Hírek, aktualitások

2017. május 15.

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülésének közleménye - 2017. május 12.

A Magyar Bankszövetség 2017. május 12-én megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökei vettek részt. A Testületi Ülésen teljes tisztújításra is sor került.

A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:

Nyilatkozat/Kommüniké

A 2016-os év kapcsán bizakodóan számolhatunk be arról, hogy a bankszektorban már egy trendforduló pozitív jelei mutatkoznak, ami stabilizáló, sőt dinamizáló tényező lehet a hazai gazdaság növekedésében.

Különös súlyt ad ennek, hogy a hitelintézeti szektor 2008 óta folyamatosan jelentős veszteségeket szenvedett el. Következményként a belső költségszínvonal rendkívüli mértékű zsugorítása ment végbe. A költségcsökkentést ugyanakkor elfedi a költségként könyvelt tranzakciós illeték és a különadók rendkívül magas szintje. Mindez az elmúlt évtizedben együtt járt számos fejlesztés kényszerű elhalasztásával is.

2016-ban az általános gazdasági helyzet javulása, a piacok élénkülése egyszeri lehetőséget teremtett a banki céltartalékok csökkentésére. A kártyatársasági részvények értékesítése, valamint a külföldi piacokról származó osztalékok szektor szinten markáns, de egyszeri vagy speciális bevételt jelentettek.

„A következő években piaci és innovációs kihívásokra válaszolva a bankszektor jelentős IT beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. Ugyanakkor a bankoknak fenn kell tartaniuk a szigorú költséggazdálkodást, amellyel középtávon is csak mérsékelt, érdemben az európai átlag alatti nyereség biztosítható.” – mondta el Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség újraválasztott elnöke.

A bankszektor tevékenységét a tapasztalatok konstruktív értékelése és a pozitív előretekintés határozza meg, valamint a nemcsak hazai, hanem a nemzetközi térben is folyó intenzív verseny. Hazánk nemzetközi szerepvállalása, regionális súlya megköveteli a termelés növelését és a gazdasági együttműködés kiterjesztését, amihez a fejlesztési forrásokat a bankszektor képes nyújtani. A finanszírozás kétoldalú bizalmi rendszere ugyanakkor szükségessé teszi a bankszektor reputációjának helyreállítását, amely minden döntéshozó felelőssége. A gazdaság gyors ütemű, tervezhető fejlődésének elősegítéséhez a finanszírozóknak is kiszámítható szabályozásra van szükségük. Ide tartozik a különadók európai szintre való csökkentése, a tranzakciós illeték kivezetése és a jelzáloghitelezői jogérvényesítés megfelelő jogszabályi biztosítása. Ez utóbbi megköveteli a hatástanulmányokra alapozott, előre tervezett és egyeztetett változtatásokat.

A digitalizáció soha nem látott intenzitással alakítja át a hitelintézeti szolgáltatásokat. A digitalizációs fejlesztések költségei hosszú éveken át meghatározó kiadási tételei lesznek a bankszektornak, míg a bevételi / költségcsökkentési hatások majd csak hosszabb távon lesznek érzékelhetőek. A digitális előrelépés folyamatát úgy lehet biztonságosan végrehajtani, hogy a fejlesztések a valós ügyféligények mértékéig, és azok változásaival szinkronban valósuljanak meg. Ehhez alapfeltételként számítunk a magyar és az európai jogalkotás, valamint a bankfelügyelet terén a szakmai együttműködések elmélyítésére/fokozására. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat a bürokratikus és adminisztratív terhek csökkentésével látjuk biztosíthatónak.

A világgazdaság is átalakulóban van, az új kihívások sokrétűek. A világ két legfejlettebb gazdasági régiójának, az Európai Uniónak és az észak-amerikai gazdasági övezetnek a partneri és pénzügyi együttműködése biztosítja az életszínvonal megfelelő szinten tartását és a fejlődés folyamatos lehetőségét. Az Európai Unió nemzetközi szerepének növelése tehát közös, így magyar érdek is. Az elmúlt években felértékelődött Kína pénzügyi szerepe, és fennmaradt Oroszország világhatalmi befolyása. A különböző történelmi fejlődés és kultúrák kölcsönös tiszteletben tartásával, a párbeszéd és a közös érdekek talaján további gazdasági és pénzügyi lehetőségek nyílnak meg. A globális gazdaság és a pénzügyi piacok további organikus fejlődése megköveteli a világgazdasági kulcsszereplők szoros együttműködését. Ezt érdemben tudják segíteni azok a bankházak, amelyek a világ meghatározó országai mellett többek között Magyarországon is aktív tevékenységet folytatnak.

Szektorunk képviseletében állást kell foglalnunk Európa gazdasági haladásának az irányáról és a sebességéről is. A bankházak egységes elveken alapuló, egységes minőségben, ugyanakkor a helyi igények szerint szolgálják ki a teljes európai lakossági és vállalati ügyfélkört. Ez is azt bizonyítja, hogy a kontinentális Európa gazdasági és pénzügyi szempontból akkor lehet erős, befolyásos és tartós egység, ha biztosítani tudja valamennyi régiójának egységes irányba mutató fejlődését, és a ma még hátráltató gazdasági különbségek csökkentését, hosszú távon megszüntetését. Az európai bankházak forrásgyűjtéssel, pénzáramoltatással és hitelnyújtással ezt a – tartósan a kiegyenlítődésre mutató – gazdasági fejlődést biztosítják. Mindebben érdekeik egybeesnek a magyar tulajdonú pénzintézetekkel, amelyek ugyancsak európai színvonalon szolgáltatnak, és egyszerre céljuk és létfeltételük hazánk fenntartható fejlődése.

A Magyar Bankszövetségben háromévente kerül sor tisztújításra, amely a mostani Testületi Ülésen vált esedékessé. Ezen a Magyar Bankszövetség újraválasztotta elnökének Patai Mihályt, alelnökének Becsei Andrást, az Etikai Bizottság elnökének Auth Henriket. A következő három évre elnökségi taggá választották Hegedűs Évát, Jelasity Radovánt, Simák Pált, Urbán Zoltánt, Zolnai Györgyöt.

A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki és partneri munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a bankszektor működéséhez és fejlődéséhez. 2017-ben a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:
• Batka Anna (Magyar Bankszövetség) – a számviteli, adózási és adatszolgáltatási munkacsoportok évtizeden átnyúló lelkiismeretes irányításáért,
• dr. Bógyi Attila (OTP Jelzálogbank) – a bankrendszert érintő jogalkotási munkálatok során nyújtott aktív, kiemelkedő tevékenységéért,
• Makó Zoltán (Készenléti Rendőrség; Nemzeti Nyomozó Iroda) – a bankkártyás bűnözés megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett kiemelkedően hatékony munkájáért,
• Némethné Szűcs Gyöngyi (Unicredit Bank) – a számviteli szabályozások területén végzett kiemelkedő munkájáért,
• Weissmüller Gábor (Citibank) – a pénzügyi csalások megelőzése és felderítése kapcsán végzett magas szintű szakmai munkájáért.

Budapest, 2017. május 12.
Magyar Bankszövetség

2017. március 07.

Felelősen hordozni a felelősséget

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG

FŐTITKÁRI SAJTÓNYILATKOZAT

Felelősen hordozni a felelősséget

2017. március 6.

A lakhatás és a lakáshitelek kérdése a társadalom széles tömegeit érinti, az egyes csoportokat helyzetüktől függően különbözőképpen. A múltbeli tanulságokat levonva ezt a témát, annak bármely elemét minden esetben a következményeket szerteágazóan átgondolva és a társadalomért, gazdaságért felelősen lehet csak vizsgálni. A bankszektor alapvetően üdvözöl minden megalapozott, felelős megfontolást, mely az össztársadalmi és a gazdasági következményeket felmérve pozitív hatású cselekvés alapját képezheti.

Az ingatlan árverési jogszabályok újabban ismét felmerült átgondolása kapcsán a következőkben foglaljuk össze a hitelintézeti szektor szakmai véleményét.

A végrehajtási eljárások jelentős részét hagyományosan nem a pénzügyi intézmények, hanem egyéb szervezetek (pl. közműszolgáltatók, adóhivatal, társasházak) indítják. Ők a saját gyakorlatuk, illetve jogszabályi kötelezettségeik miatt a bankszektornál kevésbé türelmesek, amikor végrehajtást kezdeményeznek. Azaz gyakran elenyésző összegű, nem bankhitel eredetű tartozások vezetnek a lakóingatlanok kényszerű végrehajtás alá vonásához.

A Magyar Bankszövetség minden esetben és minden típusú tartozás esetén a folyamatos párbeszéd és a minden lehetséges módon felajánlott együttműködés híve; erre kéri minden tagját, valamint a végrehajtásokat kezdeményező egyéb szervezeteket is. Tapasztalataink szerint a banki ügyfelek döntő többsége nyitott az együttműködésre és a közösen kialakított megoldásra. Ezért jelenthetett kibontakozást az adósok túlnyomó többsége számára a kormányzat és a bankok által felkínált lehetőségek széles skálája. Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy minden hiteladós törvénytisztelő és együttműködő lenne.

Most már hosszú időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy vannak adósok, akik nem a lehetőségeik híján nem teljesítenek, hanem szándékaik okán nem kívánnak együttműködni. Az utóbbi évek számos kormányzati és banki kezdeményezése után is fennmaradó problémás esetekben a bankok munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy bizonyos ügyfelek fizetési készsége az idő múlásával végletesen meggyöngült, a kapcsolatfelvételt is elutasítják. Ilyen végső esetekben, amennyiben a kötelezettségek semmilyen más módon nem hajthatók be, akkor a bankszektor is rákényszerül a végrehajtás kezdeményezésére.

Fontos, hogy ilyenkor minden eszközzel és figyelemfelhívással támogatjuk azt, hogy az árverésekre a lehető legnagyobb nyilvánossággal, visszaélésektől mentesen kerüljön sor. Tapasztalataink szerint az átláthatósággal és a nyilvánossággal biztosítható az árveréseken a legmagasabb ár elérése. Az elérhető legmagasabb ár minden érintett közös érdeke!  Az adós, a végrehajtást kezdeményező és az abba becsatlakozó intézmények számára egyaránt a legnagyobb megtérülést, a legkisebb veszteséget biztosítja.

Az árverésekbe való esetleges adminisztratív beavatkozásokkal vigyázni kell, hiszen a legjobb fogyasztóvédelmi szándék mellett is éppen ellentétes hatást okozhat.

  • Az adminisztratívan megemelt kikiáltási ár időben sajnos akár jelentősen is elhúzhatja az eljárást, a vevő megtalálását, és ezalatt a késedelmi kamatok természetesen tovább növelik a tartozást. A mindebből fakadó, elnyúló bizonytalanság az adós és családja számára emberileg is megterhelő lehet.
  • A legkevésbé forgalomképes, jellemzően lemaradó vidéki régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése az adósok fizetőképességének a helyreállítását akár el is lehetetleníthetné. Továbbá pont ezekben a fejlesztésekre szoruló régiókban általánosan is visszafogó hatást gyakorolna a banki hitelezés számos formájára. Különösen érintettek lehetnek a gyakran magáningatlannal fedezett KKV hitelek.
  • A lakossági jelzálogjog érvényesítésének korlátozása egyrészt emelheti a jelzáloghitelek kamatát, másrészt a fedezetlen, drágább hitelek felé tolja el a kölcsönnyújtást. Így végső soron az újonnan hitelt felvevők számára drágítja meg a hiteleket a javaslat.
  • A valós segítséget jelentő családvédelmi programokat, így pl. a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységét egy időbeli elhúzódást okozó adminisztratív intézkedés háttérbe szorítaná. Ugyanekkor meg kell említenünk, hogy a NET tevékenységének folytatásához legalább 25.000 ingatlan megvásárláshoz szükséges forrást mostanában kellene az államnak biztosítania.

A Magyar Bankszövetség társadalmi és gazdasági felelősségéből adódó szakmai kötelessége, hogy arra is felhívja a figyelmet: a hitelezés jogbiztonságát veszélyeztető bármely lépés hazánk fenntartható fejlődésének szabna gátat.

Kovács Levente

Magyar Bankszövetség főtitkár

2017. január 16.

Kovács – Terták: Financial Literacy

2016. novemberben megjelent Kovács Levente és Terták Elemér Financial Literacy könyve, amely a pénzügyi kultúra bemutatását vállalta fel.

Honlapunkon az alábbi linkekre kattintva közzétettük a könyvet teljes terjedelmében, a borítót (Mátrai Erik Bankkáryta Galaxis képével) illetve Navracsics Tibor ajánlásával:

Kovács – Terták: Financial Literacy

Cover of the Book (with the photo of Erik Mátrai)

Foreword of Tibor Navracsics