Több mint 1600-an jelentkeztek a hazai bankszektorból az idei Banki Véradók Hónapjára, amelyet hetedik alkalommal rendez meg a Magyar Bankszövetség az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közreműködésével.

A programhoz évről évre egyre többen csatlakoznak a bankszektorból – köztük a Magyar Nemzeti Bank vezetői és dolgozói –, ami jól mutatja, hogy a szektor közössége elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett, és fontosnak tartja, hogy kézzelfogható segítséget nyújtson azoknak, akiknek erre szükségük van. Az október 5. és 30. között zajló „VII. Jótett Bank – Banki Véradók Hónapja” idén húsz budapesti és két vidéki helyszínen valósul meg. A bankszektor munkatársai a pénzintézetekhez kitelepülő véradásokon, valamint a vérellátó központokban is részt vehetnek.

A Banki Véradók Hónapja mai nyitóeseményének a MagNet Bank adott otthont. „Közösségi bankként természetesnek tartjuk, hogy székházunk és fiókjaink a banki szolgáltatások mellett a helyi közösségek egészségének védelmét is szolgálják – mondta Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke. – Székházunkban eddig több mint hatvan véradást szerveztünk, 2026 végéig pedig mind a 28 fiókunknál éjjel-nappal elérhető defibrillátort helyezünk el, hogy szükség esetén bárki gyorsan hozzáférhessen az életmentő eszközhöz.”

„A véradás, csakúgy, mint a bankrendszer egésze, a stabilitásról és bizalomról szól – mondta Izer Norbert, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. – A véradás esetében arról, hogy megbízunk honfitársainkban, akik az idejüket és a vérüket adják oda mások egészségéért, illetve azokban az egészségügyi intézményekben, amelyek gyógyulásunkért felelnek. A bankrendszer esetében pedig arról, hogy megbízhatunk a bankunkban, mert mindenkor teljesíti a pénzünkkel kapcsolatos megbízásainkat. Köszönet mindenkinek, aki segíti itthon a véradás nemes ügyét!”

A program szakmai koordinátora az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), a szervezésben pedig a Magyar Vöröskereszt is közreműködik. A véradások során egyetlen véradó három ember gyógyulásához is hozzájárulhat, hiszen a levett vérből többféle vérkészítmény készülhet. „A bankszektorban jól tudják, hogy a biztonsághoz megfelelő tartalékokra van szükség, ez a vérkészletekre is igaz – mondta dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. – A Banki Véradók Hónapja immár hetedik éve mozgósítja a pénzügyi szektort, és örömteli, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez. A vérkészítményre szorulók nevében is köszönjük az ilyenkor megvalósuló közel ezerötszáz véradást.”

Ahogy Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke fogalmazott: „Van, amiben jó versenyezni, és van, amiben jobb összefogni. A véradás egyértelműen az utóbbi: idén már hetedik alkalommal mozdul meg együtt a hazai bankszektor egy olyan ügyért, amelyben minden egyes résztvevő valódi segítséget adhat. Hét év alatt sok minden változott körülöttünk, de az a lelkesedés, amellyel a banki közösség újra és újra a kezdeményezés mellé áll, nem. Büszke vagyok arra, hogy a Banki Véradók Hónapja mára olyan közös ügyünkké vált, amiben mind egyetértünk, amelyben egyetlen közösségként vagyunk jelen.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hozzátette: „Egy ország erejét nem csupán gazdasági teljesítménye mutatja meg, hanem az is, hogy az emberek mennyire képesek összefogni és felelősséget vállalni egymásért. A Banki Véradók Hónapja során a magyar bankszektor évről évre bizonyítja, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csupán vállalati érték, hanem közös ügy és közös felelősség. Az összefogás ereje ezért más ágazatok és nagyobb közösségek számára is példaértékű lehet: megmutatja, hogy ha egy közösség tagjai a saját idejükből és energiájukból adnak másoknak, annak valódi, kézzelfogható társadalmi hatása van.”

A Banki Véradók Hónapja alatt a pénzintézeti munkatársak által biztosított plusz vérkészlet biztos alapot ad ahhoz, hogy a vérellátás az őszi szünet alatt is zavartalanul működhessen. A bankszektor összefogása tavaly több mint 4000 életet segített megmenteni.

A Magyar Bankszövetség a program nyitórendezvényén adta át a Tisztelet Nagydíjat, amelyet olyan kivételes személyek és intézmények elismerésére alapított, akik kiemelkedő közgazdasági vagy más tudományos teljesítményükkel, valamint elkötelezett munkájukkal maradandó értéket teremtettek. Idén a Tisztelet Nagydíjat Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. örökös tiszteletbeli elnöke kapta a magyar gyógyszeripar fejlődésében és nemzetközi sikereiben betöltött meghatározó szerepéért.

Magyar Bankszövetség                                                                                  Budapest, 2026. október 6.

A Magyar Bankszövetség elkötelezett a mezőgazdasági szerkezetátalakítás, a gyorsabb ütemű európai felzárkózás, valamint a nehéz helyzetbe került hazai mezőgazdasági termelők és élelmiszergazdasági szereplők megsegítése mellett, ezért üdvözli és szakmailag támogatja az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium ágazati ajánlását.

A 2026-os év rendkívüli kihívások elé állította az agrárgazdaságot: az elmúlt évtizedek legkritikusabb aszályhelyzete, a tavaszi fagyok, az állat- és növényegészségügyi járványok, a nemzetközi sertés- és tejárak rendkívüli zuhanása, valamint a termelési költségek emelkedése és a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok együttesen olyan terheket rónak a gazdatársadalomra, melyek hatásait segítség nélkül sokan nem képesek átvészelni. A Magyar Bankszövetség és tagintézményei álláspontja szerint a versenyképes, külső körülményeknek ellenálló mezőgazdaság megőrzése kizárólag a termelők, a mezőgazdasági értéklánc szereplői, a Kormány és a velük együttműködő finanszírozók szoros partnerségén és felelős összefogásán alapulhat.

A magyar bankszektor az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a hazai gazdaság stabilitásának megőrzésében és fejlesztésében. Előre tekintve továbbra is elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása, a gazdasági verseny élénkítése és kiemelten a hazai agrárium megsegítése iránt. Ezért támogatólag ajánljuk tagbankjaink figyelmébe az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Miniszter által meghirdetett ajánlásban foglaltakat. A tőketörlesztési könnyítés kialakítása minden tagbank saját, önkéntes és egyedi hitelbírálati döntése. Mindazonáltal – tagbankjaink figyelmének felhívásával az önkéntes vállalás lehetőségére – hozzájárulunk a kormányzati szándék megvalósításához és elősegítjük a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelők megsegítését.

A Magyar Bankszövetség tagintézményei figyelmébe ajánlja, hogy ez a lehetőség 2026. szeptember 1-jétől indul, a kezdeményezéshez folyamatosan csatlakozhatnak, megteremtve az ügyfeleik igényeihez leginkább igazodó egyedi megoldások kialakítását, biztosítva a belépést legalább 2026. december 31-ig. A Magyar Bankszövetség bízik abban, hogy a tőketörlesztés például 2027. december 31-ig történő felfüggesztésének lehetősége segítséget jelenthet a nehéz helyzetbe került termelőknek, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdák a következő mezőgazdasági évben is megőrizzék versenyképességüket, megvalósítsák fejlesztéseiket, és 2028-tól eleget tudjanak tenni törlesztési kötelezettségeinek.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium feladatköréhez, stratégiai célkitűzéseihez és az agrárium megváltozott finanszírozási igényeihez igazodva, a Magyar Bankszövetség keretén belül működő Agrár Munkabizottság átnevezésre kerül, és ezzel változik a feladatköre. A megújult Agrár- és Élelmiszergazdasági Munkabizottság feladatkörébe tartozik az agrárágazati folyamatok nyomon követése és értékelése.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium ajánlását az alábbi linken tekintheti meg.

https://kormany.hu/dokumentumtar/az-agrar-es-elelmiszergazdasagert-felelos-miniszterium-ajanlasa-a-mezogazdasagi-termelok-megsegitesere

2026.08.27., Magyar Bankszövetség

Magyar Bankszövetség tagbankjai hatékonyan reagáltak a rendkívüli helyzetre – a bankok is kiveszik a részüket az önkéntes fogyasztáscsökkentésből

Az aszály és a jelenlegi hőhullám következtében rendkívül komoly kihívásokkal szembesült hazánk, a hazai bankszektor működése azonban az energiakorlátozás idején is zavartalan.

A tagbankok az alapvetően elvárható tudatos energiafelhasználáson felül további, saját működésükhöz igazodó energiatakarékossági intézkedéseket is végrehajtottak. Ezek közé tartozik a home office lehetőségek kiterjesztése, az irodaházak energiafelhasználásának optimalizálása, a világítás és a klimatizálás ésszerű szabályozása, a nem nélkülözhetetlen energiafogyasztók korlátozása, valamint a munkatársak energiatudatos működésének ösztönzése. A pénzügyi infrastruktúra, az informatikai rendszerek és a bankbiztonság működtetése továbbra is elsőbbséget élvez.

A Magyar Bankszövetség arra ösztönzi a banki ügyfeleket, hogy lehetőség szerint tudatosan tervezzék meg banki ügyeik intézését, és vegyék igénybe a digitális csatornákat, ami kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. Az internet- és mobilbanki szolgáltatások, valamint a bankkártyás fizetések biztosítására a bankok továbbra is felkészültek.

A Magyar Bankszövetség tagjai továbbra is azon dolgoznak, hogy a pénzügyi szolgáltatások folyamatos és biztonságos működésének fenntartása mellett lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak az ország energiafelhasználásának csökkentéséhez és az ellátásbiztonság megőrzéséhez.

2026.08.06., Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését, amelyen beszédet mondott Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter is. Az eseményen Jelasity Radován elnök megtartotta beszámolóját, tájékoztatta a résztvevőket a szervezet tevékenységéről és feladatairól. A Testületi Ülésen a Magyar Bankszövetség általános tisztújítást tartott, így új elnökséget, felügyelőbizottságot és etikai bizottsági elnököt választott.

Az ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.

Az országgyűlési választásokkal új korszak kezdődött, lezárult egy markáns, 16 éves időszak. A hosszú és rendkívüli kihívásokkal terhelt ciklusok végén gyakran előfordul, hogy a szabályozói beavatkozás a kilengő ingához hasonlóan túllendül a szükséges mértéken. Ez most is így történt. A gazdaság tartós és egészséges működése szempontjából kívánatos, hogy az inga visszatérjen a középállásba; a piaci törvényszerűségek érvényesüljenek, a beavatkozások pedig arányosak és kiszámíthatóak legyenek.

A pénzintézeti szektor továbbra is partner a kiszámítható és a választási ciklusoktól független gazdasági környezet kialakításában, a megvalósítható döntések előkészítésében és lebonyolításában. Ez növelheti a befektetői bizalmat, ösztönözheti a beruházásokat és hozzájárulhat a gazdaság fenntartható növekedéséhez, ezáltal elősegítve a társadalmi jólét erősödését. A stabil jogszabályi és piaci környezetben működő bankrendszer a gazdaság immunrendszereként védi a növekedést és a stabilitást. Ha ez hiányzik, a hatás gyorsan visszaüt: a jogbizonytalanság torzítja a piaci viszonyokat, szűkíti a hitelezést és érdemben gyengíti a bankrendszer gazdaságvédelmi szerepét. Emiatt is tartjuk alapvető fontosságúnak, hogy a pénzintézeti szektort terhelő rendkívüli adók kivezetési pályáját átlátható módon és előre meghatározva rögzítsük. A bankadó, az extraprofitadó és a tranzakciós illeték a nehezebb időszakokban ideiglenesen segített megőrizni a költségvetési stabilitást. Tartós fennmaradásuk azonban többet árt, mint használ: visszafogja a hitelezést, torzítja a piaci folyamatokat, rontja nemcsak a szektor versenyképességet, hanem a gazdaság működését is. A kamatstop, a kötelező ATM-telepítés és az ezekhez hasonló intézkedések pedig közvetlenül avatkoznak be a piaci versenybe, rontják a pénzügyi kultúrát és rombolják a magyar gazdaságba vetett bizalmat. A bankrendszerrel szembeni szabályozói bánásmód ráadásul iránytű a gazdaság egésze számára: ami ma a pénzintézeti szektorban jelenik meg – legyen szó extraprofitadóról vagy kamatstopról –, néhány év késéssel más szektorok működésében is visszaköszönhet.

Az európai integráció erősítése és az euró bevezetésének ígérete a teljes magyar gazdaságot dinamizálhatja, hiszen gazdasági és politikai téren is az EU és a környező országok az elsődleges természetes partnereink. Az euró bevezetése stratégiai döntés, amely tartósan alacsonyabb és kiszámíthatóbb kamatkörnyezetet teremthet Magyarországon.

A pénzügyi szféra az új kormánytól az egyenlő versenyfeltételek mellett a piaci hatások szabad érvényesülését kéri. A legtartósabb eredményt a pénzpiaci és a gazdasági szereplők számára a tiszta piaci verseny hozza: ez tükrözi az innovációt és a hatékonyságot. Az egyenlő versenyfeltételek az ügyfelek számára a legjobb minőséget és a legkedvezőbb árakat eredményezik.

A piaci folyamatok érvényesülése a különböző támogatási formák mellett is elősegítheti a források hatékonyabb allokációját, mérsékelheti a költségvetési terheket, és hosszú távon egy kiegyensúlyozottabb, organikus gazdasági fejlődést támogathat. A kormányzati hitelkonstrukciók akkor tekinthetők eredményesnek, ha a piaci finanszírozási lehetőségeket kiegészítik, azok működéséhez igazodnak, és mértékük nem okoz érdemi torzulást a piaci keresleti és kínálati viszonyokban. A választási ciklusokhoz igazított támogatási programok a kívánt célokkal ellentétes gazdasági hatásokat is kiválthatnak. Ezzel szemben egy célzottabb és kiszámíthatóbb támogatási stratégia az ügyfelek, a beruházók és a pénzügyi intézmények számára egyaránt stabilabb és jobban tervezhető gazdasági környezetet teremt. A régiós tapasztalatok – Szlovákia, Szlovénia és Horvátország példája – azt mutatják, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozás során a hitelkamatok fokozatosan közelítenek az eurózóna átlagához, miközben mérséklődik az árfolyam- és inflációs ingadozás. Mindez közvetetten javítja a lakhatás megfizethetőségét is, jelentős költségvetési beavatkozás nélkül. Addig is indokolt fenntartani egy célzott lakhatást támogató rendszert. A KKV-hitelezés terén pedig szakmai konszenzus alapján célszerű meghatározni a piaci és a támogatott hitelkonstrukciók gazdasági szempontból optimális arányát.

A versenyképes gazdaság alapja a modern, digitális pénzügyi infrastruktúra és a kiszámítható jogszabályi környezet. A digitális bankolás fejlesztésében célszerű az európai uniós jó gyakorlatokra építeni: az állami adatbázisokban hozzáférhető adatok megosztásának egyszerűsítése, az egyszerre biztonságos és rugalmas szabályozás, továbbá a digitális ügyfélutak fejlesztése egyaránt javítja az ügyfélélményt és erősíti a versenyt. Ahogyan eddig is, a bankszektor a jövőben is partner lesz az ideális és jól alkalmazható jogszabályi környezet kialakításában.

A bankszektor készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a gazdasági növekedés új szakaszában. Ennek előfeltétele, hogy a gazdaságpolitikai „inga” tartósan a kiegyensúlyozott középállás közelében maradjon, egy kiszámítható, versenysemleges és a piaci mechanizmusok érvényesülésére építő gazdaságpolitikai környezetet teremtve. Bízunk abban, hogy az új kormány támogatja egy ilyen, a fenntartható gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást egyaránt szolgáló szabályozási környezet kialakítását. Ezúton is gratulálunk az új kormány megalakulásához, és eredményes munkát kívánunk a közös gazdasági célok megvalósításához!

A Testületi Ülésen az elmúlt év eredményei alapján díjak és elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár Díjban részesült:

• Amtmann Zénó – OTP Bank
• Deák Anita – Országos Betétbiztosítási Alap
• Drevenka Marianna – UniCredit Bank
• Hollósi Dávid – MBH Bank
• Koszta Zsuzsanna – OTP Bank
• Liener Gábor – Raiffeisen Bank
• Neményi Máté – KDB Bank

Aranykaptár Emlékplakett elismerésben részesült:

• Baracs Judit – SWIFT

Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 18 fő kapott felkérést Bankszövetségi Munkacsoport Elnöki pozícióra.

Az általános tisztújítás keretében a Magyar Bankszövetség tagsága az alábbi összetételű vezető testületeket választotta meg a következő három évre:

Elnökség: Jelasity Radován (elnök), Becsei András (alelnök); Barna Zsolt, Bogdán Krisztina, Gerendás János, Hegedüs Éva, Tóth Balázs;

Felügyelőbizottság: Peter Roebben (elnök), Erdős Ágnes (alelnök), Fischer Tamás, Szabó Balázs, Szepesi András;

Etikai bizottság: Balogh László (elnök).

Budapest, 2026. július 13.                                                                                  Magyar Bankszövetség

Limassol, Ciprus, 2026. május 22. – Európának a következő öt évben egy jelenleg évi 1,4 billió euróra becsült beruházási rést kell betöltenie. Az európai bankok készen állnak arra, hogy kulcsszerepet vállaljanak ebben, amennyiben megkapják a szükséges felhatalmazást. Az Európai Bankföderáció (EBF) Igazgatósága a mai napon ülésezett, hogy megvitassa, miként teremthetők meg a legfontosabb feltételek ezen alapvető szerep leghatékonyabb betöltéséhez. A megbeszélés három központi téma köré csoportosult: tőke, reziliencia (ellenállóképesség) és integráció. A találkozó konklúziója szerint határozott és megalkuvást nem tűrő, azonnali lépésekre van szükség, amelyek ébresztőként szolgálnak a döntéshozók számára.

Az Igazgatóság – az Oliver Wyman által az európai bankok versenyképességéről készített, és várhatóan 2026 júniusában megjelenő új, tényeken alapuló tanulmány előzetes megállapításai alapján – megvitatta és megállapította, hogy Európa beruházásfinanszírozási igényeinek kielégítéséhez a tőke, a reziliencia és a növekedés jobb egyensúlyára van szükség, valamint elmozdulásra a túlzott kockázatkerüléstől a megfelelőbb szintű kockázatvállalási hajlandóság irányába.

Ha a szabályozás és a felügyelet jelenti az orvosságot az európai pénzügyi rendszer egészségének megőrzéséhez, akkor a megfelelő adagolás meghatározása és módosítása alapvető fontosságú Európa hosszú távú jóléte és növekedése szempontjából.

Slawomir Krupa, az EBF elnöke kijelentette: „Még nem késő, de már nagyon késő. A fókuszunkat ki kell szélesítenünk a rezilienciáról a versenyképességre. A versenyképesség a rezilienciával kezdődik, de azután megfelelő kockázatvállalást és megfelelő kockázatkezelést igényel a beruházások és a növekedés támogatásához, amelyek a jólét és a reziliencia egyedüli és végső tényezői. Mélyreható változtatásokat kell végrehajtanunk, amelyek tükrözik Európa növekedésére és szuverenitására vonatkozó stratégiai prioritásainkat, és ezeket a döntéseket konkrét technikai változtatásokra kell lefordítanunk a szabályozásban és a felügyeletben. Az európai bankok készen állnak arra, hogy partnerségre lépjenek és támogassák az összes európai magánszemélyt, vállalatot és hatóságot korunk legsürgetőbb kihívásainak kezelésében.”

A tőkekövetelmények és a növekedés egyensúlya Európában

Az EBF Igazgatósága megvitatta és kiemelte, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta az EU pénzügyi szabályozási architektúrája és a bankok folyamatos erőfeszítései biztosították, hogy az európai bankok jól tőkésítettek legyenek, és széles körben elismertek a stabilitásukról.

Eközben a tőkekövetelményeket továbbra is emelik; az európai bankokra vonatkozó jelenlegi tőkekövetelmény-struktúra felhalmozott és egymást átfedő rétegekből és pufferekből áll európai szinten, amelyeket ráadásul számos nemzeti tőkekiegészítés is terhel.

Az Igazgatóság megbeszélése szerint ezen egymásra rakódó és növekvő követelmények problémája az, hogy a tőketervezés komoly fejtörést (rejtvényt) okoz az EU-s bankoknak. Az európai bankok egy reprezentatív keresztmetszete esetében a felügyeleti tőkekiegészítések a 2022–2024-es időszakban a visszatartott nyereség 91%-át tették ki, ami a további hitelezésre fordítható generált tőkét mindössze 9%-ra korlátozta. Az Igazgatóság megállapította, hogy az európai bankok hitelezési kapacitását egyre inkább szűkítik a felügyelő hatóságok diszkrecionális (mérlegelési jogkörben hozott) tőkekövetelményei.

Az Igazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy ezen új felismerések fényében tovább nőtt a sürgősség az európai szabályozási és felügyeleti keretrendszer alapvető és felgyorsított egyszerűsítése érdekében, hogy a bankok növelhessék hozzájárulásukat Európa növekvő beruházási igényeinek finanszírozásához.

Digitális euró és a fizetések jövője Európában

Az Igazgatóság tudomásul vette a digitális euróról szóló jogalkotási tárgyalások gyors előrehaladását és az EKB jelenlegi munkáját. Az Igazgatóság tagjai megjegyezték, hogy a gondosan felépített, szakaszos végrehajtási folyamat a leghatékonyabb eszköz a teljes körű elindítással járó kockázatok mérséklésére – a bizalom megőrzése, a működési készenlét biztosítása és egy olyan digitális euró alapjainak lefektetése érdekében, amely a kezdetektől fogva minden érdekelt fél számára működőképes.

Az Igazgatóság tagjai arra is rávilágítottak, hogy az európai bankok komoly eredményeket mutathatnak fel a digitális fizetések terén való együttműködésben, ami szilárd alapot és értékes eszközöket biztosít a rugalmas és autonóm lakossági fizetési rendszerek támogatásához, mint amilyen a SEPA azonnali fizetési rendszer (SCT Inst) is. Az SCT Inst rendszerre építve számos hazai és regionális számlák közötti (A2A) mobilfizetési megoldás működik együtt annak érdekében, hogy versenyképes és innovatív páneurópai fizetési lehetőségeket biztosítson az összes főbb felhasználási módra, a fizetési élmény európai országok közötti átjárhatóságán (interoperabilitásán) keresztül. E tekintetben az Igazgatóság hangsúlyozza a magánkézben lévő digitális fizetőeszközöket szabályozó, már bevált és bizonyított európai szabványok ismételt felhasználásának fontosságát. Ez a megközelítés mind a köz-, mind a magánszféra szereplői számára kölcsönösen előnyös lenne, és megerősítené a nyilvános és a magánkezdeményezések közötti kiegészítő jelleget az európai fizetési szuverenitás növelésében. Ez számos pozitív hatással bírna az összes érintett szereplőre: a fizetési szolgáltatókra, a kereskedőkre és a fogyasztókra egyaránt.

Végül, a digitális euró-tartás korlátozásának kérdése továbbra is a projekt kulcsfontosságú aspektusa a bankok számára, mivel a banki betétek megőrzése elengedhetetlen a bankok hitelezési kapacitásához. Az Igazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a pontokat tükröznie kell a digitális eurót létrehozó jogszabálytervezetnek.

Technológiai kockázatok

Az Igazgatóság megvitatta a technológia használatával kapcsolatos kockázatok prioritást élvező aspektusait, nevezetesen a legújabb fejleményeket a frontier AI (élvonalbeli mesterséges intelligencia) modellek és a digitális csalások terén. Megállapítást nyert, hogy az AI-val való visszaélésekből eredő kockázatok hatékony kezelése és a digitális csalás elleni küzdelem fokozott együttműködést és ökoszisztéma-szintű megközelítést igényel, mind európai, mind nemzetközi szinten. A bankok, a politikai döntéshozók és a felügyeletek már most is konstruktív párbeszédet folytatnak. A tágabb ökoszisztéma dimenziója azonban különösen fontos: az ellátási láncban szereplő összes entitásnak kezelnie kell az AI-kockázatokat; a csalási láncban szereplő összes szereplőnek – beleértve a távközlési vállalatokat (telco) és az online platformokat is – határozottan és zökkenőmentesen kell fellépnie a digitális csalások megelőzése és leküzdése érdekében.

A megbeszélés érintette az Európa technológiai szuverenitásáról szóló jelenlegi vitát is, valamint annak szükségességét, hogy egyensúlyt teremtsenek a biztonsági megfontolások és az európai bankok versenyképességét támogató, élénk és innovatív ellátási láncok ösztönzése között. A pénzügyi szervezeteknek meg kell őrizniük azon képességüket, hogy a meglévő irányítási és kockázatkezelési keretrendszereiken keresztül kezelni tudják a szuverenitással kapcsolatos működési, kibernetikai és harmadik felekkel kapcsolatos kockázatokat, összhangban a jelenlegi szabályozási követelményekkel és felügyeleti elvárásokkal. A pénzügyi szervezetek hosszú távú, sok évre tervezett technológiai beruházásokat hajtanak végre, ezért a kiszámíthatóság és a szabályozási egyértelműség kritikus fontosságú.

Továbbí információ: mediacentre@ebf.eu

EBF Board Highlights - 22 May 2026

A tegnap lezajlott választások, a TISZA Párt egyértelmű győzelme új fejezetet nyithat az európai integráció, benne a magyar gazdaság fejlődése számára. A kormányzati, gazdasági és pénzügyi területek közötti együttműködés fenntartható fejlődést és stabilitást eredményez a kiszámíthatóság talaján. A magyar bankszektor alapfeladata a hazai gazdasági növekedés finanszírozása, amelyhez a szükséges készséggel és képességgel rendelkezik. Elkötelezettek és együttműködésre készek vagyunk Magyarország stabilitása és kiszámítható fejlődése érdekében. Gratulálunk a győztes politikai erőnek!

Magyar Bankszövetség

A hazai bankok fenntarthatósági elköteleződésének újabb mérföldkövéhez érkezett a JÓTETT Bank – Zöld Szív Program: a magyar bankszektor támogatásával 2025–2026 során 50.000 facsemete elültetésével összesen 5 hektárnyi új erdő létesül, ami jelentősen hozzájárul a hazai erdőállomány növeléséhez és a jövő nemzedékei számára megőrzendő természetes környezet védelméhez.

A JÓTETT Bank – Zöld Szív Program évek óta a hazai bankok közös szakmai és közösségi szerepvállalásának zászlóshajója, amelynek célja, hogy konkrét, mérhető eredményekkel járuljon hozzá a környezet megóvásához. A mostani faültetési projekt Szakály és Miszla térségében, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelésében lévő területeken valósul meg a bankszektor szereplőinek összefogásával, hangsúlyozva a pénzügyi intézmények társadalmi felelősségvállalását és a fenntartható gazdálkodás iránti hosszú távú elköteleződését.

Az egyik ültetési helyszín a Kaposba torkolló Pankai-ér mellett, három völgy találkozásánál található „Füstös malom” terület, a másik telepítési helyszín a „Szélső völgyként” ismert terület Pincehely és Miszla között. A közösségi faültetést megelőzően a bankszektor önkéntesei a tamási Szent Hubertus erdei kápolna harangjának ünnepélyes szentelésén is részt vettek, amely jelképesen is összekapcsolja az erdő és az emberi közösség harmóniáját.

„Környezetünk megőrzése közös társadalmi felelősség, amelyben minden embernek és vállalatnak megvan a maga szerepe – hangsúlyozta dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. – A pénzintézetek, bankok támogatása és munkatársaik önkéntes részvétele a fatelepítésben kiváló példa arra, hogyan tudunk egyénileg és ágazati szinten is tenni a természet megóvásáért. A most telepítendő méhlegelő-erdő különlegessége, hogy kora tavasztól nyár közepéig biztosítja a nektárt, így feleslegessé teszi a méhek vándoroltatását.”

A JÓTETT Bank – Zöld Szív Program keretében megvalósult erdőtelepítések jelzik, hogy a hazai bankszektor nem csupán pénzügyi szolgáltatóként, hanem felelős közösségi szereplőként is fontosnak tartja a természeti értékek megőrzését. A program a vidéki területek ökológiai állapotának javulását, a biodiverzitás növelését és a hosszú távú fenntarthatósági célok erősítését egyaránt szolgálja. A bankszektor közös összefogása nemcsak új erdőket eredményez, hanem is arra példa, hogy széles társadalmi együttműködéssel valós, mérhető lépéseket lehet tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a jövő környezeti biztonságának megteremtése érdekében. A program támogatóinak elismeréseként az eseményen dr. Kovács Levente főtitkár okleveleket és emléktárgyakat adott át a támogató pénzintézeteknek.

PARTNEREINK:

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Befektető-védelmi Alap, CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., Fundamenta-Lakáskassza Zrt., Garantiqa Hitelgarancia Zrt., K&H Bank Zrt., KAVOSZ Zrt., KELER Központi Értéktár Zrt., KELER KSZF Zrt., MBH Bank Nyrt. (főszponzor), Országos Betétbiztosítási Alap, OTP Bank Nyrt. (főszponzor), OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt.

HÁTTÉR

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Zöld Szív Program, amelynek keretében 2022-ben a fenntartható jövő érdekében összesen 120 ezer facsemetét ültetett el a magyar bankszektor. A szintén a CSR programhoz kapcsolódó Banki Véradók Hónapja során a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el.

Magyar Bankszövetség

A KiberPajzzsal közös sajtótájékoztatóján a Visa bemutatta legfrissebb kutatásának eredményeit. Ebből többek között az is kiderül, hogy a „digitális tájékozatlanság” közvetlenül növeli a sebezhetőséget: aki a közösségi médiában valódinak hiszi a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmakat, háromszor sebezhetőbbé válik a csalásokkal szemben.

A KiberPajzs program kiemelt szerepet játszik abban, hogy a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői időben felismerjék a kiberfenyegetéseket, és egységes, naprakész ismeretekre támaszkodhassanak. A program a megelőzés, az edukáció és az összehangolt szakmai fellépés révén nyújt segítséget a digitális csalások visszaszorításában. Ezek egyik legújabb és legveszélyesebb területe a hamis hirdetések és a mesterséges intelligencia által generált átverések, amelyek mértéke és kifinomultsága rohamosan növekszik a közösségi médiában – így a felhasználók számára minden eddiginél nehezebb megkülönböztetni, mi valódi és mi hamis.

Ennek kapcsán készített a Visa egy kutatást tizenegy európai országban 9500 felnőtt bevonásával, többek között azt vizsgálva, hogyan hatnak a felhasználókra a social media felületeken a mesterséges intelligencia segítségével előállított tartalmak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mindennapi online szokások új sebezhetőségi pontokat teremtenek, amelyeket a csalók gyorsan kihasználnak. A magyarok közel negyede (24%) osztott már meg bejegyzést anélkül, hogy ellenőrizte volna annak hitelességét. Közel egyharmaduk (31%) ritkán olvas tovább a főcímnél a közösségi médiában vagy hírportálokon, mielőtt véleményt formálna, és a közösségi média felhasználók közel 8%-a bevallotta, hogy semmilyen lépést nem tesz online biztonsága érdekében.

A hatás pedig túlmutat a pénzügyi veszteségen: érzelmi stresszt, fokozott szorongást és csökkent hatékonyságot okoz. Erről az érintettek 20%-a számolt be, az áldozatok harmada ráadásul több mint három munkanapot tölt a visszaélések rendezésével.

Ahogy az online csalások egyre kifinomultabbá és elterjedtebbé válnak, a fogyasztói magatartás változása kézzelfogható hatást gyakorol a tágabb gazdaságra. Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett: 40%-uk azt állítja, hogy kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkákat.

„A mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszik abban, ahogyan élünk és dolgozunk, a személyre szabott élményektől a működési hatékonyságig, de új kockázatokat is hordoz – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője. – A csalók ezeket az eszközöket megtévesztésre használják, aláásva az online csatornákba vetett bizalmat. Egyre könnyebb összetéveszteni a hamisat a valódival, aminek kézzelfogható következménye a pénz-, idő- és bizalomvesztés. Ezért fektetünk mesterséges intelligencia-alapú innovációba, működünk együtt iparági partnereinkkel és látjuk el a fogyasztókat a biztonsághoz szükséges eszközökkel és tudással, hiszen együtt egy biztonságosabb digitális jövőt építhetünk mindenki számára.”

Számos előnye mellett a mesterséges intelligencia a kiberbiztonság teljes ökoszisztémáját is képes átalakítani, ezért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NBSZ NKI) számára is stratégiai területet jelent. Bár a mesterséges intelligencia térnyerésével új típusú fenyegetések és támadási formák jelentek meg, a technológia egyúttal innovatív védekezési lehetőségeket is kínál. Az AI így egyszerre hordoz kockázatot és kulcsfontosságú erőforrást; a jövő kiberbiztonsági stratégiái pedig csak akkor lehetnek eredményesek, ha a vállalkozások felkészülten, tudatosan és felelősen építik be a mesterséges intelligenciát mindennapi működésükbe.

„A mesterséges intelligencia mára a kiberbiztonság meghatározó alappillérévé vált: olyan erőforrássá, amely nélkülözhetetlen a modern fenyegetésekkel szembeni hatékony fellépéshez – fogalmazott Szabó Lajos, az NBSZ NKI igazgatója. – Az automatizált elemzési rendszerektől a prediktív technológiákig számos területen támogatja a vállalkozásokat abban, hogy tudatosan, magabiztosan és felkészülten működjenek egy egyre összetettebb digitális környezetben.”

Az elmúlt években globálisan és így Magyarországon is meredeken nőtt a digitális csalások száma és aránya. A folyamatosan változó kibertérben a megelőzés, valamint a bűnüldözés támogatása csak akkor lehet eredményes, ha a pénzügyi, szabályozói, kormányzati és bűnüldözői szereplők összehangoltan és proaktívan lépnek fel. Ezt a munkát erősíti Kovács Levente és Terták Elemér „Kiberbiztonság – kibertér” című új szakkönyve, amelyet a sajtótájékoztatón mutatott be a Magyar Bankszövetség.

„Ma a digitalizációs vívmányok megtartása a tét, hiszen biztonságosan használható kibertér nélkül a vívmányok elvesznek – mondta Kovács Levente főtitkár, egyetemi tanár. – Jelen korunk egyik legnagyobb kihívása a kibertér védelme: ma ugyanis a legnyereségesebb iparág a kiberbűnözés. A kibertér gyors fejlődése miatt a bűnözők technológiailag ma még előnyben vannak, ezért a megelőzés és a védekezés szerepe felértékelődött. Ehhez a munkához a kibertámadások rendszerezése, bemutatása, megértése és előrejelzése szükséges. Ezzel az új szakkönyvvel célunk megadni az elméleti hátteret, amelyre hatékony oktatási, védekezési, szabályozási és bűnüldözési struktúrák épülhetnek.”

A szakértők egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével a kiberbiztonság többé nem elszigetelt technológiai kérdés, hanem közös nemzetgazdasági érdek és társadalmi felelősség. A vállalkozások, az állami szereplők és a szakmai szervezetek együttműködése – az olyan kezdeményezésekre építve, mint a KiberPajzs program – elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország továbbra is biztonságos, átlátható és versenyképes digitális környezetet kínáljon.

Megjegyzés:

Az adatok forrása – ha másként nincs jelölve – a Visa megbízásából készült felmérés magyarországi eredményei. A kutatást az Opinium végezte 9500, 18 év feletti felnőtt bevonásával, akik országosan reprezentatív mintát alkottak a következő 11 európai országban: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Csehország.

A KiberPajzs Programról

A 2022 novemberében életre hívott KiberPajzs Program egy kiberbiztonsági edukációs és kommunikációs kezdeményezés, amelynek célja az online pénzügyi visszaélések megelőzése, a lakossági fogyasztók és vállalati ügyfelek védelme. A KiberPajzs együttműködő partnerei: Igazságügyi Minisztérium, Magyar Államkincstár, Magyar Bankszövetség, Magyar Nemzeti Bank, Mastercard, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Országos Rendőr-főkapitányság, Pénzügyi Békéltető Testület, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Szerencsejáték Zrt., Visa; kommunikációs partnere a Médiaunió Alapítvány. További információ: Kiberpajzs.hu

A digitális tudatosság kulcsfontosságú a kis- és középvállalkozások számára. A technológiai fejlődés ütemével párhuzamosan ugyanis a kiberfenyegetések is egyre összetettebbé váltak, ezért elengedhetetlen, hogy a vállalkozások is naprakészen kövessék a biztonsági trendeket és felkészülten reagáljanak a fenyegetésekre. A KiberPajzs programhoz csatlakozó IVSZ célja, hogy a hazai vállalkozások hatékonyabban védekezzenek a business fraud jelensége ellen.

A vállalati környezetben egyre gyakrabban fordulnak elő digitális csalások (business fraud), amelyek nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okozhatnak a cégeknek. A jelenségre válaszul az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szakmai partnerként csatlakozik a KiberPajzs kezdeményezéshez, amely a hazai vállalkozások kiberbiztonsági felkészültségét is erősíteni kívánja. A program célja, hogy a technológiai fejlesztések mellett a szemléletformálás, az edukáció és az együttműködés is hangsúlyt kapjon.

A KiberPajzs program az elmúlt években a lakossági ügyfelek védelmében ért el jelentős eredményeket, most azonban a vállalati szektorban is egyre égetőbbé vált az igény a biztonságtudatos működésre. A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése ezt a folyamatot erősíti, gyakorlati tapasztalatokkal és tudásmegosztással segítve a hazai kis- és középvállalkozásokat.

„A digitális csalások elleni küzdelem nem csupán technológiai, hanem társadalmi kihívás is. Az ügyfelek védelme érdekében nem elég a fejlett informatikai háttér – szemléletváltásra, edukációra és összefogásra van szükség. Az IVSZ csatlakozása új lendületet ad a KiberPajzs programnak, amely így még hatékonyabban tud fellépni a digitális bizalom megőrzéséért” – emelte ki Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója, az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnöke.

A digitalizáció elterjedése új lehetőségeket hozott a vállalatok működésébe, de egyben új támadási felületeket is megnyitott. A kibertámadások és csalási kísérletek gyakran nem a technológiai, hanem az emberi tényezőt használják ki: a figyelmetlenséget, a hiányos ismereteket vagy a hamis bizalomra építő manipulációkat. A KiberPajzs program és az IVSZ együttműködése ezért nemcsak technológiai, hanem edukációs fronton is fontos lépés.

„A technológia és a digitalizáció csak akkor hoz előnyt, ha biztonságos – tette hozzá Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. – Ehhez nemcsak digitális készségek fejlesztésére, hanem kiberbiztonsági tudatosságra is szükség van. Az IVSZ azért csatlakozott a KiberPajzs programhoz, hogy a kiberbiztonság ne egy feladat legyen, hanem a kkv-k mindennapi működésének természetes része.”

Az OTP Bank a sajtóeseményen bemutatta, hogy milyen fejlesztésekkel küzdenek a csalási kísérletek ellen és milyen eredményeket értek el ezen a területen. A bank tapasztalatai szerint a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni az érzékeny adatokat vagy megtéveszteni a döntéshozókat, illetve az egyes munkavállalókat.

„A közös fellépés és a tudásmegosztás a kulcsa annak, hogy a kkv-k biztonságosan fejlődhessenek a digitális térben – hangsúlyozta Sütő Ágnes, a KiberPajzs program társ-projektgazdája. – A KiberPajzs vállalati kiterjesztése azt a célt szolgálja, hogy a megelőzés, a gyors reagálás és az információcsere mindennapossá váljon a hazai üzleti szférában.”

A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése mérföldkő a hazai vállalati kiberbiztonságban. A közös kezdeményezés célja, hogy a digitalizáció ne csak hatékonyságot, hanem biztonságot és bizalmat is jelentsen a magyar vállalkozások számára.

A Magyar Bankszövetség határozottan ellenzi az ingyenes ATM készpénzfelvételi limit emelését, mivel lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak.

A hamarosan a Parlament elé kerülő törvényjavaslat lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna.

Amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9%-os, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja. Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. A készpénzfelvétel ingyenességét végső soron a hazai bankrendszer és így közvetetten minden ügyfél fizeti meg – köztük a készpénzt nem használó ügyfelek is.

A pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár. Ezt a kedvező helyzetet a kormányzat, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg – a most bejelentett intézkedés szembemegy ezekkel az kezdeményezésekkel. Az azonnali átutalás, a Qvik bevezetése, vagy a fejlett érintéses fizetési infrastruktúra mind előremutató, a gazdasági szereplők – így a magánszemélyek – számára jelentős hasznot hajtó, óriási költségű, részben állami fejlesztések. A gyors gazdasági fejlődést elérő országok közös tulajdonsága a digitális pénzforgalmi megoldások térnyerése, így az érmékre és a bankjegyekre már szinte múzeumi tárgyként tekintenek. Ennek természetes következménye az adóelkerülés visszaszorulása és a gazdaság lendületbe hozása. A szakmai tanulmányok és elemzések is kizárólag ezt az irányt tartják követendő példának. A tapasztalati számok is alátámasztják, hogy a magyar társadalom is alkalmazkodott ehhez a folyamathoz: az elmúlt 12 évben az elektronikus fizetések aránya megháromszorozódott, miközben a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent.

A készpénzhasználat ezzel szemben jelenleg évente 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek. Ezáltal a módosítás Magyarország pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedéseinek megítélését is ronthatja, miközben a gazdaság növekedési pályára állítása és az ország nemzetközi befektetői megítélésének fenntartása érdekében kerülni kell minden olyan intézkedést, amely rontja hazánk pénzmosás megelőzési szempontú megítélését, és magában hordozza Magyarország leminősítésének lehetőségét.

A Magyar Bankszövetség a havi díjmentes ATM-használati limit emelése helyett a tranzakciós illeték csökkentését javasolja, amely lényegesen kedvezőbb hatást gyakorolna a lakosság és a vállalatok/intézmények költségeire.

2025.10.31.                                                                                       Magyar Bankszövetség

Budapest, 2025. október 6. – Ismét feltűrik az ingujjat a hazai bankszektor és a Magyar Bankszövetség képviselői, akik immár hatodik alkalommal hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára. Az összefogás célja – melyhez az Agrárminisztérium támogatóként, a Magyar Nemzeti Bank pedig partnerként csatlakozik több éve –, hogy a banki dolgozók közös önkéntes véradásukkal több ezer vérkészítmény előállításához járuljanak hozzá, amely gyógyít és életeket menthet.

A Banki Véradók Hónapja 2025. október 6. és október 30. között, húsz budapesti és két vidéki helyszínen, kitelepüléses véradásokkal valósul meg. A rendezvénysorozathoz az Agrárminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői és kollégái is csatlakoznak, szektoron átívelő összefogássá szélesítve a programot. A szakmai feladatokat koordináló Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Magyar Vöröskereszt segítségével a pénzintézeti munkatársak Budapesten kívül Nyíregyházán és Békéscsabán is a bankokhoz történő kitelepüléseken, valamint a vérellátó központokban jelentkeznek önkéntes véradásra.

A Banki Véradók Hónapja mai nyitóeseményének a K&H Bank adott otthont, amely a 2019-es indulás óta a program egyik legtöbb véradót biztosító intézménye. Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, a véradás a legnemesebb önkéntesség, amely életet ment és közösséget épít, a szolidaritás ünnepe. „A véradás nem kerül semmibe, de felbecsülhetetlen értéket teremt: egy óra idő – egy életnyi ajándék. A világon minden percben emberek milliói szorulnak vérre és vérkészítményekre. Vér nélkül nincs műtét, nincs biztonságos szülés, nincs felépülés súlyos balesetekből. A véradás ezért szó szerint élet és halál kérdése. A Banki Véradók Hónapja erősít a közösséget és példát ad más szektoroknak is azzal, hogy a jótett mindig megtalálja útját.”

A Magyar Nemzeti Bank elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke, Virág Barnabás hangsúlyozta: „Amikor a gazdaság vérkeringéséről beszélünk és annak megfelelő működéséért dolgozunk, végső soron akkor is emberekért, a közösségeink tagjaiért cselekszünk. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyeket nem lehet íróasztaloknál, fehér ingben megoldani. Az életmentés, a gyógyítás ezek között is a sor elején áll: amikor valaki véradó lesz, vagyis szó szerint a vérét adja mások gyógyulásáért.”

„A Banki Véradók Hónapja nemes kezdeményezés, örülök, hogy részt vehetek benne – tette hozzá Palotai Dániel, az MNB nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke. – A véradás értéke pénzben kifejezhetetlen, jelentőségét igazából az adja, hogy magát az életet jelenti. Hiszen van, amit nem lehet pénzre váltani. A véradást így tekinthetjük az adományozás legmagasabb kategóriájának, olyan szolgálatnak, amire mindenki büszke lehet, aki részt vesz benne.”

„Külön köszönet illeti a bankszektort a véradás iránti töretlen és évről évre erősödő elköteleződéséért” – hangsúlyozta dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a Banki Véradók Hónapja alatt a pénzintézeti munkatársak által biztosított plusz vérkészlet biztos alapot ad ahhoz, hogy a vérellátás zavartalanul működhessen az őszi szünet alatt is. Az összefogás eredményeként tavaly több mint 1900 fő regisztrált véradásra.

„Azt szokták mondani: az ember annyit ér, amennyit másokon segíteni tud – tette hozzá Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. – Nem titok, a véradáshoz kell némi bátorság, de az SMS, amit utána kapunk, mindenért kárpótol: „Köszönjük, hogy véradásával hozzájárult egy beteg gyógyulásához!” A JÓTETT Bank program eseményeként megrendezésre kerülő Banki Véradók Hónapja a pandémia nehézségei között indult, és mindannyiunk számára nagy öröm, hogy nemcsak fennmaradt, de évről évre erősödik és bővül!”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte, a véradás kapcsán is fontos a folyamatos fejlődés, hiszen a partnerekkel együttműködve a Banki Véradók Hónapja immár egy négy héten át tartó, szektoron átívelő közös programmá vált. „Az összefogás célja, hogy önmagunkat, a félelmeinket legyőzve a társadalmi felelősségvállalás jegyében a bankszektor is hozzájáruljon a vérkészletek folyamatos biztosításához, ezzel mások gyógyulásához. Emellett fontos a személyes példamutatás és nem utolsósorban a fiatalabbak megszólítása.”

A Magyar Bankszövetség a rendezvényen adta át először a Tisztelet Nagydíjat, amelyet azzal a céllal alapított, hogy elismerje és méltassa mindazokat a kivételes személyeket és intézményeket, amelyek kiemelkedő közgazdasági vagy más tudományos teljesítményükkel és elkötelezettségükkel jelentősen hozzájárultak a fejlődés előmozdításához. A Magyar Bankszövetség Elnöksége az első Tisztelet Nagydíjat dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Gyermekkórház igazgatójának, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnökének ítélte oda, elismerve közel négy évtizedes munkásságát.

Magyarországon a biztonságos vérellátáshoz évente ötszázezer egység vérre, ehhez pedig mintegy félmillió önkéntes véradóra van szükség. Naponta 1600-1800 véradó közreműködése tudja a biztonságos vérkészlet fenntartását elősegíteni. A folyamatos vérellátás biztosítása fontos, hiszen a vérkészítmények időbeni felhasználhatósága korlátozott. A véradás során 4,5 dl vér kerül levételre, ezzel akár három különböző betegségben szenvedő ember gyógyulását is segíteni lehet.

HÁTTÉR:

A hazai bankszektor tagjai a Magyar Bankszövetség égisze alatt a koronavírus-járvány idején egy zászló alá tömörültek, és megszületett a „JÓTETT Bank”, a bankszektor közös CSR programja. A kezdeményezés egyik legfontosabb eseménye a Banki Véradók Hónapja, melynek köszönhetően a hazai bankárok az elmúlt években több ezer egység vérrel segítették a betegek gyógyulását. A JÓTETT Bank tevékenységét a MasterCard 2021-ben „Az év társadalmi kezdeményezése” különdíjjal ismerte el.

2022-ben a Banki Véradók Hete keretében a Magyar Bankszövetség plakáttervező pályázatot hirdetett, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fiatal művészeinek alkotásain keresztül, egyedi módon hívják fel a figyelmet a véradás fontosságára – a díjazott plakátok ide kattintva érhetők el. 2022-ben és 2023-ban a program kéthetesre bővült, 2024-ben és 2025-ben pedig egy teljes hónapra szélesedett, és az ország számos pontjára eljutott.

Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstop-ként ismert szabályozás ismételt meghosszabbításának alaptörvény-ellenességét

Magyarország Kormánya 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban, rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

A Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a Kormány annak ellenére hosszabbította meg ismétlődően, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn.  Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt a növekvő kamatkörnyezet ellenére is. A legutóbbi alkalommal meghosszabbított kamatstop hatálya 2025. június 30. volt, de ezt a Kormány a mérséklődő infláció – a 18%-ról 6,5%-ra csökkenő irányadó kamatszint – ellenére hetedik alkalommal is meghosszabbította, ezúttal 2025. december 31-ig.

A kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. Nem utolsósorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.

Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása alkotmányossági megalapozottság nélkül, utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba, ezért a Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt., és a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését. A benyújtott alkotmányjogi panasz szorosan kapcsolódik a 2025. május 30-án, a kamatstop 2025. június 30-ig történő meghosszabbításával kapcsolatban benyújtott beadványhoz, ezért a panasz benyújtói kérelmezték az eljárások egyesítését.

Budapest, 2025. szeptember 11.                                             Magyar Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség a mai napon tartotta meg éves rendes Testületi Ülését a GIRO Zrt. nemrég felújított székházában. Az eseményen a bankvezetők mellett részt vettek a gazdaság- és a pénzügyekért felelős kormányzati vezetők is. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédében kiemelte a bankszektor közvetítő szerepét a családtámogatások terén. Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke pedig az MNB és a bankszektor közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

A Testületi Ülésen a tagság az alábbi közlemény közzétételéről határozott.

Negyed évszázaddal ezelőtt az Y2K, azaz az ezredforduló miatti informatikai évezred váltás zökkenőmentes lebonyolítása volt az egyik legemlékezetesebb feladat. Akkor sokan azt gondolták, hogy a 21. század a robotok korszaka lesz, amit az olcsó tömegtermelés, a gyors gazdasági és szolgáltatóipari fejlődés, a fintech cégek óriásivá válása és a pénzügyi stabilitás fog jellemezni. A pénzügyi piacok teljes átalakulásának futurisztikus víziói jelentek meg, mint a készpénzmentes társadalom, az ember nélküli szolgáltatások, a teljesen digitalizált, papírmentes ügyintézés. Eltelt a 21. század negyede, benne a pénzügyi világválsággal, az egészségügyi világjárvánnyal, a pusztító háborúkkal és a legújabb protekcionista jelenséggel. A jóslatok egy része megvalósulni látszik, egy része túlzónak bizonyult. Ezzel eljött az ideje annak, hogy visszatekintsünk, és ez alapján tervezzük meg azt a jövőt, ami a digitális kor valós kihívásaira is választ ad.

A pénzügyi piacok, benne meghatározó ágazatként a bankszektor az elmúlt 25 évben megerősítette szerepét. Ebben az időszakban a magyar bankszektor mérlegfőösszege 900 %-kal, a vállalati hitelállomány pedig ötszörösére, ezen belül a garantált KKV hitelállomány ötvenszeresére bővült. Jelentős mérföldkő, hogy mostanra elértük a 10 millió darab bankkártyát, a nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon pedig csaknem 2600 milliárd forintot tett ki, és a Budapesti Értéktőzsdén a kibocsátó cégek száma meghaladta a 150-et. Az elmúlt 25 év során a hazai bankok több mint 8 ezer milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe.

A bankszektor az elmúlt negyedszázadban többször bizonyította, hogy az extra terhek ellenére is stabil támasza és katalizátora a gazdasági fejlődésnek és a gazdaság válságokat követő újraindításnak. 2025-ben a szektor szereplői önkéntes vállalásuk alapján:

1. eltekintenek az éves inflációs alapú lakossági számlavezetési díjemeléstől,
2. ingyenesen biztosítják az alapszámlát,
3. rendszeres felhívják a figyelmet az elérhető kedvező bankszámlacsomagokra,
4. bevezetik az 5%-os jelzáloghitel kamatplafon fiatalok első zöld lakásához,
5. a babaváró termékhez méltányossági alapú megoldást nyújtanak,
6. kamatcsökkentés hajtanak végre a Széchenyi hitelprogramban,
7. ATM-eket telepítenek a 2000 fő feletti településekre.

Ezek az eredmények és önkéntes vállalások igazolják, hogy a pénzügyi szektor meghatározó szerepet vállalt és vállal a gazdaság növelésében, működtetésében és a közterhek viselésében.

Napjaink gazdasági folyamatait vizsgálva célszerű figyelembe venni, hogy a nemzetközi helyzet alapjaiban határozza meg és írja felül a nyitott magyar gazdaság kibontakozási lehetőségeit. A globális világrend pillanatok alatt vesz új irányokat, melynek következménye, hogy a gazdasági rendszerek és együttműködések más bázison és új alapokon fognak kialakulni. A mai döntések évtizedekre határozzák meg a jövőt, ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a bankszektor működési környezete biztosítsa a nemzetközi versenyképességet és a gazdaság támogatásának képességét.

A készpénznek megvolt a maga megszokott helye és szerepe. A fejlődés, az átlátható gazdaság és az igazságos közteherviselés megkívánja a készpénz szerepének az újragondolását. A legköltségesebb folyamat a számlapénz/készpénz oda- és vissza való cserélgetése, illetve az ezért való rendelkezésre tartása.

A Digitális Állampolgárság Program előremutató irányokat jelöl ki. A széles körű piaci alapú használat itt is a siker záloga. Az új digitális megoldások és csatornák – benne az elektronikus pénzügyi szolgáltatások - új távlatokat nyitnak meg, ha azok extra adó- illetve járulékmentesen és így kedvező áron érhetők el a piaci szereplők és ügyfeleik számára. Az egyetemes cél az, hogy a digitális szolgáltatások könnyen hozzáférhetőek legyenek és élményszerű használatot biztosítsanak. A sikeres páros itt is a magyarországi szolgáltató és a hazai fogyasztó.

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacok teljes mértékben globalizálódtak, ezért a magyarországi helyzetet a működő pénzügyi rendszerek és lényeges szereplők szempontjából vizsgáljuk meg. A magyarországi pénzügyi szereplőket négy csoportba sorolhatjuk be:

• A magyarországi központtal működők bankokra, amelyek jelentős vagy teljes részben magyar befektetők tulajdonában állnak. A piaci részesedésük kb. 50%, erős helyi beágyazottsággal rendelkeznek és innét végzik nemzetközi szerepvállalásukat.
• A nagy európai bankházak magyarországi érdekeltségeik, amelyek az egységes európai pénzpiaci beágyazottságunkat erősítik. Az EU-s kereskedelem és gazdasági együttműködés kulcsszereplői, így magyar nemzetgazdasági szerepük meghatározó.
• Az Európán túli bankházak, azaz globális jelentőségű szereplők leányvállalatai, amelyek a globális pénzügyi és gazdasági szerepvállalást biztosítják. Magyarországi működésük a tőkevonzó képességükben válik látványossá. A tulajdonos országok működőtőke beruházásai a magyar gazdaságban egyértelműen meghatározóak.
• A nem banki pénzügyi szolgáltatók jelentős csoportja, amelyek szakosított tevékenyégükkel szervesen egészítik ki, illetve speciális szolgáltatásaikkal támogatják a hitelintézeti piac dinamikus működését.

Ők adják a Magyar Bankszövetség bázisát és együttműködve biztosítják a magyar gazdaság fenntartható működéséhez a pénzügyi forrásokat és kapcsolatrendszert. Erősíteni kell a magyarországi székhelyű pénzügyi szolgáltatók szerepét, hiszen együttesen biztosítják a magyar gazdaság saját erőn alapuló fejlődését. Ők adóznak idehaza és ők a legelkötelezettebbek a hazai lakosság és vállalatok iránt. Annak érdekében, hogy az ügyfelek kiszolgálása hosszú távon is idehaza, hazai pénzügyi szolgáltatók által történhessen, az extra terheket most kell levenni róluk.

A bankszektortól idehaza, és gyakran külföldön is, túl sokan és túl sokat várnak el. A legjogosabb nemzeti szintű elvárás a magyar vállalkozások és családok finanszírozása, amely a fenntartható fejlődés pénzügyi alapját képezi. A jelenlegi magyar finanszírozási programok széleskörűek. A kormányzattal, a jegybankkal és társszervezetekkel együttműködve olyan kedvezményes programok és támogatási csatornák jöttek létre, amelyek a teljes vállalati és lakossági ügyfélkör számára kiszámíthatóan és könnyen elérhetőek. A pénzintézetek ezeken túl, az elkötelezettségük alapján, saját programokkal is megjelentek, az ez évieket fent 7 pontba csoportosítottuk.

A programok folytatásához és megerősítéséhez, a változékony regionális és globális környezet ellenére is, a gazdasági szereplőknek és a bankszektornak egyaránt kiszámíthatóságra, stabilitásra és a túlterhelések megszüntetésére van szüksége. Ehhez számítunk az Országgyűlés, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a gazdaságfejlesztés iránt elkötelezett minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére és támogatására. A bankszektor természetesen nyitott az együttműködésekre és támogatóan tekint az említett szereplők feladataira és céljaira.

A Testületi Ülésen tisztségviselők választására is sor került. A Magyar Bankszövetség Felügyelőbizottságának új elnöke: Peter Roebben (K&H), új tagjai: Bogdán Krisztina (ING) és Katona Bence (MFB).

A rendezvényen, az elmúlt időszak eredményei alapján, elismerések átadására is sor került.

Aranykaptár kitüntetésben részesült:

• Ivanics Krisztina (Exim)
• Murányi Linda (Erste)
• C. Szabó István (MBH Bank)
• Szűcs Judit (OTP Bank)
• Takáts Zsolt (Raiffeisen Bank)
• Wimmer István (MGYOSZ)

Aranykaptár emlékplakett elismerésben részesült:

• Kiss Krisztina (BEVA)

Emellett vezetői megbízólevelük átadásával 6 fő került felkérésre bankszövetségi munkacsoport elnöki pozíciókra.

Budapest, 2025. május 9.                                  Magyar Bankszövetség