Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére.
A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre.
Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esteben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. 10 és 20 százalék közötti inflációs időszakban, a 10%-os állampapír hozamok korszakában a BUBOR 2,02%-os rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható.
A kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, kb. 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a mai kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többlet-terhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével. Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is. A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg 1 % GDP bővülés elvesztését vonja maga után.
Az elmúlt években a Kormány, az MNB és a bankszektor folyamatosan felhívta az érintett ügyfelek figyelmét a fix kamatozású kölcsönök biztonságára. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75%-ról a jelenlegi 13%-ra emelkedett. A kamatstop során a 2,02%-os BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket – miközben az ügyfelek a törvényeknek és MNB rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe. Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát.
A bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betéteseinkkel és tulajdonosainkkal szemben kötelezettségünk a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása.
A fentiek miatt a magyar gazdaság növekedése érdekében a Magyar Bankszövetség a piactorzító megoldás helyett, a kamatstop fokozatos kivezetésének elindítását tartja az egyedüli, megfelelő szakmai megoldásnak.
Budapest, 2022. szeptember 19.
Magyar Bankszövetség