályi kötelezettségnek meg tudjanak felelni, és a banki szolgáltatásokat zavartalanul igénybe tudják venni.

Budapest, 2019. június 18. 

Magyar Könyvvizsgáló Kamara                                Magyar Bankszövetség

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Magyar Bankszövetség

Az ügyfélazonosítást 2019. június 26-áig azon ügyfeleknek kell végrehajtaniuk, akiknek az elmúlt hónapokban a bankok már küldtek erre figyelemfelhívást - jellemzően több csatornán és több alkalommal is.

A kötelező adategyeztetést a 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) írja elő. Az ebből fakadó teendőkre a Bankszövetség a Magyar Nemzeti Bankkal és a Pénzügyminisztériummal közös közleményben már több alkalommal (2019. március 7-én, 2019. június 13-án, és számos nyilatkozatban is) felhívta az ügyfelek figyelmét. A bankok honlapjai is fontos forrásai a részletes tájékoztatásnak és figyelemfelhívásnak.

Az azonosítással kapcsolatban fontos tudni, hogy 2019. június 26-áig bezárólag az ügyfélazonosítást azon ügyfeleknek kell végrehajtaniuk, akiktől az elmúlt hónapokban a bankjuk ezt közvetlenül kérte tőlük.

Az adategyeztetési kötelezettség a lakossági ügyfelek esetében most csak és kizárólag azokra vonatkozik, akik

• 2017 júniusa előtt (tehát több mint 2 évvel ezelőtt) nyitották az adott bankszámlát, és
• bankjuk még nem rendelkezik a személyazonosságukat és lakcímüket igazoló érvényes okmányaik másolatával, esetleg
• változás következett be személyi adataikban, vagy
• kiemelt közszereplőnek (illetve közeli hozzátartozójának) minősülhetnek.

A lakossági ügyfelek többsége azért nem kapott a bankjától külön értesítést, mert vele minden rendben, nincs teendője, a szolgáltatások zavartalanul a rendelkezésére állnak június 26-a után is.

Vállalati ügyfelek esetében a kötelezettség minden ügyfelet érint. Minden vállalkozásnak, így azoknak is, amelyek az elmúlt években már tettek tényleges tulajdonosi nyilatkozatot, most újabb és részletesebb adatokat kell megadniuk (pl.: tulajdoni arányokat és minőséget), valamint a tulajdonosok, vállalatirányítók kiemelt közszereplői státuszáról is nyilatkozniuk kell.

Kérjük azokat, akik kaptak saját pénzintézetüktől adategyeztetési felhívást , hogy ne halogassák ezt a törvény szabta kötelezettségüket, hanem mihamarabb tegyenek ennek eleget, hogy a hatályos jogszabály alapján, 2019. június 26-át követően őket is zavartalanul kiszolgálhassák a pénzintézetek.

A bankok honlapjai részletes információkat tartamaznak az adategyeztetés lehetséges módjairól, csatornáiról. Azok, akik a fenti feltételek szerint érintettek, kérjük, hogy a saját pénzintézetük által megadott módon, a saját érdekükben mihamarabb végezzék el az adategyeztetést! A bankszektor dolgozói most is minden érintett lakossági és vállalati ügyfelet segítenek abban, hogy a jogszabályi kötelezettségnek meg tudjanak felelni, és a banki szolgáltatásokat igénybe tudják venni.

A Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank

SAJTÓKÖZLEMÉNYE

10 munkanapjuk van az adategyeztetésre az elmaradt banki ügyfeleknek

Budapest, 2019. június 13. A 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) előírása szerint a magyarországi hitelintézeteknek legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. Ennek hiányában 2019. június 27-től az adott bankok, takarékszövetkezetek vagy egyéb kötelezett pénzügyi intézmények nem teljesíthetik az érintett fogyasztók vagy vállalati ügyfelek megbízásait.

Magyarországon a bankok jelenleg több mint 10,6 millió pénzforgalmi számlát vezetnek, jelentős számú bankszámla tulajdonosi adata azonban továbbra is frissítésre, kiegészítésre szorul. Az aktívan zajló kötelező adategyeztetés a pénzmosás elleni jogszabályok által előírt kötelezettség, ami lakossági és vállalati ügyfelekre egyaránt vonatkozik. Az adatszolgáltatásban elmaradt bankszámla tulajdonosoknak mihamarabb – de legkésőbb június 26-án - szükséges elvégezniük az azonosítást.

Amennyiben a saját bank felé már megtörtént az adategyeztetés, érdemes felhívni a kötelezettségre a figyelmet az elektronikus csatornák használatában nem annyira járatos, esetleg kevésbé mobil vagy például idősebb rokonok esetében is. Minél későbbre hagyja az ügyfél a cselekvést, annál leterheltebb ügyfélszolgálatokra lehet számítani.  A pünkösdi hétvégét követő munkanapon például drasztikusan megugrott a telefonos banki ügyfélszolgálatok hívásszáma, valamint a bankfiókokba betérő ügyfelek száma is.

Amennyiben legkésőbb június 26-án nem történik meg az adategyeztetés és a szükséges nyilatkozattétel, úgy a hiányzó adatok pótlásáig a számlák használatát a pénzintézetek a jogszabályok alapján korlátozni kötelesek. Pénzforgalmi tranzakciók nem lesznek kezdeményezhetők az adott számláról, csupán az állandó átutalások teljesülnek. Ha az ügyfél később végrehajtja a szükséges átvilágítási folyamatot, a bankszámlát érintő blokkolás feloldásra kerül.

Az adategyeztetési kötelezettség a lakossági ügyfelek esetében nem általános érvényű. Azokra a számlatulajdonosokra vonatkozik, akik bankkapcsolatukat 2017 júniusa előtt létesítették, és bankjuk még nem rendelkezik a személyazonosságukat és lakcímüket igazoló érvényes okmányaik másolatával, esetleg változás következett be személyi adataikban, illetve kiemelt közszereplőnek minősülnek. A jogi személynek minősülő vállalati és egyéb szervezeti ügyfelek esetében a szolgáltatóknak új adatokat kell rögzíteniük, ezért szükséges a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozatok újbóli beszerzése, valamint a kiemelt közszereplői státuszról való nyilatkozattétel.

A pénzügyi szolgáltatók folyamatos és egyre erősödő kommunikációval segítik érintett ügyfeleiket a tájékozódásban: személyre szóló értesítésben, írásban is felhívták a figyelmét (postai vagy elektronikus úton) azon számlatulajdonosoknak, akik még nem tették meg a szükséges adategyeztetést.

Az adatok megadására jellemzően többféle csatorna is rendelkezésre áll: személyes bankfióki ügyintézés, a hiányzó dokumentumok postai feladása vagy e-mailes megküldése, vagy akár élő videóbanki vagy netbanki úton végrehajtott azonosítás és adatszolgáltatás. A lehetőségekről a szolgáltatók honlapjain, telefonos ügyfélszolgálatain érdemes tájékozódni.

Magyar Nemzeti Bank                                                     Magyar Bankszövetség

Patai Mihály a Magyar Bankszövetség Elnöke 2019. április 21-i hatállyal, új feladatai miatt, lemondott ezen megbízatásáról. Patai Mihály 2 év alelnökség után, további 8 éven át elnökként vezette a Magyar Bankszövetséget. Ennek az évtizednek az első fele a gazdasági világválság komplex pénzügyi hatásainak a megoldásáról szólt. A második időszakot pedig a hazai gazdasági fellendülés elindítása, majd fenntarthatóvá tétele határozta meg. Patai Mihály vezetésével a Magyar Bankszövetség a teljes pénzügyi szféra meghatározó és elismert érdekképviselete lett. A Magyar Bankszövetség szakmai és emberi elismeréssel mond köszönetet Patai Mihály elnöki munkásságáért.

A Magyar Bankszövetség Alapszabálya alapján a következő elnököt a tagintézmények vezérigazgatói közül 3 hónapon belül fogja a tagság egy rendkívüli Testületi Ülésen megválasztani. Ekkor fognak új elnökségi tagot választani Bernáth Tamás (Magyar Fejlesztési Bank) helyére is.

Ha önnek változó kamatozású jelzáloghitele van, érdemes átgondolnia, hogy a hosszú évek könnyebb tervezhetősége érdekében fix kamatozásúra cserélje jelenlegi hitelét.

Mit jelent a fix kamatozás?

A Magyar Bankszövetség 2019-ben ünnepli megalapításának 30. évfordulóját. A jeles alkalomból  a  Bankszövetség két napos nemzetközi rendezvényt szervezett 2019. április 4-én és 5-én.

Az ünnepi eseménysorozattal az volt a célunk, hogy méltó módon emlékezzünk meg a jubileumról, egyúttal az elmúlt három évtizedre visszatekintve összegezzük tapasztalatainkat, értékeljük a hazai bankszektor jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, kihívásait, feladatait. Magas rangú külföldi előadóink közreműködésével áttekintettük a magyar, európai és globális pénzügyi, gazdasági folyamatokat és trendeket.

A rendezvényen tizenhárom ország küldöttsége – köztük a kelet-közép-európai országok bankszövetségei és a kínai pénzügyi szektor magas rangú képviselői -, a kormányzati és jegybanki vezetők, valamint a hazai bankvezetők képviseltették magukat.

Az eseménysorozat nyitónapján, az MKB Bankban rendezett nemzetközi vezetői fórumot Varga Mihály pénzügyminiszter úr nyitotta meg, majd neves előadók – így a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség vezetői, valamint nemzetközi pénzügyi vezetők tartottak előadást, többek között a Frankfurt Main Finance, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA),  a China Development Bank, a Horvát Bankszövetség képviselői,.

A Nemzetközi Vezetők Fórumának programja letölthető itt.

A vezetői fórumot követően az OTP Bank látta vendégül a meghívott résztvevőket a Gálavacsorán, amelyen Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asszony, Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter úr, valamint Csányi Sándor úr, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója üdvözölte a résztvevőket.

A zárónapon, április 5-én délelőtt a Magyar Bankszövetség nemzetközi konferenciát szervezett az OTP Bank támogatásával, amelyet Becsei András úr, a Magyar Bankszövetség alelnöke nyitott meg, majd a kormány képviseletében Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár úr, a Magyar Nemzeti Bank képviseletében pedig Windisch László alelnök úr tartott előadást. A hazai és nemzetközi bankszektor képviselői közül többek között Csányi Sándor úr, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály úr, a Magyar Bankszövetség elnöke, Wim Mijs úr, az Európai Bankföderáció (EBF) vezérigazgatója és Zhang Fang asszony, a Kínai Bankszövetség főtitkárhelyettese tartott előadást.

A Nemzetközi Konferencia programja letölthető itt.

A konferenciát követően az európai bankszövetségi delegációk az európai–ázsiai együttműködésről tanácskoztak Yang Zaiping úrral, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) főtitkárával.

Az ünnepi eseményeket a Magyar Bankszövetség éves Testületi Ülése zárta.

Előadások letölthető anyaga:

   2019. április 4.

• Hubertus Väth, Ügyvezető Igazgató, Frankfurt Main Finance - A bankszektor helyzete a Brexit előtt és után
• Zoran Bohacek, Főtanácsadó, Horvát Bankszövetség - A bankszektor feladati és kihívásai a közép- és kelet-európai országok szemszögéből nézve
• Yang Zaiping, Főtitkár, Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) - Az AFCA megközelítésében
• Zolnai György, Vezérigazgató, Raiffeisen Bank - Magyarország, mint összekötő híd, szerepe
• Becsei András, Alelnök, Magyar Bankszövetség - A magyarországi hagyományos bankok fejlődése és kilátásai

   2019. április 5.

• Csányi Sándor, Elnök-vezérigazgató, OTP Bank - Három évtized tapasztalata, a bankszektor jövőképe
• Patai Mihály, Elnök, Magyar Bankszövetség - A magyar bankszektor szerepe a gazdasági növekedésben
• Windisch László, Alelnök, Magyar Nemzeti Bank - A bankszabályozás és bankfelügyelet makrogazdasági szempontjai

A Magyar Bankszövetség megalapításának 30 éves évfordulójáról 2019. április 4–5-én ünnepi eseménysorozattal emlékezett meg; a kerek évforduló éppen egybeesett elődszervezete, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) megalapításának 100 éves évfordulójával. A nyitónapon a pénzügyi szektor nemzetközi vezetői fórumot tartott, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter úr nyitott meg.* A záróesemény a Magyar Bankszövetség éves Testületi Ülése volt, amelyen a bankszövetségi tagok vezetői az alábbi nyilatkozat elfogadásáról döntöttek.

A 30 éves évforduló kapcsán hálával emlékezünk azokra a bankvezetőkre és munkásságukra, akik 1989-ben megalapították a Magyar Bankszövetséget. Ezzel a lépéssel a magyar bankszektor negyvenévnyi kényszerszünet után ismét létrehozta a saját érdekképviseletét. Az elmúlt évtizedek során a Magyar Bankszövetség közismert és meghatározó szakmai érdekképviseleti szervezetté vált. Tevékenysége felöleli a teljes pénzügyi szférát, hazai és nemzetközi szerepvállalása az érdekképviselet, a gazdaság fejlődéséhez szükséges együttműködések és a pénzügyi ismeretterjesztés területén is nélkülözhetetlenné vált. A Magyar Bankszövetség a hazai bankszektor olyan szakmai „hangja”, amelytől elvárják, hogy időről időre irányadó véleményeket, állásfoglalásokat tegyen közzé a hazai és nemzetközi gazdasági változások függvényében.

Napjainkban aggodalommal vegyes bizakodással kell szólnunk az európai gazdasági és pénzügyi fejleményekről. A kihívások közepette is képviselnünk kell azt az alapvető érdekünket, hogy növekedjen az Európai Unió gazdasága, erősödjön az unió, és mindazon nemzetállamok otthonra leljenek benne, amelyek területileg, gazdaságilag és kulturálisan beleilleszkednek. Éppen a fenntartható gazdasági növekedés szempontjait szem előtt tartva, szektorunknak alapvető érdeke a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok és az abból fakadó hátrányos következmények mérséklése. Ugyanezen okból támogatjuk déli szomszédaink mielőbbi uniós csatlakozását. Az egységesülő és növekvő európai gazdaság nemzetállamainak közös érdeke, hogy a világ gazdasági fejlődésében meghatározó szerepet vállalhassanak. Itt kell hangsúlyoznunk, hogy a bankszektor a különböző országokban betöltött szerepével és meglevő likviditásával az európai gazdaság növekedését biztosítani képes. Ugyanakkor regionális és nemzetközi versenyképességünk növelésének alapjait egy hatékony és egységes európai szabályozói környezet teremtheti meg.

Az elmúlt évek sokszor rendkívüli kihívásai közepette szövetségünk elnöke, Patai Mihály többször idézte a ciklikus fejlődés bibliai eredetű megfogalmazását, azaz a hét szűk és hét bő esztendőt. Az első időszak nemcsak többféle okra visszavezethető veszteséggel sújtotta a szektort, hanem kellő források híján az egyébként szükséges fejlesztésekben is számos elmaradás halmozódott fel. 2018-ban a bankszektor sikeres évet zárt. A ciklus jelenlegi, reményeink szerint felívelő időszakának kezdetén mihamarabb pótolni kell a hiányokat mind a fejlesztésben, mind az eredményességben. Hiszen így tudjuk majd megfelelő ösztönzéssel segíteni a fenntartható gazdasági fejlődést a digitális átállás korszakában. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a hét szűk esztendőről sem, hiszen valós mérleget csak a ciklus mindkét felének együttes értékelése nyomán vonhatunk. Másrészt a társadalmi tanulságok sokat segíthetnek abban, hogy az új szabályozások fokozzák a versenyképességet, s azzal együtt támogassák a fenntartható növekedést.

A következő időszak a banki szolgáltatások területén a digitális átállásról szól majd. A teljes bankszektor arra készül, hogy mindazon innovatív szolgáltatásokat képes legyen kínálni, amelyek az ügyfélélményt valóban biztonságos informatikai felületen nyújtják majd. A biztonságosan nyújtható pénzügyi szolgáltatások területén a bankszektor piacvezető szerepre készül; az ehhez szükséges alapot – az innovációk iránti elkötelezettségen túl – a szektor tőkeereje, átfogó informatikai tapasztalatai és ügyfélismerete szolgáltatják. A magyar bankszektor az ügyfelek biztonságát ma is a nemzetközi élvonal szintjén garantálja, és ez így marad a digitális korszakban is. Ugyanebből a szempontból fontos, hogy a szabályozó azonos feltételeket biztosítson, és azonos elvárásokat fogalmazzon meg a piac régi és új, klasszikus és innovatív stb. szereplőivel szemben.

Az évfordulós események kapcsán a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díjakat adott át a bankszektor fejlődésében jelentős szerepet vállaló felső vezetőknek, továbbá a bankszövetségi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek.

Aranykaptár Díjban részesültek:

A bankszektorban végzett munkásságukért:

• Włodzimierz Kiciński úr, a Lengyel Bankszövetség főtitkára,
• Kovács Erika asszony, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke,
• Nyemcsok János úr, az MKB Bank általános vezérigazgató-helyettese,
• Siklós Jenő úr, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese,
• Wéber Andrea asszony, a CIB Bank ügyvezető igazgatója,
• Wolf László úr, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A Bankszövetségben végzett munkájukért:

• Büki Erzsébet asszony, az Oberbank termékfejlesztési vezetője,
• Fényi Zoltán úr, a Sberbank vezető jogtanácsosa,
• Molnár Csaba úr, a Raiffeisen Bank osztályvezetője,
• Pál Zsolt úr, a Miskolci Egyetem docense,
• Pintér Szabolcs úr, a Bank of China főkönyvelője.

* A tizenhárom országot képviselő küldöttségeket, a kormányzati és jegybanki vezetőket, valamint a hazai bankvezetőket az MKB Bankban tartott vezetői fórum után az OTP Bank látta vendégül gálavacsorán, amelyen Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter asszony és Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter úr üdvözölte a részvevőket. A második napon, április 5-én délelőtt az OTP Bank támogatásával nemzetközi konferenciát szerveztek, amelyen a kormány képviseletében Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár úr, a Magyar Nemzeti Bank képviseletében pedig Windisch László alelnök úr tartott előadást. A hazai és nemzetközi bankszektor képviselői közül többek között Csányi Sándor úr, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály úr, a Magyar Bankszövetség elnöke és Wim Mijs úr, az Európai Bankföderáció (EBF) vezérigazgatója tartott előadást. Ezt követően az európai bankszövetségi delegációk az európai–ázsiai együttműködésről tanácskoztak Yang Zaiping úrral, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) főtitkárával.

Budapest, 2019. április 5.                                      Magyar Bankszövetség

Az Ázsia Pénzügyi Együttműködési Szövetség / Asian Financial Cooperation Association  (AFCA) az egyik legjelentősebb globális, nem kormányzati és non-profit pénzügyi szövetség. Az együttműködési platform az Ázsiával való gazdasági és pénzügyi együttműködések fejlesztésén és globális perspektívába helyezésén dolgozik, a közös irányításon keresztül elért közös előnyök jegyében. Az AFCA-nak a Magyar Bankszövetség az egyik alapító tagja és ismert európai képviselője. A tapasztalatok megosztása, a pénzügyi erőforrások integrációja és az együttműködés erősítése érdekében Li Wen Asszony, az AFCA üzleti felügyeletének felelőse, hosszabb időre Budapestre érkezett.

Bízunk abban, hogy a munkatársi csereprogram eredményeként a Magyar Bankszövetség és Magyarország jelentősebb szerepet tud vállalni az Egy övezet egy út program sikerében és az eddiginél is gyümölcsözőbb kapcsolatot sikerült kialakítani a két szervezet között.

A Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium

SAJTÓKÖZLEMÉNYE

A nem teljeskörűen azonosított ügyfelek idén nyártól nem indíthatnak banki műveleteket

Budapest, 2019. március 7. – Idén június 26-ig minden pénzügyi intézménynek el kell végeznie azon ügyfelei teljeskörű ügyfél-átvilágítását, akikkel 2017 júniusa előtt létesített ügyfélkapcsolatot, és akik esetében nem rendelkezik a jogszabály által előírt adatokkal, dokumentumokkal. Ezek hiányában az ügyfelek 2019. június 26. után – a hiány pótlásáig – nem tudnak újabb ügyleteket indítani. Az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok, dokumentumok postán, élő videóbanki vagy netbanki úton is megadhatók.

A 2017 júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) előírása szerint a magyarországi hitelintézeteknek legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. Ennek hiányában 2019. június 27-től az adott bankok, takarékszövetkezetek vagy egyéb kötelezett pénzügyi intézmények nem teljesíthetik az érintett fogyasztók vagy vállalati ügyfelek megbízásait.

A Pmt. megváltozott szabályai értelmében a pénzügyi intézményeknek rendelkezniük kell a lakossági ügyfelek törvényben előírt személyes adataival, valamint a személyazonosságot és a lakcímet igazoló okmányaik másolatával. Ezen felül ügyfeleik kiemelt közszereplői státuszát is meg kell állapítaniuk (vagy nyilvánosan hozzáférhető adatbázis segítségével vagy az ügyfél által tett nyilatkozat alapján). A vállalati ügyfelek esetében a szolgáltatóknak új adatokat kell rögzíteniük, ezért szükséges a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozatok újbóli beszerzése. A hiányos adatokkal, dokumentumokkal rendelkező, érintett ügyfeleiket a szolgáltatók a szükséges teendőkről részletesen tájékoztatják.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium tavaly októberben közleményben emlékeztetett arra, hogy az ügyfelek a még hiányzó, szükséges okmánymásolatokat és nyilatkozatot nem csak hitelintézetük személyes felkeresésével, de akár postán is beadhatják. Ezeket a szolgáltató akkor fogadhatja el, ha a másolatok megfelelő minőségűek, az ügyféladatok jól láthatók, s ez alapján az ügyfél egyértelműen azonosítható a korábbi átvilágításon már átesett személlyel.

Több hitelintézetnél már lehetőség van arra is, hogy az ügyfelek az illetékes banki ügyintézővel való élő – kamerás és mikrofonos számítógép vagy mobiltelefon segítségével történő – videókapcsolat révén tegyenek eleget a teljeskörű ügyfél-átvilágításnak. E lehetőségről az adott hitelintézetek honlapjain, telefonos ügyfélszolgálatain kérhető információ.

Az MNB idén januártól életbe lépett pénzmosás-megelőzési rendelete emellett lehetővé teszi a nyilatkozatok netbankon történő beküldésének lehetőségét is, ennek részletes igénybevételi lehetőségéről a pénzügyi intézmények adnak tájékoztatást az ügyfeleknek.

A pénzügyi intézmények nyilvántartásai szerint az ügyfelek jelentős részéről még nem állnak rendelkezésre a Pmt. új előírásainak megfelelő, a teljeskörű ügyfél-átvilágításhoz szükséges adatok és dokumentumok. A pénzügyi intézmények értesítését követően érdemes mielőbb eleget tenni az adatpótlásra történő felhívásnak, különben fennáll a veszélye annak, hogy az érintett ügyfelek nem tudnak újabb ügyleteket kezdeményezni.

Magyar Bankszövetség                   Magyar Nemzeti Bank                  Pénzügyminisztérium

Ismét kiugró iskolai részvétel várható

2019. február 25, Budapest - A Magyar Nemzeti Bankban tartott ünnepélyes nyitóeseménnyel kezdődött el az ötödik PÉNZ7, és ezzel Európában és világszinten is Magyarországon indult el idén elsőként a fiatalok pénzügyi és vállalkozói tudatosságának fejlesztését célzó nemzetközi rendezvénysorozat. A pénzügyi és vállalkozói témahét középpontjában ez évben az „Okosan a befektetésekről”, valamint a „Problémafelismerés és üzleti ötlet” témák állnak. A program rendhagyó tanóráin az élményalapú ismeretszerzést a négy korosztály számára kidolgozott óratervek mellett egyre több digitális megoldás és e-learning tananyag is támogatja. Az idei év további újdonsága a „Számoljunk a befektetésekkel!” című középiskolai matematikai példatár, amelyet Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a PÉNZ7 megnyitóján mutatott be a szakmai közönségnek.  

Az előző négy év kedvező tapasztalatai és a kiemelkedő iskolai érdeklődés alapján a 2018/2019. tanév rendjében 2019. február 25. – március 1. között ismét szerepel a pénzügyi és vállalkozói témahét, a PÉNZ7, amely a European Money Week és a Global Money Week nemzetközi programokhoz is kapcsolódik. A program együttműködő szakmai partnerei az Emberi Erőforrások Minisztériumának projektvezetése mellett a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. A program és a szervezők kiemelt célja, hogy már fiatal korban megalapozzák a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, így ezzel is támogassák a kormány által 2017-ben elfogadott, „Okosan a pénzzel” elnevezésű, a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó stratégia megvalósulását. A PÉNZ7 tökéletesen illeszkedik a stratégia célkitűzéseinek elérését segítő első kétéves Cselekvési terv programjai közé.

A programra országszerte nagy érdeklődés mutatkozik: idén már több mint 1200 iskola több mint 200 ezer diákja mintegy 14 ezer rendhagyó tanóra keretében vesz részt a témahéten. A PÉNZ7 interaktív tanórái az egyes korosztályok sajátosságait figyelembe véve, játékosan és élményszerűen adják át és járják körbe a felelős döntéshez szükséges ismereteket.  A digitalizáció jegyében a középiskolás diákok számára több, a befektetések témaköréhez kapcsolódó animációs film, valamint e-learning tananyag is készült. A több ezer pedagógus felkészülését a hagyományos tanári útmutatók és óratervek mellett az egyre népszerűbb webináriumok (webes szakmai előadások) és korszerű e-learning anyagok is segítik. A témahét lehetőséget teremt arra is, hogy önkéntes pénzügyi szakemberek és vállalkozók bevonásával a napi gyakorlat is közelebb kerüljön a fiatalokhoz. A program egyre bővülő támogatói körére utal, hogy az idén minden korábbinál több, közel 700 önkéntes gyakorló pénzügyi, illetve vállalkozó szakember jelentkezett, hogy órát tartson a fiataloknak. A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az egyének, háztartások anyagi biztonságára, pénzügyi stabilitására a rendszeres megtakarítási tevékenység kedvezően hat és a családok pénzügyi vagyonának körültekintő, tudatos kezelése, befektetése hosszabb távon komoly anyagi előnyöket hozhat. Erre már fiatalon is célszerű felkészülni a kapcsolódó fogalmak, mérlegelési szempontok, kockázatok és pénzügyi számítások előzetes megismerésével. Az idei témahét „Okosan a befektetésekről” témája a matematika órákon megismerhető gondolkodásmódhoz és számítási módszerekhez szintén jól illeszkedik. A PÉNZ7-en megjelenő „Számoljunk a befektetésekkel!” kötet – egyfajta döntési játékként – hasznos segítséget jelent a mindennapi életben előforduló befektetési döntések előkészítésében, kipróbálásában.  

A „Problémafelismerés és üzleti ötlet” az idei vállalkozói ismeretek fókusztémája. A diákok játékos feladatokkal fejleszthetik kreatív, kooperációs és vállalkozói készségeiket, a vállalkozói önkéntesek történeteiből, sikereiből, motivációjából pedig inspirációra lelhetnek.

Az idei témahét anyagai (a tananyagok és a felkészítést segítő anyagok, játékok) a regisztrált iskolák számára letölthetők a www.penz7.hu oldalról, és itt érhetők el a korábbi tanévek oktatási anyagai is, amik   elérhetők maradnak a témahét után is.

A magyar iskolák a 2014/2015-ös tanévben csatlakoztak először az European Money Week Európa mintegy 30 országában egy időben zajló kezdeményezéshez. A PÉNZ7 program idén is kapcsolódik a Global Money Week eseménysorozathoz, amelyet a világ további mintegy 170 pontján rendeznek meg márciusban - így a hazai témahét egyben színes nemzetközi programsorozat részévé is válik. A magyar PÉNZ7 2017-ben és 2018-ban is bekerült a Global Money Week program legjobbjai közé.

A PÉNZ7 program a tanórák mellett számos játékos, interaktív szakmai programot kínált és kínál az iskolák számára. A tőzsdejáték mellett pénzügyi kvíz, vetélkedők, tudatossági kerekasztal is segítik a diákokat, hogy gyarapíthassák a témában megszerezhető ismereteiket. A programokról részletesen ugyancsak a www.penz7.hu oldalon tájékozódhatnak.

 A Pénz7 program szervezői:

• Emberi Erőforrások Minisztériuma,
• Innovációs és Technológiai Minisztérium,
• Pénzügyminisztérium,
• Magyar Bankszövetség,
• Pénziránytű Alapítvány,
• Junior Achievement Magyarország Alapítvány

A hazai tőkepiac egyik legkiemelkedőbb eseményét, a Budapesti Értéktőzsde által az előző év legjobb tőkepiaci teljesítményét díjazó BÉT Legek 2018 rendezvényén a Bankszövetség kommunikációs főtitkár-helyettese, Sütő Ágnes kapta a befektetői tudatosság terjesztéséért járó kitüntetést. A laudációban elhangzott, hogy kollégánk elévülhetetlen érdemeket szerzett az Európai Bankszövetség által életre hívott Nemzetközi PÉNZ7 (Money Week) magyarországi adoptálásában. A PÉNZ7 rendezvénysorozat hazánkban évről-évre európai viszonylatban is kiugróban magas számban jut el gyermekekhez, pedagógusokhoz. A PÉNZ7 sikere érdekében együttműködik az Emberi Erőforrások Minisztériuma projektgazdaként, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. Az MNB Pénziránytű Alapítványában kurátorként is tevékenykedő díjazott lényeges szerepet játszott ennek a példaértékű, szektorokon és szakmán átívelő összefogásnak a megteremtésében.

A Befektetői tudatosság terjesztéséért Sütő Ágnes, Magyar Bankszövetség átveszi a díjat.

A BÉT Legek díjakról

A Budapesti Értéktőzsde közel húsz éve minden évben megrendezi a hazai tőkepiac legkiemelkedőbb éves teljesítményeit díjazó eseményét, a BÉT Legeket. A díjak odaítéléséről a Tőzsdei Tanácsadó Testület tagjaiból álló szakmai zsűri dönt. A legtöbb kategóriában kvantitatív módszertan (például forgalmi adatok) alapján lesz eredmény és kerülnek díjazásra a legjobbak. Az év hazairészvény-kereskedési platformja és a befektetői tudatosság építése kategóriáknál a beérkezett pályázatok, valamint - előbbi esetében - a felhasználók értékelése alapján állapítják meg a győzteseket.

2018. november 22-23-án Budapesten került megrendezésre a Közép-európai Jelzáloglevél-konferencia (Central European Covered Bond Conference, CECBC), a konferencia-sorozat huszonegy éves történetében negyedik alkalommal. Az idén a Magyar Nemzeti Bank Antall József Konferenciaközpontjában megrendezett két napos konferencia a fedezett kötvény-kibocsátók és -befektetők, az elemzők és a felügyeleti szakemberek fontos szakmai fóruma, amely most olyan aktuális témákkal foglalkozott, mint a fedezett kötvénypiac harmonizációja, a digitális megoldások alkalmazása a jelzáloghitel finanszírozásban, a pooling modellek, illetve a szabályozói és más eszközök szerepe a piacfejlesztésben. Az esemény házigazdája a Magyar Bankszövetség volt, a szakmai programot a Magyar Bankszövetség alakította ki a Német Pfandbrief-kibocsátó Bankok Szövetségével (Verband deutscher Pfandbriefbanken e.V.) közösen.

2018. május 20-án megváltozott a SZÉP-kártya jogi szabályozása. Az új kormányrendelet (76/2018. (IV.20.) Korm. rendelet) értelmében a SZÉP kártya kibocsátást a jelenlegi elektronikusutalvány-forgalmazásból pénzforgalmi szolgáltatássá kell átalakítani. A jelenleg a piacon lévő három kártyakibocsátó intézmény – a K&H bank, az MKB Bank és az OTP Bank – legkésőbb 2019. január 5-ig kell, hogy végrehajtsa az átállást.

A pénzforgalmi szolgáltatássá alakítás lényege, hogy a SZÉP kártya kibocsátók minden kártyabirtokos számára GIRO képes korlátozott rendeltetésű fizetési számlát nyitnak meg a kártyához kapcsolódóan. A munkáltatók a SZÉP kártya juttatásokat közvetlenül kell, hogy átutalják ezen számlákra (például a bérek utalásához hasonlóan). Ez a változás módosításokat igényel a bérszámfejtő szoftvereken (pl.: SAP, NEXON). A zökkenőmentes átállás és annak érdekében, hogy a cégek megfelelően felkészítsék a programjaikat az új munkáltatói utalásokra, a melléklet tájékoztatóból ismerhetőek meg a további részletek.

KIBERBIZTONSÁGI HÓNAP

2018. október

Europol – EBF közös kampány a kibercsalásokkal kapcsolatos tudatosság növeléséért

A kiberbűnözők folyamatosan keresik a módját annak, hogy pénzt kereshessenek a megkárosításunkkal. Ezek a csalások tipikus példák arra, hogy a kibertámadók milyen módon tudják egyszerűen kihasználni az emberek pszichológiai sajátosságait és érzékelésének jellemzőit. Az következő tippek ahhoz nyújtanak segítséget, hogy hogyan védekezzünk a támadások ellen. A legjobb védekezés az éberség!

Általános tippek:

• Ellenőrizze rendszeresen az online fiókjait.
• Ellenőrizze rendszeresen a bankszámláját, és a gyanús tevékenységekről tegyen bejelentést a bankjának.
• Az interneten csak biztonságos webhelyeken fizessen (ellenőrizze, hogy a webhely címének beírására szolgáló mezőben látható-e a lakat, illetve figyeljen arra, hogy a cím eleje https legyen), és csak biztonságos kapcsolatot használjon (nyilvános Wi-Fi helyett használja a mobilinternetet).
• A bankja soha nem kérdez olyan bizalmas információkat telefonon vagy e-mailben, mint az online fiókja hitelesítő adatai.
• Ha egy ajánlat túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, szinte minden esetben csalás.
• Mindig ügyeljen a személyes adatai biztonságára, valamint a biztonságos tárolásukra.
• Gondolja át nagyon alaposan, hogy mennyi személyes információt oszt meg a közösségimédia-oldalakon. A csalók az adatai és fényképei felhasználásával hamis személyazonosságot hozhatnak létre, vagy megpróbálhatják átverni.
• Ha azt gyanítja, hogy megadta a fiókja adatait egy csalónak, azonnal vegye fel a kapcsolatot a bankjával.
• Ha azt gyanítja, hogy megpróbálták megkárosítani, minden esetben tegyen bejelentést a rendőrségen, még akkor is, ha nem vált a csalási kísérlet áldozatává.

Az alábbiakban található az EUROPOL szerinti leggyakoribb online pénzügyi csalás és az elkerülésük módjairól készült figyelemfelhívó dokumentációi, témák szerint bontva:

• VEZETŐI/ÜZLETI E-MAIL CÍMMEL ELKÖVETETT CSALÁS (pdf)
• VEZETŐI/ÜZLETI E-MAIL CÍMMEL ELKÖVETETT CSALÁS (mp4)
• SZÁMLA CSALÁS (pdf)
• SZÁMLA CSALÁS (mp4)
• PÉNZÜGYI ADATHALÁSZ E-MAILEK (pdf)         
  PÉNZÜGYI ADATHALÁSZ SMS-ek (pdf)              
  BANKI VISHING TELEFONHÍVÁSOK (pdf)
• PÉNZÜGYI ADATHALÁSZ E-MAILEK (mp4)
• HAMIS BANKI WEBOLDALAK (pdf)
• HAMIS BANKI WEBOLDALAK (mp4)
• ÉRZELMEKET KIHASZNÁLÓ CSALÁS (pdf)
• ÉRZELMEKET KIHASZNÁLÓ CSALÁS (mp4)
• SZEMÉLYES ADATOK ELLOPÁSA (mp4)
• BEFEKTETÉSI CSALÁS (pdf)
• BEFEKTETÉSI CSALÁS (mp4)
• ONLINE VÁSÁRLÁSI CSALÓ ÜZENETEK

És a további, biztonságos online vásárlásról ide kattintva találhat angol nyelven további információt.

Sajtónyilatkozat

Budapest, 2018. október 16.

A nyugdíjpénztári és lakástakarékpénztári rendszerekről

A felelős gazdálkodás fontos sarkokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet.

A lakossági megtakarításokat időhorizontjuk alapján a következő növekedési sorba szokás rendezni: bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakástakarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok. Most kormányzati intézkedések érintik a két hosszú futamidejű konstrukciót. A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel ezek kapcsán a figyelmet annak érdekében, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene.

1. A nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság szabad fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. A Magyar Bankszövetség egyértelmű kérése, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsák vissza.
2. A lakástakarékpénztári megtakarítás az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált. Hazánkban a lakástakarékpénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van). 

A lakástakarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakás építési piac fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Kiegészíti továbbá a CSOK igényléseket is, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.

Mindezek mellett a termék jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni. A lakástakarékpénztári rendszer ezáltal jelentős ÁFA jövedelmet csatornázott be az állami költségvetésbe. Számításaink szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül  a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához.

A Magyar Bankszövetség kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett forma helyett, szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására, amelyben a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva, az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhessen hosszú távon.

Magyar Bankszövetség

SAJTÓANYAG

2018. október 9.

Hogyan ne kerüljünk a csalók hálójába

Magyarországon havonta több mint 100 ember esik az adathalászok áldozatául

A piaci cégek folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket, de nagyobb körültekintés szükséges az ügyfelek részéről is

Magyarországon havonta több mint 100 adathalászok által elkövetett bűncselekmény válik ismertté a hatósági és vállalati statisztikák szerint. Ez a szám feltehetően csak töredéke a ténylegesen megtörtént összes csalásnak: a becslések szerint azoknak az embereknek a száma, akik telefonos vagy online csalás áldozatai lesznek, a valóságban meghaladhatja az évi több ezret is. A hazai piaci szereplők - így a hitelintézetek, telekommunikációs cégek, közmű szolgáltatók - fejlett rendszereket vetnek be a csalókkal szemben, és a tudomásukra jutott gyanús esetekben figyelmeztetik az ügyfeleiket. Ám a bankszámlán elérhető pénzünket mindenképpen ugyanolyan figyelmesen és körültekintéssel kell kezelnünk, mint ahogy a pénztárcánkra figyelünk. A kibertámadások kivédése közös társadalmi érdek és feladat – hívja fel erre a figyelmet az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Bankszövetség és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet.

Az elektronikus fizetési rendszerek hazánkban a legkomolyabb nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek. A Magyar Bankszövetség részéről elmondhatjuk, hogy a hazai bankok folyamatosan fejlesztik rendszereiket, hogy minél hatékonyabban ki tudják szűrni és meg tudják akadályozni a visszaéléseket. Európai összehasonlítások évről-évre megerősítik, hogy hazánk fizetésforgalmi rendszerei a legbiztonságosabbak között vannak.

A támadásokat ennek ellenére nem lehet teljesen kizárni, mert a csalók a bankokat megkerülve közvetlenül próbálkoznak megtévesztéssel az ügyfelek adataihoz hozzájutni. Sajnos az óvatlan ügyfelek sok esetben maguk szolgáltatják ki saját bizalmas adataikat. A támadások hatékony kivédésében tehát az ügyfelek tudatos magatartása is nélkülözhetetlen.

Az internetbűnözők által elkövetett leggyakoribb, egyszersmind a legtöbb problémát okozó bűncselekmény az adathalászat (phishing). Az elkövetési mód lényege, hogy a támadók telefonon, e-mailben vagy egy közösségi oldalon keresztül megtévesztik a kiszemelt áldozatokat, és megpróbálják rávenni őket arra, hogy saját maguk adják meg adataikat az illetékteleneknek, vagy önszántukból utaljanak át nekik pénzt.

Hogyan védekezzünk?

• Gyanakodjunk, és legyünk különösen körültekintőek akkor, ha az üzenet azt sugallja, hogy azonnal cselekedni kell (pl. felfüggesztik a bankszámlánkat, telefonszolgáltatásunkat, felhasználói fiókunkat). A csalók célja ilyenkor az, hogy a siettetés miatt meggondolatlanul cselekedjünk. Ne dőljünk be ennek a trükknek, és megfontoltan mérlegeljük, hogy egyáltalán ügyfelei vagyunk-e az adott cégnek.
• Bizalmas információkat (pl. bankszámla adatok, jelszavak, PIN kód) emailben egyetlen bank sem kér ügyfeleitől. Soha, semmilyen körülmények között ne adja meg azonosítóit, hiszen a bankja már ismeri azokat.
• Szinte biztos, hogy adathalászokkal van dolgunk abban az esetben is, ha egy önmagát hivatalosnak feltüntető szervezettől olyan levelet kapunk, amit helytelen magyarsággal, hibás nyelvtannal írtak meg, vagy nem a vállalat központi címéről érkezik (@gmail.com, @freemail.hu). Gyanakodjunk, ha akár egyetlen ékezethiányt észlelünk a levélben!
• Mindig ellenőrizze, hogy a belépési vagy az adatbekérő oldalt valóban a szolgáltatója üzemelteti e. Ha a szokásostól eltérő (logó helye, az oldal színe, szövegezése) oldalt lát, inkább hívja fel szolgáltatóját.
• Ellenőrizze a böngésző sávban szereplő url-t. Ha a szokásostól eltérő, a korábbi linkekhez nem hasonlító címsort lát, vagy ha a https kiterjesztés hiányzik, fogjon gyanút!
• A váratlan, nagy összegű nyeremény is gyanakvásra adhat okot. Ilyenkor vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, ne teljesítsük például a csalók kis összegű kártyafeltöltésre, átutalásra irányuló kérését!

Ajánlott teendők:

• Ha egy email vagy üzenet adathalász támadásnak tűnik, akkor azt törölje! Semmiképp se adja meg az adatait, ne nyissa meg a csatolmányokat, és ne kattintson az üzenetben szereplő linkre!
• Ha csalás áldozatává vált, ne szégyellje! Tegyen feljelentést, jelezze a hatóságoknak! Csak így segíthető elő a sikeres nyomozás, a csalások felderítése és a tettesek megbüntetése.
• Ha bármi kétsége van, bátran kérdezzen! Híva fel a bankjának vagy a tájékoztatásban megnevezett cégnek az ügyfélszolgálatát!
• Minden gyanús kísérletet, küldeményt haladéktalanul jelentsen be a szolgáltatójának vagy bankjának az ügyfélszolgálatán!

NKI tájékoztató az adathalászatról

A Magyar Bankszövetség 2018. április 20-án megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úr, valamint Gerhardt Ferenc úr, a Magyar Nemzeti Bank Alelnöke vettek részt.

A Testületi Ülés megemlékezett a Magyar Bankszövetség elnökségének tragikus hirtelenséggel elhunyt tagjáról, Urbán Zoltán úrról, az Eximbank volt vezérigazgatójáról.

A Testületi Ülés a Magyar Bankszövetség elnökségének új tagjává Bernáth Tamást (MFB – Elnök-vezérigazgató) választotta meg.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2017-es év kapcsán arról adhatunk számot, hogy a magyar bankszektor a 2008-at követő hosszú, nehéz időszak után kiemelkedő évet zárt. A múlt év eredményessége illeszkedik a nemzetközi és a régiós tendenciákhoz. Az elért nyereség jellemzően eredménytartalékba került, ami a bővülő hitelaktivitáson keresztül a gazdaság gyorsuló növekedését segíti elő. A bankszektor pozitív eredményét a szektor stabil működése mellett a hitelezési kockázati költségek kedvező alakulása alapozta meg. Ugyanakkor a dinamikus technikai fejlődésnek és a változó ügyféligényeknek való megfelelés folyamatos megújulást, alkalmazkodást és innovációt kíván a szektor szereplőitől.

„A bankszektor csak kiszámítható jogi, adózási és irányítási feltételeket biztosító gazdasági közegben tudja hatékonyan szolgálni a gazdaság fejlődését, amelynek a többi szereplője is hasonló környezetet vár el. Ezért továbbra is az együttműködésekre, a gondos szakmai egyeztetésekre helyezzük a hangsúlyt a jogalkotókkal és a hatóságokkal való kapcsolatainkban.” – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke.

A magyar bankszektor valamennyi szereplője felsorakozik amellett a meghatározó közös cél mellett, hogy a pénzügypolitikában erősödjön a folytonosság és a kiszámíthatóság. A vállalkozások és a hitelezők számára rövid és hosszú távon is ez biztosíthatja az eredményes működést. Az európai uniós források dinamikus felhasználása után új időszak következik, ahol minden gazdasági szereplőnek meg kell találnia azt a versenyképes fejlődési pályát, amely a jövőjét meghatározza. A szükségessé váló átalakítások és fejlesztések finanszírozásához a hazai bankszektor kellő tőkeerővel és likviditással rendelkezik.

Nem feledkezhetünk el a nemzetközi versenyhelyzetről sem. Versenyképességünk javítása szempontjából elengedhetetlen, hogy az előttünk álló években a bürokratikus túlszabályozások nemzeti leküzdésével az elsők között kerüljünk ki az európai államok közt zajló szabályozói versenyből. E cél elérését nagymértékben segítheti, ha a jogalkotó már a szabályozás kezdeti stádiumában bevonja a pénzügyi szektor képviselőit a jogszabály előkészítési folyamatba. A magyar gazdaság fenntartható és jó teljesítményéhez, valamint az országhatárokon átnyúló bővüléséhez a finanszírozó magyar hitelintézeteknek vissza kell szerezniük, majd meg kell tartaniuk régiós versenyképességüket. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk az egykoron átmeneti válságmenedzselésként bevezetett extra terhek kivezetését. Így

• a banki és pénzintézeti különadók ütemezett kivezetésének véghezvitelét,
• a gazdaságfehérítést és a készpénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, és ezen belül
• az ingyenes banki szolgáltatások (pl. a havi 150 ezer forintos készpénz felvétel) utáni minden formájú adó vagy illeték eltörlését.

A magyarországi pénzpiac része az európai és a globális piacnak. Olyan időkben, amikor a protekcionista tendenciák a magyar gazdaságra is veszélyt jelentenek, érdekeink érvényesítése csak az Európai Unió egységes fejlődése és a gazdasági integráció elmélyítése mellett biztosítható, ezért elkötelezettek vagyunk e célok mellett. Támogatandónak tartjuk továbbá a Brexit tárgyalások olyan lezárását, melynek eredményeként a meglévő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak.

A globális bankszabályozások területén pedig kívánatosnak tartjuk a nemzetközileg egységes alkalmazást, hogy az Európai Unió pénzügyi rendszerének fejlődése, és gazdaságának bővülése versenyhátrányoktól mentesen, és fenntarthatóan mehessen végbe.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a hitelintézeti szektor működéséhez és fejlődéséhez. 2018-ban a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:

• Gáspár Bence (OTP Bank) a hitelintézeti szektorban végzett kiemelkedő kommunikációs tevékenységéért és elkötelezettségéért;
• Jeges Rita (Erste Bank) a Magyar Bankszövetség munkájának áldozatos és konstruktív támogatásáért;
• Király Marcell (K&H Bank) a bankszektor vállalatfinanszírozási és KKV fejlesztési területén végzett kiemelkedő munkájáért;
• Nagy Róbert (Garantiqa Hitelgarancia) a garantált kis- és középvállalati hitelezés növekedéséhez hozzájáruló, kiemelkedő és innovatív tevékenységéért;
• Rankó Attila (Deutsche Bank) a pénzforgalom és az európai bankszabályozás adaptációja területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Budapest, 2018. április 20.

Magyar Bankszövetség

Fotó: Németh Dániel

Miskolc, 2018. március 8.

A 2017/2018. tanévben már negyedszer kerül megrendezésre a Pénz7 - a pénzügyi és vállalkozói témahét. A program együttműködő szakmai partnerei − az Emberi Erőforrások Minisztériuma mint projektgazda, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány – küldetésüknek tekintik a gazdasági-pénzügyi szemléletformálást, valamint azt, hogy segítséget nyújtsanak a mindennapokban előforduló pénzügyi helyzetekhez, a tudatos felnőtté váláshoz. A Pénz7 rendhagyó tanórái az egyes korosztályok sajátosságait figyelembe véve, játékosan, színesen, élményszerűen adják át és járják körbe a felelős döntéshez szükséges ismereteket. A témahét lehetőséget teremt arra is, hogy önkéntes pénzügyi szakemberek és vállalkozók bevonásával a napi gyakorlat is közelebb kerüljön a fiatalokhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a Pénz7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon semmilyen márka, kereskedelmi logó nem jelenik meg. A programra évről évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik országszerte: idén már több mint 1200 iskola több mint 200 ezer diákja mintegy 15 ezer rendhagyó tanóra keretében vesz részt a programban.

A Magyar Bankszövetség Elnökségének Közleménye

2018. március 6.

Az elmúlt években a kormányzat, a jegybank és a bankszektor számos intézkedést tett a 90 napon túli késedelemmel rendelkező (NPL) hitelek arányának csökkentése érdekében. A felek közös erőfeszítéseinek hatására az NPL hitelek aránya 2010 óta először tíz százalék alá csökkent. A vállalati hitelek terén hasonlóan kedvező folyamat volt megfigyelhető, a nemteljesítő hitelek volumene 320 milliárd forintra, arányuk pedig mintegy 5,2 százalékra csökkent.

 Az NPL arány csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy a vállalati és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalható pozitív hitelezési fordulat fenntartható legyen. A hitelezési aktivitás növekedése azonban kihívások elé is állítja a bankszektort azáltal, hogy bankoknak komoly figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a most felépülő portfoliók esetén az alacsony NPL arány hosszú távon is fenntartható legyen. Az elmúlt időszakban a jó minőségű portfóliók kialakítását és fenntartását a jogalkotó a legjobb banki gyakorlatok összefoglalása és közzététele útján is támogatta. A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy az MNB e körben kiadott szabályozó dokumentumai három új ajánlással bővülnek, az NPL hitelekkel kapcsolatos banki stratégia, illetve a projekthitel- és ingatlanértékelés tárgyában. A most publikált ajánlások erénye, hogy azokat a jegybank a szektor javaslatait is figyelembe véve dolgozta ki, ami segítheti a szabályok hatékony alkalmazhatóságát. A konstruktív együttműködés alapjaira építkezve javasoljuk, hogy a bankok visszajelzései alapján rendszeresen kerüljön sor a jegybanki előírások felülvizsgálatára és finomhangolására, így biztosítva, hogy a hazai bankok ne kerüljenek versenyhátrányba az esetlegesen megengedőbb szabályozói környezeten működő külföldi versenytársaikkal szemben. Ilyen felülvizsgálatra érdemes rendelkezés lehet például a projekthitelek kapcsán a bizonyos feltételek esetén előírt kötelező féléves előtörlesztési mérték szabályainak lazítása, illetve az ingatlan értékek negyedéves újraértékelése szükségességének újragondolása.

A fentiek mellett azonban indokolt szót ejteni a bankszektorra nehezedő szabályozói nyomásról, amely az Országgyűlés és a Jegybank által alkotott szabályoknak és az EU-s normának való megfelelés biztosítása érdekében folyamatos jelentős többlet erőforrást igényel. Az ilyen jellegű nyomás mérsékléséhez az MNB is hozzájárulhat azzal, hogy az ajánlásokban foglaltak teljesítésére a jelenleginél hosszabb felkészülési időt biztosít a bankok részére.

A Magyar Bankszövetség Elnöksége

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2018. március 5.

 „A pénzügyi oktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakosság kapcsolódni tudjon a pénzügyi világhálóhoz, kezelni tudja a hiteleket és a megtakarításokat, továbbá értse és megértse a pénzügyi rendszer működését és kockázatait. A pénzügyi kultúra fejlesztése a kormányok, az oktatási intézmények és a pénzügyi szféra közös feladata. Végső soron pedig a gazdaság teljesítőképességét növeli a társadalom pénzügyi kultúrájának és ismeretének a növelése” – mondta el Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára a Miskolci Egyetemen rendezett Pénz7 ünnepi eseménysorozat felvezetésében.

 A kormányzat által elfogadott „Pénzügyi Tudatosság Fejlesztésének Stratégiája” a következő 7 évre határozza meg a kiemelt cselekvési pontokat, ezek közül is kiemelve a pénzügyi edukáció és a szemléletmód fejlesztését, melyek a siker kulcs tényezői – mondta el Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a Miskolci Egyetem FINTELLIGENCE Pénzügyi Oktatási Centrumának az átadásán. A FINTELLIGENCE Központ a pénzügyi oktatásoknak és tudományos kutatásoknak olyan központja, mely a legkorszerűbb digitális eszközök alkalmazásával és interaktív kiállítással hozza közelebb a pénzügyi ismeretet és kultúrát az ifjúság számára.

A Miskolci Egyetemen szeptemberben már elkezdődött a Pénzügyi kultúra tantárgyat oktatása. Ezen az egyetemi oktatók és külső – köztük a Magyar Nemzeti Bank, az NGM és a hazai pénzintézetek - szakembereinek a bevonásával próbaoktatásra került az első magyar nyelvű, átfogó Pénzügyi Kultúra könyv, mely a jövőben a hazai pénzügyi kultúra oktatás meghatározó felsőoktatási tankönyve lehet – mondta el Veresné Somosi Mariann a Gazdaságtudományi Kar dékánja és Pál Tibor a kapcsolódó szakmai konferenciát szervező Pénzügyi és Számviteli intézet igazgatója. Büszkén számoltak be arról, hogy a pán-európai Money Week (magyarul Pénz7) eseménysorozatnak a Miskolci Pénz7 Tudományos Konferencia meghatározó eseményévé nőtte ki magát. Az idei eseményen 400 résztvevő 9 szakmai tudományos előadást, két kerekasztal beszélgetést és egy könyvbemutatót hallgathatott meg, továbbá  a Fintelligence Központ átadásán vehetett részt.  A Fintelligence Központ a Magyar Bankszövetség szakmai és szervezői közreműködésével, továbbá az OTP, az MFB és a Mastercard főtámogatóként meghatározó, valamint a GIRO, a BÉT, a BISZ, a Garantiqa, az OBA, a Pénztárszövetség és a BNL további anyagi hozzájárulásával valósult meg.

Megrendülve kaptuk a hírt, hogy nagyrabecsült vezetőtársunk, Urbán Zoltán földi pályafutása véget ért. Közel három évtizeden át aktív részese volt a magyar gazdaság fejlesztésének, melyet hazai és nemzetközi banki szerepvállalással segített. Emberi tisztesség, szakmai alázat, baráti segítőkészség kísérte végig életét.

A feltámadás reménységével köszönök el tőle, a Magyar Bankszövetség kiváló elnökségi tagjától, barátomtól, az Eximbank vezérigazgatójától, két gyerek édesapjától.

Kovács Levente

Magyar Bankszövetség főtitkár

ÉRINTÉSSEL FIZETNI – AJÁNLOTT VAGY NEM AJÁNLOTT?

A XXI. században egyre többen és egyre többször fizetünk bankkártya segítségével, az érintéses fizetésre alkalmas bankkártyák alkalmazása is rohamosan terjed. A közelmúltban az interneten terjedő álhíreket tapasztalva a rendőrség és a Magyar Bankszövetség 2017. december 5-én közös sajtótájékoztatót tartott.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

A Kína és Magyarország közötti pénzügyi együttműködés új szakaszát jelenti, hogy az Asian Financial Cooperation Association (AFCA) megállapodást kötött a Magyar Bankszövetséggel - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szervezet budapesti magas szintű vezetői fórumán.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az AFCA úgy döntött, hogy Magyarországot hídként használja európai kapcsolatai erősítéséhez. A Magyar Bankszövetség és az AFCA, valamint a Kínai Bankszövetség közötti együttműködési megállapodás reményeink szerint hasonlóan jó eredménnyel működő kezdeményezés lesz, mint például a Bank of China budapesti klíring központja - emelte ki Varga Mihály. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mai világgazdaságban már nem egyes országokban, hanem földrészekben és az azok közötti kapcsolatokban kell gondolkodnunk. Ezért is fontos számunkra, hogy az AFCA-hoz csatlakozó országok elsősorban a globális pénzügyi stabilitás érdekében kívánnak fellépni - fűuze hozzá.

Budapest, 2017. november 29.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Közleménye a Magyar Bankszovetség és az Asian Financial Cooperation Associaton (AFCA) együttműködéséről

2017. november 20-24. között zajlott az EMMA3 nemzetközi akcióhét az Europol és az Eurojust kezdeményezésére. A nemzetközi akció célja, hogy felhívja az ügyfelek figyelmét az úgynevezett stórmanokon keresztül történő pénzmosás veszélyeire – főként arra, hogy az óvatosságot mellőzve hogyan válhat részesévé valaki egy pénzmosási bűncselekménynek. A hatósági akcióhetet, amely 26 ország részvételével valósult meg Európa-szerte, egy kommunikációs kampány is követi, amelyhez Magyarország is kapcsolódott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) közvetítésével. A kampány során különféle tájékoztató anyagokkal hívják fel az ügyfelek figyelmét a témára. 

A programhoz tartozó tájékoztató anyagok:

A pénzmosás folyamata

A pénzmosás bűncselekmény

Poszter

Interjú Fülöp Zsuzsannával, az Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel védjegy „nagykövetével”, az MNB felügyeleti szóvivőjével

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017 nyarán indította el Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel programját, hogy a fogyasztói érdekeket szem előtt tartva növelje a hazai hiteltermékek átláthatóságát és erősítse a bankok közötti versenyt. A program legfontosabb eleme egy minősítő védjegy, amelyre a pénzintézetek saját lakáshiteltermékeikkel pályázhatnak. A védjegy nem hivatalos „nagykövete” Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, vele beszélgettünk a fogyasztóbarát lakáshitelekről, hogy miért előnyösek és kinek ajánlaná őket.

Miért Önt választották a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) védjegy „nagykövetének”?

A nagykövet kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy egy olyan hiteles személy képviselje a pozíciót, aki szakmailag is rálát a pénzügyek területére, s első kézből ismeri a fogyasztóbarát lakáshitel jellemzőit. Emellett elvárás az is, hogy a szakmai tartalmakat közérthetően és átláthatóan tudja közvetíteni a hitelfelvétel előtt álló vagy már meglévő hitellel rendelkező fogyasztók felé.

Közel három éve dolgozom az MNB felügyeleti szóvivőjeként, így bízom benne, hogy a „nagyköveti” elvárásokat teljesíteni tudom, segítve ezzel az embereket az MFL termékek megismerésében és a tudatos pénzügyi döntéshozatalban.

Tényleg jobbak a védjegyes termékek a többinél?

A minősített fogyasztóbarát hiteleknek több olyan – esetenként a jogszabályoknál is szigorúbb – feltételnek kell megfelelni, mely előnyösebbé teheti őket a piacon elérhető más termékekhez képest. Ez jelenti egyrészt a kamatok és az egyéb költségek kedvezőbb árazását, a jelzáloghitel teljes futamideje alatti ügyfélbarát kiszolgálást, valamint – az egységes feltételrendszernek köszönhetően – az átláthatóságot, összehasonlíthatóságot. Az MFL termékek iránt érdeklődőknek további segítséget nyújthat a döntéshozatalban az MNB https://minositetthitel.hu/ oldalon elérhető online összehasonlító kalkulátora. 

Mi indokolta leginkább a védjegy bevezetését?

A hitelfelvétel felelős döntést és hosszú távú anyagi elköteleződést jelent minden család számára, különösen akkor, ha egy több tíz éves lakáskölcsönről van szó. Ezért is tűnt problémásnak, hogy a hazai lakáshitel piacon a bankok egyrészt – a környező országokhoz képest – drágább árazású, másrészt olyan bonyolult szolgáltatáscsomagokat kínálnak, melyek összehasonlítása egy átlagember számára szinte lehetetlen. A megfelelő piaci működéshez fontos, hogy a fogyasztók több banknál is elérhessenek hasonlóan kedvező és egymással könnyen összevethető termékeket.

Ténylegesen kimutatható ez a piacalakító hatás?

A fogyasztóbarát lakáshitelek megjelenése – a fogyasztói érdekek mellett – a piac egészére is pozitív hatással van. Már a program meghirdetésekor „reagált” a piac, érzékelhető volt egy általános kamatleszorító hatás, melyet a védjegyes termékek forgalmazásának tényleges megkezdése tovább erősített. Mindez kedvez a fogyasztóknak és a piaci versenyt is élénkíti.

Az MNB által kidolgozott pályázati rendszer a fogyasztóbarát minősítés elnyeréséhez minimálisan szükséges keretfeltételeket határozza meg. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a már védjegyet elnyert termékkel rendelkező bankok között is megindult egyfajta verseny azért, hogy minél kedvezőbb konstrukciókkal, árazással és kiszolgálással jelenhessenek meg a fogyasztók előtt.

Ez nagyon pozitív piaci eredmény, ami egybevág a jegybank céljaival és a fogyasztók érdekeivel is.

Akár egy családtagjának is ajánlaná az MFL termékeket?

A jegybank szerepe segíteni a felelős döntésben, márpedig a családtagjainkért igazán felelősek vagyunk. Szerencsés helyzetben a lakásteremtés megtakarításból, esetleg családi segítséggel is megoldható, ugyanakkor az emberek többségének a banki kölcsön jelenti az egyetlen lehetőséget a saját otthon megteremtéséhez.

Egy hitelügylet évtizedekre szóló felelős fenntartása azonban csak körültekintő és tudatos döntéssel lehetséges. Ebben segíthet a védjegy, és ezért is javasolnám megfontolni – akár családon belül vagy bárki számára – hitelfelvétel előtt vagy akár meglévő hitel kiváltásához e termékek áttekintését.

A minősített hiteltermékek az eddigieknél átláthatóbb feltételrendszert biztosítanak, kedvező árazás és a konstrukció teljes időtartamára szóló ügyfélbarát kiszolgálás mellett. Fontos tehát, hogy ez utóbbi nem csak a hiteligénylési szakaszt érinti, hanem pl. a hitel teljes visszafizetését követő adminisztrációt is. Különös tekintettel az ingatlant terhelő banki jelzálogjog törléséhez szükséges engedély – szigorú határidőhöz kötött – kiállítására.

Elsőre picit úgy tűnik, mintha ezzel a védjeggyel a hitelfelvételre szeretné ösztönözni az MNB a fogyasztókat, de akkor ezek szerint nem erről van szó.

Valóban máshol van a hangsúly, hiszen aligha látnánk át minden ügyfél élethelyzetét. Számunkra az a fontos, hogy ha kölcsön igénylésére kerül sor, segítsük az embereket a körültekintő és felelős döntésben. A lakáshitellel járó anyagi elköteleződés évekre meghatározhatja a családok pénzügyi helyzetét, ezért is fontos, hogy mindenki a saját anyagi lehetőségeit mérlegelve, több intézmény ajánlatát összehasonlítva döntsön a hitelfelvételről.

Azt például mindenki tudja, hogy a törlesztőrészleteket havonta fizetni kell, de arra sem árt gondolni, hogy egy hirtelen jött betegség vagy a munkahely elvesztése felülírhatja a korábbi stabil anyagi hátteret. Ilyenkor lehet hasznos, ha a hitelfelvétellel egyidejűleg például hitelfedezeti biztosítást is kötünk.

A fogyasztók tudatossága, pénzügyi kultúrájának fejlesztése mellett lényeges az is, hogy a nem kellően körültekintő banki hitelezést megakadályozó eszközök megjelenjenek a jogszabályokban is. A jegybank ennek érdekében alkotta meg 2015-ben a túlzott fogyasztói eladósodás megelőzését szolgáló ún. adósságfék szabályokat.

E jegybanki előírások meghatározzák, hogy az ingatlan értékéhez mérten mennyi hitelt vehet fel a fogyasztó, illetve a saját jövedelméhez igazodóan mekkora törlesztési terhet vállalhat havonta. Ezzel csökkenthető annak kockázata, hogy valaki olyan fenntarthatatlan fizetési terhet vállaljon magára, mely végső soron az ingatlanának elvesztéséhez is vezethet. Másrészt viszont szintén 2015-ben a fair banki szabályok bevezetése a tisztességes hitelezés feltételeit teremtette meg Magyarországon. Ez egyebek közt részletes ügyféltájékoztatási kötelezettséget írt elő a hitelezők és közvetítők számára a szerződéskötést előtt, szigorította a hitelszerződés feltételeinek, költségeinek megváltoztatására vonatkozó szabályokat, illetve átláthatóvá és követhetővé tette az ügyfeleknek valamennyi fogyasztási hiteltípus – jelzálog-, folyószámla- és fogyasztási hitelek – kamatát is.

Hogyan fogadták a kereskedelmi bankok a védjegy bevezetését?

Az MFL védjegy bevezetése új, a piac egészét érintő nagyszabású kezdeményezés, amelyet komoly szakmai egyeztetés előzött meg az érintett pénzügyi szereplők bevonásával. Ezzel együtt is elmondható, hogy a jegybank várakozásait messze felülmúlta a minősítési rendszer szakmai fogadtatása. Ezt jól tükrözi, hogy jelen pillanatban a vezető bankok mindegyike, továbbá közel 50 takarékszövetkezet is képviselteti magát minősített fogyasztóbarát lakáshiteltermékekkel a piacon.

Mit kellene ahhoz tenni, hogy a bankok saját reklámtevékenységükben erőteljesen támaszkodjanak az MFL védjegy kínálta megkülönböztetési lehetőségre?

A szakmai egyeztetések egyik kiemelt témája volt, hogy meggyőzzük a hitelintézeteket: a védjegy nem csak a fogyasztóknak kedvez, de hosszú távon – különösen a minősítés adta fogyasztóbarát eszközökkel élő, s így az ügyfelek bizalmát hosszú távra elnyerő – piaci szereplők érdekeit is szolgálja. Alaphelyzetben ellenérdekeltté teheti a bankszakmát a termék népszerűsítésében az, hogy nyereségük, megtérülésük a fogyasztóbarát lakáshiteleknél alacsonyabb, mint más termékeknél. Ennek ellenére úgy látjuk, az intézmények számára mostanra egyértelmű vált, hogy a védjegy – az egyéb fogyasztóbarát jellemzőinek köszönhetően – biztos garanciát jelent a leendő ügyfelek széles körű eléréséhez. Ha pedig több fogyasztót érnek el, s így jobban növekednek, az hosszabb távon az ő érdeküket is szolgálja.

·         A törlesztőrészletek minden hónapban egyenlő összegűek (annuitásos törlesztés).

·         3, 5, 10 éves kamatperiódus, vagy a futamidő végéig fix kamat.

·         A hitelbírálati határidő az értékbecslés rendelkezésre állásától számított maximum 15 munkanap.

·         A folyósítási határidő a folyósítási feltételek teljesítésétől számított 2 munkanap.

·         A referenciakamat feletti kamatfelár maximum 3,5 százalék lehet.

·         Folyósítási díj: maximum a hitelösszeg 0,75%-a, de legfeljebb 150 ezer Ft.

·         Az előtörlesztési díj maximum az előtörlesztett összeg 1%-a, de a lakástakarék-pénztári megtakarítás, a hozzá kapcsolódó állami támogatás és az azokra jóváírt kamat mértékéig az előtörlesztés díjmentes.

Budapest, 2017. október 11. – Valamennyi jelentős hazai bank és takarékszövetkezet kínál már Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket, a fogyasztók több mint százféle kedvező jelzáloghitelt érhetnek el. A minősítést önkéntes alapon kérő hitelintézetek vállalták, hogy az eddigi piaci átlaghoz képest alacsonyabb kamatú és költségű lakáshiteleket kínálnak, és az ügyfelek pedig a teljes futamidő alatt fogyasztóbarát kiszolgálást kapnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén májusban meghirdetett minősítési rendszerének köszönhetően mára 52 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet – vagyis a piac valamennyi rendszerszinten jelentős szereplője – 104 különféle Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt kínál 3, 5, 10 éves rögzített kamatperiódussal vagy a teljes futamidőre fix kamattal. Ezek a hitelintézetek folyósították tavaly a teljes lakossági hitelállomány mintegy 80 százalékát.

Fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló hitelintézetek

Forrás: MNB

Az MNB fogyasztóbarát honlapot, ezen pedig – a hitelintézetek adatszolgáltatása révén – naprakész összehasonlító kalkulátort (www.minositetthitel.hu) alakított ki az ügyfeleknek a legmegfelelőbb fogyasztóbarát lakáshitelek kiválasztásához. Mivel a termékek feltételrendszere egységes, egyszerű őket összehasonlítani. A lakáshitelt kereső fogyasztók a weboldalon további részletes és közérthető információkat is olvashatnak a feltételekről. A fogyasztók – a jelenlegi piaci összehasonlító alkalmazásokhoz képest – így pontosabb, személyre szabottabb ajánlatokat érhetnek el ennek kitöltésével.

A fogyasztóbarát tanúsítványt megkapott konstrukciók esetében a hitelintézetek használhatják a minősítést igazoló logót. Az MNB a közösségi médiában önálló Facebook-oldalt hozott létre a fogyasztóbarát lakáshitelekkel kapcsolatos tudnivalók megismertetésére, Fülöp Zsuzsanna felügyeleti szóvivő pedig a program „nagyköveteként” tájékoztatja a médiát, így segítve e munkát.

A jegybank Hitel- és lízingválasztó programja szerint – amely táblázatos formában is bemutatja a fogyasztóbarát ajánlatokat – a már a piacon lévő ajánlatok esetében az átlagos hitelkockázatú ügyfelek már 5 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (THM) is találhatnak 3 vagy 5 éves rögzített kamatú kölcsönt. A 10 éves kamatperiódusú akár 6 százalékos, a végig fix kamatú típus pedig 7 százalék körüli THM-mel érhető el számukra. Ezek az ajánlatok olcsóbbak a hitelintézetek eddigi kínálatában szereplő lakáskölcsönök átlagos THM-jéhez képest.

Az MNB piaci felmérése szerint egy átlagos, 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, 5 éves rögzített kamatperiódusú konstrukció esetében a ma elérhető legjobb piaci feltételű lakáshitel THM-je 4,46 százalék, míg azonos feltételekkel a legkedvezőbb Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelé 3,89 százalék. Utóbbi esetében a közel 0,6 százalékos kamatelőny azt jelenti, hogy egy fogyasztónak – szerződésszerű teljesítés esetén, a kedvezőbb egyszeri hitelfelvételi költségeket nem számítva – a futamidő alatt összességében 698 101 forinttal kevesebbet kell fizetnie a hitelért. Ez havi 2 909 forint, éves szinten 34 908 forinttal kisebb törlesztőrészletet jelent.

A fogyasztóbarát lakáshiteleknél látható előny, alacsonyabb törlesztőrészlet a háztartások költségvetésben hosszú távon állandó kiadásként vehető számba. Mindez támogatja a családok számára a közép- és hosszú távú pénzügyi tervezést és erősíti anyagi biztonságukat is.

A THM és a havi törlesztőrészlet mértéke mellett – a jelenlegi, történelmi mélyponton lévő kamatszint időszakában – ugyanakkor a megfelelő hitel választásakor célszerű minél jobban mérsékelni az esetleges későbbi kamatemelkedés kockázatát is. Egy fogyasztó a változó (referencia kamathoz kötött) kamatozással azt vállalja, hogy a hosszú futamidő alatt esetleg nőhet a kamat, s így terhei is. Ha viszont (legalább a kamatperióduson belül) a fix, nem emelhető törlesztőrészletes konstrukciót választ – a Minősített Fogyasztóbarát Hitelek csak ilyenek lehetnek –, akkor kezdetben kicsit többet fizethet, de csökkenti vagy megszűnteti a jövőbeni kamatemelés kockázatát.

Az MNB szerint a mai kamatkörnyezetben egyértelműen a minél hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő teljes idejére fixált kamatozású hitelek biztonságosak. A rövidebb kamatperiódus választása – bár a THM alapján olcsónak tűnik – kifejezetten kockázatos lehet.

A fogyasztóbarát lakáshitelek kapcsán az MNB pozitív kezdeményező szabályozói fellépésére azért is szükség volt, mert a hazai hitelintézeti piacon eddig nem kellően intenzív a verseny a fogyasztókért. A termékek nehéz összehasonlíthatósága, nehézkes átláthatósága csapódott le a hosszabb kamatperiódusú konstrukcióknál a magas kamatfelárakban – vagyis a kamat azon részénél, amit a forrás beszerzési árán felül költségeikre, ráfordításaikra stb. számítanak fel a hitelintézetek.

Az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel pályázatának célja, hogy javuljon a lakáshitelpiac átláthatósága és az összehasonlíthatóság (az információs torzulások megszűntével), az élénkülő verseny révén csökkenjenek a kamatfelárak és egyéb költségek, az ügyfelek pedig az adott hitel teljes futamideje alatt fogyasztóbarát kiszolgálásban részesüljenek.

Magyar Nemzeti Bank

A tavaly a lakossági ingatlankölcsönök négyötödét kihelyezett bankoknál már van fogyasztóbarát lakáshitel, így erősödhet a piaci verseny az ügyfelekért. Az MNB nem csak a kamatok csökkenését, de a teljes futamidő alatt fogyasztóbarát kiszolgálást is elvár a minősített konstrukcióknál – nyilatkozta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója az novekedes.hu-nak.

Milyen előírásoknak kell megfelelni egy banknak, ha minősített fogyasztóbarát lakáshitelt kínálna?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén májusban hirdette meg a minősített fogyasztóbarát lakáshitel pályázatát. Ahhoz, hogy egy hitelintézet megkaphassa az MNB fogyasztóbarát minősítését, az eddiginél olcsóbb kamatú és – a sztenderd, a fogyasztóknak átlátható feltételek miatt – más hitelekkel könnyen összehasonlítható konstrukciókat kell kialakítania. Mindehhez az eddiginél gyorsabb, fogyasztóbarát banki ügyintézésnek is párosulnia kell a kölcsön teljes futamideje alatt. Ezek révén nőni fog az ügyfelek bizalma, erősödhet a hitelkereslet az adott hitelintézeteknél, amelyek így – egyáltalán nem mellékesen – közép-európai összehasonlításban is versenyképesebbé válnak.

Miért előnyösek az ügyfeleknek a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknek?  S konkrétan mit jelent mindez „forintosítva”?

Csak pár példa: az itthon eddig jellemző 4-5 százalékos kamatfelár – azaz a bankok forrásszerzési költségein felüli, a működésre stb. felszámított költség – helyett előírásunk szerint a fogyasztóbarát hiteleké maximum 3,5 százalék lehet. A korábbi 1,5-2 százalékos előtörlesztési díj mintegy a felére mérséklődik, csakúgy, mint a folyósítási jutalék is. Lerövidül a hitelbírálati és folyósítási időszak, sőt a kölcsön teljes visszafizetése után még a banki jelzálogjogot is az eddigieknél gyorsabban kell levenniük a hitelintézeteknek a fedezeti ingatlanról.

Összességében mennyivel csökkenhetnek az ügyfelek kamatai, költségei?

Idén a II. negyedévben – önmagában a fogyasztóbarát lakáshitelek várható színre lépésének hírére (!) – 0,1-0,2 százalékkal csökkentek a piacon eddig kínált lakáshitelek kamatfelárai. A továbbiakban várakozásaink szerint akár jó 1 százalékponttal mérséklődhetnek a kamatok az adott lakáshitelek konkrét kondícióitól, feltételektől függően. A www.minositetthitel.hu jegybanki honlapon található fogyasztói összehasonlító program szerint – ennek használatát ajánljuk minden lakáshitel-keresőnek – az átlagos hitelkockázatú ügyfelek már 5 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (THM) is találhatnak 3 vagy 5 éves rögzített kamatú kölcsönt, a 10 éves akár 6 százalékos, a végig fix kamatú típus pedig 7 százalék körüli THM-mel érhető el.

Kik igényelhetik a fogyasztóbarát lakáshitelt, s milyen feltételekkel?

A magánszemélyek által felvehető kölcsön célja lakás, lakóház építése, akár használt lakáscélú ingatlan vétele lehet, de igényelhető építési céllal telekvásárlásra, üdülőre, lakáscélú kölcsön kiváltására, sőt az ingatlanhoz kötődő gépkocsitáróló, garázs megszerzésére, építésére is. A forint alapú hitel csak havi egyenlő törlesztésű (annuitásos) lehet. A kamatváltozás kockázatának csökkentése érdekében az MNB a fix kamatozású hitelek arányát szeretné növelni a piacon, így a fogyasztóbarát lakáshitelek 3,5 vagy 10 évig vagy a teljes futamidőre fix kamatúak. Nem csak a piaci feltételekkel kínált, de az állami támogatásos (pl. CSOK) kontrukciók is lehetnek fogyasztóbarátok.

Mely bankok csatlakoztak már a rendszerhez, s melyek nem?

Minden várakozást meghaladó erre az érdeklődés a piaci szereplők részéről: mostanra 58 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet több mint százféle ilyen hiteltípust ajánl szerte az országban. További banki minősítés is folyamatban van.

Mennyit folyósítottak már a minősített fogyasztóbarát lakáshitelekből?

Mivel a legtöbb hitelintézet augusztus-szeptemberben indult e kölcsönökkel, a kölcsönnyújtások most futnak fel. Bizakodásra adhat okot, hogy a minősítést már megszerzett hitelintézetek folyósították 2016-ban a lakáshitelek mintegy 80 százalékát. Azért számítunk növekedésre, mert az ügyfelek több százezer, akár egy millió forint visszafizetését spórolhatják meg lakáshiteleik költségénél a jelenleg elérhető átlagos piaci termékekhez képest.

Keretes1:

Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek főbb jellemzői

Forrás: MNB

Keretes2:

Fogyasztóbarát lakáshitelt kínáló hitelintézetek

Forrás: MNB

Budapest, 2017. május 19. – Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa meghatározta a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek főbb jellemzőit, így nyitva áll az út a bankok előtt, hogy mihamarabb megjelenjenek e termékekkel. A minősített lakáshitelek átlátható hitelfeltételekkel, könnyen összehasonlítható árazással igényelhetők, elősegítve a tudatosabb kölcsönfelvételt. A minősítés elnyerésére 2017. június 1-jétől pályázhatnak a bankok, a fogyasztók tájékozódását pedig ez év őszétől jegybanki online összehasonlító weboldal is támogatja. Mindez élénkítheti a bankok közötti versenyt, ösztönözheti a hitelkiváltásokat és erősítheti a fogyasztói bizalmat is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontból is fontosnak tartja, hogy a lakáshitelek piacán élénk verseny alakuljon ki. A jelen helyzetet vizsgálva a nemzetközi összehasonlításban is magas átlagos kamatfelárak, s a hitelkiváltások alacsony aránya alapján az MNB megítélése szerint indokolt versenyélénkítő eszközök alkalmazása.

A banki árversenyt élénkítheti és ezáltal a hitelek árazását is kedvezőbbé teheti a standardizált, fogyasztóbarát jellemzőkkel bíró lakáshitel-termékek kialakítása és minél szélesebb körben való elterjesztése. A kamatok csökkenése irányába hat az is, hogy a minősített fogyasztóbarát termékként csak olyan hitel kínálható, melynek kamatfelár maximuma még az ún. „fair bank” törvényben meghatározott 4,5 százalékos kamatfelárnál is legalább 100 bázisponttal (1 százalékponttal) kedvezőbb. Ennek érdekében döntött az MNB 2017 tavaszán az általa minősített fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetésének ösztönzéséről Magyarországon. A hitelintézetek az MNB által támasztott elvárásoknak megfelelő, a minősítésen átesett lakáscélú hiteleket a minősítéssel ellátva forgalmazhatják.

A jegybank a javaslat újszerűségére és széleskörű hatásaira tekintettel az elmúlt két hónapban intenzív egyeztetéseket folytatott a piaci szereplőkkel és a fogyasztók képviselőivel a minősítés részleteinek véglegesítése érdekében. Az egyeztetések eredményeképp a minősítés koncepcióját és a hozzá kapcsolódó pályázati kiírást az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa úgy alakította ki, hogy a fogyasztói igényeket minél inkább kielégítő, a piaci versenyt erősítő és a hitelkiváltásokat ösztönző termékek forgalmazása indulhasson meg.

A minősített termékekkel szemben támasztott főbb kritériumok:

• Kizárólag egyenlő havi törlesztőrészletek állapíthatók meg (annuitásos törlesztés);
• A fizetendő kamatot 3, 5, 10 évre vagy a futamidő végéig rögzíteni kell;
• A hitelbírálati határidő az értékbecslés rendelkezésre állásától számított maximum 15 munkanap;
• A folyósítási határidő a folyósítási feltételek teljesítésétől számított 2 munkanap;
• A hitelező által választott referenciaértékhez viszonyított kamatfelár nem haladhatja meg a 3,5 százalékpontot (350 bázispontot), amely – a megváltozott hitelkockázatokat is figyelembe véve – a forintosított hitelekre meghatározott maximális kamatfelárnál 1 százalékponttal (100 bázisponttal) alacsonyabb értéket jelent;
• A folyósításig felmerülő és az előtörlesztéshez kapcsolódó díjak maximáltak:
  • Folyósítási díj: maximum a hitelösszeg 0,75%-a, de legfeljebb 150 ezer Ft;
  • Az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1%-át, lakástakarék-pénztári betétből pedig a szerződés szerint elérhető megtakarítás és a hozzá kapcsolódó állami támogatás mértékéig az előtörlesztés díjmentes.

A részletes pályázati feltételek alapján a hitelintézetek 2017. június 1-jétől kérhetik termékeik minősítését. A pályázatok elbírálását követően így akár ez év nyarától elindulhat a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek forgalmazása. A termékek összehasonlíthatóságát a jegybank által 2017 őszétől üzemeltetendő online összehasonlító weboldal is támogatni fogja.

A pályázati feltételek és a fogyasztók tájékozódását szolgáló információk, többek között a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek forgalmazó intézmények listája és a hitelek főbb feltételeit tartalmazó termékismertetők az MNB honlapján érhetők majd el.

Magyar Nemzeti Bank

2016. novemberben megjelent Kovács Levente és Terták Elemér Financial Literacy könyve, amely a pénzügyi kultúra bemutatását vállalta fel.

Honlapunkon az alábbi linkekre kattintva közzétettük a könyvet teljes terjedelmében, a borítót (Mátrai Erik Bankkáryta Galaxis képével) illetve Navracsics Tibor ajánlásával:

Kovács – Terták: Financial Literacy

Cover of the Book (with the photo of Erik Mátrai)

Foreword of Tibor Navracsics