A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye
(2025. május 9.)
A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését a GIRO Zrt. nemrég felújított székházában. Az eseményen a bankvezetők mellett részt vettek a gazdaság- és a pénzügyekért felelős kormányzati vezetők is. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédében kiemelte a bankszektor közvetítő szerepét a családtámogatások terén. Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke pedig az MNB és a bankszektor közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
A Testületi Ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.
Negyed évszázaddal ezelőtt az Y2K, azaz az ezredforduló miatti informatikai évezred váltás zökkenőmentes lebonyolítása volt az egyik legemlékezetesebb feladat. Akkor sokan azt gondolták, hogy a 21. század a robotok korszaka lesz, amit az olcsó tömegtermelés, a gyors gazdasági és szolgáltatóipari fejlődés, a fintech cégek óriásivá válása és a pénzügyi stabilitás fog jellemezni. A pénzügyi piacok teljes átalakulásának futurisztikus víziói jelentek meg, mint a készpénzmentes társadalom, az ember nélküli szolgáltatások, a teljesen digitalizált, papírmentes ügyintézés. Eltelt a 21. század negyede, benne a pénzügyi világválsággal, az egészségügyi világjárvánnyal, a pusztító háborúkkal és a legújabb protekcionista jelenséggel. A jóslatok egy része megvalósulni látszik, egy része túlzónak bizonyult. Ezzel eljött az ideje annak, hogy visszatekintsünk, és ez alapján tervezzük meg azt a jövőt, ami a digitális kor valós kihívásaira is választ ad.
A pénzügyi piacok, benne meghatározó ágazatként a bankszektor az elmúlt 25 évben megerősítette szerepét. Ebben az időszakban a magyar bankszektor mérlegfőösszege 900 %-kal, a vállalati hitelállomány pedig ötszörösére, ezen belül a garantált KKV hitelállomány ötvenszeresére bővült. Jelentős mérföldkő, hogy mostanra elértük a 10 millió darab bankkártyát, a nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon pedig csaknem 2600 milliárd forintot tett ki, és a Budapesti Értéktőzsdén a kibocsátó cégek száma meghaladta a 150-et. Az elmúlt 25 év során a hazai bankok több mint 8 ezer milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe.
A bankszektor az elmúlt negyedszázadban többször bizonyította, hogy az extra terhek ellenére is stabil támasza és katalizátora a gazdasági fejlődésnek és a gazdaság válságokat követő újraindításnak. 2025-ben a szektor szereplői önkéntes vállalásuk alapján:
- eltekintenek az éves inflációs alapú lakossági számlavezetési díjemeléstől,
- ingyenesen biztosítják az alapszámlát,
- rendszeres felhívják a figyelmet az elérhető kedvező bankszámlacsomagokra,
- bevezetik az 5%-os jelzáloghitel kamatplafon fiatalok első zöld lakásához,
- a babaváró termékhez méltányossági alapú megoldást nyújtanak,
- kamatcsökkentés hajtanak végre a Széchenyi hitelprogramban,
- ATM-eket telepítenek a 2000 fő feletti településekre.
Ezek az eredmények és önkéntes vállalások igazolják, hogy a pénzügyi szektor meghatározó szerepet vállalt és vállal a gazdaság növelésében, működtetésében és a közterhek viselésében.
Napjaink gazdasági folyamatait vizsgálva célszerű figyelembe venni, hogy a nemzetközi helyzet alapjaiban határozza meg és írja felül a nyitott magyar gazdaság kibontakozási lehetőségeit. A globális világrend pillanatok alatt vesz új irányokat, melynek következménye, hogy a gazdasági rendszerek és együttműködések más bázison és új alapokon fognak kialakulni. A mai döntések évtizedekre határozzák meg a jövőt, ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a bankszektor működési környezete biztosítsa a nemzetközi versenyképességet és a gazdaság támogatásának képességét.
A készpénznek megvolt a maga megszokott helye és szerepe. A fejlődés, az átlátható gazdaság és az igazságos közteherviselés megkívánja a készpénz szerepének az újragondolását. A legköltségesebb folyamat a számlapénz/készpénz oda- és vissza való cserélgetése, illetve az ezért való rendelkezésre tartása.
A Digitális Állampolgárság Program előremutató irányokat jelöl ki. A széles körű piaci alapú használat itt is a siker záloga. Az új digitális megoldások és csatornák – benne az elektronikus pénzügyi szolgáltatások - új távlatokat nyitnak meg, ha azok extra adó- illetve járulékmentesen és így kedvező áron érhetők el a piaci szereplők és ügyfeleik számára. Az egyetemes cél az, hogy a digitális szolgáltatások könnyen hozzáférhetőek legyenek és élményszerű használatot biztosítsanak. A sikeres páros itt is a magyarországi szolgáltató és a hazai fogyasztó.
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacok teljes mértékben globalizálódtak, ezért a magyarországi helyzetet a működő pénzügyi rendszerek és lényeges szereplők szempontjából vizsgáljuk meg. A magyarországi pénzügyi szereplőket négy csoportba sorolhatjuk be:
- A magyarországi központtal működők bankokra, amelyek jelentős vagy teljes részben magyar befektetők tulajdonában állnak. A piaci részesedésük kb. 50%, erős helyi beágyazottsággal rendelkeznek és innét végzik nemzetközi szerepvállalásukat.
- A nagy európai bankházak magyarországi érdekeltségeik, amelyek az egységes európai pénzpiaci beágyazottságunkat erősítik. Az EU-s kereskedelem és gazdasági együttműködés kulcsszereplői, így magyar nemzetgazdasági szerepük meghatározó.
- Az Európán túli bankházak, azaz globális jelentőségű szereplők leányvállalatai, amelyek a globális pénzügyi és gazdasági szerepvállalást biztosítják. Magyarországi működésük a tőkevonzó képességükben válik látványossá. A tulajdonos országok működőtőke beruházásai a magyar gazdaságban egyértelműen meghatározóak.
- A nem banki pénzügyi szolgáltatók jelentős csoportja, amelyek szakosított tevékenyégükkel szervesen egészítik ki, illetve speciális szolgáltatásaikkal támogatják a hitelintézeti piac dinamikus működését.
Ők adják a Magyar Bankszövetség bázisát és együttműködve biztosítják a magyar gazdaság fenntartható működéséhez a pénzügyi forrásokat és kapcsolatrendszert. Erősíteni kell a magyarországi székhelyű pénzügyi szolgáltatók szerepét, hiszen együttesen biztosítják a magyar gazdaság saját erőn alapuló fejlődését. Ők adóznak idehaza és ők a legelkötelezettebbek a hazai lakosság és vállalatok iránt. Annak érdekében, hogy az ügyfelek kiszolgálása hosszú távon is idehaza, hazai pénzügyi szolgáltatók által történhessen, az extra terheket most kell levenni róluk.
A bankszektortól idehaza, és gyakran külföldön is, túl sokan és túl sokat várnak el. A legjogosabb nemzeti szintű elvárás a magyar vállalkozások és családok finanszírozása, amely a fenntartható fejlődés pénzügyi alapját képezi. A jelenlegi magyar finanszírozási programok széleskörűek. A kormányzattal, a jegybankkal és társszervezetekkel együttműködve olyan kedvezményes programok és támogatási csatornák jöttek létre, amelyek a teljes vállalati és lakossági ügyfélkör számára kiszámíthatóan és könnyen elérhetőek. A pénzintézetek ezeken túl, az elkötelezettségük alapján, saját programokkal is megjelentek, az ez évieket fent 7 pontba csoportosítottuk.
A programok folytatásához és megerősítéséhez, a változékony regionális és globális környezet ellenére is, a gazdasági szereplőknek és a bankszektornak egyaránt kiszámíthatóságra, stabilitásra és a túlterhelések megszüntetésére van szüksége. Ehhez számítunk az Országgyűlés, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a gazdaságfejlesztés iránt elkötelezett minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére és támogatására. A bankszektor természetesen nyitott az együttműködésekre és támogatóan tekint az említett szereplők feladataira és céljaira.
A Testületi Ülésen tisztségviselők választására is sor került. A Magyar Bankszövetség Felügyelőbizottságának új elnöke: Peter Roebben (K&H), új tagjai: Bogdán Krisztina (ING) és Katona Bence (MFB).
A rendezvényen, az elmúlt időszak eredményei alapján, elismerések átadására is sor került.
Aranykaptár kitüntetésben részesült:
- Ivanics Krisztina (Exim)
- Murányi Linda (Erste)
- C. Szabó István (MBH Bank)
- Szűcs Judit (OTP Bank)
- Takáts Zsolt (Raiffeisen Bank)
- Wimmer István (MGYOSZ)
Aranykaptár emlékplakett elismerésben részesült:
- Kiss Krisztina (BEVA)
Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 6 fő került felkérésre bankszövetségi munkacsoport elnöki pozíciókra.
Budapest, 2025. május 9. Magyar Bankszövetség