Több mint 1600-an jelentkeztek a hazai bankszektorból az idei Banki Véradók Hónapjára, amelyet hetedik alkalommal rendez meg a Magyar Bankszövetség az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közreműködésével.

A programhoz évről évre egyre többen csatlakoznak a bankszektorból – köztük a Magyar Nemzeti Bank vezetői és dolgozói –, ami jól mutatja, hogy a szektor közössége elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett, és fontosnak tartja, hogy kézzelfogható segítséget nyújtson azoknak, akiknek erre szükségük van. Az október 5. és 30. között zajló „VII. Jótett Bank – Banki Véradók Hónapja” idén húsz budapesti és két vidéki helyszínen valósul meg. A bankszektor munkatársai a pénzintézetekhez kitelepülő véradásokon, valamint a vérellátó központokban is részt vehetnek.

A Banki Véradók Hónapja mai nyitóeseményének a MagNet Bank adott otthont. „Közösségi bankként természetesnek tartjuk, hogy székházunk és fiókjaink a banki szolgáltatások mellett a helyi közösségek egészségének védelmét is szolgálják – mondta Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke. – Székházunkban eddig több mint hatvan véradást szerveztünk, 2026 végéig pedig mind a 28 fiókunknál éjjel-nappal elérhető defibrillátort helyezünk el, hogy szükség esetén bárki gyorsan hozzáférhessen az életmentő eszközhöz.”

„A véradás, csakúgy, mint a bankrendszer egésze, a stabilitásról és bizalomról szól – mondta Izer Norbert, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. – A véradás esetében arról, hogy megbízunk honfitársainkban, akik az idejüket és a vérüket adják oda mások egészségéért, illetve azokban az egészségügyi intézményekben, amelyek gyógyulásunkért felelnek. A bankrendszer esetében pedig arról, hogy megbízhatunk a bankunkban, mert mindenkor teljesíti a pénzünkkel kapcsolatos megbízásainkat. Köszönet mindenkinek, aki segíti itthon a véradás nemes ügyét!”

A program szakmai koordinátora az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), a szervezésben pedig a Magyar Vöröskereszt is közreműködik. A véradások során egyetlen véradó három ember gyógyulásához is hozzájárulhat, hiszen a levett vérből többféle vérkészítmény készülhet. „A bankszektorban jól tudják, hogy a biztonsághoz megfelelő tartalékokra van szükség, ez a vérkészletekre is igaz – mondta dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. – A Banki Véradók Hónapja immár hetedik éve mozgósítja a pénzügyi szektort, és örömteli, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez. A vérkészítményre szorulók nevében is köszönjük az ilyenkor megvalósuló közel ezerötszáz véradást.”

Ahogy Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke fogalmazott: „Van, amiben jó versenyezni, és van, amiben jobb összefogni. A véradás egyértelműen az utóbbi: idén már hetedik alkalommal mozdul meg együtt a hazai bankszektor egy olyan ügyért, amelyben minden egyes résztvevő valódi segítséget adhat. Hét év alatt sok minden változott körülöttünk, de az a lelkesedés, amellyel a banki közösség újra és újra a kezdeményezés mellé áll, nem. Büszke vagyok arra, hogy a Banki Véradók Hónapja mára olyan közös ügyünkké vált, amiben mind egyetértünk, amelyben egyetlen közösségként vagyunk jelen.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hozzátette: „Egy ország erejét nem csupán gazdasági teljesítménye mutatja meg, hanem az is, hogy az emberek mennyire képesek összefogni és felelősséget vállalni egymásért. A Banki Véradók Hónapja során a magyar bankszektor évről évre bizonyítja, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csupán vállalati érték, hanem közös ügy és közös felelősség. Az összefogás ereje ezért más ágazatok és nagyobb közösségek számára is példaértékű lehet: megmutatja, hogy ha egy közösség tagjai a saját idejükből és energiájukból adnak másoknak, annak valódi, kézzelfogható társadalmi hatása van.”

A Banki Véradók Hónapja alatt a pénzintézeti munkatársak által biztosított plusz vérkészlet biztos alapot ad ahhoz, hogy a vérellátás az őszi szünet alatt is zavartalanul működhessen. A bankszektor összefogása tavaly több mint 4000 életet segített megmenteni.

A Magyar Bankszövetség a program nyitórendezvényén adta át a Tisztelet Nagydíjat, amelyet olyan kivételes személyek és intézmények elismerésére alapított, akik kiemelkedő közgazdasági vagy más tudományos teljesítményükkel, valamint elkötelezett munkájukkal maradandó értéket teremtettek. Idén a Tisztelet Nagydíjat Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. örökös tiszteletbeli elnöke kapta a magyar gyógyszeripar fejlődésében és nemzetközi sikereiben betöltött meghatározó szerepéért.

Magyar Bankszövetség                                                                                  Budapest, 2026. október 6.

A Miskolci Egyetem Szenátusa „A Miskolci Egyetem Kiemelt Támogatója” kitüntetéssel ismerte el a Magyar Bankszövetség több évtizedes, az egyetem Gazdaságtudományi Karát támogató szakmai tevékenységét.

A kitüntetéssel az egyetem a Magyar Bankszövetségnek a közgazdászhallgatók szakmai fejlődését szolgáló tevékenységét, a Fintelligence Oktatóterem létrejöttében betöltött szerepét, valamint a szakmai rendezvények és konferenciák megvalósításában végzett munkáját ismerte el. Az oklevelet szeptember 4-én, Miskolc-Egyetemvárosban adta át Prof. Dr. Horváth Zita rektor, a Szenátus elnöke.

A Magyar Bankszövetség és a Miskolci Egyetem hosszú évekre visszatekintő együttműködése jól példázza, hogy a felsőoktatás és a pénzügyi szektor partnersége hogyan járulhat hozzá a jövő gazdasági szakembereinek képzéséhez. A kapcsolatot tovább erősíti, hogy a Magyar Bankszövetség főtitkára, Dr. Kovács Levente 15 éve a Miskolci Egyetem tanszékvezető professzora, így személyes szakmai elkötelezettségével is hozzájárul az egyetem és a Bankszövetség együttműködéséhez.

Magyar Bankszövetség tagbankjai hatékonyan reagáltak a rendkívüli helyzetre – a bankok is kiveszik a részüket az önkéntes fogyasztáscsökkentésből

Az aszály és a jelenlegi hőhullám következtében rendkívül komoly kihívásokkal szembesült hazánk, a hazai bankszektor működése azonban az energiakorlátozás idején is zavartalan.

A tagbankok az alapvetően elvárható tudatos energiafelhasználáson felül további, saját működésükhöz igazodó energiatakarékossági intézkedéseket is végrehajtottak. Ezek közé tartozik a home office lehetőségek kiterjesztése, az irodaházak energiafelhasználásának optimalizálása, a világítás és a klimatizálás ésszerű szabályozása, a nem nélkülözhetetlen energiafogyasztók korlátozása, valamint a munkatársak energiatudatos működésének ösztönzése. A pénzügyi infrastruktúra, az informatikai rendszerek és a bankbiztonság működtetése továbbra is elsőbbséget élvez.

A Magyar Bankszövetség arra ösztönzi a banki ügyfeleket, hogy lehetőség szerint tudatosan tervezzék meg banki ügyeik intézését, és vegyék igénybe a digitális csatornákat, ami kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. Az internet- és mobilbanki szolgáltatások, valamint a bankkártyás fizetések biztosítására a bankok továbbra is felkészültek.

A Magyar Bankszövetség tagjai továbbra is azon dolgoznak, hogy a pénzügyi szolgáltatások folyamatos és biztonságos működésének fenntartása mellett lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak az ország energiafelhasználásának csökkentéséhez és az ellátásbiztonság megőrzéséhez.

2026.08.06., Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését, amelyen beszédet mondott Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter is. Az eseményen Jelasity Radován elnök megtartotta beszámolóját, tájékoztatta a résztvevőket a szervezet tevékenységéről és feladatairól. A Testületi Ülésen a Magyar Bankszövetség általános tisztújítást tartott, így új elnökséget, felügyelőbizottságot és etikai bizottsági elnököt választott.

Az ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.

Az országgyűlési választásokkal új korszak kezdődött, lezárult egy markáns, 16 éves időszak. A hosszú és rendkívüli kihívásokkal terhelt ciklusok végén gyakran előfordul, hogy a szabályozói beavatkozás a kilengő ingához hasonlóan túllendül a szükséges mértéken. Ez most is így történt. A gazdaság tartós és egészséges működése szempontjából kívánatos, hogy az inga visszatérjen a középállásba; a piaci törvényszerűségek érvényesüljenek, a beavatkozások pedig arányosak és kiszámíthatóak legyenek.

A pénzintézeti szektor továbbra is partner a kiszámítható és a választási ciklusoktól független gazdasági környezet kialakításában, a megvalósítható döntések előkészítésében és lebonyolításában. Ez növelheti a befektetői bizalmat, ösztönözheti a beruházásokat és hozzájárulhat a gazdaság fenntartható növekedéséhez, ezáltal elősegítve a társadalmi jólét erősödését. A stabil jogszabályi és piaci környezetben működő bankrendszer a gazdaság immunrendszereként védi a növekedést és a stabilitást. Ha ez hiányzik, a hatás gyorsan visszaüt: a jogbizonytalanság torzítja a piaci viszonyokat, szűkíti a hitelezést és érdemben gyengíti a bankrendszer gazdaságvédelmi szerepét. Emiatt is tartjuk alapvető fontosságúnak, hogy a pénzintézeti szektort terhelő rendkívüli adók kivezetési pályáját átlátható módon és előre meghatározva rögzítsük. A bankadó, az extraprofitadó és a tranzakciós illeték a nehezebb időszakokban ideiglenesen segített megőrizni a költségvetési stabilitást. Tartós fennmaradásuk azonban többet árt, mint használ: visszafogja a hitelezést, torzítja a piaci folyamatokat, rontja nemcsak a szektor versenyképességet, hanem a gazdaság működését is. A kamatstop, a kötelező ATM-telepítés és az ezekhez hasonló intézkedések pedig közvetlenül avatkoznak be a piaci versenybe, rontják a pénzügyi kultúrát és rombolják a magyar gazdaságba vetett bizalmat. A bankrendszerrel szembeni szabályozói bánásmód ráadásul iránytű a gazdaság egésze számára: ami ma a pénzintézeti szektorban jelenik meg – legyen szó extraprofitadóról vagy kamatstopról –, néhány év késéssel más szektorok működésében is visszaköszönhet.

Az európai integráció erősítése és az euró bevezetésének ígérete a teljes magyar gazdaságot dinamizálhatja, hiszen gazdasági és politikai téren is az EU és a környező országok az elsődleges természetes partnereink. Az euró bevezetése stratégiai döntés, amely tartósan alacsonyabb és kiszámíthatóbb kamatkörnyezetet teremthet Magyarországon.

A pénzügyi szféra az új kormánytól az egyenlő versenyfeltételek mellett a piaci hatások szabad érvényesülését kéri. A legtartósabb eredményt a pénzpiaci és a gazdasági szereplők számára a tiszta piaci verseny hozza: ez tükrözi az innovációt és a hatékonyságot. Az egyenlő versenyfeltételek az ügyfelek számára a legjobb minőséget és a legkedvezőbb árakat eredményezik.

A piaci folyamatok érvényesülése a különböző támogatási formák mellett is elősegítheti a források hatékonyabb allokációját, mérsékelheti a költségvetési terheket, és hosszú távon egy kiegyensúlyozottabb, organikus gazdasági fejlődést támogathat. A kormányzati hitelkonstrukciók akkor tekinthetők eredményesnek, ha a piaci finanszírozási lehetőségeket kiegészítik, azok működéséhez igazodnak, és mértékük nem okoz érdemi torzulást a piaci keresleti és kínálati viszonyokban. A választási ciklusokhoz igazított támogatási programok a kívánt célokkal ellentétes gazdasági hatásokat is kiválthatnak. Ezzel szemben egy célzottabb és kiszámíthatóbb támogatási stratégia az ügyfelek, a beruházók és a pénzügyi intézmények számára egyaránt stabilabb és jobban tervezhető gazdasági környezetet teremt. A régiós tapasztalatok – Szlovákia, Szlovénia és Horvátország példája – azt mutatják, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozás során a hitelkamatok fokozatosan közelítenek az eurózóna átlagához, miközben mérséklődik az árfolyam- és inflációs ingadozás. Mindez közvetetten javítja a lakhatás megfizethetőségét is, jelentős költségvetési beavatkozás nélkül. Addig is indokolt fenntartani egy célzott lakhatást támogató rendszert. A KKV-hitelezés terén pedig szakmai konszenzus alapján célszerű meghatározni a piaci és a támogatott hitelkonstrukciók gazdasági szempontból optimális arányát.

A versenyképes gazdaság alapja a modern, digitális pénzügyi infrastruktúra és a kiszámítható jogszabályi környezet. A digitális bankolás fejlesztésében célszerű az európai uniós jó gyakorlatokra építeni: az állami adatbázisokban hozzáférhető adatok megosztásának egyszerűsítése, az egyszerre biztonságos és rugalmas szabályozás, továbbá a digitális ügyfélutak fejlesztése egyaránt javítja az ügyfélélményt és erősíti a versenyt. Ahogyan eddig is, a bankszektor a jövőben is partner lesz az ideális és jól alkalmazható jogszabályi környezet kialakításában.

A bankszektor készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a gazdasági növekedés új szakaszában. Ennek előfeltétele, hogy a gazdaságpolitikai „inga” tartósan a kiegyensúlyozott középállás közelében maradjon, egy kiszámítható, versenysemleges és a piaci mechanizmusok érvényesülésére építő gazdaságpolitikai környezetet teremtve. Bízunk abban, hogy az új kormány támogatja egy ilyen, a fenntartható gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást egyaránt szolgáló szabályozási környezet kialakítását. Ezúton is gratulálunk az új kormány megalakulásához, és eredményes munkát kívánunk a közös gazdasági célok megvalósításához!

A Testületi Ülésen az elmúlt év eredményei alapján díjak és elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár Díjban részesült:

• Amtmann Zénó – OTP Bank
• Deák Anita – Országos Betétbiztosítási Alap
• Drevenka Marianna – UniCredit Bank
• Hollósi Dávid – MBH Bank
• Koszta Zsuzsanna – OTP Bank
• Liener Gábor – Raiffeisen Bank
• Neményi Máté – KDB Bank

Aranykaptár Emlékplakett elismerésben részesült:

• Baracs Judit – SWIFT

Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 18 fő kapott felkérést Bankszövetségi Munkacsoport Elnöki pozícióra.

Az általános tisztújítás keretében a Magyar Bankszövetség tagsága az alábbi összetételű vezető testületeket választotta meg a következő három évre:

Elnökség: Jelasity Radován (elnök), Becsei András (alelnök); Barna Zsolt, Bogdán Krisztina, Gerendás János, Hegedüs Éva, Tóth Balázs;

Felügyelőbizottság: Peter Roebben (elnök), Erdős Ágnes (alelnök), Fischer Tamás, Szabó Balázs, Szepesi András;

Etikai bizottság: Balogh László (elnök).

Budapest, 2026. július 13.                                                                                  Magyar Bankszövetség

Limassol, Ciprus, 2026. május 22. – Európának a következő öt évben egy jelenleg évi 1,4 billió euróra becsült beruházási rést kell betöltenie. Az európai bankok készen állnak arra, hogy kulcsszerepet vállaljanak ebben, amennyiben megkapják a szükséges felhatalmazást. Az Európai Bankföderáció (EBF) Igazgatósága a mai napon ülésezett, hogy megvitassa, miként teremthetők meg a legfontosabb feltételek ezen alapvető szerep leghatékonyabb betöltéséhez. A megbeszélés három központi téma köré csoportosult: tőke, reziliencia (ellenállóképesség) és integráció. A találkozó konklúziója szerint határozott és megalkuvást nem tűrő, azonnali lépésekre van szükség, amelyek ébresztőként szolgálnak a döntéshozók számára.

Az Igazgatóság – az Oliver Wyman által az európai bankok versenyképességéről készített, és várhatóan 2026 júniusában megjelenő új, tényeken alapuló tanulmány előzetes megállapításai alapján – megvitatta és megállapította, hogy Európa beruházásfinanszírozási igényeinek kielégítéséhez a tőke, a reziliencia és a növekedés jobb egyensúlyára van szükség, valamint elmozdulásra a túlzott kockázatkerüléstől a megfelelőbb szintű kockázatvállalási hajlandóság irányába.

Ha a szabályozás és a felügyelet jelenti az orvosságot az európai pénzügyi rendszer egészségének megőrzéséhez, akkor a megfelelő adagolás meghatározása és módosítása alapvető fontosságú Európa hosszú távú jóléte és növekedése szempontjából.

Slawomir Krupa, az EBF elnöke kijelentette: „Még nem késő, de már nagyon késő. A fókuszunkat ki kell szélesítenünk a rezilienciáról a versenyképességre. A versenyképesség a rezilienciával kezdődik, de azután megfelelő kockázatvállalást és megfelelő kockázatkezelést igényel a beruházások és a növekedés támogatásához, amelyek a jólét és a reziliencia egyedüli és végső tényezői. Mélyreható változtatásokat kell végrehajtanunk, amelyek tükrözik Európa növekedésére és szuverenitására vonatkozó stratégiai prioritásainkat, és ezeket a döntéseket konkrét technikai változtatásokra kell lefordítanunk a szabályozásban és a felügyeletben. Az európai bankok készen állnak arra, hogy partnerségre lépjenek és támogassák az összes európai magánszemélyt, vállalatot és hatóságot korunk legsürgetőbb kihívásainak kezelésében.”

A tőkekövetelmények és a növekedés egyensúlya Európában

Az EBF Igazgatósága megvitatta és kiemelte, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta az EU pénzügyi szabályozási architektúrája és a bankok folyamatos erőfeszítései biztosították, hogy az európai bankok jól tőkésítettek legyenek, és széles körben elismertek a stabilitásukról.

Eközben a tőkekövetelményeket továbbra is emelik; az európai bankokra vonatkozó jelenlegi tőkekövetelmény-struktúra felhalmozott és egymást átfedő rétegekből és pufferekből áll európai szinten, amelyeket ráadásul számos nemzeti tőkekiegészítés is terhel.

Az Igazgatóság megbeszélése szerint ezen egymásra rakódó és növekvő követelmények problémája az, hogy a tőketervezés komoly fejtörést (rejtvényt) okoz az EU-s bankoknak. Az európai bankok egy reprezentatív keresztmetszete esetében a felügyeleti tőkekiegészítések a 2022–2024-es időszakban a visszatartott nyereség 91%-át tették ki, ami a további hitelezésre fordítható generált tőkét mindössze 9%-ra korlátozta. Az Igazgatóság megállapította, hogy az európai bankok hitelezési kapacitását egyre inkább szűkítik a felügyelő hatóságok diszkrecionális (mérlegelési jogkörben hozott) tőkekövetelményei.

Az Igazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy ezen új felismerések fényében tovább nőtt a sürgősség az európai szabályozási és felügyeleti keretrendszer alapvető és felgyorsított egyszerűsítése érdekében, hogy a bankok növelhessék hozzájárulásukat Európa növekvő beruházási igényeinek finanszírozásához.

Digitális euró és a fizetések jövője Európában

Az Igazgatóság tudomásul vette a digitális euróról szóló jogalkotási tárgyalások gyors előrehaladását és az EKB jelenlegi munkáját. Az Igazgatóság tagjai megjegyezték, hogy a gondosan felépített, szakaszos végrehajtási folyamat a leghatékonyabb eszköz a teljes körű elindítással járó kockázatok mérséklésére – a bizalom megőrzése, a működési készenlét biztosítása és egy olyan digitális euró alapjainak lefektetése érdekében, amely a kezdetektől fogva minden érdekelt fél számára működőképes.

Az Igazgatóság tagjai arra is rávilágítottak, hogy az európai bankok komoly eredményeket mutathatnak fel a digitális fizetések terén való együttműködésben, ami szilárd alapot és értékes eszközöket biztosít a rugalmas és autonóm lakossági fizetési rendszerek támogatásához, mint amilyen a SEPA azonnali fizetési rendszer (SCT Inst) is. Az SCT Inst rendszerre építve számos hazai és regionális számlák közötti (A2A) mobilfizetési megoldás működik együtt annak érdekében, hogy versenyképes és innovatív páneurópai fizetési lehetőségeket biztosítson az összes főbb felhasználási módra, a fizetési élmény európai országok közötti átjárhatóságán (interoperabilitásán) keresztül. E tekintetben az Igazgatóság hangsúlyozza a magánkézben lévő digitális fizetőeszközöket szabályozó, már bevált és bizonyított európai szabványok ismételt felhasználásának fontosságát. Ez a megközelítés mind a köz-, mind a magánszféra szereplői számára kölcsönösen előnyös lenne, és megerősítené a nyilvános és a magánkezdeményezések közötti kiegészítő jelleget az európai fizetési szuverenitás növelésében. Ez számos pozitív hatással bírna az összes érintett szereplőre: a fizetési szolgáltatókra, a kereskedőkre és a fogyasztókra egyaránt.

Végül, a digitális euró-tartás korlátozásának kérdése továbbra is a projekt kulcsfontosságú aspektusa a bankok számára, mivel a banki betétek megőrzése elengedhetetlen a bankok hitelezési kapacitásához. Az Igazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a pontokat tükröznie kell a digitális eurót létrehozó jogszabálytervezetnek.

Technológiai kockázatok

Az Igazgatóság megvitatta a technológia használatával kapcsolatos kockázatok prioritást élvező aspektusait, nevezetesen a legújabb fejleményeket a frontier AI (élvonalbeli mesterséges intelligencia) modellek és a digitális csalások terén. Megállapítást nyert, hogy az AI-val való visszaélésekből eredő kockázatok hatékony kezelése és a digitális csalás elleni küzdelem fokozott együttműködést és ökoszisztéma-szintű megközelítést igényel, mind európai, mind nemzetközi szinten. A bankok, a politikai döntéshozók és a felügyeletek már most is konstruktív párbeszédet folytatnak. A tágabb ökoszisztéma dimenziója azonban különösen fontos: az ellátási láncban szereplő összes entitásnak kezelnie kell az AI-kockázatokat; a csalási láncban szereplő összes szereplőnek – beleértve a távközlési vállalatokat (telco) és az online platformokat is – határozottan és zökkenőmentesen kell fellépnie a digitális csalások megelőzése és leküzdése érdekében.

A megbeszélés érintette az Európa technológiai szuverenitásáról szóló jelenlegi vitát is, valamint annak szükségességét, hogy egyensúlyt teremtsenek a biztonsági megfontolások és az európai bankok versenyképességét támogató, élénk és innovatív ellátási láncok ösztönzése között. A pénzügyi szervezeteknek meg kell őrizniük azon képességüket, hogy a meglévő irányítási és kockázatkezelési keretrendszereiken keresztül kezelni tudják a szuverenitással kapcsolatos működési, kibernetikai és harmadik felekkel kapcsolatos kockázatokat, összhangban a jelenlegi szabályozási követelményekkel és felügyeleti elvárásokkal. A pénzügyi szervezetek hosszú távú, sok évre tervezett technológiai beruházásokat hajtanak végre, ezért a kiszámíthatóság és a szabályozási egyértelműség kritikus fontosságú.

Továbbí információ: mediacentre@ebf.eu

EBF Board Highlights - 22 May 2026

A tegnap lezajlott választások, a TISZA Párt egyértelmű győzelme új fejezetet nyithat az európai integráció, benne a magyar gazdaság fejlődése számára. A kormányzati, gazdasági és pénzügyi területek közötti együttműködés fenntartható fejlődést és stabilitást eredményez a kiszámíthatóság talaján. A magyar bankszektor alapfeladata a hazai gazdasági növekedés finanszírozása, amelyhez a szükséges készséggel és képességgel rendelkezik. Elkötelezettek és együttműködésre készek vagyunk Magyarország stabilitása és kiszámítható fejlődése érdekében. Gratulálunk a győztes politikai erőnek!

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank és a Diákhitel Központ által 2008-ban életre hívott Pénziránytű Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy a hatóságokkal, civil szervezetekkel és piaci szereplőkkel együttműködve pénzügyi tudatosságot fejlesztő programokat valósítson meg. Az Alapítvány tananyagai és kezdeményezései évente több százezer diákhoz jutnak el, hozzájárulva ahhoz, hogy a fiatalok magabiztosan és tudatosan hozzanak pénzügyi döntéseket a mindennapokban.

Közhasznú szervezetként lehetőség van arra, hogy személyi jövedelemadója 1%-át az Alapítvány javára ajánlja fel, hozzájárulva a szakmai munka bővítéséhez és hogy a pénzügyi ismeretek még több fiatalhoz juthassanak el.

Adószám: 18132678-2-43

A Pénziránytű Alapítvány hálásan köszöni a támogatásokat!

A magyar PÉNZ7 programsorozat évről évre kimagasló eredményeket ér el! A pénzügyi tudatosságot és vállalkozói kompetenciákat fejlesztő programsorozathoz a 2025/2026. tanévben rekordszámú diák, pedagógus és önkéntes csatlakozott!

Március elején tizenkettedik alkalommal rendezték meg a hazai iskolákban a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahetet. Az idei program fókuszában a pénzügyi biztonság (különös tekintettel a digitális biztonságra és a biztosításokra), valamint a vállalkozói témakörben a „Gondolkozz és Vállalkozz! – Erőforrások” tematika állt.

A XII. PÉNZ7 a Belügyminisztérium Dísztermében tartott ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. A rendezvénysorozat idén is kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott:

• 1445 iskola több mint 2300 pedagógusa csatlakozott a kezdeményezéshez;
• 16.000 rendhagyó tanórán mintegy 222 ezer diák vett részt országszerte;
• a köznevelési és szakképzési intézményekben 840 önkéntes szakember tartott rendhagyó tanórákat.

A Belügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarország Alapítvánnyal közösen valósította meg a programot, amely 2026-ban is szervesen illeszkedett a nemzetközi vérkeringésbe, hiszen Magyarország a kezdetektől fogva résztvevője a European Money Week, valamint a Global Money Week eseménysorozatoknak.

A programsorozat keretében a Magyar Bankszövetség átadta „a Pénzügyi kultúra nagykövete” díjakat is, amely azon személyek és szervezetek elismerésére jött létre, akik kiemelkedő munkát végeznek a hazai pénzügyi tudatosság fejlesztésében. Elismerésben részesült:

• Dr. Farkas Ramón, a MABISZ életbiztosítási ágazatvezetője;
• Herczeg Tibor, a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője;
• Nagy László Nándor, gazdasági újságíró;
• Sipos Imre, a Belügyminisztérium Köznevelésért felelős Helyettes Államtitkára;
• Dr. Szabó Hedvig, a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsadója;
• Dr. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkára;
• pedagógusi díjat kapott Horváth Linda, a Győri SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum szakmai igazgatóhelyettese; valamint
• Prekopné Hriczó Mária, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda tanára;
• intézményi díjat kapott a Veszprémi SZC Bethlen István Közgazdasági és Közigazgatási Technikum;

A XII. PÉNZ7 program kapcsán március 4-én került megrendezésre a FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Konferencia a Miskolci Egyetem Pénzügyi és Számviteli Intézet, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az MTA Miskolci Területi Bizottsága Pénzügyi és Számviteli Munkabizottsága szervezésében.

Ózdi diákok nyerték az országos versenyt

Március 20-án a 13 és 15 év közötti diákok kétfős csapatai mérték össze pénzügyi tudásukat az online magyar döntőn, melyet a Magyar Bankszövetség szervezett a PÉNZ7 kísérőeseményeként. Az európai verseny mintájára a résztvevőknek egy húsz kérdésből álló feladatsorra kellett helyesen és a lehető leggyorsabban válaszolniuk.

A magyar és angol nyelven feltett kérdésekre és matematikai feladványokra az ózdi Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium (SZIKSZI) két diákja, Csuzda Noémi és Tőkés Balázs adott egyedül tökéletes válaszokat – felkészítő tanáruk Nemcsokné Császár Csilla –, akik így továbbjutottak az európai döntőbe, amelyet Brüsszelben rendeznek. A szoros versenyben a dobogó második fokán végzett a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola csapata (Bai Zoárd és Czagány Dénes, Burger Angéla Erzsébet felkészítő tanár közreműködésével), harmadik helyen pedig a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium csapata zárt (Oláh Roland és Pór Attila, felkészülésükben közreműködött Kissné Horváth Ágnes pedagógus).

Digitális Szimat kihívás – idén is!

Az online térben folyamatos hackertámadások zajlanak, ezekre azonban megfelelő körültekintéssel és óvatossággal fel lehet készülni. A Magyar Bankszövetség online kvízjátéka, a Digitális Szimat Kihívás március 2. és április 6. között mindenki számára lehetőséget ad, hogy próbára tegye a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségét.

A Digitális Szimat Kihívás ITT, a XII. PÉNZ7 programról készült összefoglaló videó pedig IDE KATTINTVA érhető el.

A PÉNZ7 szervezői köszönetüket fejezik ki minden pedagógusnak, továbbá jegybanki, kormányzati, banki, pénzügyi és biztosítási területen dolgozó munkatársnak és vezetőnek, valamint a programhoz csatlakozó vállalkozóknak, akik önkéntesként hozzájárultak a diákok pénzügyi tudatosságának fejlesztéséhez.

Egyre tudatosabbak az emberek az online térben, azonban a kiberbűnözők az MI eszköztárát is élesítik, a tét pedig már nem aprópénz. Online befektetési csalások témában és más, napjainkban gyakori visszaélésekről tartott sajtótájékoztatót Sütő Ágnes, a KiberPajzs társ-projektgazdája, a programba bekapcsolódó Befektető-védelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója, dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, és Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője 2026. március 24-én Budapesten, a Rendőrségi Igazgatási Központban.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint éves alapon csökken a sikeres online pénzügyi csalások száma és az okozott kár, ami kedvező trend. Ebben egyre meghatározóbb szerepet játszik a lakosság tudatosságának erősödése: az ügyfelek mind gyakrabban ismerik fel a gyanús jeleket, és felelősebben kezelik adataikat – ez a tudatos magatartás ma már a védekezés egyik legfontosabb pillére. A fejlett védelmi megoldások – köztük a Központi Visszaélésszűrő Rendszer és a mesterséges intelligenciára épülő banki monitoring – szintén kulcsszerepet játszanak a kockázatok mérséklésében.

Ugyanakkor a támadók folyamatosan adaptálódnak: célzottabb és kifinomultabb módszerekkel akár kiugró veszteséget is képesek előidézni, és a bűnügyi fenyegetések száma várhatóan tovább fog emelkedni a jövőben is, köszönhetően az automatizálásnak, mesterséges intelligencia és gépi tanulás alkalmazásának. Ez indokolttá teszi a fokozott éberséget és az intő jelek felismerését. A KiberPajzs Program keretében megvalósuló hazai együttműködés érdemben erősíti a védekezést, támogatva mind a tájékoztatást, mind a pénzügyi és hatósági szereplők összehangolt fellépését.

„2025-ben a rendőri eljárásokban 22 722 online elkövetett csalást regisztráltak a Mátrix Projekt keretében. A visszaélések többségét továbbra is a pszichológiai manipuláción alapuló csalások okozzák. A rendőrség egyre nagyobb arányban deríti fel az online csalások elkövetőit, és 3,9 milliárd forint bűnözőkhöz kerülését akadályozták meg. Több mint 7 ezer gyanúsítottat hallgattunk ki, a bankok segítségével 2400 gyanús műveletet tudtunk megakadályozni” – emelte ki dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy.

A legelterjedtebb online csalási formák közé tartoznak a befektetési csalások. Ezek jellemzője, hogy az elkövetők általában magas nyereséget és irreálisan gyors megtérülést ígérnek, amelynek útján az ügyfél gyorsan és egyszerűen megsokszorozhatná a befektetését.

Az online befektetési csalások nem úgy indulnak, hogy „átverés” felirat villog a képernyőn, hanem úgy, hogy minden „túl szép és túl sürgős”! A csalók ma már profi hirdetésekkel, „tanácsadókkal”, hitelesnek tűnő felületekkel dolgoznak, és egyetlen dolgot akarnak: hogy ne gondolkodj, hanem utalj!

A Médiaunió Alapítvány és a Magyar Bankszövetség „A kulcs te vagy!” kampányának aktuális fókuszában az egyre gyakoribb befektetési csalások állnak. Ezek az online átverések a legtöbbször meggyőzéssel, nyomásgyakorlással és érzelmi manipulációval indulnak, a cél pedig egyszerű: rávenni az áldozatot, hogy saját maga utaljon, sokszor egyre nagyobb összegeket.

Hogyan működik az online befektetési csalás?

A rendőrségi tapasztalatok szerint az átverés gyakran közösségi médiás hirdetéssel indul, ami magas hozamot, „biztos tippet” és „exkluzív hozzáférést” ígér, gyakran ismert személyek vagy nagyvállalatok nevével, arcképével visszaélve. A cél, hogy az áldozat egy regisztrációs oldalra kerüljön, majd telefonon vagy üzenetben „segítsenek” neki a befektetésben.

A rendőrségi összefoglalók alapján a leggyakoribb minták:

• fiktív vagy túlárazott befektetési termékek, amelyek mögött nincs valós érték vagy befektetési tevékenység;
• „garantált hozamok” ígérete, irreális számokkal, a kockázat elhallgatásával;
• piramisjátékok, ahol a kifizetések az új belépők pénzéből történnek;
• engedély és felügyelet nélküli szolgáltatók, átláthatatlan háttérrel;
• hamis dokumentumok „hivatalos” látszattal: ismert logók, brandek jogosulatlan felhasználásával, álgaranciákat és biztosítékokat bemutató papírok és állítólagos felügyeleti üzenetek.

Egyre gyakrabban találkozunk olyan hirdetésekkel és „befektetési oktatásnak” álcázott tartalmakkal is, amelyek gyors, biztos nyereséget ígérnek, és épp a sürgetéssel próbálják elérni, hogy ne maradjon idő az ellenőrzésre. „A KiberPajzs Program egyik legfőbb célja, hogy mindenki időben felismerje a gyanús jeleket, és felhívjuk a figyelmet a csalási aktuálisokra a kibertérben. A könnyű pénz ígérete mindig magas kockázatot jelent” – mondta Sütő Ágnes.

„Az online befektetési csalásokban az a veszélyes, hogy bár kívülről sokszor teljesen hitelesnek tűnnek, az árulkodó jel mégis mindig ugyanaz: kiugróan magas, garantált hozamot ígérnek, és sürgetnek – azt akarják, hogy ne ellenőrizz, hanem utalj” – mondta Kardos Ferenc, a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány közös, „A kulcs te vagy!” című kampányának vezetője.

A befektetési csalások szintén gyakori jellemzője, hogy az elkövetők nem egyszeri megkereséssel próbálkoznak, hanem ismételt kapcsolatfelvétellel, fokozatos bizalomépítéssel és egyre erősebb ráhatással igyekeznek bevonni az áldozatot; az Europol szerint külön figyelmeztető jel, ha valakit kéretlenül és visszatérően keresnek meg befektetési ajánlatokkal, míg az FBI arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes befektetési és kriptovalutás csalások során a csalók napok vagy akár hetek alatt építik ki a bizalmat, mielőtt pénzmozgásra ösztönöznék a sértettet.

Amikor a csalók nyertek...

De hogy is néz ki mindez a gyakorlatban? A csalók aktualitásokkal igyekeznek hitelesíteni a sztorijukat. Néhány hete kezdett terjedni például egy olyan átverés, amikor egy ismert hírportál cikkének látszó, hibátlannak tűnő oldal egy nemrég elhunyt népszerű színész nevével visszaélve, egy „AI-vezérelt csodabefektetésre” terelte az olvasót. Az árulkodó jel az volt, hogy a címsor alapján az oldal nem a hírportálhoz tartozott, és az oldalon szinte semmi nem működött, csak az az egy link, ami egy hamis befektetési oldalra vitt – amely annyira élethű, hogy sajnos voltak, akik bedőltek a trükknek.

Egy másik regisztrált esetben az átverés egy közösségi médiás hirdetésből indult, majd telefonon „segítséget” ajánlottak, és rávették az áldozatot, hogy egy olyan alkalmazást telepítsen, amivel távolról át tudták venni az irányítást a készüléke felett. Ezután a sértettel 12 millió forintot utaltattak el. A csalás csak később, egy 112.000 forintos tranzakciónál tűnt fel az illetőnek, mivel azt már nem ő kezdeményezte.

Rendőrségi esetleírásként szerepelt olyan történet is, ahol egy Facebook-hirdetés után először 250 eurót utaltattak el busás és gyors nyereség reményében, majd lépésről lépésre további befizetésekre vették rá az áldozatot, miközben egy linken „követhette” a befektetése állítólagos eredményét. Az áldozat ördögi körbe keveredett: a csalók a folyamat során több pénznemben kértek pénzt (euróban és dollárban), majd amikor a sértett ki akarta venni a pénzét, újabb befizetést követeltek „feltételként” (1100 dollárt), később pedig egy állítólagos blokkolás feloldására hivatkozva közel egymillió forintot. A kiutalás végül soha nem történt meg...

Mit tegyünk, ha baj van?

Ha felmerül a gyanú, hogy valaki átverés áldozata lett, fontos, hogy mielőbb cselekedjen:

• Azonnal hívjuk a bankunkat, és jelentsük be: „csalás áldozata lettem”. Kérjük a bank intézkedését, lehetőség szerint az érintett tranzakciók visszahívását, a hozzáférések tiltását;
• Mentsünk el minden bizonyítékot: üzenetek, e-mailek, linkek, képernyőképek, utalási bizonylatok;
• Tegyünk feljelentést a rendőrségen (személyesen, telefonon a 112-n vagy elektronikusan);
• Ha távoli hozzáférést adtunk, szüntessük meg, és gondoskodjunk vírusvédelemről, illetve a jelszavak módosításáról.

Fontos figyelmeztetés: az online befektetési csalások után gyakran a „helyreállítási csalás” (recovery scam) következik, amikor valaki „ügyvédnek” vagy „hatósági embernek” adja ki magát, és pénzért cserébe az ellopott összeg visszaszerzését ígéri. Valójában senki sem kér pénzt azért, hogy visszaszerezze az ellopott pénzünket, ha ezért „díjat” kérnek, az újabb csalás!

Hatvan másodperces ellenőrzés utalás előtt

A legfontosabb szabály, hogy megelőzzük a bajt: semmit ne higgyünk el bemondásra, mindent ellenőrizzünk.

1. Engedélyek és nyilvántartások

• Mindig győződjön meg arról, hogy a befektetési szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel a tevékenység végzésére! Magyarországon befektetési szolgáltatást az MNB engedélyével rendelkező szereplő nyújthat legálisan. Határon átnyúló, külföldi szolgáltatók esetén az adott ország felügyeleti hatósága adja ki az engedélyt a legális szereplőknek. Ha egy cég nem található az MNB nyilvántartásában, mérlegeljük, hogy vállaljuk-e annak kockázatát, hogy a tevékenységét nem ellenőrzi hazai felügyelő hatóság és esetleges problémák esetén magyar nyelvű ügyfélszolgálat sem áll rendelkezésünkre (https://intezmenykereso.mnb.hu/).
• A Befektető-védelmi Alap honlapján is informálódhatunk róla, hogy az adott cég bejegyzett befektetési vállalkozás-e, így kötelezően tagja-e a Bevának, és eképpen vonatkozik-e ügyfeleire a Magyarországon hatályos, 100 ezer euró összegű befektetővédelem.
• EU-s cégnél érdemes az ESMA „Is the firm regulated?” felületén is ellenőrizni, szabályozott-e.

1. Négy gyanús jel, ami szinte mindig csalásra utal:

• garantált, irreális hozam (kockázat nélkül);
• sürgetés („csak ma”, „azonnal dönts”);
• kéretlen megkeresés (telefon, e-mail, közösségi média üzenet);
• távoli hozzáférés kérése (AnyDesk, TeamViewer és hasonlók) – ha ilyet kérnek, szakítsuk meg a kapcsolatot!

1. Háttérellenőrzés pár perc alatt:

• keressünk rá a cég nevére „csalás / scam / review” kifejezésekkel;
• nézzük meg, van-e valós, ellenőrizhető cím és ügyfélszolgálat;
• gyanús, ha friss a weboldal, vagy ha a bemutatkozó „szakértők” képei stockfotók.

Nem szégyen segítséget kérni

Az online befektetési csalások áldozatai gyakran szégyenkeznek, ezért későn kérnek segítséget, pedig minél hamarabb történik bejelentés, annál nagyobb az esély a további károk megelőzésére. Áldozatsegítő támogatás a vansegitseg.im.gov.hu oldalon, illetve az Áldozatsegítő Központok zöldszámán kérhető (06-80/225-225), megelőzési tanácsok pedig a Kiberpajzs.hu oldalon érhetők el.

2026. március 2-6. között valósul meg az iskolákban a 12. PÉNZ7 program. Pénzügyi témakörben a pénzügyi biztonság – ennek keretében a digitális biztonság, valamint a biztosítások –, vállalkozói témakörben a Gondolkozz és Vállalkozz! – Erőforrások lesznek fókuszban.

A Belügyminisztérium Dísztermében tartott ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette az országszerte nagy érdeklődéssel várt, a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő témahét. Idén több mint 1400 iskola 218 ezer diákja rendhagyó tanóra keretében, 822 önkéntes közreműködésével kapcsolódik be a programsorozatba. A program 2015-ös indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week kezdeményezésnek, 2016-tól a Global Money Week eseménynek is.

A Belügyminisztérium mint projektgazda, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány szakmai együttműködő partnerként küldetésének tekinti a pénzügyi-gazdasági nevelést. Az osztályfőnöki és egyéb tanórákon élményalapú tananyagok segítségével a pedagógusok interaktív módszerekkel ismertetik meg a diákokat a pénzügyi és gazdálkodási alapfogalmakkal.

A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg. A felkészülést segítette, hogy a www.penz7.hu oldalról a regisztrált iskolák letölthették az egyes korosztályok számára kidolgozott tananyagokat és felkészítést segítő anyagokat (útmutatók, videók). A tanári felkészülést idén is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok támogatták. A korábbi tanévek pénzügyi tananyagai – köztük mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok – továbbra is elérhetők a honlapon.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jelentős tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat is fogadhatnak.

A PÉNZ7 program eleme a Kormány által 2017-ben elfogadott nemzeti pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégiának, annak megvalósítását is támogatja. Ugyancsak kiemelt cél a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó 2019-2030-as KKV Stratégia támogatása: a vállalkozói életforma népszerűsítése, a vállalkozói szellemű oktatás fejlesztése.

A PÉNZ7 szervezői:

• Belügyminisztérium, Köznevelési Államtitkárság,
• Nemzetgazdasági Minisztérium,
• Magyar Bankszövetség,
• Pénziránytű Alapítvány,
• Junior Achievement Magyarország Alapítvány.

A témahét részletes információi a www.penz7.hu oldalon érhetők el.

A Global Money Week nemrég megjelent éves kiadványában a PÉNZ7 kapcsán több kísérőprogram és esemény is példaértékű említésként szerepel.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development) Pénzügyi Oktatási Nemzetközi Hálózata (IFNE – International Network on Financial Education) koordinálja a több mint 130 országban megvalósuló Global Money Week (Nemzetközi Pénzhét) kampánysorozatot. Az itthon „PÉNZ7 – pénzügyi és vállalkozói témahét” címmel megrendezett eseménysorozat célja, hogy a fiatalok figyelmét felhívja a pénzügyi tudatosságra.

Az OECD IFNE frissen megjelent éves jelentésében mintaértékű gyakorlatként emelte ki a PÉNZ7 két kísérőeseményét: „Magyarországon a Magyar Bankszövetség szervezte meg a Digitális Szimat Kihívás online kvízjátékot, amelyre több mint 29.000 résztvevő jelentkezett minden korosztályból, hogy a Kahoot segítségével teszteljék kiberbiztonsági ismereteiket. Egy másik népszerű kezdeményezés, a Részvényfutam (a Pénziránytű Alapítvány és a BÉT tőzsdei versenye), ami egy virtuális tőzsdei játékon keresztül vezeti be a diákokat a befektetések világába, amelyben szimulált tőkével valódi részvényeket kezelhetnek."

A nemzeteken átívelő szervezet – melyben a hazai képviseletet a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el – a magyarországi szervezők évenként ismétlődő elégedettségméréseire is felhívta a figyelmet. Kiemelték, hogy a programsorozatban részvevő fiatalok véleményének nyomon követése nagyon fontos, amire Magyarországon már két éve van gyakorlat: „Magyarországon a szervezők (a Magyar Bankszövetség mint a PÉNZ7 szakmai partnere - a szerk.) kérdőív segítségével értékelte a diákok elégedettségét a PÉNZ7-tel kapcsolatban. A kérdőív célja, hogy feltárja a diákok véleményét a programsorozatról, valamint a témahét tartalmáról."

Forrás: https://globalmoneyweek.org/images/GMW-Annual-Report-2025.pdf

A hazai bankok fenntarthatósági elköteleződésének újabb mérföldkövéhez érkezett a JÓTETT Bank – Zöld Szív Program: a magyar bankszektor támogatásával 2025–2026 során 50.000 facsemete elültetésével összesen 5 hektárnyi új erdő létesül, ami jelentősen hozzájárul a hazai erdőállomány növeléséhez és a jövő nemzedékei számára megőrzendő természetes környezet védelméhez.

A JÓTETT Bank – Zöld Szív Program évek óta a hazai bankok közös szakmai és közösségi szerepvállalásának zászlóshajója, amelynek célja, hogy konkrét, mérhető eredményekkel járuljon hozzá a környezet megóvásához. A mostani faültetési projekt Szakály és Miszla térségében, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelésében lévő területeken valósul meg a bankszektor szereplőinek összefogásával, hangsúlyozva a pénzügyi intézmények társadalmi felelősségvállalását és a fenntartható gazdálkodás iránti hosszú távú elköteleződését.

Az egyik ültetési helyszín a Kaposba torkolló Pankai-ér mellett, három völgy találkozásánál található „Füstös malom” terület, a másik telepítési helyszín a „Szélső völgyként” ismert terület Pincehely és Miszla között. A közösségi faültetést megelőzően a bankszektor önkéntesei a tamási Szent Hubertus erdei kápolna harangjának ünnepélyes szentelésén is részt vettek, amely jelképesen is összekapcsolja az erdő és az emberi közösség harmóniáját.

„Környezetünk megőrzése közös társadalmi felelősség, amelyben minden embernek és vállalatnak megvan a maga szerepe – hangsúlyozta dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. – A pénzintézetek, bankok támogatása és munkatársaik önkéntes részvétele a fatelepítésben kiváló példa arra, hogyan tudunk egyénileg és ágazati szinten is tenni a természet megóvásáért. A most telepítendő méhlegelő-erdő különlegessége, hogy kora tavasztól nyár közepéig biztosítja a nektárt, így feleslegessé teszi a méhek vándoroltatását.”

A JÓTETT Bank – Zöld Szív Program keretében megvalósult erdőtelepítések jelzik, hogy a hazai bankszektor nem csupán pénzügyi szolgáltatóként, hanem felelős közösségi szereplőként is fontosnak tartja a természeti értékek megőrzését. A program a vidéki területek ökológiai állapotának javulását, a biodiverzitás növelését és a hosszú távú fenntarthatósági célok erősítését egyaránt szolgálja. A bankszektor közös összefogása nemcsak új erdőket eredményez, hanem is arra példa, hogy széles társadalmi együttműködéssel valós, mérhető lépéseket lehet tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a jövő környezeti biztonságának megteremtése érdekében. A program támogatóinak elismeréseként az eseményen dr. Kovács Levente főtitkár okleveleket és emléktárgyakat adott át a támogató pénzintézeteknek.

PARTNEREINK:

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Befektető-védelmi Alap, CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., Fundamenta-Lakáskassza Zrt., Garantiqa Hitelgarancia Zrt., K&H Bank Zrt., KAVOSZ Zrt., KELER Központi Értéktár Zrt., KELER KSZF Zrt., MBH Bank Nyrt. (főszponzor), Országos Betétbiztosítási Alap, OTP Bank Nyrt. (főszponzor), OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt.

HÁTTÉR

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Zöld Szív Program, amelynek keretében 2022-ben a fenntartható jövő érdekében összesen 120 ezer facsemetét ültetett el a magyar bankszektor. A szintén a CSR programhoz kapcsolódó Banki Véradók Hónapja során a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el.

Magyar Bankszövetség

A KiberPajzzsal közös sajtótájékoztatóján a Visa bemutatta legfrissebb kutatásának eredményeit. Ebből többek között az is kiderül, hogy a „digitális tájékozatlanság” közvetlenül növeli a sebezhetőséget: aki a közösségi médiában valódinak hiszi a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmakat, háromszor sebezhetőbbé válik a csalásokkal szemben.

A KiberPajzs program kiemelt szerepet játszik abban, hogy a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői időben felismerjék a kiberfenyegetéseket, és egységes, naprakész ismeretekre támaszkodhassanak. A program a megelőzés, az edukáció és az összehangolt szakmai fellépés révén nyújt segítséget a digitális csalások visszaszorításában. Ezek egyik legújabb és legveszélyesebb területe a hamis hirdetések és a mesterséges intelligencia által generált átverések, amelyek mértéke és kifinomultsága rohamosan növekszik a közösségi médiában – így a felhasználók számára minden eddiginél nehezebb megkülönböztetni, mi valódi és mi hamis.

Ennek kapcsán készített a Visa egy kutatást tizenegy európai országban 9500 felnőtt bevonásával, többek között azt vizsgálva, hogyan hatnak a felhasználókra a social media felületeken a mesterséges intelligencia segítségével előállított tartalmak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mindennapi online szokások új sebezhetőségi pontokat teremtenek, amelyeket a csalók gyorsan kihasználnak. A magyarok közel negyede (24%) osztott már meg bejegyzést anélkül, hogy ellenőrizte volna annak hitelességét. Közel egyharmaduk (31%) ritkán olvas tovább a főcímnél a közösségi médiában vagy hírportálokon, mielőtt véleményt formálna, és a közösségi média felhasználók közel 8%-a bevallotta, hogy semmilyen lépést nem tesz online biztonsága érdekében.

A hatás pedig túlmutat a pénzügyi veszteségen: érzelmi stresszt, fokozott szorongást és csökkent hatékonyságot okoz. Erről az érintettek 20%-a számolt be, az áldozatok harmada ráadásul több mint három munkanapot tölt a visszaélések rendezésével.

Ahogy az online csalások egyre kifinomultabbá és elterjedtebbé válnak, a fogyasztói magatartás változása kézzelfogható hatást gyakorol a tágabb gazdaságra. Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett: 40%-uk azt állítja, hogy kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkákat.

„A mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszik abban, ahogyan élünk és dolgozunk, a személyre szabott élményektől a működési hatékonyságig, de új kockázatokat is hordoz – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője. – A csalók ezeket az eszközöket megtévesztésre használják, aláásva az online csatornákba vetett bizalmat. Egyre könnyebb összetéveszteni a hamisat a valódival, aminek kézzelfogható következménye a pénz-, idő- és bizalomvesztés. Ezért fektetünk mesterséges intelligencia-alapú innovációba, működünk együtt iparági partnereinkkel és látjuk el a fogyasztókat a biztonsághoz szükséges eszközökkel és tudással, hiszen együtt egy biztonságosabb digitális jövőt építhetünk mindenki számára.”

Számos előnye mellett a mesterséges intelligencia a kiberbiztonság teljes ökoszisztémáját is képes átalakítani, ezért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NBSZ NKI) számára is stratégiai területet jelent. Bár a mesterséges intelligencia térnyerésével új típusú fenyegetések és támadási formák jelentek meg, a technológia egyúttal innovatív védekezési lehetőségeket is kínál. Az AI így egyszerre hordoz kockázatot és kulcsfontosságú erőforrást; a jövő kiberbiztonsági stratégiái pedig csak akkor lehetnek eredményesek, ha a vállalkozások felkészülten, tudatosan és felelősen építik be a mesterséges intelligenciát mindennapi működésükbe.

„A mesterséges intelligencia mára a kiberbiztonság meghatározó alappillérévé vált: olyan erőforrássá, amely nélkülözhetetlen a modern fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépéshez – fogalmazott Szabó Lajos, az NBSZ NKI igazgatója. – Az automatizált elemzési rendszerektől a prediktív technológiákig számos területen támogatja a vállalkozásokat abban, hogy tudatosan, magabiztosan és felkészülten működjenek egy egyre összetettebb digitális környezetben.”

Az elmúlt években globálisan és így Magyarországon is meredeken nőtt a digitális csalások száma és aránya. A folyamatosan változó kibertérben a megelőzés, valamint a bűnüldözés támogatása csak akkor lehet eredményes, ha a pénzügyi, szabályozói, kormányzati és bűnüldözői szereplők összehangoltan és proaktívan lépnek fel. Ezt a munkát erősíti Kovács Levente és Terták Elemér „Kiberbiztonság – kibertér” című új szakkönyve, amelyet a sajtótájékoztatón mutatott be a Magyar Bankszövetség.

„Ma a digitalizációs vívmányok megtartása a tét, hiszen biztonságosan használható kibertér nélkül a vívmányok elvesznek – mondta Kovács Levente főtitkár, egyetemi tanár. – Jelen korunk egyik legnagyobb kihívása a kibertér védelme: ma ugyanis a legnyereségesebb iparág a kiberbűnözés. A kibertér gyors fejlődése miatt a bűnözők technológiailag ma még előnyben vannak, ezért a megelőzés és a védekezés szerepe felértékelődött. Ehhez a munkához a kibertámadások rendszerezése, bemutatása, megértése és előrejelzése szükséges. Ezzel az új szakkönyvvel célunk megadni az elméleti hátteret, amelyre hatékony oktatási, védekezési, szabályozási és bűnüldözési struktúrák épülhetnek.”

A szakértők egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével a kiberbiztonság többé nem elszigetelt technológiai kérdés, hanem közös nemzetgazdasági érdek és társadalmi felelősség. A vállalkozások, az állami szereplők és a szakmai szervezetek együttműködése – az olyan kezdeményezésekre építve, mint a KiberPajzs program – elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország továbbra is biztonságos, átlátható és versenyképes digitális környezetet kínáljon.

Megjegyzés:

Az adatok forrása – ha másként nincs jelölve – a Visa megbízásából készült felmérés magyarországi eredményei. A kutatást az Opinium végezte 9500, 18 év feletti felnőtt bevonásával, akik országosan reprezentatív mintát alkottak a következő 11 európai országban: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Csehország

A KiberPajzs Programról

A 2022 novemberében életre hívott KiberPajzs Program egy kiberbiztonsági edukációs és kommunikációs kezdeményezés, amelynek célja az online pénzügyi visszaélések megelőzése, a lakossági fogyasztók és vállalati ügyfelek védelme. A KiberPajzs együttműködő partnerei: Igazságügyi Minisztérium, Magyar Államkincstár, Magyar Bankszövetség, Magyar Nemzeti Bank, Mastercard, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Országos Rendőr-főkapitányság, Pénzügyi Békéltető Testület, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Szerencsejáték Zrt., Visa; kommunikációs partnere a Médiaunió Alapítvány. További információ: Kiberpajzs.hu

A digitális tudatosság kulcsfontosságú a kis- és középvállalkozások számára. A technológiai fejlődés ütemével párhuzamosan ugyanis a kiberfenyegetések is egyre összetettebbé váltak, ezért elengedhetetlen, hogy a vállalkozások is naprakészen kövessék a biztonsági trendeket és felkészülten reagáljanak a fenyegetésekre. A KiberPajzs programhoz csatlakozó IVSZ célja, hogy a hazai vállalkozások hatékonyabban védekezzenek a business fraud jelensége ellen.

A vállalati környezetben egyre gyakrabban fordulnak elő digitális csalások (business fraud), amelyek nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okozhatnak a cégeknek. A jelenségre válaszul az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szakmai partnerként csatlakozik a KiberPajzs kezdeményezéshez, amely a hazai vállalkozások kiberbiztonsági felkészültségét is erősíteni kívánja. A program célja, hogy a technológiai fejlesztések mellett a szemléletformálás, az edukáció és az együttműködés is hangsúlyt kapjon.

A KiberPajzs program az elmúlt években a lakossági ügyfelek védelmében ért el jelentős eredményeket, most azonban a vállalati szektorban is egyre égetőbbé vált az igény a biztonságtudatos működésre. A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése ezt a folyamatot erősíti, gyakorlati tapasztalatokkal és tudásmegosztással segítve a hazai kis- és középvállalkozásokat.

„A digitális csalások elleni küzdelem nem csupán technológiai, hanem társadalmi kihívás is. Az ügyfelek védelme érdekében nem elég a fejlett informatikai háttér – szemléletváltásra, edukációra és összefogásra van szükség. Az IVSZ csatlakozása új lendületet ad a KiberPajzs programnak, amely így még hatékonyabban tud fellépni a digitális bizalom megőrzéséért” – emelte ki Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója, az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnöke.

A digitalizáció elterjedése új lehetőségeket hozott a vállalatok működésébe, de egyben új támadási felületeket is megnyitott. A kibertámadások és csalási kísérletek gyakran nem a technológiai, hanem az emberi tényezőt használják ki: a figyelmetlenséget, a hiányos ismereteket vagy a hamis bizalomra építő manipulációkat. A KiberPajzs program és az IVSZ együttműködése ezért nemcsak technológiai, hanem edukációs fronton is fontos lépés.

„A technológia és a digitalizáció csak akkor hoz előnyt, ha biztonságos – tette hozzá Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. – Ehhez nemcsak digitális készségek fejlesztésére, hanem kiberbiztonsági tudatosságra is szükség van. Az IVSZ azért csatlakozott a KiberPajzs programhoz, hogy a kiberbiztonság ne egy feladat legyen, hanem a kkv-k mindennapi működésének természetes része.”

Az OTP Bank a sajtóeseményen bemutatta, hogy milyen fejlesztésekkel küzdenek a csalási kísérletek ellen és milyen eredményeket értek el ezen a területen. A bank tapasztalatai szerint a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni az érzékeny adatokat vagy megtéveszteni a döntéshozókat, illetve az egyes munkavállalókat.

„A közös fellépés és a tudásmegosztás a kulcsa annak, hogy a kkv-k biztonságosan fejlődhessenek a digitális térben – hangsúlyozta Sütő Ágnes, a KiberPajzs program társ-projektgazdája. – A KiberPajzs vállalati kiterjesztése azt a célt szolgálja, hogy a megelőzés, a gyors reagálás és az információcsere mindennapossá váljon a hazai üzleti szférában.”

A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése mérföldkő a hazai vállalati kiberbiztonságban. A közös kezdeményezés célja, hogy a digitalizáció ne csak hatékonyságot, hanem biztonságot és bizalmat is jelentsen a magyar vállalkozások számára.

Öt szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek további fejlesztését vállalják a 2025/2026-os tanév 12. PÉNZ7 programjának keretében. Az előző tanévben 1.413 iskola 212 ezer diákja vett részt a témahéten. Megkezdődött az iskolák regisztrációja is.

A Pénzmúzeumban ötoldalú megállapodást írt alá a 2026-os PÉNZ7 megvalósításáról a Belügyminisztérium mint projektgazda, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány mint együttműködő szakmai partner.

Jövő tavasszal, 2026. március 2-6. között 12. alkalommal rendezik meg a pénzügyi és vállalkozói tudatosságot interaktív eszközökkel fejlesztő PÉNZ7-et. A program indulásától résztvevője a mintegy 30 országban egy időben zajló European Money Week kezdeményezésnek, 2016-tól a Global Money Week eseménynek is.

Ebben a tanévben a PÉNZ7 rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a pénzügyi biztonság – ennek keretében a digitális biztonság, valamint a biztosítások –, vállalkozói témája a „Gondolkozz és Vállalkozz! – Erőforrások”.

Az iskolák regisztrációja a mai naptól indul a www.penz7.hu honlapon, ahonnan az egyes korosztályok számára kidolgozott tananyagokat és felkészítést segítő anyagokat (útmutatók, videók) ingyenesen letölthetik a regisztráló tanárok. A tanári felkészülést idén is mintavideók, e-learning tananyag és webináriumok segítik.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok kapcsolódó versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek, továbbá az iskolák a témahét keretében szakértő pénzügyi önkénteseket, illetve vállalkozások működtetésében jelentős tapasztalattal bíró szakembereket, vállalkozókat fogadhatnak. A PÉNZ7 meghatározó alapelve szerint a tanórákon márka, kereskedelmi logó nem jelenhet meg.

A PÉNZ7 program eleme a Kormány által 2017-ben elfogadott nemzeti pénzügyi tudatosságot előmozdító nemzeti stratégiának, továbbá a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó 2019-2030-as KKV Stratégiának is.