A Magyar Bankszövetség 2017. május 12-én megtartotta éves Testületi Ülését, amelyen a pénzintézetek vezetői mellett vendégként Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökei vettek részt. A Testületi Ülésen teljes tisztújításra is sor került.
A Magyar Bankszövetség tagintézményeinek vezetői az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntöttek:
Nyilatkozat/Kommüniké
A 2016-os év kapcsán bizakodóan számolhatunk be arról, hogy a bankszektorban már egy trendforduló pozitív jelei mutatkoznak, ami stabilizáló, sőt dinamizáló tényező lehet a hazai gazdaság növekedésében.
Különös súlyt ad ennek, hogy a hitelintézeti szektor 2008 óta folyamatosan jelentős veszteségeket szenvedett el. Következményként a belső költségszínvonal rendkívüli mértékű zsugorítása ment végbe. A költségcsökkentést ugyanakkor elfedi a költségként könyvelt tranzakciós illeték és a különadók rendkívül magas szintje. Mindez az elmúlt évtizedben együtt járt számos fejlesztés kényszerű elhalasztásával is.
2016-ban az általános gazdasági helyzet javulása, a piacok élénkülése egyszeri lehetőséget teremtett a banki céltartalékok csökkentésére. A kártyatársasági részvények értékesítése, valamint a külföldi piacokról származó osztalékok szektor szinten markáns, de egyszeri vagy speciális bevételt jelentettek.
„A következő években piaci és innovációs kihívásokra válaszolva a bankszektor jelentős IT beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. Ugyanakkor a bankoknak fenn kell tartaniuk a szigorú költséggazdálkodást, amellyel középtávon is csak mérsékelt, érdemben az európai átlag alatti nyereség biztosítható.” – mondta el Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség újraválasztott elnöke.
A bankszektor tevékenységét a tapasztalatok konstruktív értékelése és a pozitív előretekintés határozza meg, valamint a nemcsak hazai, hanem a nemzetközi térben is folyó intenzív verseny. Hazánk nemzetközi szerepvállalása, regionális súlya megköveteli a termelés növelését és a gazdasági együttműködés kiterjesztését, amihez a fejlesztési forrásokat a bankszektor képes nyújtani. A finanszírozás kétoldalú bizalmi rendszere ugyanakkor szükségessé teszi a bankszektor reputációjának helyreállítását, amely minden döntéshozó felelőssége. A gazdaság gyors ütemű, tervezhető fejlődésének elősegítéséhez a finanszírozóknak is kiszámítható szabályozásra van szükségük. Ide tartozik a különadók európai szintre való csökkentése, a tranzakciós illeték kivezetése és a jelzáloghitelezői jogérvényesítés megfelelő jogszabályi biztosítása. Ez utóbbi megköveteli a hatástanulmányokra alapozott, előre tervezett és egyeztetett változtatásokat.
A digitalizáció soha nem látott intenzitással alakítja át a hitelintézeti szolgáltatásokat. A digitalizációs fejlesztések költségei hosszú éveken át meghatározó kiadási tételei lesznek a bankszektornak, míg a bevételi / költségcsökkentési hatások majd csak hosszabb távon lesznek érzékelhetőek. A digitális előrelépés folyamatát úgy lehet biztonságosan végrehajtani, hogy a fejlesztések a valós ügyféligények mértékéig, és azok változásaival szinkronban valósuljanak meg. Ehhez alapfeltételként számítunk a magyar és az európai jogalkotás, valamint a bankfelügyelet terén a szakmai együttműködések elmélyítésére/fokozására. A fejlesztésekhez nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat a bürokratikus és adminisztratív terhek csökkentésével látjuk biztosíthatónak.
A világgazdaság is átalakulóban van, az új kihívások sokrétűek. A világ két legfejlettebb gazdasági régiójának, az Európai Uniónak és az észak-amerikai gazdasági övezetnek a partneri és pénzügyi együttműködése biztosítja az életszínvonal megfelelő szinten tartását és a fejlődés folyamatos lehetőségét. Az Európai Unió nemzetközi szerepének növelése tehát közös, így magyar érdek is. Az elmúlt években felértékelődött Kína pénzügyi szerepe, és fennmaradt Oroszország világhatalmi befolyása. A különböző történelmi fejlődés és kultúrák kölcsönös tiszteletben tartásával, a párbeszéd és a közös érdekek talaján további gazdasági és pénzügyi lehetőségek nyílnak meg. A globális gazdaság és a pénzügyi piacok további organikus fejlődése megköveteli a világgazdasági kulcsszereplők szoros együttműködését. Ezt érdemben tudják segíteni azok a bankházak, amelyek a világ meghatározó országai mellett többek között Magyarországon is aktív tevékenységet folytatnak.
Szektorunk képviseletében állást kell foglalnunk Európa gazdasági haladásának az irányáról és a sebességéről is. A bankházak egységes elveken alapuló, egységes minőségben, ugyanakkor a helyi igények szerint szolgálják ki a teljes európai lakossági és vállalati ügyfélkört. Ez is azt bizonyítja, hogy a kontinentális Európa gazdasági és pénzügyi szempontból akkor lehet erős, befolyásos és tartós egység, ha biztosítani tudja valamennyi régiójának egységes irányba mutató fejlődését, és a ma még hátráltató gazdasági különbségek csökkentését, hosszú távon megszüntetését. Az európai bankházak forrásgyűjtéssel, pénzáramoltatással és hitelnyújtással ezt a – tartósan a kiegyenlítődésre mutató – gazdasági fejlődést biztosítják. Mindebben érdekeik egybeesnek a magyar tulajdonú pénzintézetekkel, amelyek ugyancsak európai színvonalon szolgáltatnak, és egyszerre céljuk és létfeltételük hazánk fenntartható fejlődése.
A Magyar Bankszövetségben háromévente kerül sor tisztújításra, amely a mostani Testületi Ülésen vált esedékessé. Ezen a Magyar Bankszövetség újraválasztotta elnökének Patai Mihályt, alelnökének Becsei Andrást, az Etikai Bizottság elnökének Auth Henriket. A következő három évre elnökségi taggá választották Hegedűs Évát, Jelasity Radovánt, Simák Pált, Urbán Zoltánt, Zolnai Györgyöt.
A Magyar Bankszövetség hagyományosan a Testületi Ülésén tünteti ki azokat a banki és partneri munkatársakat, akik jelentős mértékben járultak hozzá a bankszektor működéséhez és fejlődéséhez. 2017-ben a Magyar Bankszövetség Aranykaptár díjában részesültek:
• Batka Anna (Magyar Bankszövetség) – a számviteli, adózási és adatszolgáltatási munkacsoportok évtizeden átnyúló lelkiismeretes irányításáért,
• dr. Bógyi Attila (OTP Jelzálogbank) – a bankrendszert érintő jogalkotási munkálatok során nyújtott aktív, kiemelkedő tevékenységéért,
• Makó Zoltán (Készenléti Rendőrség; Nemzeti Nyomozó Iroda) – a bankkártyás bűnözés megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett kiemelkedően hatékony munkájáért,
• Némethné Szűcs Gyöngyi (Unicredit Bank) – a számviteli szabályozások területén végzett kiemelkedő munkájáért,
• Weissmüller Gábor (Citibank) – a pénzügyi csalások megelőzése és felderítése kapcsán végzett magas szintű szakmai munkájáért.
Budapest, 2017. május 12.
Magyar Bankszövetség