A bankrendszeren belüli etikai kérdésekkel az 1996-ban létrehozott etikai bizottság foglalkozik. A testületi ülés 1999-ben elfogadta a Magyar Bankszövetség Etikai Kódexét, amely etikai normákat tartalmaz a bankok egymás közötti kapcsolataiban.

(Elfogadva az 1999. március 26-ai Testületi Ülésen)

A MAGYAR BANKSZÖVETSÉG ETIKAI KÓDEXE
/a továbbiakban: Magyar Bankszövetség: MBSZ; Etikai Kódex: Kódex/

I.
A Kódex célja

1. A Kódex célja az etikus banki magatartás meghatározása és betartatása.

2. A Kódex célja továbbá az etikus banki magatartás normái megsértése esetén követendő eljárás meghatározása, valamint az MBSZ Etikai Bizottságának /a következőkben: EB/ ezzel kapcsolatos feladatainak és eljárási rendjének megállapítása.

3. Az MBSZ a Kódexet - az MBSZ Alapszabálya kiegészítő, de szerves részeként - attól a céltól vezéreltetve alkotta meg, hogy az MBSZ tagjai /a következőkben, indokolt esetben: bankok/ egymás közötti kapcsolataikban, üzletvitelükben és a pénzügyi szolgáltatásaik nyújtása során tisztességes módon, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva, tisztességes, etikus magatartást tanúsítva járjanak el, s ezáltal erősítsék az ügyfelek bankok iránti bizalmát, és javítsák a bankrendszer tagjai közötti együttműködést.

4. A Kódex - a bankok jogszerű és indokolt nyereségérdekeltséghez fűződő érdekeit elismerve - a tisztességes versenyfeltételek kialakítását kívánja elősegíteni.

II.
A Kódex hatálya

1. A Kódex személyi hatálya az MBSZ tagjaira terjed ki. A Kódex rendelkezései az MBSZ tagjai számára kötelező érvényűek.

2. A Kódex alkalmazása szempontjából a bankok vezető állású személyeinek, alkalmazottainak, megbízottaiknak tevékenységét az MBSZ tagja magatartásának kell tekinteni.

3. A Kódex tárgyi hatálya az MBSZ tagjainak a pénzügyi és befektetési szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységével összefüggő valamennyi magatartására kiterjed. Kiterjed továbbá az MBSZ tagjai által végzett minden, az üzleti tevékenységgel összefüggő magatartásra.

III.
Alapelvek

1. Az MBSZ tagjai tevékenységüket a kölcsönös együttműködés szellemében és úgy folytatják, hogy az összhangban legyen a jogszabályok előírásaival, a szakmai etika és tisztesség követelményeivel.

2. Az MBSZ tagjai törekszenek arra, hogy mindenkor etikus magatartást tanúsítsanak egymással, az ügyfelekkel, a versenytársakkal és a gazdasági élet más résztvevőivel szemben, tartózkodnak etikai vétség elkövetésétől, és megteremtik az Alapelvek érvényesülésének feltételeit az irányításuk alá tartozó szervezetekben.

3. Az MBSZ tagjai az MBSZ Alapszabálya 4. § /2/ bekezdésében foglalt általános banki magatartást érintő vitás kérdésekben - az egyezséget megkísérelni célzott - közvetlen érdekegyeztetés sikertelensége esetén jogosultak az EB állásfoglalását kérni.

4. Az MBSZ tagjai jogosultak az EB intézkedését kérni olyan esetekben is, amikor nem az MBSZ tagjaival, vagyis nem az e kódex hatálya alá tartozókkal kapcsolatos, de az MBSZ tagjai érdekét sértően észlelnek etikailag kifogásolhatónak tartott magatartást.

5. Az EB-i eljárás lefolytatását nem zárja ki, ha az adott ügyben jogi norma is tartalmaz előírásokat, szankciókat és jogérvényesítési lehetőséget, illetve, ha az adott ügyben bíróság, vagy más hatóság előtt az eljárást megindították, vagy az ügyben határozat született.

6. Az tekinthető etikailag kifogásolható - etikai vétséget megvalósító - magatartásnak, amit az EB is - jelen Kódex rendelkezéseiből és alapelveiből levezetve - annak minősít.

IV.
A Kódexbe ütköző magatartás, az etikai vétség fogalma

1. Etikus banki magatartás különösen az olyan üzleti vagy egyéb tevékenység, véleménnyilvánítás, hozzáállás, amely:

- növeli az ügyfelek bizalmát a bankrendszer egésze iránt;
- segíti olyan közvélemény kialakulását és folyamatos erősödését, hogy a bankok, illetve alkalmazottaik a szolgáltatásaikat ügyfélbarát módon, magas színvonalon nyújtják;
- kedvező hatással van a bankok közötti korrekt együttműködésre, segítve annak erősödését;
- segíti a gazdasági életben a verseny tisztaságának megőrzését;
- biztosítja a bankok egymás iránti tiszteletét;
- nem ütközik a Kódex előírásaiba.

2. A Kódexbe ütközőnek számít mindaz a legszélesebb köznapi értelemben vett, erkölcsi vonatkozású magatartás, amely a bankokra, mint speciális intézményekre, a gazdálkodó szervezetekre általában, valamint a tisztességtelen piaci verseny és a versenykorlátozás tilalmáról, és a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabályokban megfogalmazott előírásokba, továbbá a hazai bankgyakorlatban kialakított, illetve a modern bankrendszerekben kialakult és nálunk is kívánatosnak tartható gyakorlat által elfogadott etikai előírásokba vagy elvárásokba ütközik.

3. A Kódex bankokkal szembeni - kiemelésre is indokolt - etikai vonatkozású elvárásai különösen a következők:

a/ A bankok egymás közötti kapcsolatában:

- Olyan üzletpolitikát tartoznak folytatni, amely nem sérti a tisztességtelen versenyre vonatkozó előírásokat. Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

- Olyan munkaerő-politikát tartoznak folytatni, amivel - még ha versenytársai alkalmazottainak átvételét, alkalmazását is jelenti, - versenytársa működőképességét nem veszélyezteti. Különösen az számít etikailag kifogásolhatónak, ha a versenytársak alkalmazottait abból a célból kívánja a bank magához csábítani, hogy ezzel üzleti titokhoz jusson.

- Tilos más bank ügyfeleihez olyan felhívást intézni, hogy fennálló szerződéses kapcsolatát bontsa fel, és a felhívást intézővel létesítsen ahelyett szerződéses kapcsolatot.

- Ha valamelyik bank speciális elnevezéssel és feltétellel hoz létre egy konstrukciót, ilyen elnevezéssel és feltétellel banki konstrukciót más bank nem vezethet be;

- Különösen a bankok vezető állású személyei, és a bank képviseletében nyilatkozni jogosult személyek tartoznak tartózkodni attól, hogy más bankról, annak tevékenységéről, szándékairól, lehetőségeiről nyilvánosan olyan véleményt nyilvánítsanak, amely az érintett bank helyzetéről, törekvéseiről kedvezőtlen következtetések levonására adhat okot.

b/ A bankok és az ügyfelek kapcsolatában:

- A bankok más bankokkal vagy szervezetekkel nem alakíthatnak ki olyan összehangolt magatartást, illetve nem köthetnek olyan megállapodást, amely a szolgáltatások díjának meghatározására, a tevékenységi kör felosztására vagy az ügyfelek meghatározott körének ésszerű ok nélkül valamely szolgáltatásból való kizárására irányul.

- A szolgáltatási tevékenység kapcsán tilos gazdasági erőfölénnyel visszaélni. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósít meg mindenekelőtt az, ha a bank szerződéses kapcsolataiban - ide értve az általános szerződési feltételek alkalmazását is - indokolatlanul egyoldalú előnyt köt ki, vagy az ügyfelét hátrányos feltételek elfogadására kényszeríti, illetve indokolatlanul zárkózik el szerződéskötéstől.

- A bankok tartoznak szerződéskötéseiknél biztosítani az ügyfelek teljes körű informálását, felhívni a figyelmet a kockázatokra, szerződésmódosításnál kellő időben tájékoztatást adni, panaszok, észrevételek során a legnagyobb gondossággal eljárni, és azokat tárgyszerűen, az alkalmazottak esetleges hibáit el nem titkolva kivizsgálni.

- A bankok a rendelkezésükre álló minden eszközzel biztosítják és folyamatosan ellenőrzik, hogy alkalmazottaik

- munkaviszonyból eredő kötelezettsége legyen a figyelmesség, a diszkréció, a kultúrált hangnem, a tapintatos és türelmes magatartás, továbbá az ügyfelek szakmai szempontból felkészült tájékoztatása,

- mind a munkahelyükön, mind pedig azon kívül a banki alkalmazottaktól elvárható magatartást tanúsítsanak,

- munkájukkal összefüggésben ügyféltől előnyt ne kérjenek és ne fogadjanak el.

V.
Az MBSZ Etikai Bizottsága

1. Az EB bármely etikai vonatkozású ügy, különösen az MBSZ Alapszabálya 4. § /2/ bekezdésében foglalt általános banki magatartást érintő vitás kérdések egyeztetésének és rendezésének fóruma.

2. Az EB működésének - miként a Kódexnek - az az elsődleges célja, hogy segítse elő az ügyfelek bankok iránti bizalmának erősítését, a bankok egymás közötti kapcsolatában és üzletvitelében a korrekt és tisztességes versenytársi magatartás folytatását, és ezzel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdések bankszférán, MBSZ-en belüli rendezését.

3. Az EB-nek az a legfontosabb feladata, hogy állásfoglalásaival minden bankszövetségi tagot orientáljon a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a hazai és nemzetközi bankélet erkölcsi normáinak megfelelő versenytársi, valamint ügyfélbarát banki magatartás tanúsítására. Ezen belül a bankok reklámtevékenységével kapcsolatos állásfoglalásaival olyan gyakorlat kialakulását feladata elősegíteni, amely az ügyfelek és a közvélemény korrekt tájékoztatását eredményezi. Kiemelt feladata továbbá állásfoglalásaival hozzájárulni ahhoz is, hogy fokozatosan kialakuljanak és elfogadottá váljanak a bankok közötti verseny tisztaságának etikai normái.

4. Az EB létrehozása, a Kódexben rögzítésre kerülő működési alapelveinek megállapítása, valamint az EB három tagjának megválasztása, az EB tagok tiszteletdíjának meghatározása az MBSZ legfőbb szervének, a tagok képviselőiből álló testületének hatáskörébe tartozik.

5. Az MBSZ testülete - az MBSZ Alapszabálya általános előírása szerint - az EB három tagját három évente választja. Az EB elnökét az EB tagjai választják maguk közül.

6. Az EB tagjaként olyan, a bankszakmában általánosan nagyra becsült személy választható meg, aki az MBSZ egyik tagjával sem áll munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló, díjazással járó egyéb jogviszonyban, továbbá egyik tagjánál sem visel vezetői tisztséget, és nem felügyelő bizottsági tagja.

7. Az EB maga határozza meg eljárási rendjének részletes szabályait, az Alapelvekkel és a Kódex rendelkezéseivel összhangban.

VI.
Az MBSZ EB-nak eljárási és állásfoglalási rendje

1. Az EB-i eljárás megindítása az MBSZ tagjainak, illetve tagjai ügyfeleinek kérelmére, vagy az MBSZ elnöksége kezdeményezésére történik.

2. .Az ügyfél-kérelem alapján EB-i eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha a bejelentés alkalmas általános következtetések levonására. Ily módon az EB csak azokban az egyedi - egyes ügyfél egyes bank közötti - ügyekben folytat le EB-i eljárást, illetve hoz állásfoglalást, amelyekkel kapcsolatban az állásfoglalás általános iránymutatásként is szolgálhat. Különben a kérelmet egyedi panasznak kezelve átteszi a panasz elbírálására jogosult szervhez, vagy visszaküldi a bejelentőnek, egyidejűleg tájékoztatást nyújt, hogy a kérelmező a panaszával mely szervezethez fordulhat.

3. Az MBSZ bármely tagja által kezdeményezett, a tagok egymás közötti vitáit érintő ügyekben az EB minden esetben állást foglal, ha az ügy a bankok közötti verseny tisztaságát, illetve egyéb etikai normát érint. Egyébként az EB megállapíthatja, hogy a vitás ügy eldöntése nem tartozik hatáskörébe.

4. Az MBSZ tagjai az EB-i eljárást írásba foglalt kérelemmel kezdeményezik, amelyet indokolással kell ellátni. Az EB - ha szükségesnek tartja - kérheti az indokolás kiegészítését.

5. Az EB saját hatáskörében dönt a kérelem befogadásáról, illetve az EB-i eljárás megindításáról, vagy visszautasításáról. Az EB-i eljárás megindítása esetén a 7. pontban megállapított határidőbe ez az eljárási szakasz is beleszámít. A visszautasítás határideje pedig 30 nap. A visszautasítást az EB írásban indokolni is köteles.

6. Az EB-i eljárás megindítása esetén az EB - álláspontja kialakítása érdekében - kéri az érintett bankok írásbeli vagy szóbeli véleményét a kérelemben foglaltak helytállósága vagy megalapozottsága tekintetében. Szükség szerint egyeztető megbeszélést rendelhet el, amelyen az érintettek tartoznak képviselőjük útján részt venni.

7. Az EB a kérelem befogadása esetén az EB-i eljárást a lehető legrövidebb időn belül tartozik lefolytatni, és legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül befejezni. Ez az időszak - a különösen bonyolult ügyekben - további 2 hónappal meghosszabbítható, amelyről az érintetteket soron kívül értesíteni kell.

8. Az EB indokolt esetben az ügy elbírálhatósága érdekében az érintetteken kívül másokat is meghallgathat, illetve megkereshet. Erre különösen olyan esetekben kerülhet sor, amikor az ügyben a banketikai vonatkozások nem választhatók el egyéb vonatkozásaiktól.

9. Amennyiben az EB-i eljárást kezdeményező ugyanabban az ügyben más eljárás lefolyatatását is kezdeményezi, vagy ugyanazon tényállás miatt bármely okból bíróság vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, az EB jogosult, de nem köteles ezen külső eljárás befejezéséig az EB-i eljárást felfüggeszteni. Felfüggesztés esetén a felfüggesztési időszak nem számít bele a 7. pontban rögzített határidőkbe.

10. Az EB az EB-i eljárás lefolytatását követően az EB-i eljárást lezártnak nyilvánítja, és írásban állást foglal az ügyben. Megállapítja, hogy az eljárásban vizsgált magatartás etikai vétségnek minősül-e, és megteszi a 13. pont szerinti intézkedéseket.

11. Az EB állásfoglalását tagjai többségének szavazatával hozza meg. Az EB határozatképességéhez az szükséges, hogy mindhárom tag nyilvánítson a meghozandó állásfoglalásról az adott ügyben szóban vagy írásban véleményt. Ez azonban nem szükségszerűen jelenti az EB ülésén való személyes részvételt. Indokolt esetben a tagok - távollétükben - is szavazhatnak, az EB-hoz eljuttatott írásbeli nyilatkozatukkal. Egyébként általában minden tag részt vesz az EB ülésén, amelyre szükség esetén az érintetteken kívül mások is meghívhatók. A döntéshozatalnál azonban csak az EB tagjai lehetnek jelen az EB ülésén.

Az állásfoglalás tervezete feletti szavazás során kisebbségben maradó tag jogosult az állásfoglaláshoz külön véleményt csatolni.

Az EB üléseit az EB elnöke hívja össze és vezeti.

12. Az EB állásfoglalását írásba foglalja, indokolja, és az érintetteknek három munkanapon belül küldi meg. Az EB állásfoglalását a hatályos jogszabályok alapján, és a hazai gyakorlat, továbbá a modern külföldi bankrendszereknél kialakított és az EB megítélése szerint nálunk is alkalmazni indokolt gyakorlat, banketikai szokások figyelembe vételével hozza meg.

13. Az EB állásfoglalása lehet:

a/ nyilvános, ha - az MBSZ elnökségének egyetértésével - az EB ennek az alkalmazását tartja - az összes körülményre figyelemmel - indokoltnak. Ebben az esetben az EB-nek határoznia kell a nyilvánosságra hozatal módjáról is.

b/ kizárólag az MBSZ-en belüli közlést elrendelő,

c/ csupán az érintettek részére való tudomásul hozás, különösen akkor, ha az érintettek - egymás közötti és nem az ügyfeleket érintő vitáik tekintetében - megállapodásra jutnak, és ezt a közlési módozatot kérik együttesen.

14. Az EB állásfoglalásáról, annak közlését megelőzően, az MBSZ elnökségét, annak főtitkára útján tájékoztatni köteles.

15. Az EB-i eljárás egyfokú. Amennyiben azonban az érintettek bármelyike nem ért egyet az EB érintettekkel közölt végleges állásfoglalásával, 3 napon belül kérheti véleményének csatolását az EB állásfoglalásához. Ez esetben az EB a 13. pontban foglaltakat a vélemény egyidejű csatolásával hajtja végre.

16. Amennyiben etikailag kifogásolható magatartást nem az MBSZ tagjai tanúsítanak, de az az MBSZ tagjainak érdekeit sérti, az EB - akár hivatalból, akár az MBSZ bármely tagjának erre irányuló kérelme vagy bejelentése esetén - az MBSZ útján értesíti az ügy elbírálására illetékes szervet, közölve ezzel kapcsolatos megállapításait, véleményét, kérve egyúttal az illetékes intézkedés megtételét.

17. Az EB az EB-i eljárások során hozott állásfoglalásokon kívül ajánlásokat is megfogalmaz. Ilyen esetekben az eddigiekben meghatározott eljárási szabályok csak értelemszerűen alkalmazhatóak, az ajánlások nem vonatkozhatnak megnevezett bankokra, és csupán általános jellegűek lehetnek, amelyeknél - konkrét kérdésekben - a kívánatos banki magatartás elérésére kívánja a figyelmet felhívni.

18. Az EB fórumot biztosít ahhoz is, hogy általános banki magatartásból adódó vitás kérdésekben az MBSZ érintett tagjai - közös kérelemmel és önkéntes alapon - a vita eldöntéséhez a rendes bírói út igénybevétele helyett az EB állásfoglalását kérjék, és azt fogadják el egymás közötti vitájuk elbírálásaként. Ilyen esetekben az eljárás módját az EB esetenként a kérelmezők egyetértésével állapítja meg. Az eljárás ebben az esetben is állásfoglalás hozatalával zárul, amely azonban nem tartalmazhat intézkedést a nyilvánosságra hozatalra vonatkozóan.

19. Az EB tagjai írásban tartoznak kötelezettséget vállalni a tevékenységük során megismert bank- és üzleti titok jogszabályok szerinti megtartásáról. Ezen túlmenően sem jogosultak az ügy lezárása előtt az ügyről - függetlenül attól, hogy az sért-e vagy sem üzleti titkot, illetve banktitkot - akár szóban, akár írásban, nyilatkozatot tenni.

20. Az EB működésével kapcsolatos személyi és dologi költségeket az MBSZ költségvetésében kell előirányozni.

VII.
Záró rendelkezések

1. A Kódex szövege nyilvános, az az MBSZ hivatali helyiségeiben bárki részére rendelkezésre áll, és abba mindenki betekinthet.

2. A Kódex az azt elfogadó Testületi Ülés napján lép hatályba, s rendelkezéseit ettől kezdve kell alkalmazni.

3. A Kódex hatályba lépésével egyidejűleg az MBSZ Testületi Ülése által 1996. március 29-én elfogadott a "Magyar Bankszövetség Etikai Bizottsága létrehozá-sának célja és működésének alapelvei" címet viselő Alapelvek hatályát veszti. A folyamatban lévő ügyekre azonban még az Alapelvekben foglaltakat kell alkalmazni.

Budapest, 1999. március 26.

az oldal tetejére