BESZÁMOLÓ

a Bankszövetség 2004. II. negyedéves tevékenységéről

Budapest, 2004. augusztus

TARTALOMJEGYZÉK

I. SZAKMAI EGYÜTT MŰKÖDÉS-SZABÁLYOZÁSI EGYEZTETÉS *

II. HITELKONSTRUKCIÓK *

III. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS *

IV. BANKSZÖVETSÉGI RENDEZVÉNYEK *

I. SZAKMAI EGYÜTT MŰKÖDÉS-SZABÁLYOZÁSI EGYEZTETÉS

1.1 A gazdasági társaságokról szóló törvény koncepciója

Az igazságügyi miniszter által felkért kodifikációs bizottság elkészítette a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint a cégtörvény (1997. évi CXLV. törvény) felülvizsgálatára vonatkozó koncepciót, melyeket az egyeztetéseket követően 2004. őszén terveznek a Kormány elé benyújtani.

Az új Gt. a gazdasági társaságok formáira vonatkozóan megtartja a formakényszert, s a jelenlegi gazdasági társasági formákat tartja meg. A közkereseti és betéti társaságot továbbra sem kívánják jogi személlyé nyilvánítani. A korlátolt felelősségű társaság jogi szabályozása főszabályként diszpozitív, a részvénytársaság szabályozása főszabályként kogens módon történik. Mindkét társasági formánál továbbra is lehetséges egyszemélyes társaságot működtetni. A kft.-üzletrész egységes intézmény marad, a kft. társasági szerződését nem lehet felmondani, és csak az üzletrész átruházásával lehet kilépni a társaságból. Az rt.-nél továbbra is szabályozni kívánják a nyilvános és zártkörű alapítást is, arra való tekintettel, hogy a tőkepiaci törvény lehetővé teszi a nyilvános alapítást. A nyilvánosan és zártan működő rt.-ket viszont az eddiginél következetesebben kívánják elkülöníteni, nyilvános részvénytársaságnak csak azt ismerik el, amelyik a tőzsde tagja.

A társasági szerződés megkötését egyszerűbbé kívánják tenni: ha a szerződést a Gt. mellékletében foglalt szerződésminta alapján kötik, nem kötelező a társasági szerződés ügyvédi ellenjegyzése vagy közokiratba foglalása, de a cégeljárásban ilyen esetben is kötelező a jogi képviselet.

A gazdasági társaságok tevékenységi körére vonatkozó szabályok egyszerűsödnek: nem kell a tevékenységet TEÁOR-szám szerint felsorolni, a társaság minden tevékenységet folytathat, amelyet törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A különféle társaságokra vonatkozó apportszabályokat egységesíteni kívánják.

A társaságok szervei szabályozásában továbbra is a taggyűlést tekintik a társaság legfőbb szervének. A corporate governance (felelős vállalatvezetés) eszme keretében a részvényesi joggyakorlás feltételeit kívánják javítani, az igazgatóság működését a törvény viszonylag részletesen kívánja szabályozni, továbbá a közpénzen létrehozott (köztulajdonú) részvénytársaságok szabályozását is módosítani kívánják, de nem a Gt., hanem az államháztartási törvény keretében. A kft., rt. törzs(alap)tőke-minimumát nem tervezik felemelni.

A cégtörvény felülvizsgálata keretében a cégbíróságok törvényességi felügyeleti szerepét az alkalmazható szankciók erősítésével kívánják növelni. A cégjegyzék közhitelességét erősíti az, hogy társaság bejegyzéssel jön létre és az abból való törléssel szűnik meg. Ha a társaság alapításánál szerződésmintát használnak a cégbejegyzésre is egyszerűsített eljárás keretében kerül sor.

A koncepcióhoz fűzött bankszövetségi észrevételben, az IM által kiküldött kérdőívre adott válaszokban jeleztük, hogy egyetértünk az önálló törvény koncepciójával, a diszpozitivitás növelésével. Egyetértettünk azzal, hogy a nyilvánosan működő rt. tőzsdei vagy szabályozott tőkepiacra bevezetett társaság legyen, de szükségesnek tartottuk, hogy a zártkörű rt. tagjait a törvény kötelezze bejelentésre a részvények megszerzését követően. Egyetértettünk a zártkörű rt. működésére vonatkozó szabályok könnyítésével, javasoltuk hogy távközlési eszköz útján is lehessen közgyűlési határozatot hozni. A képviseleti szabályokkal kapcsolatban megjegyeztük, hogy a Gt.-nek tisztázni kellene a Ptk-ban szabályozott képviselet és a cégképviselet viszonyát.

Észrevételünkben jeleztük, hogy kívánatosnak tartanánk a Gt.-hez kapcsolódó fontosabb jogszabályok: Tpt., számviteli törvény, Hpt. összhangjának megteremtését. Részletes észrevételünket tájékoztatásul megküldtük a banki jogász kollégáknak.

1.2 Fizetésképtelenségi törvény

A fizetésképtelenségi törvény előkészítésével foglalkozó kodifikációs bizottság két ízben (április 29-én és június 24-én) tartott ülést a II. negyedévben.

A 2004. április 29-i kodifikációs bizottsági ülés döntésének megfelelően 3 új al-munkacsoportot állítottak fel. A pénzügyi al-munkacsoport a hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra, biztosítókra vonatkozó, a fizetésképtelenségi törvényhez igazodó sajátos szabályokat dolgozza ki. Az al-munkacsoport 2004. május 26.-án megtartotta első ülését, ahol számba vették azokat a pénzügyi szervezettípusokat, ahol speciális szabályozás szükséges, s megállapították, hogy különös gondot kell fordítani azokra a szervezetekre, ahol az ügyfélminőség és a tagsági viszony átfedi egymást, pl. önkéntes és magánnyugdíj pénztárak.

Az egyéni vállalkozókkal, illetve társadalmi szervezetekkel foglalkozó al-munkacsoport azt vizsgálja, hogy ezeket a személyi köröket be lehet-e vonni a fizetésképtelenségi törvény hatálya alá.

Az al-munkacsoportokban számos résztanulmány született: a polgári jogi - polgári eljárásjogi al-munkacsoport a fizetésképtelenségi törvény és a polgári eljárásjog kapcsolatáról, a szerződések, jogügyletek megtámadásáról és a fedezetelvonó szerződésekről dolgozott ki anyagot. Az adó-al- munkacsoport az új fizetésképtelenségi törvény adózással kapcsolatos szabályozási lehetőségeiről dolgozott ki tanulmányt. A büntetőjogi al-munkacsoport is kidolgozta a jelentését, amelyben a csődbűntettek alakulásával, az ítélkezési gyakorlattal, a köztartozásokkal terhelt cégek csalárd elidegenítésével foglalkoztak és javaslatot tettek a büntetőjogi norma reformjára.

A mezőgazdasági és levéltározási al-munkacsoport is elkészítette a saját szakmai koncepcióját. Az általános munkacsoport a kodifikációs bizottság elé terjesztette a törvény koncepciójára vonatkozó vitaanyagát, melyet a június 24-i ülésen a bizottság megtárgyalt. Az elkészült és átdolgozott vitaanyag és a résztanulmányok a MEH honlapján nyomon követhetők. (http://www.meh.hu/szolgaltatasok/kodifikacio/fizeteskeptelenseg)

A törvény-koncepció elkészítése legkorábban ősz elején várható.

1.3 Pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete

A Pénzügyminisztérium több fordulóban megküldte szakmai, majd államigazgatási egyeztetésre a pénzügyi konglomerátumokkal kapcsolatos törvénymódosításokat. A módosítás elsősorban jogharmonizációs célokat szolgál. A pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87EK irányelv az olyan csoportok kiegészítő felügyeletére ír elő további szabályokat - az összevont felügyeletre vonatkozó szabályok mellett - amelyek élén hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás, vagy biztosító áll, és amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz tartozik, feltéve, hogy a vállalkozásokban összevontan, illetve aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágban jelentősnek minősül. A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha az előírt számítások szerint a legkisebb ágazat mérleg-főösszege is meghaladja az 1600 milliárd forintot. A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító a pénzügyi konglomerátum szintjén is köteles megfelelni a tőkekövetelményeknek és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket. A kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmények pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelésére és belső kontroll rendszerére külön rendelkezések vonatkoznak.

A módosítás a hitelintézeti törvényt, a tőkepiaci törvényt és a biztosítási törvényt fogja érinteni. Az egyeztetésekre minden olyan bank meghívást kapott, amely biztosító intézetben tulajdonos. A rendelkezések azonban várhatóan csak az OTP Bank Rt-t fogják érinteni a hazai bankrendszer szereplői közül. A PM részére megküldött észrevételben azt szorgalmaztuk, hogy a tőkemegfelelési szabályokat tartalmazó külön jogszabály a pénzügyi konglomerátumokra vonatkozó törvényi előírásokkal egyidejűleg jelenjen meg, továbbá a jogalkalmazás megkönnyítésére készüljön részletes indokolás. A részletes észrevételben a titokvédelmi, adatvédelmi rendelkezésekkel való összhang megteremtését, az információ átadás rendjének kimunkálását szorgalmaztuk, számos szövegszerű pontosítást, a Felügyeletre vonatkozó szabályok egyértelműbbé tételét javasoltuk.

1.4 Adatvédelmi konzultáció

2004. május elején az adatvédelmi törvény végrehajtásával, illetőleg egyéb aktuális adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban tartottunk konzultációt a banki jogászok, adatvédelmi felelősök, compliance officer-ek részvételével. A konzultáción Dr. Jóri András adatvédelmi szakértő tartott előadást az adatvédelmi szabályozás általános kérdéseiről, a legújabb adatvédelmi novella végrehajtásával összefüggő problémákról, illetőleg a 3. országokba történő adattovábbítás nehézségeiről. Az előadó megerősítette azt a banki körökben is kialakult véleményt, hogy az adatvédelmi törvényhez kapcsolódó szankciórendszer inadekvát, és az adatvédelmi biztos eljárásához a törvényben nem kapcsolódnak megfelelő garanciák, az adatvédelmi biztos hatósági jogkörének szabályozása elnagyolt.

Május végén a Magyar Biztosítók Szövetsége jogi tagozata ülésén vett részt a Bankszövetség munkatársa, ahol a biztosítóintézeteket és a bankokat érintő közös adatvédelmi kérdéseket vitatták meg, illetőleg a bankközi információs rendszer működése és szabályozása váltott ki élénk érdeklődést.

1.5 Ombudsmani bírálat a jelzáloghitelezés ügyében, jogszabályi következmények

1.5.1 Ombudsman jelentés

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, panaszbeadványok alapján, jelentést készített a bankok jelzáloghitelezési gyakorlatáról. A Biztosi Hivatal először a sajtót tájékoztatta a bankokat súlyosan elmarasztaló megállapításairól, majd a jelentést - intézkedési ajánlásokat megfogalmazva - a különböző illetékes állami hatóságokhoz (PM, PSZÁF, Versenyhivatal), valamint a Bankszövetségnek is megküldte. Az ombudsman csak állami szervek részére fogalmazhat meg intézkedési javaslatokat - az üzleti szféra (így a bankok) részére nem -, de egyértelműen a bankoktól és a bankokat szabályozó hatóságoktól várt el érdemi lépéseket.

A Bankszövetség nem kívánt a nyilvánosság előtt vitába bocsátkozni az ombudsman megalapozatlannak tűnő bírálati megállapításaival, hanem a tagbankok véleményének kikérése alapján írásban tájékoztatta a biztost a bírálatát megcáfoló banki véleményről.

A Bankszövetség bírálta a jelentés elkészítésének módszerét, a nyilvánosságra-hozatal módját és alapvetően a jelentés tartalmát, a következők miatt:

- néhány (5 db!) ügyfélbejelentés alapján az egész bankszakmára nézve általános következtetéseket levonni, nem szabad egy felelős szervezetnek,

- a bankok és a hatóságok először a sajtóból értesültek az őket bíráló jelentésről, holott a szakmai korrektség azt igényelte volna, hogy a jelentést - nyilvánosságra hozatala előtt - véleményeztessék az érintettekkel (így számos szakmai hiba elkerülhető lett volna),

- a bankokat alkotmányellenes, egyoldalú előnyökre törekvő, kartellben végrehajtott ügyfélellenes magatartással vádolta a jelentés, amely így lényegében alapjaiban kérdőjelezte meg a bankok eddigi tevékenységét.

A konkrét bírálati elemekkel kapcsolatban,

• nem tartottuk elfogadható kritikának, hogy a bankok mesterségesen leértékelik az ingatlanfedezeteket, hiszen jogszabály írja elő a bankoknak a hitelfedezet-értékelés módszerét s az egymáshoz hasonló banki eljárások nem kartellt, hanem jogkövető magatartást takarnak,
• a jelentéssel ellentétben a vételi jog kikötése nem alkotmányellenes, hiszen ezt a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, másrészt a bankok nem mindegyike él ezzel a fedezettel, tehát ez esetben sem lehet kartellről beszélni. Felhívtuk a figyelmet, hogy ezzel a valóban kemény (de jogszerű) eszközzel azért él néhány bank, mert a bírósági végrehajtás (amely a követelés-érvényesítés normális útja lenne) hatékonysága rendkívül alacsony,
• egyetértettünk az ombudsman azon megállapításával, hogy az alacsony hitelfedezeti értéken való vételi-jog kikötés és alkalmazás valóban ügyfélellenes, de a bankok tájékoztatása szerint a vételi jog alkalmazása előtt független értékbecslővel újraértékelik a szóban forgó ingatlant, és ezen az új, reális áron történik az ingatlan kényszerértékesítése.

1.5.2 Hitelintézeti törvény módosítása

Az ombudsmani ajánlásnak eleget téve a Pénzügyminisztérium elkészítette, s véleményezésre a szövetségnek is megküldte a Hitelintézeti törvény módosítási tervezetét, amelyben az ügyfél-tájékoztatás javítása érdekében fogalmaz meg új előírásokat.

A tervezet mind a devizahitelek, mind a vételi jogot kikötő jelzálog-hitelek esetében kockázatfeltáró nyilatkozatra kötelezné a bankokat, amely nyilatkozatot az ügyféllel - tudomásul vétele bizonyságaként - alá kellene íratni. A vételi jogot kikötő hitelszerződés esetén a banknak biztosítania kellene, hogy az ügyfél 90 napot kapjon a bukott hitele fedezetéül szolgáló ingatlana önálló értékesítésére (elkerülendő a - jogalkotó szerint - diktált, nyomott értékesítési árat).

A banki észrevételek alapján összeállított bankszövetségi vélemény elismerte, hogy az ombudsmannak küldött válaszban a bankok valóban elégtelennek tartották az ügyfél-tájékoztatást, s nem elleneztek egy kockázat-feltáró nyilatkozatot, de a bizonytalan tartalmú és a hitelszerződéshez nem tisztázott módon kapcsolódó nyilatkozatot problémásnak ítéltük. Hangsúlyozottan elleneztük a vételi jog kibővítését az ügyfél önálló értékesítési jogával, mivel ezt a jogintézménytől idegen elemnek tartottuk.

A PM illetékesei tudomásul vették észrevételeink egy részét: csak a lakossági hitelszerződésekre alkalmazandó a kockázatfeltáró nyilatkozat, vételi jog esetén eltekintettek az ügyfél általi fedezetértékesítés kötelező előírásától, nem ragaszkodtak a banki üzletszabályzat hitelbiztosítéki mellékkötelezettségekkel való kibővítéséhez, s megfelelő felkészülési időt biztosítottak a rendelet végrehajtásához. Továbbra is bennmaradt a tervezetben a nyilatkozat kötelező volta, s kérésünk ellenére nem rögzítették, hogy e nyilatkozatoknak egységes tartalmúaknak kell lenniük.

1.6 A lakáscélú állami támogatásokat szabályozó rendelet módosítása

A lakásrendelet módosításának különböző tervezetei és ezek véleményeztetése során a II. negyedév folyamán is folytatódott az, az év eleje óta tartó rossz gyakorlat, hogy a tervezet legkülönbözőbb variánsait tartalmilag követhetetlen módon, a legváratlanabb időpontokban, irreálisan rövid (sokszor néhány órás!) véleményezési határidővel kapta meg a Bankszövetség.

Egyes tervezetekben a bérlakás-reform, más változatokban az uniós harmonizáció (EU-s ország állampolgára is kaphat támogatást), a harmadikban új és pontosított építési-műszaki definíciók, míg egyéb variánsoknál a banki finanszírozás legújabb kiigazításai szerepeltek kiemelt helyen. Gyakorlatilag követhetetlenné vált, hogy egyes témák miért merülnek fel, majd tűnnek el az egyes változatokban, ill. a bankszövetségi észrevételek figyelembe vételre kerültek-e, mivel a kritizált anyagrész a következő változatban már nem is szerepelt.

A rendkívül rövid véleményezési időre megkapott tervezeteket - technikai okok miatt - csak néhány kollégával tudtuk felületesen egyeztetni, majd a gyorsított munkával összeállított véleményt, ill. magát a tervezeteket csak utólagosan - tájékoztatásul - tudtuk megküldeni az érintett bankoknak.

Természetesen többször jeleztük a BM Lakáshivatalának (a téma egyik fő felelősének) ezt a problémát.

1.7 Javaslat a pénzváltás szabályozásának módosítására

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) megkereste a Bankszövetséget, hogy legyen segítségükre a pénzváltási szabályozás könnyítése ügyében. A problémát számukra az jelenti, hogy a szigorú, pénzmosás-elleni jogszabály szerint csak banki ügynökként végezhető e tevékenység és az általuk képviselt szervezetek egy jelentős részével a bankok nem hajlandóak ügynöki szerződést kötni. A MUISZ előtt ismert volt a Bankszövetség korábbi, jelenlegi szabályozást támogató állásfoglalása, ezért a hozzánk intézett levelükben olyan érveket sorakoztattak fel, amelyek szerintük meggyőzhetik a vonakodó hitelintézeteket a jogszabály módosításának szükségességéről. A MUISZ kérte, hogy levelükről kérjük ki tagbankjaink állásfoglalását, s erről őket, de elsősorban a szabályozásért felelős Pénzügyminisztériumot is tájékoztassuk.

A megkérdezett hitelintézetek álláspontja nagyban eltért egymásról annak függvényében, hogy alkalmaznak-e jelenleg pénzváltó ügynököt, vagy nem.

Az ügynököt alkalmazók ellenezték a változtatást, mert

• véleményük szerint a pénzváltási piacon nincsenek ellátatlan területek,
• a megengedőbb jogszabály veszélyezteti az eddig általuk elért minőségi javulást e szolgáltatásnál,
• hangsúlyozták, hogy a felügyelet is a banki kontrollra épít (nincs elegendő munkatársa többszáz pénzváltó ellenőrzéséhez),
• és nem tartanák méltányosnak, hogy a 2 évvel ezelőtti jogszabály-szigorításra építő, ennek figyelembe vételével jelentős fejlesztéseket végrehajtó (ügynökhálózatot kiépítő) bankok erőfeszítései feleslegesnek bizonyuljanak.

Az ügynököket nem alkalmazó hitelintézetek támogatták a szabályenyhítést (azaz, hogy pénzváltást ne csak bankügynökként végezhessen egy vállalkozás), mert

• a piac a jelenleginél jóval több-szereplőssé válhatna,
• élénkíthetné az üzletet,
• az ügyfelek számára olcsóbbá teheti a szolgáltatást és
• a bankok mindenféle adminisztrációs megkötés nélkül üzletelhetnének a pénzváltó vállalkozásokkal. (E hitelintézetek elismerték, hogy a korábbi szabályszigorítás miatti többletmunka és többletfelelősség miatt hagytak fel a pénzváltó vállalkozásokkal folytatott üzleti kapcsolatukkal és üdvözölnék, ha újból bekapcsolódhatnának ebbe a területbe).

A véleménykülönbség ellenére mindkét oldal egyetértett abban, hogy meg kell őrizni a jelenlegi szabályozás eredményeit; nem szabad enyhíteni a szigorú személyi-tárgyi feltételeken, valamint a pénzmosás elleni fellépésre vonatkozó előírásokon.

A Bankszövetség - a tagbankjai közötti üzleti vitában - nem kívánta elkötelezni magát egyik álláspont mellett sem, ugyanakkor mindkét fél érvrendszerét továbbította a döntéshozó PM felé. A minisztérium arról tájékoztatta a Szövetséget, hogy időközben a Gazdasági Minisztérium - alapvetően idegenforgalmi megfontolásból - felkarolta a MUISZ javaslatát és a jogszabály módosítását (enyhítését) javasolta a PM-nek. (Információink szerint a döntés őszre tolódott, mert a minisztérium illetékesei meg akarják várni a turista szezon végét és ennek elemzése alapján hozzák meg döntésüket.)

1.8 A vámügyletek biztosítékául szolgáló bankgarancia alkalmazási problémái

Bár a vámbiztosítékként használandó bankgarancia, hitelintézeti szempontból elfogadható szabályozása az EU-ba történt belépésünk idejére kisebb késedelemmel elkészült, de várható volt, hogy a belépést közvetlenül követő időszakban komoly adminisztrációs problémákkal küszködő vámszerveknél a gyakorlati alkalmazás során problémák merülnek fel.

a.) Először a VPOP vámigazgatója küldött levelet a Bankszövetségnek, amelyben gyakorlatilag felül kívánta írni a bankgaranciára vonatkozó hatályos szabályozás lejáratra vonatkozó előírásait. Sürgős intézkedést kérve a PM Vámfőosztályához fordultunk annak érdekében, hogy a bankgaranciát megtarthassuk érdemi vámbiztosítéki eszköznek. A vámfőosztály vezetője határozott hangú levélben hívta fel a VPOP parancsnokának figyelmét a hatályos jogszabály betartására és gyakorlati figyelembe vételére.

b.) Bár a vámtörvény előírta, hogy az EU-belépésünket követően minden korábbi vámengedély megszűnik és a fedezetüket képező biztosítékokat a belépésünket követő 1 hónapon belül el kell számolni és fel kell szabadítani, a gyakorlatban ennek végrehajtása akadozott. E problémák feloldására tárgyalások folytak a VPOP vezetőivel, amelynek során sikerült egy menetrendet és mindkét fél számára elfogadható dokumentációs igényt rögzíteni. Az előzetes megállapodást megerősítendő kértük a VPOP felügyeletét ellátó Pénzügyminisztérium jóváhagyását, amely sajnos nem történt meg.

c.) A bankok ügyfelei a különböző vámszervekkel folyamatosan vitába kerültek, mert a jogszabály alapján kiállított bankgaranciákat a legkülönbözőbb indokokkal nem fogadták el. Banki szempontból ez rendkívül kellemetlen, mivel azt a látszatot keltheti, hogy a bank nem ismeri jogszabályt. A Pénzügyminisztériumnak írott levelünkben megerősítettük korábbi - figyelmen kívül hagyott - javaslatunkat, hogy az érintettek (PM, VPOP és a bankok) dolgozzanak ki közösen egy bankgarancia mintát és ezt mielőbb hozzák nyilvánosságra. A PM felkérte a Szövetséget a mintajavaslat elkészítésére. Széleskörű banki egyeztetést követően megküldtük a PM-nek a bankgarancia mintát, amely 1 héten belül - kisebb, de nem lényegi kiegészítésekkel - a VPOP honlapján mint ajánlott minta megjelent. A minta egyértelműen rögzítette a bankgarancia időbeli érvényességét, továbbá lehetővé tette, hogy a folyamatos vámügyletek mögé időben egymást felváltó (de szintén folyamatos fedezetséget biztosító) bankgaranciákat állíthassanak a bankok, lényegében rendeződött a probléma.

d.) Az EU-belépésünk óta felhalmozódott kérdések rendezésére a PM módosítani kívánta a vámügyekre vonatkozó végrehajtási rendeletét. A Bankszövetséghez megküldött tervezet - mint tagbankjaink véleményéből kitűnt - banki szempontból elfogadható volt, de két fontos kérdés is felmerült a banki szakértők körében, amelyet továbbítottunk a jogalkotók részére.

Az egyik gondot az jelentette, hogy a magyar szabályozás kibővítette (gyakorlatilag felülírta) az EU Vámkódexének egyik kategóriáját, a “vámtartozás” fogalmát, kibővítette azt a “nem közösségi adók és díjak” tételekkel. Miután a bankgarancia csak a vámtartozások biztosítékául szolgál, nem írható elő (és ennek érdekében a VPOP honlapján szereplő mintát is módosítani kell), hogy e garancia más tételekhez is kapcsolódjon.

Javasoltuk továbbá, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan a bankgarancia mintán szerepeltessük, hogy vitás esetekben a magyar jog az irányadó, ill. mondjuk ki a magyar bíróság illetékességét.

1.9 Bankbiztonság

Az időszak során készült el a FBE által rendszeresített - a bankok ellen elkövetett fizikai rablásokra, rongálásokra vonatkozó - éves statisztikai jelentés. E szerint a hazai bankok ellen elkövetett rablások száma 20%-kal, a kár összege felére csökkent. Az év során a magyarországi 2760 bankfiókból 22 fiókot támadtak meg, az okozott kár 22 millió forint volt.

A bankfiókok ellen elkövetett fizikai támadások száma és a kár értéke harmadik éve csökken.

A 2003 évi csökkenés mértéke megfelel az európai trendnek.

Említésre méltó jelenség viszont- egyéb adatok alapján-, hogy nemzetközi összehasonlításban kiugró és egyre növekvő a hazai pénzszállító autókat ért támadás, amely elsősorban a pénzszállító cégeket érinti, de közvetve a bankok által fizetendő díjakban is meg kell, hogy jelenjen. Növekvőben van az ATM -ek ellen elkövetett támadások száma is.

A kedvező statisztikai adatok mellett a bűncselekmények további megelőzése érdekében a Bankbiztonsági Munkabizottság az ORFK vezetőjénél kezdeményezte a bankok és a rendőri szervek fokozottabb együttműködésének kialakítását. Az ORFK a megkeresést pozitívan fogadta. Az együttműködés főbb területeinek a rendőrség riasztásának kérdését, továbbá az oktatás, megelőzés területén történő együttműködést jelöltük meg. Augusztus végén alakul meg az a munkacsoport, amely feltérképezi az együttműködés módjait és további területeit. A munkacsoportban a Bankszövetséget az OTP, KH, MKB, ERSTE és a BB bankbiztonsági vezetői képviselik.

1.10 A pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem

A pénzmosás és terrorizmus elleni banki közreműködés változatlanul nagy hangsúllyal szerepel a banki tevékenységben. Ezzel egyidejűleg az előző évről áthúzódott jogi bizonytalanságok többsége rendezésre került a törvényalkotásban.

Megoldatlan problémaként tartjuk viszont a Btk. Gondatlanul elkövetett pénzmosásban történő közreműködésre vonatkozó tételét, illetve ennek szankcionálását. Jelen ismereteink szerint ennek módosításával a PM a BM és az ORFK is egyetért, főként abból a megfontolásból, hogy a banki dolgozók a szankciótól való félelmükben olyan nagyszámú bejelentést tettek, amelynek kivizsgálása lehetetlenné teszi a ténylegesen veszélyes ügyek felismerését és kivizsgálását. A törvény módosításával jelenleg az IM és a PSZÁF nem ért egyet.

A pénzmosás és terrorizmus megelőzését szolgáló szabályozás döntő többsége uniós tagságunk óta döntően az unió szabályainak megfelelően történik. Jelenleg előkészítés alatt áll “a harmadik pénzmosás elleni” irányelv kidolgozása, amelyhez a PM is és európai szervezetünk az FBE is véleményt kér. Tagjaink egy részében azonban még nem eléggé tudatosodott az, hogy ezek az új fórumok azok, amelyeknél a szabályokra vonatkozó véleményünket kifejthetjük és az irányelvek elfogadását követően a változtatás sokkal nehézkesebb. Az új irányelv hatályába tervezik bevonni a 15 000 Euro feletti készpénzben fizetett megbízásokat, a terrorizmus finanszírozásának kérdéseit, továbbá bejelentési kötelezettséget terveznek előírni a bankok számára az azonosítást megtagadó ügyfelek esetében.

A bankok számára kedvező fejlemény, hogy ez év júniusa óta európai szervezetünk interneten közzétette, és folyamatosan frissíti, az un. Terrorista listát, azon személyek és szervezetek adatait, amelyeket a bankoknak figyelniük kell. A rendszer használatáról az érdeklők számára június hónapban tájékoztatást tartottunk

1.11 OKJ-s képzési rendszer

A befektetési szolgáltatóknál termékértékesítést, befektetési tanácsadást, üzletkötést végző személyek szakmai képesítési és vizsgakövetelményeit meghatározó PM rendelet tervezetét több alkalommal véleményeztük (részletesen ismertettük véleményünket az első negyedéves jelentésben).

A rendelet tervezet aránytalanul szigorú feltételeket szabna a szakmai képesítések megszerzésére vonatkozóan, ami a banki, befektetési, biztosítási termékek értékesítésével foglalkozó munkatársakat nehéz követelmények elé állítaná és a munkáltatót is megterhelő anyagi következményekkel sújtaná. Az új képzési és vizsgakövetelmény rendszer a bankok és a takarékszövetkezetek valamennyi termékértékesítéssel foglakozó munkatársát érintené, ezért a Bankszövetség az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel közösen a Pénzügyminiszterhez fordult annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldást sikerüljön elfogadtatni az előterjesztőkkel. Indokainkban utaltunk arra, hogy az így kidolgozásra kerülő szakképzési rend szigorúbb az Európai Unió országaiban szokásosnál, így versenyhátránnyal is számolni kell, különösen az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva. Így előállhat az a helyzet, ha például a szomszéd országokban egyszerűbb az ügynökök regisztrálása egyes szolgáltatók áttelepíthetik a tevékenységük székhelyét e területekre.

1.12 Helyi iparűzési adó

A Pénzügyminisztérium illetékes munkatársaival tovább folytattuk tárgyalásainkat annak érdekében, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységek esetében is figyelembe lessen venni a ráfordításokat az adóalap megállapításakor. A Pénzügyminisztérium javaslatunk elfogadásához, vagy elvetéséhez önkéntes alapon olyan adatszolgáltatást kért a tagbankjainktól két alkalommal a Szövetségen keresztül, aminek alapján megítélhetik milyen adóbevétel kiesés (módosulás) várható az önkormányzati adóbevételekben.

A nettó árbevétel fogalmát az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról készített előterjesztés a következőképpen változtatná meg:

"b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/ veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe,”

Bár a tervezet kétségtelen előrelépést mutat a jelenlegi szabályozáshoz képest, és azt is lehetővé teszi, hogy meghatározott részt a társasági adóba figyelembe lehessen venni, de a Bankszövetség a Bankok álláspontja alapján következetesen érvel az elvileg is elfogadható megoldás mellett mely szerint valamennyi befektetési szolgáltatás és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetén a nettó árbevétel valóban nettó módon számítódjon.

1.13 Az Európai Uniós Keretszerződés magyar változatának elkészítése

A repó ügyletek, az értékpapír kölcsönzési ügyletek szerződéseinek egységesítését célzó Európai Uniós Keretszerződés magyar változatát véleményeztettük tagbankjainkkal. Ezt követően az egységes szöveget (amely megtalálható a Bankszövetség honlapján) állásfoglalás kérés céljából benyújtottuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére. A Felügyelet munkatársai néhány módosítást javasoltak, amelynek átvezetése után várhatóan pozitív véleményt állít ki a Felügyelet az említett Keretszerződésről.

1.14 Eva-adóalanyok jövedelmének igazolása

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók részére kiállított jövedelemigazoláson az APEH csak azt a tényt tüntette fel, - az eva-törvénnyel összhangban - hogy az adózó az eva alanya volt. A hitelintézetek jelezték, hogy a kockázatkezelésben ez problémát okoz. Javasoltuk a Pénzügyminisztérium részére az eva-törvény kiegészítését, amelyre sor került az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló 2005. évre vonatkozó módosításokat tartalmazó törvénycsomag keretében. A módosítás szerint az adóhatóság az adózó részére kiállított jövedelemigazoláson feltünteti azt a tényt, hogy az adózó az eva alanya volt, továbbá az adóalany éves bevételét és az adóévre megállapított evát. A magánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki a jövedelemigazolást.

II. HITELKONSTRUKCIÓK

1. Magántőkével finanszírozott állami szolgáltatások; a PPP konstrukció

Az oktatási miniszter több bank vezetőjét hívta meg arra a megbeszélésre, amelyen tisztázni kívánta; miért vannak a hitelintézeteknek fenntartásaik a különböző közintézmények által kiírt, új típusú fejlesztési pályázatokra jelentkező vállalkozások finanszírozásával kapcsolatban.

A banki vezetők már a megbeszélésen is jelezték, hogy az un. “PPP” típusú (Public Private Partnership) fejlesztések, hazánkban teljesen új gazdasági jelenségek, ezért érthető, ha számos finanszírozási kérdés is felmerül. A pályázat kiírója ugyanis nemcsak a fejlesztés megvalósítását, hanem az elészült intézmény (pl. kollégium, börtön) üzemeltetését is elvárja a pályázótól - jelenleg előre nem pontosan ismert állami térítés fejében -, ami 15-20 éves banki finanszírozást tekintve nagy bizonytalanságot jelent. A banki vezetők ígéretet tettek a miniszternek, hogy a Bankszövetség közreműködésével válaszolják meg kérdéseit, ill. fogalmazzák meg a pályázatokkal kapcsolatos banki elvárásokat.

A Bankszövetség ennek megfelelően konzultációra hívta össze az érintett bankok szakértőit, akik az egyeztetés alapján kialakították a közös álláspont főbb elemeit. Az elkészült válaszlevél-tervezet újabb egyeztetési fordulót követően megküldésre került az oktatási tárca vezetőjének.

A levélben megfogalmazott banki elvárások a következők voltak:

• a bankok számára elsődleges a kihelyezett hiteleik megtérülésének biztonsága, ezért nem tudnak eltekinteni attól, hogy minimálisan a szakminisztérium (jelen esetben az OM) írja alá a szerződést és a PM ellenjegyezze azt,
• szakszerűen és körültekintően kell megtervezni az állam által fizetendő térítési, bérleti díjat, hiszen annak fedeznie kell a pályázat tárgyát képező intézmény üzemeltetési költségét, a karbantartást és az adósságszolgálatot, valamint egy elfogadható mértékű hasznot is,
• a befektető (és ezen keresztül a finanszírozó bank) vállalja a kivitelezési és üzemeltetési kockázatot, hiszen az állami fizetési kötelezettség feltételes, csak akkor lép életbe, ha a befektető szerződésszerűen teljesít,
• tekintettel arra, hogy a PPP jellegű projektekben sem az állami, sem a vállalkozói oldal nem rendelkezik kellő tapasztalatokkal, a pályázat eredményességét nagyban segítené, ha megfelelő nemzetközi gyakorlattal rendelkező jogi/pénzügyi tanácsadó segítené a pályázat kiíróját mind az előkészítés, mind a közbeszerzés teljes időszakában,
• a pályázatkiírásnál nem lehet a bankoktól visszavonhatatlan és feltétel nélküli fizetési kötelezettséget elvárni, hiszen az állami szféra és a befektető közötti feltételrendszer csak rendkívül idő-és munkaigényes folyamatot követően véglegezhető, amibe kezdettől be kell vonni a bankot is, hiszen a bank vállalja a legnagyobb kockázatot. Banktól visszavonhatatlan kötelezettséget várni csak az összes feltétel ismeretében lehet.

A levél kézhezvételét követően az oktatási minisztérium illetékesei felkeresték a Bankszövetség vezetőit és lényegében jogosnak tekintették a felvetések döntő részét. Ígéretet tettek arra, hogy a PPP szabályozására vonatkozó, kormányhoz benyújtandó közös OM-PM előterjesztés tartalmazni fogja a bankszövetségi levélben foglalt banki elvárásokat.

2. Agrárhitelezés

Az Európa Terv Agrár Hitelprogram hitelkihelyezése április végén fejeződött be. A hitelprogram keretében közel 240 milliárd Ft hitel került kihelyezésre, túlnyomó többségben banki forrásból.

A Kormány döntése alapján lehetővé vált, hogy a regisztrált mezőgazdasági termelők már ebben az évben hozzájuthassanak a 2005. évi fejlesztési támogatás egy részéhez. A mintegy 46 milliárd Ft állami támogatás megelőlegezése konstrukciójának kidolgozásában a bankok szakértői aktívan részt vettek. A konstrukció lényegében a támogatási okirat faktorálása bankok és faktorcégek által.

Minthogy igen rövid idő alatt nagyszámú /kb. 150-250 ezer/ regisztrált mezőgazdasági termelő részvételére számítanak a programban, nagyon fontos volt az egyszerű, gyors, de biztonságos lebonyolítási rend kialakítása.

A kihelyezés biztonságának megalapozása szempontjából a banki szakértőkkel egyeztetve a Bankszövetség azt képviselte, hogy a faktoring-szerű lebonyolításban a kihelyezés megtérülése akkor biztosított, ha az Államkincstár az ügyfél helyett közvetlenül a bonyolító banknak utalja ki az állami támogatást, és eltekint a hitelkérelem benyújtása után esetleg keletkezett köztartozásoktól. A Pénzügyminisztérium tudomásul vette, hogy ez az eljárás a gyors és egyszerű lebonyolítás fontos feltétele, ezért módosítást nyújtott be az adótörvényhez, melyet az Országgyűlés azonnal elfogadott.

A megelőlegezési hitelprogramban végül is négy bank vállalta a feltételeket, és végzi a hitelprogram lebonyolítását.

Az elmúlt évben a kedvezőtlen térségben gazdálkodó mezőgazdasági termelők jelentős állami támogatással lehetőséget kaptak arra, hogy korábbi hiteleik egy részét három éves lejáratú hitellé alakítsák át. Amennyiben a hitelkérelemhez csatolt üzleti tervet sikeresen teljesítik, akkor az éves törlesztő részletet állami támogatásból törleszti az APEH.

A hitelt igénybe vevő mezőgazdasági termelők először ebben az évben készítettek önértékelést az üzleti terv teljesítéséről. Az önértékelést június 30-ig véleményezni kellett a finanszírozó bankoknak is, mert az állami támogatás odaítélésének fontos feltétele a bankok pozitív véleménye az üzleti terv teljesítéséről.

A Bankszövetség a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére közreműködött 2,8 milliárd Ft-os keretösszeg erejéig kedvezményes hitellehetőség pályázat útján történő kihelyezésében a Hajdú-Bét Rt és a Parlamat Hungária Rt felszámolása és kiegyenlítetlen tartozásai miatti likviditási gondok enyhítésére.

3. Kis- és középvállalkozások hitelezése

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium módosítani tervezi azt a kormányrendeletet, amelynek keretében elrendelték a kis- és középvállalkozások hiteleiről szóló adatszolgáltatást.

A minisztérium megkeresésére a bankok szakértőinek véleménye alapján javaslatot tettünk a GKM-nek az adatszolgáltatás egyszerűsítésére és korszerűsítésére. Ezt a GKM tudomásul vette, de az adatszolgáltatást tovább bővítő javaslatokkal állt elő. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések most vannak folyamatban.

Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatást a Kormány felhatalmazása alapján a PSZÁF elnöke rendeli el, felvettük a kapcsolatot a PSZÁF szakértőivel javaslataink egyeztetése és támogatása érdekében.

III. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Európai Bankföderáció

1. Bankfelügyeleti Bizottság - Tőkemegfelelési munkacsoport

Az elmúlt negyedévben, mind a bizottság, mind a munkacsoport mindent megtett annak érdekében, hogy olyan tőkeegyezmény, illetve direktíva szülessen, amely megfelel az európai bankok érdekeinek. A készülő szabályozás befejezéséhez közeledve felgyorsultak az események, melyek az alábbiakban összegezhetők.

Az FBE áprilisi levele az EU Bizottsághoz

A levél azokat a legfontosabb kérdéseket érintette, amelyek kezelése - a rendelkezésre álló információk szerint - a készülő bázeli szabályozásban az FBE véleménye szerint nem elfogadható. Így a levél kitér az AMA módszer anya, illetve befogadó ország szerinti engedélyezésére, az értékpapírosításra és a konszolidációs követelményekre.

A működési kockázat anya és befogadó országi tőkeszükségletének AMA módszerrel való meghatározására javasolt módszerrel az FBE nem ért egyet, mert az ellentmond a működési kockázat kezelés üzletágak szerinti megközelítésének, a közös adatbázisok kialakításának és jelentős többletköltséget okoz. Határozott álláspontja, hogy a működési kockázat tőkeszükségletét AMA módszerrel csoportszinten kell meghatározni és a modell használatát csak az anyaország vezette felügyelői kollégiumnak kell engedélyeznie (single validation). Ha az Európai Bizottság átvenné a Bázeli Bizottság közelítésmódját, úgy az európai bankok fontolóra veszik, hogy alkalmazzák-e az AMA-t.

Az értékpapírosításnál használandó felügyeleti formulát az FBE a még mindig túlságosan konzervatívnak találja A javasolt szabályok nem tükrözik az értékpapírosítási üzletág természetét és megakasztanák a piac fejlődését. A szabályozásnak a kockázat és a tőke közötti korreláció biztosítására kell törekednie, s nem kell beavatkoznia a piaci folyamatokba, feleslegesen büntetve egy tevékenységet.

A konszolidációs szinteket illetően az FBE úgy véli, hogy a tőkekövetelményt a legmagasabb csoportszinten, egy adott tagállam legmagasabb csoportszintjén és egyedileg kell alkalmazni. Az egyedi alkalmazás alól felmentést kell adni, ha a tőke elosztása a csoporton belül megfelelő, a kockázatokat a csoporton belül integrált módon ellenőrzik és kezelik, az anyavállalatnak érvényes politikája van a csoporttagok pénzügyi megsegítésére és az anya és a leányvállalat ugyanazon nemzeti/konszolidált felügyelet hatáskörébe tartoznak.

A PriceWaterhouseCoopers jelentése az új tőkeegyezmény pénzügyi és makrogazdasági hatásairól

A PriceWaterhouseCoopers az Európai Bizottság megbízásából vizsgálatot végzett az új tőkekövetelmények európai piacra gyakorolt pénzügyi és makrogazdasági következményeiről, melynek eredményeit áprilisban tette közzé. (A mennyiségi hatást illetően a PWC a harmadik mennyiségi hatásvizsgálat európai eredményeire támaszkodott). A jelentés szerint összességében az új tőkeegyezmény enyhe pozitív hatása valószínűsíthető. A tőkeszükséglet a becslések szerint Európa szerte 5 százalékkal csökken, míg az egyezmény eredményeként hosszú távon is csak elenyésző, 0,07 százalékos GDP növekedéssel számolnak. A lakossági, valamint a kis- és középvállalati portfoliók tőkekövetelménye csökken, a vállalati eszközök esetében minimális a változás. Az új tőkedirektíva a várakozások szerint a bankok árazási gyakorlatára csak korlátozott hatással lesz, s nem is feltétlenül azokban az üzletágakban, ahol a tőke felszabadul.

A legalapvetőbb hatás az intézmények magatartásában figyelhető meg. Basel II hatására gyökeresen megváltozik a bankok kockázatkezelési gyakorlata; a minősítési és információs rendszerek, az adatbázisok látványosan javulnak. Növekszik a kockázat tudatosság és a kockázat érzékenység, de ez nem jelenti a kockázat vállalási készség csökkenését, csak jobb orientáltságát. A bankok több és gyakoribb információval rendelkeznek ügyfeleikről.

A PWC jelentése nem támasztja alá a versenyre gyakorolt negatív hatással kapcsolatos félelmeket. A szakértők nem látják igazoltnak, hogy az új szabályozás a nagy intézmények számára előnyös és a kicsik kiszorításához, beolvasztásához vezet. A nagy méret és a nemzetközi aktivitás nehezítheti a fejlettebb módszerek bevezetését, míg a kicsik együttműködve - igaz, hogy fajlagosan nagyobb költséggel - választhatnak fejlettebb módszereket. A PWC véleménye szerint nem adódik számottevő versenyhátrány abból, hogy Európában az új tőkeegyezményt valamennyi banknak és befektetési vállalkozásnak alkalmaznia kell. (Az USA nem kerül versenyelőnybe, mert a direktívát valamennyi Európában aktív banknak alkalmaznia kell.) Ezzel szemben jogos lehet nemzeti diszkréciók széleskörű megengedésére és a második pillér nem egységes alkalmazására vonatkozó aggodalom.

Ugyanakkor a nagy befektetési szolgáltatók (E730k firms) tőkekövetelménye számottevően növekedhet. Számukra a működési kockázatok tőkekövetelményének előírása egyértelmű versenyhátrányt jelent. Bár jelenlegi tőkekövetelményük valószínűleg alacsonyabb a szükségesnél, a tervezett, hirtelen szabályozási lépések nem feltétlenül kívánatosak és kockázat arányosak. A verseny-semlegesebb szabályozás mindenképpen megköveteli a kereskedési könyv tőkeszükségletének a felülvizsgálatát.

A PWC nem tartja valószínűnek, hogy az új tőkedirektíva prociklikus hatással jár (véleménye szerint az ilyen hatás mérsékeltebb, mint a Basel I esetében), de figyelni kell a szabályozás - esetlegesen ciklusokat mélyítő - következményeire. A stressz tesztek bevezetése és a kockázati súlygörbék ellaposítása jelentősen enyhítette a potenciálisan prociklikus jelleget.

A jelentés 2002 és 2006 között összességében 20-30 milliárd Euróra (egy-egy nagy bank esetében 80-150 millió euróra) becsli a Basel II bevezetés költségeit, amihez még hozzájönnek a felügyeleteknél felmerülő költségek. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a költségek egy része az új tőkedirektívától függetlenül is felmerülne; az egyezmény csak felgyorsítja a fejlettebb módszerek alkalmazásának a bevezetését.

Érdekes adalék, hogy a bankok szerint a felügyeletek nem lesznek képesek a velük szemben támasztott követelmények teljesítésére, míg a felügyeletek úgy vélik, hogy a bankok felkészültsége nem olyan jó, mint azt magukról hiszik. Végeredményben az új tőkedirektíva a kockázat érzékeny magatartás kikényszerítésén keresztül várhatóan hozzájárul a pénzügyi stabilitás növekedéséhez. Az egyes cégek szintjén természetesen nehéz lehet az átmenet, s a sok bizonytalanság nem könnyíti meg a felkészülést.

A CEBS április 29.-i dokumentuma a folytatni kívánt konzultációs gyakorlatról

A dokumentum szerint a CEBS feladatai a következők:

• az EU Bizottságnak való tanácsadás bankszabályozási ügyekben
• az EU direktívák konzisztens alkalmazásának és a felügyeleti gyakorlatok közelítésének az elősegítése
• a felügyeletek közötti együttműködés erősítése

A feladatok ellátása érdekében a CEBS széleskörű konzultációt tervez. A CEBS a konzultációt nyíltan és transzparens módon kívánja lefolytatni a piaci szereplőkkel, a fogyasztókkal és a banki szolgáltatások vég-felhasználóival, ha csak lehet konszenzusra törekedve. A konzultációt követően minden esetben publikálják az adott témakörben hozott döntéseket.

A CEBS publikálja éves munkaprogramját, bemutatva, hogy kikkel kíván konzultálni az egyes témákban. A további konzultációs igényeket - ha tudják, és jogosnak találják - beillesztik a programba.

A CEBS:

• megismerteti az érdekeltekkel, az EU Bizottságtól kapott felkéréseit, felhatalmazásait,konzultatív javaslatokat készít,

• ha lehetséges, a javaslatokba befoglalja azok várható hatásait,
• ha szükséges, az egyes konzultációs fázisokban munkaanyagokat is készít
• szükség esetén szakértői csoportokat állít fel
• a konzultáció legszélesebb eszközeit veszi igénybe (Internet, írásbeli konzultáció, nyilvános meghallgatások, kerekasztal-, kétoladalú megbeszélések, stb.)

A CEBS - amint a rendelkezésére állnak - megosztja az információkat, és mindenkor a tényleges véleményalkotáshoz elegendő konzultációs időszakot kíván biztosítani. A legfontosabb ügyekben három hónapos konzultációs időszakot javasol. A Bizottság a kapott észrevételeket megfontolja és nyilvánosságra hozza. Érdemben reagál az összes főbb felvetésre. Ismételten konzultál, ha a vélemények lényeges problémákra mutatnak rá, vagy ha a vélemények tükrében módosított javaslat alapvetően eltér az eredetitől. Publikálja a végleges javaslatokat.

Ha a CEBS eltér a fent leírt gyakorlattól, annak indokát nyilvánosságra hozza. Szükség esetén a CEBS felülvizsgálja a konzultációra vonatkozó álláspontját.

A konzultációs gyakorlatra vonatkozó tervezettel kapcsolatos véleményeket július 31-ig várták.

Az FBE válaszában üdvözölte a konzultációs gyakorlatra vonatkozó CEBS tervezetet, kiemelve, hogy a Lámfalussy folyamat bankokra való kiterjesztését mindig is támogatta. Véleménye szerint a második és harmadik szinteken csak akkor lehet megkezdeni a szabályalkotást, ha az első szintű szabályok már kellően biztosak Az FBE kívánatosnak tartja annak explicit kimondását, hogy a CEBS az érintett szakmai szövetségeket is bevonja a konzultációba. Az Európai Bankföderáció a fontos témakörökben legalább három hónapos konzultációs időszakot tart szükségesnek; s az elvi keretekben való megegyezés után egy második konzultációs kört is indokoltnak lát (kivéve, ha a javaslat már az első körben stabil támogatást élvez, illetve, ha a téma nem túl lényeges).

A Bázeli Bizottság májusi döntései

A Bázeli Bizottság május 11-én sajtóközleményben jelentette be, hogy megegyezésre jutottak a korábban nyitva hagyott kérdésekben és az egyezmény végleges szövegét június végén publikálják. (www.bis.org) A sztenderd és az alap IRB módszer 2006 végétől, a fejlett IRB módszert egy évvel később vezetik be. Az alap IRB módszert választóknak 2006-ban kell tőkeszükségletüket a régi és az új tőkeegyezmény alapján, párhuzamosan meghatározniuk, míg a fejlett módszer esetében két éven keresztül (2006-ban és 2007-ben) szükséges a párhuzamos számítás. Az alap és a fejlett IRB módszerrel meghatározott tőkeigény 2008-ban nem lehet kisebb a Basel I alapján számított 90%-ánál, 2009-ben pedig a 80%-ánál. Az alap IRB esetében 2007-ben 95% lesz az alsó küszöb.

A Bizottság megegyezett, hogy a rulírozó (revolving) lakossági hitelek tőkeszükségletét a folyamatban lévő gyakorlati vizsgálatok eredményével összhangban állapítják meg. A rulírozó lakossági hitelek korrelációját 4%-on rögzítették. Az új megállapodás szerint az ilyen hitelek értékpapírosított pozícióinál az eddiginél jobban figyelembe veszik az ilyen tranzakciók gazdasági természetét. Az értékpapírosított pozíciókhoz kapcsolódó hitelkeretek kockázatát megosztják az eladó és a befektető között.

A Bizottság iránymutatást adott a recessziós időszakra vonatkozó veszteségráta (LGD) meghatározását illetően, de egyelőre nem írta elő stressz helyzetre vonatkozó veszteségráták számítását. Egyetlen olyan veszteségrátát kell meghatározni, ami tekintettel van a gazdasági visszaesés időszakára is. A Bizottság egy lehetséges megoldásnak tekinti, hogy a bankok a belső folyamataikban a várható veszteségráták meghatározását helyezzék a középpontba. Eközben keresik a széleskörűen elfogadott konszenzust arra vonatkozóan, hogy hogyan kell meghatározni a recessziós helyzetben a különböző kockázati kategóriákra vonatkozó veszteségrátákat. A Bizottság várja a bankszektor megoldási javaslatait, s nyitott a további párbeszédre.

A Bizottság továbbra is fontos alapelvnek tekinti, hogy az új szabályozás bevezetésével a tőkekövetelmény általánosságban ne növekedjen, ugyanakkor az intézmények ösztönözve legyenek a fejlettebb, kockázat érzékenyebb módszerek alkalmazására. A Bizottság a bevezetés előtt még egyszer át fogja tekinteni az új tőkeegyezmény kalibrációját, a tőkekövetelmény számításához alkalmazott mértékeket, s ha az nem biztosítja a fenti célokat, megteszi majd a szükséges lépéseket. (Ez a gyakorlatban egy, egynél kisebb, vagy nagyobb szorzószám bevezetését jelenti, a lefektetett keretek szerint meghatározott tőkeszükségletre. A várt - nem várt veszteségre vonatkozó döntésből adódóan ez a szorzószám a QIS 3 adatait figyelembe véve 1,06 lenne. A szorzószám végleges meghatározása a párhuzamosan folyó vizsgálatok függvénye.)

A Bizottság közleménye ismételten hangsúlyozza a felügyeletek közötti együttműködés fontosságát. Az anyabank szempontjából honos felügyeletnek és leányvállalatokat bejegyző, befogadó országok felügyeleteinek együttműködésére vonatkozóan - az augusztusban közzétetteken túl- további elveket fogalmaz meg. Ezek szerint az anya és a befogadó országok felügyeleteinek praktikus módon koordinálniuk kell információ igényüket. Ha a befogadó ország felügyelete információt kíván szerezni a területén működő intézmény Basel II bevezetésére vonatkozó, illetve áttérési (roll out) terveiről, akkor mielőtt a bankhoz fordulna, az anyaország felügyeletétől kell megszereznie az információt. (Ez nem feltétlenül zárja ki a befogadó ország felügyeletének közvetlen kapcsolatát a területükön működő bankokkal, de biztosan erősíti a felügyeletek közötti együttműködést.) További alapelv, hogy - a bevezetéssel kapcsolatos kiadások korlátozása és a felügyeleti erőforrásokkal való takarékoskodás érdekében - a felügyeletek ne kettőzzék meg az engedélyezési és validálási munkákat. A fejlettebb módszerek alkalmazásának az engedélyezése és validálása során az anyaország felügyeletéé a főszerep. A befogadó ország felügyelete ehhez megfelelő információval járul hozzá, és alapvetően meg kell bíznia az anyaország felügyeletének az ítéletében.

A Bizottság reagált a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerekkel (AMA) való meghatározásának, az anya és befogadó országok felügyeletei által történő elfogadásának elveire vonatkozó anyagához fűzött megjegyzésekre és kérdésekre. A Bizottság továbbra sem határozta meg, hogy mit kell jelentős (szignifikáns) leányvállalatnak tekinteni (a javaslat szerint erre az AMA-t egyedileg is alkalmazni kell). Világossá tette azonban, hogy javaslata szerint csak a nemzetközileg aktív leánybankok kezelendők jelentősként. A nemzetközileg nem aktív leánybankok működési kockázata tőkekövetelményének egyedi előírása a befogadó ország hatásköre. Az új tőkeegyezmény bevezetése során az anya és a befogadó ország felügyeletének a feladata lesz annak meghatározása, hogy mely leányvállalatot kell jelentősnek tekinteni. Azokban az esetekben, ha az AMA-t csoport és leányvállalati szinten is alkalmazzák, akkor az AMA modellek felügyeleti elfogadását az anyaországnak kell koordinálnia.

Az AMA-t alkalmazó csoport nemzetközileg aktív leányvállalatának nem kell AMA-t használnia a működési kockázat tőkekövetelményének a meghatározására, választhat egyszerűbb módszert is. Ugyanígy a nemzetközileg aktív, jelentős leányvállalat választhatja az AMA-t, miközben a csoport egésze egyszerűbb módszert alkalmaz. Az ilyen típusú “részleges használat” hosszabb ideig is fennmaradhat anélkül, hogy sértené a szabályokat. A Bázeli Bizottság elvárja, hogy a felügyeletek a részleges használat szabályait rugalmasan alkalmazzák, ösztönözvén a fejlettebb módszerek alkalmazását, de nem megengedve, hogy a szervezetek a kedvezőbb tőkekövetelmény alapján válogassanak a módszerek között (kimazsolázás).

Az AMA-t egyedileg is alkalmazó jelentős lányvállalat minden tekintetben kihasználhatja a csoport erőforrásait és eredményeit működési kockázata tőkeszükségletének meghatározásakor. A csoportra vonatkozó eredmények leányvállalati kiigazítási folyamata transzparens kell, hogy legyen a befogadó ország felügyelete, illetve a leányvállalat igazgatósága számára. A Bizottság nem osztja azt a véleményt, hogy a kockázatukat üzletági alapon menedzselő csoportok jelentős leányvállalatai nem lesznek majd képesek az ún. használati (use) teszt feltételeinek a kielégítésére.

A Bázeli Bizottság a jövőben arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy biztosítsa az új tőkeegyezmény konzisztens bevezetését, s meghatározza az ezt elősegítő, illetve hátráltató kulcstényezőket, s továbbra is kész az iparággal folytatott párbeszédre.

CEBS konzultációs anyagok a második pillérről és a kiszervezésről

A CEBS május 24-én egy újabb konzultációs dokumentumot bocsátott ki a felügyeleti felülvizsgálati folyamat második pillér alatti alkalmazásáról. Az új szabályozás fontos eleme a belső tőkemegfelelés mérési folyamat (BTMF), amelynek módszerét az intézményeknek maguknak kell meghatározniuk és kifejleszteniük. A belső tőkemegfelelés mérési folyamatra a CEBS 11 felügyeleti alapelvet határozott meg. Ezek a következők:

• Minden intézménynek rendelkeznie kell BTMF-fel , amely a tőkemegfelelést a kockázati profil fényében értékeli.
• A BMTF a hitelintézet felelőssége, kialakításakor minden intézménynek saját adatait, információit és definícióit kell használnia.
• A BMTF-nek arányban kell állnia az intézmény természetével, méretével, kockázati profiljával és tevékenységének komplexitásával.
• A BTMF-et formálisan el kell fogadni, a tőkére vonatkozó belső politikát dokumentálni kell, mindez az intézmény vezető testületének a felelőssége.
• A BTMF integráns része kell legyen a hitelintézet vezetési folyamatának, döntési kultúrájának.
• A BTMF-et rendszeresen felül kell vizsgálni.
• A BTMF-nek kockázati alapúnak kell lennie.
• A BTMF-nek átfogónak, minden kockázatra kiterjedőnek kell lennie.
• A BTMF-nek előre tekintőnek kell lennie.
• A BTMF-nek megfelelő mérési és becslési folyamaton kell alapulnia. Nincs egyetlen helyes módszer.
• A BTMF-nek elfogadható (ésszerű) eredményt kell adnia.

Az új szabályozásban a második pillér másik fontos eleme a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat (a továbbiakban FFÉF). Ennek 11 felügyeleti elve a következő:

• Az FFÉF a kockázat-alapú felügyeleti tevékenység integrált része.
• Az FFÉF-nek minden szabályozott intézményre (így minden hitelintézetre) ki kell terjednie.
• Az FFÉF-nek az intézmény, vagy csoport minden tevékenységét le kell fednie.
• Az FFÉF minden lényeges kockázatra és az azokkal kapcsolatos kockázatkezelésre, belső kontrollra ki kell, hogy terjedjen.
• Az FFÉF során értékelni kell, és felül kell vizsgálni az intézmény BTMF-jét.
• Az FFÉF során felül kell vizsgálni a szabályozási minimális tőkeszükségletnek való megfelelést.
• Az FFÉF során azonosítani kell a létező vagy lehetséges problémákat, legfontosabb kockázatokat, a kontroll és a kockázatkezelés hiányosságait, és meg kell becsülni, hogy a BTMF eredménye mennyire megfelelő.
• Az FFÉF hiányosságok esetén azonnali intézkedésekhez kell, hogy vezessen.
• Az FFÉF eredményét közölni kell az intézmények felső vezetésével, ideértve a vezetés által megteendő intézkedéseket, illetve a felügyeleti lépéseket.
• A FFÉF-t formálisan évente legalább el kell végezni, annak érdekében, hogy mindig aktuális és pontos legyen.
• Az FFÉF részletessége és mélysége egyrészt függhet az intézmény üzleti tevékenységének, kockázatainak méretétől, az intézmény összetettségétől, másrészt az irányítás, kockázatkezelés és kontroll-rendszereinek fejlettségétől.

A felügyeleti felülvizsgálati folyamattal foglalkozó CEBS dokumentum számos ponton visszautal a már korábban, április végén a kiszervezésről közreadott konzultációs anyagra. A CEBS a kiszervezéssel kapcsolatban szintén 11 felügyeleti elvet fogalmazott meg:

• A stratégiai és alapvető vezetői funkciók és felelősségi körök nem szervezhetők ki.
• A kiszervezéssel kapcsolatos kockázatok megfelelő kezeléséért a kiszervező hitelintézet felső, operatív vezetése a végső felelős.
• A hitelintézetnek különös gonddal kell eljárnia akkor, ha lényeges tevékenységet szervez ki, azaz olyat, ahol a kiszervezés révén kapott szolgáltatás gyenge minősége vagy a szolgáltatás kiesése lényegesen kihat a hitelintézet üzletmenetének folytonosságára, vagy a felügyeleti követelményeknek a teljesítésére.
• A nem jelentős, nem alapvető tevékenységek kiszervezését nem szabad korlátozni.
• A kiszervező hitelintézetnek rendelkeznie kell kiszervezési politikával, amely tartalmazza a rendkívüli helyzetekre vonatkozó terveket és a kiszervezés megszüntetésének stratégiáját is.
• A kiszervezési politikának meg kell követelnie a kiszervezési szerződéssel kapcsolatos kockázatok kezelését is.
• Minden kiszervezésre vonatkozó megállapodást formálisan (írásban) kell megkötni, és a szerződésnek átfogó módon minden fontos kérdésre ki kell terjednie, ideértve a szolgáltatás pontos meghatározását, a teljesítményre vonatkozó mennyiségi és minőségi követelményeket, a felelősségi köröket.
• A kiszervezett tevékenységet ellátó céggel szolgáltatási színvonal biztosítására vonatkozó megállapodást (service level agreement, SLA) kell kötni.
• A felügyeletek számára biztosítani kell a jogot, hogy a kiszervezett tevékenységet végző cégtől információt kérhessenek, illetve annál helyszíni vizsgálatot végezzenek, vagy végeztessenek.
• A felügyeleteknek figyelembe kell venniük azt a koncentrációs kockázatot, amely abból származik, hogy egy szolgáltatóhoz több engedélyköteles intézmény szervezi ki tevékenységét.
• A felügyeleteknek azokat a kockázatokat is vizsgálniuk kell, amelyek azáltal keletkeznek, hogy az a társaság, ahová valamely tevékenységet kiszerveztek, maga is alvállalkozókat vesz igénybe, és ily módon egy "kiszervezési láncolat" jön létre.

(Az ismertetett konzultációs dokumentumokhoz a CEBS július 31.-ig várta az észrevételeket.)

A kereskedési könyv tőkeszükségletének felülvizsgálata

Az új tőkeegyezmény bevezetése előtt feltétlenül szükséges a kereskedési könyvi szabályozás felülvizsgálata. Ennek érdekében a Bázeli Bizottság és az IOSCO közös munkacsoportot alakított, amely elsőször májusban találkozott az iparági szövetségek, köztük az FBE képviselőivel. Az FBE javasolta a munkacsoportnak, hogy 2005. márciusáig fejezze be a felülvizsgálatot és tegye közzé az eredményt, hogy azt belefoglalhassák a tőkemegfelelési direktívába. A munkacsoport nem vállalt elkötelezettséget a határidőre vonatkozóan, de bizonyos résztémákat illetően elfogadta a javasolt határidőt. Az iparág képviselői a partnerkockázat megfelelő kezelését és a hitelkockázat mérséklésével kapcsolatos témákat ítélték a legfontosabbnak. Hangsúlyozták, hogy az egyes résztémákat egymással összefüggésben kell megtárgyalni, így a partner-kockázat esetében együtt kell kezelni az OTC derivatívák és repok partnerkockázatát, a rövid távú hitelkockázatot, valamint annak tisztázását, hogy helyes-e tőkekövetelményt előírni a meghiúsult (nem teljesült) tranzakciókra. A hitelkockázat mérséklésénél a kétszeres nemteljesítés, illetve a kereskedési könyvi tételek áru fedezetének jobb elfogadása egyaránt tisztázandó.

A Bázeli Bizottság júniusi és az Európai Bizottság júliusi dokumentuma

A terveknek megfelelően június végén megjelent az új tőkeegyezmény végleges szövege, mely a korábbi dokumentumoktól eltérően “A tőke mérés és a tőke sztenderdek nemzetközi konvergenciája - felülvizsgált keretek" címet viseli. Az egyezmény a harmadik konzultációs csomaghoz képest a Bizottság 2003. októberi, 2004. januári és májusi közleményeiben bejelentettek szerint módosult.

A Bizottság kinyilvánította, hogy hosszú távon további munka szükséges a figyelembe vehető tőke elemeinek definiáláshoz, ami nem zárul le az új tőkeegyezmény bevezetése előtt. A Bizottság azt is világossá tette, hogy figyelemmel kíséri a bankok hitelkockázati modelljeinek a megfelelőségét (teljesítményét) és bankok közötti összehasonlíthatóságát. A fejlett IRB módszert átmenetnek tekinti a hitelkockázat pusztán szabályozói nézőpontú mérése és a belső hitelkockázati modellek között.

A tőkeegyezmény elfogadása után az Európai Bizottság is tartotta magát az önmaga számára szabott menetrendhez; július közepén közzétette az új tőkedirektíva tervezetét, amely formailag a 2000. évi 12. “bankkonszolidációs” irányelv és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkemegfelelésére vonatkozó 1993. évi 6. irányelv módosítását jelenti.

2. Számviteli Bizottság

IAS 39 - A kamatkockázat fedezése

Miután “A kamatkockázat portfolió szintű fedezésének valós értékű fedezeti számvitele” (Fair Value Hedge Accounting for a Portfolio Hedge of Interest Rate Risk) című munkaanyagot (Exposure Draft), az FBE nem tartotta elfogadhatónak, alternatív javaslatot dolgozott ki a probléma kezelésére. A kamatmarzs fedezésére vonatkozó javaslat (Interest Rate Margin Hedge (IRMH Proposal)) lényeges előrelépést jelent az alábbi fő szempontokat illetően:

• Teljesen összhangban van a bankok kockázatkezelési gyakorlatával,
• Kielégítő megoldást adna a látraszóló betétek kezelésére,
• Csökkentené a tőkében okozott volatilitást.

Az IASB - bár elvileg nem zárkózott el a javaslattól - nem is támogatja azt, s csupán a cash-flow hedging egy változatának tekinti, nem pedig a fedezeti ügyletek elszámolása harmadik típusának. Az IASB csak úgy hajlandó tárgyalni a javaslatról, ha a nyereség/veszteség a tőkét változtatja. Nem világos, hogy az IASB elfogadja-e a látraszóló betétek figyelembe vételét, illetve félő - hogy, mint a macro hedging esetében - nem jól állapítaná meg a fedezeti ügyletek hatékonysági kritériumait. Összességében elképzelhető, hogy az IASB kifogásaival éppen az IRMH javaslat fő erényeit teszi semmissé.

Az FBE és az IASB június 8-i találkozóján az IASB hajlandónak mutatkozott tárgyalni az IRMH javaslatról, így megegyezés született egy munkacsoport létrehozásáról. A szabvány módosítására az alábbi ütemterv született:

június-szeptember munkacsoport ülések

október Igazgatósági megbeszélés

november/december szabványtervezet (Exposure draft)

2005 közepe módosított szabvány.

Középtávon szükséges az IAS 39 szabvány átfogó áttekintése, s annak felülvizsgálata, hogy a fedezeti ügyletek kezelésének különböző megközelítései általánosan elterjedtté váltak-e, s nincs-e szükség ésszerűsítésükre.

IAS 39 - Fair value option

Az IAS 39 felülvizsgálata során az IASB javaslatot tett bármely pénzügyi instrumentum valós értékű számbavételének a választhatóságára (Fair value option (FVO)). Az IAS 39 módosítási javaslatára válaszolók többsége egyetértett ezzel a megközelítéssel. Ugyanakkor - főként a szabályozó és felügyeleti hatóságok részéről - érkeztek olyan észrevételek, amelyek felhívták a figyelmet a “valós értékű opció” rossz értelemben vett kihasználásának a lehetőségére. Azzal érveltek, hogy az FVO olyan instrumentumokra is választható, melyek értéke nem ellenőrizhető, szubjektív, s rajtuk keresztül a nyereség-veszteség pozíció befolyásolható. Az opció csökkentés helyett növelheti az eredmény volatilitását. Az FVO kötelezettségekre való alkalmazása lehetővé tenné, hogy egy társaság nyereséget vagy veszteséget mutasson ki saját hitelképessége (fizetőképessége) változása következtében.

A kritikák fényében az IASB indítványozza az FVO alkalmazásának szűkítését, törekedvén az előnyök megtartására. Limitálni kívánják azon pénzügyi eszközök és források körét, melyekre az FVO választható azokra az instrumentumokra, amelyek valós értéke ellenőrizhetően megállapítható (verifiable).

Az IAS 39 FVO használatára vonatkozóan az IASB áprilisban új munkaanyagot bocsátott ki, amelyben hat kérdést fogalmaz meg a módosított javaslattal kapcsolatban. A munkaanyaghoz július 21-ig várták az észrevételeket.

Az FBE illetve az EFRAG a munkaanyagra vonatkozó válaszaikban hangsúlyozták, hogy a szabályozó hatóságok véleményével ellentétben az európai bankok gyakorlati és elméleti megfontolások alapján mindvégig a valós értékű számbavétel széleskörű választhatósága mellett voltak. A szabályozó hatóságok által felvetett problémák az FVO korlátozása helyett más módokon volnának kezelhetők. Az IASB módosító javaslatában kitűzött célok elérését a munkaanyag valójában nem biztosítja. Nem kezeli megfelelően azt a feltétlenül jogos felvetést, hogy az intézmény adósságának leértékelése (hitelképességének romlása) ne vezethessen eredménynövekedés kimutatásához. Például, ha egy kötelezettség egy, vagy több beágyazott származékos ügyletet tartalmaz, úgy továbbra is lehetséges a valós értéken történő számbavétel (s ezáltal pozitív eredmény kimutatása). Ezentúl az FVO választhatóságának a korlátozása bizonyos esetekben maga is hozzájárul az eredmény kimutatásban jelentkező volatilitás növekedéséhez; s fenntartja azt az asszimetriát, ami egy pénzügyi eszköz valós értéken való, míg a hozzátartozó forrás amortizált költségen való számbavételéből ered.

Nehezen értelmezhető és nincs összhangban a többi IAS szabvánnyal az “ellenőrizhetőség” feltételként való bevezetése a valós értéken történő számbavétel alkalmazhatóságához. Nem világos, hogy ez a kategória mennyiben más, mennyiben szigorúbb, mint a “megbízhatósági” (reliable) feltétel. Az ellenőrizhetőségi kritérium bevezetése számottevően korlátozza azoknak az instrumentumok a körét, melyekre az FVO alkalmazható. Az FVO alkalmazhatóságát a bankok kockázat kezelési gyakorlatát figyelembe véve, azon az elvi alapon kell megengedni, hogy kizárhatók legyenek a vegyes számviteli modellből eredő inkonzisztenciák.

A bankok számára a FVO jelenleg érvényes, minden - a feltételeket teljesítő - pénzügyi instrumentumra kiterjedő választhatósága gyakorlati szempontból feltétlenül előnyös, hiszen megkönnyíti a fedezeti ügyletek közgazdasági tartalomnak megfelelő számbavételét. Ezért az FBE az IASB módosítási javaslatával szemben a jelenleg érvényes szabályozás megtartását tartja támogatandónak, és ellenzi az FVO minden további - a mostani javaslatban szereplőhöz képesti - korlátozását is.

IAS 39 szabvány európai befogadása

Az IAS 39 szabvánnyal szemben hangoztatott súlyos fenntartások ellenére EFRAG előzetes véleményében az IAS 32 és az IAS 39 szabványok befogadását javasolta az Európai Bizottságnak. Az IAS 39 esetében a Technikai Szakértői Bizottság 11 tagjából 6 a befogadás ellen szavazott, de ez nem volt elég az elutasításhoz szükséges kétharmados többséghez, így végül az EFRAG nem tett javaslatot az IAS 39 szabvány befogadására vonatkozóan. A szabványt elutasítók egyetértettek abban, hogy sürgetően szükséges a pénzügyi instrumentumok megjelenítésére és értékelésére vonatkozó egységes európai szabvány elfogadása. Ugyanakkor a jelenlegi IAS 39-et elfogadhatatlannak tartják, mert alkalmazása a nagy volumenű fedezeti ügyletekkel rendelkező bankoknál a pénzügyi beszámoló minőségének jelentős romlását idézné elő. A szabvány nem teljesíti az érthetőség, lényegesség és összehasonlíthatóság kritériumát, valamint az igaz és valós kép elvet.

Az FBE az IAS 39 európai befogadás előtti változtatásának a szükségessége mellett foglalt állást. Frits Bolkestein európai biztosnak írt levelében az Európai Bankföderáció hangsúlyozta az IAS nyilvánosan jegyzett társaságok általi alkalmazása melletti elkötelezettségét. Ugyanakkor az IASB által elfogadott szabványnak az európai piaci viszonyokat is figyelembe kell vennie ahhoz, hogy a közös európai szabvány része legyen. A szabvány fedezeti ügyletekre vonatkozó szabályai szükségtelenül komplexek és nincs mögöttük egy modell, amely összhangban lenne a (fedezeti ügyletek alapját képező) kockázatkezelési célokkal. A fedezeti ügyletekre vonatkozó szabályok megváltoztatása - amihez az FBE által kidolgozott modell jó alapot jelenthet - a szabvány európai befogadásának az előfeltétele. A fedezeti ügyletekre vonatkozó szabályok javítása enyhítheti a szakma FVO szűkítésével kapcsolatos ellenállását. A szabvány áttekintésekor figyelembe kell venni a bankok által felvetett további problémákat is. A levél hangsúlyozza, hogy koncentrált erőfeszítés szükséges az IAS 39 kijavításához és következményeinek megértéséhez, ami feltételezi az IASB és az európai bankszektor megváltozott viszonyát.

Az FBE a fentivel azonos tartalmú levelet küldött egyebek között az IASB, a Bázeli Bizottság, az Európai Központi Bank, az EFRAG és a CESR-Fin elnökének. Az IAS 39 szabvány átdolgozásának szükségességére vonatkozó álláspontját június 11-i sajtóközleményében nyilvánossá tette.

Az Európai Bizottság a különböző véleményeket mérlegelve hajlik arra, hogy az IAS 39 szabvány részleges európai befogadására tegyen javaslatot. A szabványból így kimaradnának a fedezeti ügyletek számbavételére vonatkozó szabályok, illetve az FVO széleskörű választhatósága, melynek módosítása valószínűsíthető. A Bizottság úgy véli, hogy a szükséges módosításokról megegyezés születik, s 2005 során elfogadják az új szabványt.

Az FBE a szabványt jelenlegi formájában nem tartja bevezethetőnek. A fedezeti ügyletek elszámolásának a megoldatlansága és az FVO korlátozása semmiképpen sem elfogadható a szakma számára. Az elhalasztás és a részleges bevezetés esetleges előnyeit és hátrányait illetően megosztott a tagországok véleménye, de abban egyetértettek, hogy mindkét megoldás közelebb vihet ahhoz, hogy az IASB-nél elérjék a problémák elfogadható kezelését.

A Bázeli Bizottság az IFRS és a szabályozói tőke viszonyáról

A Bázeli Bizottság júniusi és júliusi sajtóközleményében szólította fel a nemzeti felügyeleteket, hogy az IFRS alkalmazásából adódó bizonyos változtatásokat ne engedjenek figyelembe venni a szabályozói tőke meghatározásakor. Így a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékű nyeresége és vesztesége, valamint az intézmény saját hitelkockázatának változásából származó nyeresége és vesztesége nem számítható be a tőkébe. A Bizottság egyelőre ugyancsak nem ajánlja módosítani a tőkét a kereskedési könyvi tételek meghatározása, a kötelezettség/tőke besorolás, az immaterális javak (ideértve a goodwill-t), a halasztott adók, a nyugdíjköltségek, a részvényopciók költsége és a leasing IFRS szerinti kezeléséből eredően.

A Nemzetközi Számviteli Szabvány Bizottság Alapítványa alapszabályának az áttekintése

Az FBE az IASC Alapítvány alapszabályának a felülvizsgálata kapcsán kritikus levelet írt az alapítvány elnökének, amelyben összegezte az IAS 39 szabvánnyal kapcsolatos, mindeddig sikertelennek bizonyult konzultációs folyamat tanulságait. Az FBE a legfontosabb problémának a következőket látja:

• Az IASB technikai javaslatainak kidolgozását nem előzi meg közös víziók és célok kialakítása. Az IAS keretekkel való kompatibilitás mellett nem vizsgálják a tervezett szabvány közgazdasági, illetve üzleti hatását, s nem törekednek a számviteli és a szabályozói szempontok összhangjának a megteremtésére. A számviteli és szabályozói szempontok koherenciája alapvető és törekedni kell arra, hogy igényeik egyetlen egységes adatbázisból, illetve egyetlen integrált információs rendszerből kielégíthetőek legyenek. Az FBE azt szeretné, ha a projektek egy széles körű nyílt vitában indulnának, melyben nagyobb figyelmet fordítanának a szabványok üzleti hatására, illetve érthetőségére.
• Nem kielégítő az IASB tervezeteivel kapcsolatos konzultációs folyamat. Nagyobb teret kellene szentelni a nyílt konzultációnak, melyek során az IASB jobban megérthetné, illetve ütköztethetné a véleményezők szempontjait. Fontos volna, hogy a meggyőző, jól alátámasztott vélemények megfelelően tükröződjenek a tervezetek átdolgozása során.
• Az IASB az US GAAP-hez való közelítést fontosabbnak tekinti a szabványok minőségénél. Az US feltételekből kiindulva mély és likvid piacot feltételez, ahol a pénzügyi eszközök könnyen eladhatók, vagy értékpapírosíthatók, miközben ez nem felel meg a valóságnak.

Az IAS 30 felülvizsgálata

3. Az EU összbanki pénzforgalmi szervezete (EPC)

A pénzforgalom legjelentősebb páneurópai banki szervezete, az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC) júniusban tartotta közgyűlését. Bár az eseménynek sok formai eleme volt (ideiglenes alapszabály véglegesítése, tisztújítás, szervezeti felépítés módosítása stb.), de mindezek érdemben befolyásolják az összes európai bank pénzforgalmának alakulását. Különösen az új munkacsoporti struktúra és e munkacsoportok feladatkijelölése, valamint éves munkatervének elfogadása lényeges, hiszen megnevezi az új prioritásokat.

A jövőben hat munkacsoportban folyik az érdemi munka:

• az elektronikus átutalásokért felelős munkacsoport egyik fő feladata az EPC eddigi 2 legfontosabb szabványának (a gyors és automatizált, határon átnyúló fizetéseket lehetővé tevő: CREDEURO és ICP szabványnak) a karbantartása, továbbfejlesztése, míg a munkacsoport új hangsúlyos feladata a mobil fizetések fejlesztése,
• külön munkacsoportot hoztak létre a csoportos beszedés európai rendszerének megvalósítására. Az EPC a kérdéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseit már meghozta és ez alapján az egész euróövezetre kiterjedő rendszernek (Pan-European Direct Debit scheme -röviden: PEDD) 2 éven belül működnie kell. A PEDD kezdetben párhuzamosan működne a nemzeti rendszerekkel, majd fokozatosan - a nemzeti bankközösségek döntésének függvényében - átvenné a nemzeti rendszerek feladatát,
• a bankkártya munkacsoport, amely a nemzeti kártyarendszerek fokozatos megszüntetését és a két nagy bankkártya-társasággal (Europay, VISA) szemben az európai szempontok fokozott érvényesítését kapta feladatul,
• a készpénzzel foglalkozó munkacsoport feladata a készpénzforgalom csökkentését is magában foglaló, készpénzgazdálkodási nemzeti stratégiák kidolgozásának felügyelete, összehangolása.

A 4 “alapcsoportot” 2 kisegítő munkacsoport támogatja:

• az un. infrastruktúra munkacsoport felelős az egyes munkacsoportok által igényelt, egész Európában alkalmazandó szabványok kidolgozásáért (ebben nagy segítséget kap a nagytekintélyű Európai Bankszabványügyi Szervezettől, az ECBS-től, amelyet az EPC integrálni fog a szervezetébe),
• a jogi munkacsoport a többi munkacsoportban felmerült, jogi természetű problémák megoldásában segédkezik.

Az EPC jelentőségére tekintettel, valamint Magyarország EU tagságát figyelembe véve, élni kívántunk a lehetőséggel, hogy a magyar bankrendszer 1 képviselőt jelölhet az EPC tagságra.

A Fizetési Rendszer Fórum (FRF) - az EPC hazai "tükörszervezete" - megválasztotta a magyar tagjelöltet. A Bankszövetség megküldte az EPC illetékes szervéhez a jelölést, kérve egyúttal, hogy az EPC júniusi közgyűlésén a magyar képviselő már tagként vehessen részt. Valószínűleg adminisztrációs problémák miatt a magyar tagfelvétel nem történt meg, amiért a Bankszövetség elnöke határozott hangú levélben tiltakozott az EPC újraválasztott elnökénél. Az elnök a levél kézhezvételét követően azonnal válaszolt és elnézést kért a történtek miatt, s egyúttal ígéretet tett, hogy az őszi közgyűlésükön pótolják a mulasztásukat.

Az EPC tagságban nem csak mi reménykedtünk, hanem az osztrák bankos kollégák is. A szervezet alapszabálya szerint ugyanis az EPC második legjelentősebb szervébe, a Koordinációs bizottságba 4 EPC tag jelölhet 1 képviselőt, ezért felkérték a magyar tagjelöltet, egy bécsi megbeszélés keretében alakítsák ki az együttműködés feltételeit, s járuljon hozzá, hogy Ausztria képviselhesse a magyar, cseh, szlovák és természetesen az osztrák érdekeket.

A találkozóra még a júniusi EPC közgyűlés - tehát a meghiúsult tagfelvételünk - előtt került sor. A résztvevők hozzájárultak, hogy Ausztria képviselje (a következő 2 éves választási ciklusban) a 4 országot és megállapodtak a jövőbeni együttműködés, információcsere módjáról.

Az osztrák tárgyaló fél - aki egyébként az EPC alapító tagja és az egyik munkacsoport elnöke - fontosnak tartotta, hogy a tagjelöltek részére tartalmas tájékoztatást adjon az EPC működésének belső, kívülállók számára nem ismert mechanizmusáról, a különböző érdekcsoportok szerepéről. Rámutatott, hogy az EPC mindenben szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal, az EKB szakértői minden fórumukon részt vehetnek megfigyelőként, viszont a megbeszélés tárgyát képező Koordinációs Bizottság az egyedüli, ahol a kereskedelmi bankok képviselői maguk között dönthetik el a pénzfogalmi szakma fontos kérdéseit. Ígéretet kaptunk, hogy a döntések előtt - megfelelő tájékoztatás alapján - kikérik a véleményünket.

Az osztrák bankszakember felhívta a figyelmet, hogy csak látszólagos a kívülállásunk az eurózónát illetően, hiszen az EPC lényegi projektjei (páneurópai klíringrendszer, páneurópai csoportos beszedési rendszer) noha euró-fizetésről szólnak, minden EU országot érintenek, mivel adott országban legalább 1 ponton fogadni és az illetékes bankszámlára továbbítani kell tudni az euró tételeket. Nem célszerű továbbá, ha egy EU tagország kimarad az új EU pénzforgalmi jogszabály (New Legal Framework) egyezetési folyamatából. Külön felhívta a figyelmet az euró számlapénz és különösen a készpénz bevezetésnek megfelelő időben történő előkészítésére, ami hatalmas tervezési, fejlesztési, informatikai és logisztikai feladat; véleménye szerint legalább 4 év kemény munka szükséges a jó felkészüléshez.

A Munkacsoportokban - noha a tagországoknak van jelölési joguk - nem ország-képviselők, hanem nagy munkabírású, széles látókörű, kiváló szakemberek dolgoznak, akik gyakran munkaidejük 35-40 %-át is e területnek szentelik. A munkacsoportokban nincs megfigyelői státusz, a magukat nem képviselő országok az EU-s banki érdekképviseleteik révén tájékozódhatnak. Az itt folyó munka jelentőségére tekintettel a résztvevőkről a munkacsoport elnöke - szigorú szakmai mérlegelés után - dönt, s joga van bármely jelölést szakmai indokok alapján elutasítani.

Bár jelenleg nem vagyunk az EPC tagjai, a Magyar Bankszövetség európai bankképviseleti szervezete folyamatosan tájékoztat minket az EPC-ben folyó munkáról. Új munkastílust jelent számunkra, hogy az EPC azt kéri a nemzeti bankközösségektől, hogy az általa EU szinten is érvényesíteni próbált összbanki véleményt igyekezzünk nemzeti szinten is képviselni és meggyőzni a nemzeti hatóságokat (a mi esetünkben a jegybankot, a PM-et, a felügyeletet), hogy a különböző EU bizottságokban - amelyekben az adott tervezet véleményezésre kerül - hasonló álláspontra helyezkedjenek.

E módszer kipróbálására is sor került, ugyanis az EU pénzforgalmi irányelvének (NLF) tervezetéről egyeztetést hívott össze a Pénzügyminisztérium, s a Bankszövetség - miután néhány bankos szakértővel is konzultált a problémákról - az EU összbanki véleményéről igyekezett meggyőzni az értekezlet résztvevőit. A hatályos magyar pénzforgalmi szabályozás lényegében megfelel az EU-énak, s a többi európai bank tervezettel kapcsolatos problémái a mienkkel egyezőek (pl. elektronikus úton történő fizetéseknél, különösen a bankkártyánál túlzottnak tartjuk az előírt banki felelősséget, rendezetlenek a tervezet alapfogalmai, ezért tisztázatlan, hogy az egyes szabályok milyen fizetésekre vonatkoznak)

A megbeszélés résztvevői hasznosnak ítélték a konzultációt, s megfontolják azt a bankszövetségi javaslatot, hogy a jövőben az EU szintű tervezeteket közösen, lehetőleg az FRF keretében vitassuk meg.

4. ECBS (European Committee for Banking Standards)

Az EPC (European Payment Council) és az ECBS szoros együttműködése következtében szükségessé vált az ECBS szervezetét az EPC struktúrájához igazítani. A tervezett szervezeti átalakulások jelentős változásokat idéznek elő az ECBS eddigi működésében. Pontosításra szorul az a terv, amely szerint az ECBS Technical Stearing Committee (TSC) helyébe lépne az Operation Infrastructure & Technology Strandards Support Group (OITS). Ez a változás szükségessé teszi az OITS és az ECBS Board szakmai kapcsolatának az átgondolását. Továbbá tisztázandó még az EPC munkabizottságai és az ECBS technikai bizottságai közötti munkakapcsolat. Döntés született arról, hogy az év végéig az ECBS a jelenleg érvényes szabályok szerint folytatja munkáját. A szeptember 16.-án megtartandó TSC ülés témája lesz többek között az EPC és az ESBC főtitkárai által előterjesztésre kerülő, a szervezetek működésére vonatkozó anyagok megvitatása. Az ECBS főtitkára, tanulmányozás céljából, a TSC tagjaihoz július 15-én eljuttatta az ECBS felépítésére és működésére vonatkozó anyagát, amely a szeptemberi TSC ülés egyik témája lesz.

5. Az Európai Bankföderáció Pénzügyi Piacok Bizottsága (PPB) ülése

Az Európai Bankföderáció Pénzügyi Piacok Bizottsága (PPB) április 23-án Brüsszelben tartotta plenáris ülését, amelyen az alábbi témák kerültek napirendre

• A PPB áttekintette a pénzügyi szolgáltatások akciótervének / FSAP/ Európai Bizottsági (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálata kapcsán a Bizottság munkatervét.
• A Föderáció akcióterv felülvizsgálatával kapcsolatos véleményét 2004. márciusában tette közzé. Fontos szervezeti változás hogy a Bizottság a jövőben a szakma képviselőiből álló szakértői csoportok véleményét, támogatását kikérve készíti el a hatáskörébe tartozó tervezeteit. E szakértői csoportokat a következő négy területen állították fel; banki szabályozási ügyek, befektetési szolgáltatások és eszközökkel való kereskedelem, vagyonkezelés, valamint biztosítási szolgáltatások.

A Lámfalussy eljárás eddigi értékelése és az Akcióterv felülvizsgálata illetve kibővítése kapcsán a holland Rabobank a Föderáció felkérésére a határon átnyúló banki szolgáltatások és az ügyfeleknek közvetlenül nyújtott banki szolgáltatások útjában még meglévő jogi korlátok, akadályok vázlatos összefoglalását végezte el, melyet a PPB rendelkezésére bocsátott.

Ezt követően a PPB megtárgyalta az egyes jogalkotási témákban történt előrehaladást és a hátralévő feladatokat: Prospektus direktíva, Transzparencia direktíva, az értékpapírügyletek elszámolásával kapcsolatos európai szabályozási tervek, a piaci visszaélésekkel kapcsolatos új európai szabályozások, a befektetési szolgáltatások direktíva végrehajtási szabályainak kialakítása, a befektetési alapok és a nyugdíjalapok szabályozásának egységesítésével kapcsolatos kezdeményezések, a vállaltirányítás egységes szabályainak kidolgozásával összefüggő tervezetek.

A következő plenáris ülés időpontját októberre tűzték ki, amelyen az újonnan csatlakozott országok bemutatkozására kerül sor.

6. ISO TC68 plenáris ülés

Az ISO Pénzügyi Szolgáltatások 68-as Technikai Bizottságának (ISO TC68) kétnapos plenáris ülése, 2004. július 15-én a SWIFT székhelyén került megrendezésre, a Brüsszelhez közeli, La Hulpe-ben.

A megbeszélésen a teljes jogú szavazattal rendelkező országok szabványosító szervezetei (P member) által delegált tagok és a megfigyelő tagsággal rendelkező szervezetek (O member) képviselői vettek részt.

A Magyar Szabványosítási Testület a Magyar Bankszövetséget kérte föl arra, hogy küldjön képviselőt erre a jelentős szabványosítási rendezvényre, mivel az ECBS a megbeszélés előtti napon (július 14-én) egyeztető megbeszélést szervezett az ISO európai, szavazati joggal rendelkező képviselői részére annak érdekében, hogy az általa előterjeszteni kívánt, az ISO TC68 szervezeti átalakítására vonatkozó javaslata kellő támogatottságot élvezzen.

A plenáris ülés a meghirdetett napirendi pontok szerint zajlott, s 17 egyhangúlag elfogadott határozatot hozott. A plenáris ülés legfontosabb határozatai között szerepelt a TC68 szerkezeti átalakítását eredményező döntés, amely szerint a jelenleg működő

SC2 - Financial Services - Secutity and Operations, az

SC4 - Secutities and Related Finantial Instruments és az

SC6 - Finantial Services - Retail albizottságok mellett a többség (öt P member) elfogadta azt a javaslatot, hogy egy újabb albizottság, az

SC7 - Finantial Services - Core Banking alakuljon.

Az új albizottság feladati közé az alapvető banki funkciók: betétgyűjtés, hitelezés, számlavezetés és a bankszámlán végrehajtott fizetési műveletek lebonyolítása kapcsán fölmerülő szabványosítási munkák tartoznak. Az SC4 és az SC6 albizottságok hatáskörébe tartozó hitelezési funkciók, amelyek a hitelkártyák, illetve az értékpapírok hitelezési témaköréhez tartoznak, változatlanul az előzőekben említett albizottságoknál maradnak.

Az SC6 albizottság végzi továbbra is a kártyákkal és az új fizetési módokkal kapcsolatos szabványosítási feladatokat. Magyarország egyelőre nem vesz részt az SC6-os albizottság munkájában, pedig mind a bankkártya üzletág mind a kisösszegű fizetések dinamikusan fejlődő területek, ezért hasznosíthatóak lennének azok az információk, amelyeket ennek a területnek a szabványosítási munkájában való aktív részvétellel szerezhetnénk be.

Az új SC7 megalakulásával más albizottságoktól bizonyos szabványosítási munkák és már meglévő szabványok átkerülnek az új albizottsághoz. A résztvevők elfogadták azt a javaslatot is, hogy a TC68 Titkársága tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy visszavonják a következőkben felsorolt szabványokat, ha az elkövetkező öt évben nem érkezik jelzés arra vonatkozóan, hogy ezeknek a szabványoknak a visszavonása bárkinek problémát okozna:

1. ISO 10043, Banking and related financial sevices - information interchange - collection form
2. ISO 10044, Documentary credit form
3. ISO 6234, Authorized Signature Lists and their representation on Microfiche
4. ISO 6260, Mail payment orders
5. ISO 7746, Banking - Telex formats for inter-bank messages
6. ISO 7982, Bank telecommunication - Funds Transfer Messages Part 1- Vocabulary and universal set of data elements for electronic funds transfer messages
7. ISO 9778, Banking - Forms for confirming loan contracts

A plenáris ülésen a belga képviselő beszámolt arról, hogy Belgiumban általánosan elterjedt a pénzügyi megbízásokban az IBAN és a BIC használata. Az ügyfélmegbízások befogadása Belgiumban központosítottan történik, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek nem a számlavezető bankjuknak adnak megbízást, hanem egy központi helyre továbbítják azokat, ahonnan a megbízás közvetlenül kerül el a címzett bankjához. Ez a megoldás egyrészt rendkívül ügyfélbarát, mert a számlatulajdonosoknak elegendő egy címet megjegyezniük, ahová a megbízásaikat el kell juttatniuk, másrészt költségcsökkentő megoldás a bankok részére is. A rendszer esetleges fejlesztését csupán az említett központi helyen kell elvégezni megkímélve a bankokat a fejlesztéssel járó procedúráktól.

Az albizottságok vezetőinek beszámolói között Mr. Michael Versace előadást tartott egy terjedőben lévő visszaélésről. Ennek lényege az, hogy a bankszámlával rendelkező ügyfelek adatait különböző helyekről összegyűjtve (“Phishing”) a visszaélők eljárnak az ügyfelek helyett különféle ügyekben; bankszámlát nyitnak, hiteleket vesznek föl, üzleteket kötnek, stb. Felhívta a figyelmet, hogy ez ellen a csalás ellen nemzetközi összefogással kell fölvenni a harcot.

IV. BANKSZÖVETSÉGI RENDEZVÉNYEK

1. Fizetési Rendszer Fórum (FRF)

2004. május 5-én tartotta évi első rendes ülését, a Fizetési Rendszer Fórum (FRF) legfelső szerve, a Fizetési Rendszer Tanács (FRT).

Az ülést a társelnökök; Auth Henrik, Erdei Tamás nyitották meg. Ezt követően Prágay István tartott ismertetőt az EPC-ről (European Payment Council), és megválasztották az EPC-be delegálandó tagot, majd megvitatták az FRF Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására tett javaslatokat és szavaztak a kisbankok képviseletéről, valamint a távszavazással történő projektindításról. Végezetül a csoportvezetők ismertették a munkacsoportok által elkészített “Ajánlások”-at, a Tanács pedig döntött az ajánlások további sorsáról.

Az FRF szakmai bizottságai és munkacsoportjai az elmúlt időszakban - figyelembe véve az FRT ülésén hozott határozatokat - az alábbi témákkal foglalkoztak:

2004. július 9-én tartotta alakuló ülését az RTGS/VIBER és KELER Szakmai Bizottsága, amelyen az előadók a következő három témáról tájékoztatták a résztvevőket:

• az EU bizottság által 2004. április 28.-án elfogadott és 2004. július 30.-ig véleményezhető, az értékpapírok elszámolásáról és teljesítéséről szóló dokumentumról (Communication on the Commission’s Strategy and Priorities for Clearing and Settlement), az
• "Announcement of Second Hearing ESCB-CESR standards for Securities Clearing and Settlement Systems in the Eurropean Union" dokumentumról és a
• Target2 rendszerrel kapcsolatos munka jelenlegi állásáról.

A bizottság keretében alakítandó munkacsoportokba be kívánják vonni a PM, a PSZÁF, a KELER, a BÁT és a BÉT képviselőit.

Az FRF Kártya Szakmai Bizottságához tartozó Chip Munkacsoport, a bankkártyák chip migrációjának elősegítése céljából készített “Útmutató”-ját, amely megtalálható az MNB honlapján is, az FRT egyhangúlag elfogadta. Ezzel a munkacsoport - eleget téve célkitűzéseinek - befejezte munkáját és megszűnt. A szakmai bizottságon belül két új munkacsoport alakult; a Statisztikai valamint a Kártyabirtokosi Tájékoztató Munkacsoport, amelyek megalakulását a Tanács jóváhagyta. A Statisztikai Munkacsoport az MNB által kért statisztikai jelentések módosításait vitatja meg. A Kártyabirtokosi Tájékoztató Munkacsoport pedig a bankkártyás ügyfelek részére állít össze a biztonságos bankkártya használatra vonatkozó ajánlásokat, javaslatot készít az anyagok finanszírozására és terjesztésére.

Az FRF Készpénz Nélküli Fizetési Módok Fejlesztése Szakmai Bizottságán belül megalakult a Mobil fizetésekkel foglalkozó munkacsoport, ennek a szakmai bizottságnak a harmadik aktív (OCR, Direct Debit, Mobil) munkacsoportja. A negyedik; a Listás munkacsoport működését az FRT, a megfelelő szabályozások megszületéséig, felfüggesztette.

Az FRT, a Bankszövetség kezdeményezésére, megszavazta egy Jogi Munkacsoport létrehozását, amely az elektronikus fizetési eszközökkel kapcsolatos, jelenleg érvényes felelősségi és kárviselési szabályokkal kapcsolatos vizsgálatokat folytat és az eredményről összefoglaló anyagot készít. A munkacsoport megszervezését a Bankszövetség vállalta. A Jogi Munkacsoport 2004. június 25-én tartotta alakuló ülését. A munkacsoport rövidtávú célja az, hogy az érvényben lévő pénzforgalmi jogszabályokban és azok tervezett módosításaiban szereplő fogalmakat pontosítsák olymódon, hogy a magyar jogalkotásban szereplő fogalmak, meghatározások megfeleljenek az európai joganyagokban, valamint a nemzetközi szabványokban találhatókkal. Hosszabb távú célként fogalmazódott meg az, hogy a munkacsoport tanulmányozza a New Legal Framework (NLF) és a Pan European Automated Clearing House (PEACH) anyagokat, és az azokban szereplő terminológiák ismeretében hatékony segítséget nyújtson a magyar pénzforgalmi szabályozáshoz. A munkacsoport tagjai támogatták a PM képviselőjének bevonását a munkacsoport munkájába.

Az FRF keretén belül továbbra is várat magára a Szabványosítási Szakmai Bizottság megalakítása. Az ECBS-től (European Committee for Banking Standards) viszont továbbra is rendszeresen érkeznek véleményezésre anyagok. Május 28-án a Bankszövetség összehívta azokat a banki képviselőket, akik az FRF Szabványosító Szakmai Bizottságába jelentkeztek és kértük a segítségüket a “PIN biztonságos megadására alkalmas berendezések szabványának kidolgozását végző munkacsoport létrehozására”, valamint a “DEBS 100: Keybord Layout for ATM and POS PIN Entry Sevices” szabvánnyal kapcsolatos vélemények kialakításában. Ezen a megbeszélésén szóba kerültek a szabványosítási munkával kapcsolatos feladatok is.

A Bankszövetség 2004-ben az MSZT tagjává vált. Célunk az, hogy mind az ECBS, mind az európai (CEN, CENELEC) és nemzetközi szervezetek (ISO, IEC) által a pénzügyi területre kidolgozott szabványokat megismertessük a bankokkal. A Bankszövetség felveszi a kapcsolatot azokkal a bankszakemberekkel, akik aktívan részt kívánnak venni az ECBS négy szakmai bizottságának (TC1-Plastic Cards & Related Devices, TC2-automated Cross Border Payments, TC4-Security, TC6-Electronic Services) munkájában.

2. Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság ülése

Az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottságának (ITKTB) Elektronikus Közigazgatási Albizottsága június 14-én tartotta ülését, amelyre meghívót kaptak az Informatikai Biztonság Albizottsági (INBA) tagok, így a Bankszövetség is. Elsőként Piróth István az eÖnkormányzatról tartott beszámolót. Az előadást követő hozzászólások között szerepelt az a javaslat, hogy az elektronikus ügyintézésért fizetendő díjra központi megoldást kellene kidolgozni. Sikolya Zsolt a Magyar E-Közigazgatás Interoperabilitási Keretrendszeréről (MEKIK) megjelent, még nem végleges munkaanyagok kapcsán, az interoperabilitási követelmények meghatározásával foglalkozó projektről tartott beszámolót. Ezt követően az elektronikus azonosítás, aláírás és intelligens kártya közigazgatási alkalmazásához szükséges követelmények kidolgozásával foglalkozó projektről dr. Csapodi Márton számolt be. Az eddig elért eredményekről készült anyagot a hozzászólók, köztük az Intelligens Kártya Fórum (IKF) képviselői keményen bírálták. Véleményük szerint az anyag csupán jól foglalja össze a feladatokat, de nem ad pontos választ a tenderkiírásban megfogalmazott célok megvalósítási lehetőségeire.

Az Informatikai Biztonság Albizottság július 6-án tartott ülésén Muha Lajos beszélt a Magyar Informatikai Biztonsági és Értékelési Séma (MIBÉTS) ISO 17799/BS és 7799 alapján elkészült ITKTB ajánlás tervezetről, majd Szabó István a MIBÉTS oktatási rendszerről, Szabó István a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, Szeberényi Imre pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó információ illetve informatikai biztonság oktatásáról tartott előadást.

3. Intelligens Kártya Fórum "Nyílt Nap"

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Intelligens Kártya Fórum (NJSZT-IKF) és a Magyar Bankszövetség együttműködésének köszönhetően, a kereskedelmi bankok képviselői részt vettek a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban (HIK), július 24-én megrendezett szakmai előadáson. A “Nyílt Nap”-on az Oberthur Card Systems bemutatta az OMEX: - intelligens kártyán és biometrián alapuló biztonsági megoldását, amelyet a svéd Hadügyminisztérium számára dolgoztak ki. A Bull Magyarország Kft. képviselői: Ágoston László és Vilmos András a SEMOPS (Secure Mobile Payment Service), európai projekt keretében kidolgozott, biztonságos mobil fizetési szolgáltatás rendszermodelljét ismertették.

Az ST Microelectronics SA képviselői az elektronikus azonosítás olaszországi megoldásáról tartottak előadást. Hegyi Márton és Szőke Péter, a Diákbónusz Kht, Compuworx Rt. munkatársai, a HIK-ben bevezetett diákigazolvány rendszer integrált alkalmazásairól és a felsőoktatási program eredményeiről számoltak be. Az ACI Worldwide képviselője, Jan Mooijweer (Business Manager, EMEA) előadásában beszélt a Hong-Kongban működő, kormányzati elektronikus személyi igazolvány rendszer jellemzőiről és működéséről.

4. Információ Biztonsági Munkacsoport ülése

Második ülését tartotta június 22-én a 2004. március 26-án alakult Információ Biztonsági Munkacsoport. A megbeszélésen szó volt a Foglalkozási Hivatalon belül létrejött Munkaügyi Nyilvántartó Központban működő, a HP Magyarország Kft. fővállalkozásában megvalósult Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) rendszerről. Ezt követően az Intelligens Kártya Fórum igazgatója, Belinszky Gabriella bemutatta a szervezetet és beszélt terveikről, valamint az együttműködés lehetőségeiről. Az MKB képviselője, Lengyel Zoltán előadásában az információbiztonsággal kapcsolatos rendelkezésekben előírt kötelezettségeket foglalta össze. A résztvevők egyetértettek abban, hogy közösen célszerű kialakítaniuk az elvárásokhoz igazodó megoldásokat, és lehetséges alternatívákat.

5. Szakmai konferencia a Fővárosi Bíróságon

A Fővárosi Bíróság elnökének kezdeményezésére, a Magyar Bankszövetséggel (MBSZ) közös szervezésben egy konferenciasorozat indult, melynek első programjára május 3-4-én került sor a Fővárosi Bíróság esküdtszéki termében. A konferencia célja, hogy a gyakorló bírák közvetlenül pénzügyi szakemberektől tájékozódhassanak a pénz- és tőkepiacok egyes ügyletfajtáiról. A májusi kétnapos konferencia témája, amelyen neves banki és tőzsdei szakemberek tartottak előadást, a tőkepiaci intézmények és ügyletek köré csoportosult. A rendezvény utáni sajtótájékoztatón a gazdasági újságírók is megismerhették a kezdeményezés célját és tartalmát.

A programban a következő előadások hangzottak el: Dr. Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnökének megnyitója után Erdei Tamás, az MBSZ elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) elnök-vezérigazgatója a gazdasági várakozásokról, a kamatlábak változásáról, a bankokat érintő gazdasági környezetről beszélt. Ezt követően Bakati Gábor, az MKB igazgatója és dr. Tajthy Attila, a Raiffeisen Bank vezető jogtanácsosa közös előadást tartott a portfóliókezelésről, a befektetési alapkezelésről és a nyugdíjpénztári vagyonkezelésről. A részvevők tájékoztatást hallgathattak Vízkeleti Sándor, a CA-IB Alapkezelő Rt. vezérigazgatója és dr. Krizsai János, a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. jogi igazgatója előadásában a befektetési alapok működéséről.

A második napon a tőzsdéről és annak jövőjéről Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke, majd a tőzsdei ügyletekről és az elszámolások menetéről Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója tartott előadást.

A szakmai program befejezéseként dr. Kraudi Adrienne, az MKB vezető jogtanácsos ügyvezető igazgatója a bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás szabályozási környezetét foglalta össze, majd ebben a témakörben dr. Diósi Erzsébet, a Fővárosi Bíróság bírája ismertetett a hallgatósággal négy büntetőjogi esetet.

6. Előadás a tőkepiaci jogalkotásról

A Pénzügyminisztérium és a Felügyelet adott témáért felelős vezető munkatársai a Bankszövetségben szakmai konzultáció keretében áttekintették azt az európai intézményrendszert és jogalkotási folyamatot, amelybe a magyar hatóságok bekapcsolódnak. A Bankszövetség pedig ismertette, hogy mi a szerepe az Európai Bankföderációnak - amelynek január 1-től a Bankszövetség is teljes jogú tagja - az európai jogalkotási folyamatban, milyen véleményező szerepet tölt be és milyen érdekérvényesítési képességgel rendelkezik.

Az egységes európai pénzügyi piacok megteremtése a hatékony tőkeáramlás biztosításának igénye az eddigi lassú, nem átlátható és nem hatékony jogalkotási folyamat felülvizsgálatára késztette az európai jogalkotókat.

Az ún. Lámfalussy eljárás lényege - amelyet jelenleg a tőkepiacokat szabályozó jogi környezet kialakításánál alkalmaznak, de kiterjeszteni készülnek a banki szabályozásra, a befektetési alapokra és a biztosítási tevékenységekre is - hogy rövid idő alatt rugalmas jogalkotási eljárásban hatékonyan végrehajtható szabályok szülessenek, alkalmazkodva a piaci változásokhoz.

A jogalkotási folyamat négyszintűvé vált. Fontos alapelv hogy már a jogszabály előkészítés kezdetén konzultálni, kell a piaci szereplőkkel. Ennek európai színtere kettős, egyrészt amikor a hazai szabályozó hatóságok kifejtik az egyes európai intézményekben a magyar álláspontot, azt már a hazai piaci szereplőkkel történt előzetes egyeztetés után tegyék meg, másrészt az Európai Bankföderáció illetékes bizottságaiban és munkacsoportjaiban képviseljék a hazai pénzügyi szektor véleményét, érdekeit (amely nem feltétlenül egyezik meg a hatóságok véleményével).

A Lámfalussy eljárás keretében négyszintű jogalkotási szabályozási és ellenőrzési folyamat zajlik, amely röviden összefoglalva a következő:

1. szint, Keretjogszabály: csak az alapelveket és alapvető viszonyokat szabályozza,

• az Európai Bizottság (Bizottság) a piaci szereplőkkel történt kiterjedt szakmai konzultáció után terjeszti elő az irányelv, vagy rendelet tervezetet a Tanácsnak és a Parlamentnek.

2. szint. végrehajtási szabályok

• a Bizottság konzultál az Európai Értékpapír Bizottsággal /ESC/, majd megbízza az Európai Bankfelügyelők Bizottságát (CESR) a végrehajtási szabályok kidolgozásával,
• A CESR egyeztet a piaci szereplőkkel, majd átadja jogalkotási javaslatai a Bizottságnak,
• A Bizottság elkészíti a tervezetet és megküldi az ESC-nek, ami 3 hónapon belül dönt a javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról,
• az ESC döntésének megfelelően a Bizottság elfogadja a végrehajtási szabályt,
• A parlament folyamatos tájékoztatást kap, két formális lehetőség is van a határozathozatalra,

3. szint

• CESR ajánlások, útmutatók sztenderdek,
• A nemzeti felügyeletek gyakorlatának felmérése,

4. szint

• a Bizottság ellenőrzi a tagállamok részéről a közösségi jognak való megfelelést; végső esetben a Bírósághoz fordulhat

Az Európai Bankföderációban folyó munka kapcsolódik az említett jogalkotási folyamatokhoz, a tőkepiaci kérdésekben illetékes konzultatív bizottság a Financial Markets Committee /FMC/, amelynek albizottságai és munkacsoportjai vannak az egyes napirenden lévő jogalkotási kérdéseknek megfelelően. Az FMC véleményét minden további kérdésben - amelynek bár nem ő, hanem egy másik konzultatív bizottság a főfelelőse- is kikérik (pl. pénzforgalom és értékpapír elszámolások).

Jelenleg a következő jogalkotási munkák vannak folyamatban, amelynek menetébe a magyar bankszektor aktívan bekapcsolódhat minden fórumon.

Hazai Implementáció

A piaci visszaélésekkel kapcsolatos direktívát 2002 decemberében fogadták el, két végrehajtási rendeletét a Bizottság április 30-án fogadta el, amelyeket együttesen 2004. októberéig kell a nemzeti jogokba átültetni. (száma:2003/6/EC direktíva végrehajtási: 2004/72/EC direktíva)

Téma: A direktíva aktualizálja az európai bennfentes kereskedelem szabályozását, a piaci manipulációk szabályait (együttesen: piaci visszaélések).

Prospektus direktíva

Téma: a direktíva célja, hogy a kibocsátók az európai piacon egységes útlevéllel rendelkezzenek, ha egy tagállam hatósága engedélyezte a kibocsátást, meghatározott feltételek mellett ne kelljen egy másik tagállamban újabb engedélyt beszerezni.

2003. dec. 31-én az OJ-ban kihirdették: száma 2003/71/ EK irányelv

2004. április 30-án a Bizottság elfogadta a másodlagos joganyagot (809/2004 Bizottsági rendelet.)

A hazai jogba 2005. július 1.-ig kell átültetni a direktívát és ekkortól hatályosul a rendelet közvetlen alkalmazása.

A szabályozott piacon jegyzett társaságok folyamatos információszolgáltatási kötelezettsége

Célja, hogy a befektetők minél részletesebb információhoz jussanak és megszűnjék a különböző tagállamok közötti információs aszimmetria. A kibocsátók negyedéves jelentési kötelezettségét vezeti be, de a tervezetthez képest csak korlátozott körben.

A végrehajtási rendeletek kidolgozás alatt állnak.

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (ún. ISD2)

A befektetők és a befektetési szolgáltatások egységes piaca előtti még meglévő akadályok lebontását célozza a hatékony tőkepiacok működésének biztosítása érdekében, s egyidejűleg a befektetővédelmet kívánják megerősíteni. (A 93/22 EC direktívát hatályon kívül helyezi.)

2004. április 27-én fogadták el, száma: 2004/39/EC direktíva. Implementációs határidő: 2006. április 30.

Végrehajtási szabályok alkotása: a Bizottság le kívánja rövidíteni az előkészítési időszakot vagy a szabályok megalkotását rendelet formájában tervezi, ellentétben a CESR-ral ami legalább egy éves előkészítési periódusban gondolkodik. Az FBE aktív tevékenysége várható, a munkacsoportok júliusban kezdik a munkát.

Nyugdíjalapok és befektetési alapok

A Cselekvési terv az elkövetkező két év feladatai között határozza meg a működés és a tőkekövetelmények közötti összhang, az átláthatósági követelmények és a befektetők jobb tájékoztatása, a koncentrálódó vagyon értéke megőrzésének megteremtését, a letétkezelők felelősségének rögzítését stb.

A társasági törvény és a vállalatfelvásárlási szabályok

Gazdasági koncentráció, vállalat összeolvadások, vállalatfelvásárlás, holding vállalatok. A részvényesek érdekének előmozdítása, a felvásárlással megcélzott vállalatvezetés jogának korlátozása védekező intézkedések megtételére, a munkavállalók fokozott védelme.

Elszámolás és teljesítés

A Bizottság április 28-án közzétette az elszámolásokkal és a teljesítéssel kapcsolatos szabályozási elképzeléseit összefoglaló Tájékoztatóját, amelyek alapját képezhetik egy jogalkotási javaslatnak.

A cél az, hogy a határon átnyúló egyedi fizetések és elszámolások előtt még fennálló adminisztratív akadályok megszűnjenek.

Az Európai Bankföderáció a bankokkal konzultálva több ponton támadja a ESCB/CESR közös munkacsoportja által kidolgozott javaslatot, az álláspontját összefoglaló dokumentum a Bankszövetség honlapján elérhető.

Pénzügyi elemzők

A pénzügyi elemzők üzleti tevékenységére és a rájuk vonatkozó szabályozási környezetre ajánlások kidolgozása. A Bizottság egy, a pénzügyi elemzőkből álló csoportot állított fel hogy a leginkább elvárt magatartás kódexét összeállítsák. Ebben e csoportban részt vesz az FBE szakértője is. A csoport feladata az üzleti magatartások és tevékenység, valamint a fennálló szabályozási környezet elemzése, értékelése. A csoport ajánlásait kedvezően fogadta a pénzügyi szektor. A Bizottság közzétett egy áttekintést. A CESR az ISD végrehajtási szabályai keretében javaslatot fog tenni e téma szabályozására is.

A jogalkotási eljárás és hatályosulásának figyelemmel kísérése (Inter-Institutional Monitoring Group). A Bizottság, a Tanács és a Parlament közösen felállított egy független szakértőkből álló csoportot, amelyik a Lámfalussy eljárás végrehajtását folyamatosa méri fel és elemzi, feltárja az esetleges gyenge pontokat. Vizsgálatának eredményeit félévente közzé teszi. 2004 végére a végső fázist lezáró folyamatokról készített jelentését lezárja.

az oldal tetejére