Hírek, aktualitások

2014. szept. 19.
P1060690 (2)

„Contactless” bankkártya névadó pályázat – Minek nevezzelek?

A pályázat kiírója: Magyar Bankszövetség

A pályázat háttere

Az MNB legutóbbi adatai szerint 2014 márciusában, Magyarországon 2,2 millió darab contactless bankkártya volt forgalomban, amely a teljes bankkártya portfólió közel 25 százalékát teszi ki. Az érintés nélküli fizetésre alkalmas POS-terminálok száma közel 35 ezer (majdnem 40 százaléka a POS infrastruktúrának), és szakértői becslések szerint 2017-ig 120 ezerre nőhet. Hazánkban a piaci szereplők jelentős része, már 13 kereskedelmi bank kínálja az érintésmentes fizetési megoldást. Mindkét kártyatársaság bevezette a technológiát itthoni gyakorlatába is (MasterCard PayPass, Visa PayWave). A contactless fejlődés európai szinten is dinamikus, ugyanakkor Magyarország a kontinens élmezőnyében halad.

 

A pályázat leírása

A pályázat kiírója elnevezési pályázatot hirdet 2 kategóriában. A contactless technológia megnevezésére a gyors terjedés és felfutó népszerűség ellenére sem alakult még ki sem a pontos magyar szakkifejezés sem a megfelelő köznyelvi használat.

  • Kategória 1: Bankkártya elnevezés – contactless bankkártya
  • Kategória 2: Fizetési metódus (A bankkártyás fizetés azon mozzanata, amikor a kártyabirtokos jelzi a pénztárosnak, hogy contactless bankkártyával (mobillal) kíván fizetni.

 

A pályázók köre

A pályázaton bárki indulhat, aki elfogadja a kiíró által szabott feltételeket. A pályázatra bárki küldhet be pályázati anyagot, életkori, foglalkozásbeli megkötések nélkül azzal, hogy a pályázat kiírójával jogviszonyban álló pályázó nyertessége esetén nem részesülhet pénzdíjban.

 

A pályázat menete

A beküldött pályázati anyagokat a Magyar Bankszövetség által felkért szakérő Zsűri bírálja el. A nyertes pályázó az lesz, akinek ötletét a Zsűri a legmegfelelőbbnek találja, azonos pályázati elnevezések esetén a pályázati anyag beérkezésének időpontja rangsorol, valamint a Zsűri döntése szerint a díj több nyertes között megosztásra kerülhet.

Az MBSZ fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot érvénytelenné nyilvánítva ne hirdessen győztest, amennyiben a Zsűri döntése szerint nem érkezik megfelelő pályázat valamely vagy az összes kategóriában.

 

Pályázat elbírálásának szempontjai

  • A név egyértelműen azonosítsa a fizetési módot
  • Szakmailag alkalmazása megalapozott legyen
  • Közérthető, könnyen megjegyezhető, rövid, egyszerű név legyen
  • Magyar nyelvű legyen
  • A név újszerűsége, ötletessége előnyt jelenthet, ezért lehetőség szerint kerülendő a már gyakorlatban használt „érintésmentes” vagy „egyérintéses” elnevezés.

 

A nyertes pályázó, elérhető nyeremény

Kategóriánkénti díjazás: 100 ezer forintos nettó pénzdíj. A díj adó- és járulékterheit a Magyar Bankszövetség fizeti meg.

 

A pályázás módja, határideje

A pályázatokat a contactless@bankszovetseg.hu e-mail címre vagy postai úton a Magyar Bankszövetség, 1054 Budapest, József nádor tér 5-6. II. emelet címre várjuk. Az ötletek elküldhetők az e-mail szövegében, illetve bármilyen szöveges csatolt dokumentumban. A pályázattal kapcsolatban felmerülő bármilyen kérdést szintén ezen elérhetőségekre várunk.

Kérjük a pályázókat, a beküldött pályázatok esetében a levél tárgya a következő legyen: „Contactless pályázat”.

Egy pályázó kategóriánként maximum 3 névjavaslattal pályázhat.

 

A pályázatok beküldésének határideje: 2014. október 15. (szerda) A pályázati határidőn túl érkező pályázatokat az elbírálásánál nem áll módunkban figyelembe venni.

Az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2014. október 31. (péntek)

 

Az eredményhirdetéssel és a díjazottakkal kapcsolatos információkat az MBSZ saját honlapján teszi elérhetővé. A nyerteseket (a pályázati anyagban megadott elérhetőségeknek megfelelően) e-mailben illetve telefonon értesítjük.

 

A nyeremény átadása

A nyeremények átadása személyesen történik. A regisztráció során önkéntesen megadott személyes adatokat a pályázat kiírója kizárólag véleménykérésre, illetve a hírekről történő értesítés céljára használja fel. Az adatkezelés időben nem korlátozott. A pályázatban résztvevők bármikor jogosultak tájékoztatást kérni személyes adataik kezelésének módjáról, továbbá bármikor kérhetik azok helyesbítését, vagy törlését. A résztvevőknek a személyes adatainak kezelésével kapcsolatos jogainak megsértése esetén jogukban áll bírósághoz fordulni. Abban az esetben, ha a pályázatban résztvevő – az előző bekezdésben írtak szerint – kéri a személyes adatai törlését, úgy a törléssel egyidejűleg a pályázatban való részvétele automatikusan megszűnik.

 

Pályázati feltételek:

  • A pályázó pályázata benyújtásával egyidejűleg elfogadja a pályázati feltételeket.
  • A pályázó pályázata benyújtásával egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy adatait az adatvédelmi feltételeknek megfelelően a kiíró tárolja és a pályázattal kapcsolatban felhasználja.
  • Minden pályázó kategóriánként 3 javasolt névpályázatot küldhet be egyidejű regisztrációval.
  • A pályázó pályázata benyújtásával egyidejűleg lemond a név használatának jogáról, a jövőben nem élhet semmilyen anyagi, szellemi, tárgyi követeléssel a Magyar Bankszövetség felé a névhasználatot illetően.
  • A nyeremény átvételével összefüggésben esetlegesen felmerülő költségek és kiadások (pl. nyeremény átadásának helyszínére történő utazási költség) a nyerteseket terhelik.
  • A nyertes tudomásul veszi, hogy a nyeremény átadásáról és felhasználásáról kép-, hang- és filmfelvétel készülhet, egyben hozzájárul ezen felvételek akár teljes egészének, akár részleteinek felhasználásához idő-, és alkalombeli korlátozás, valamint külön díjazás nélkül.

Pályázati anyag

2014. szept. 18.

Főtitkári jegyzet

Jog és felelősség

„A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt.” – Széchenyi természetesen a gazdaságra utalt, amikor híressé vált mondatát leírta, és épp ezért van e szavaknak üzenete a mai devizahiteles, pontosabban ma már kiterjesztett, „banki elszámoltatásnak” elkeresztelt kérdés kapcsán is. A nyár közepén olyan törvény született Magyarországon, amely tekintet nélkül a bankok működési gyakorlatbeli különbözőségére, továbbá az érintett időszak jogszabályi környezetére, minden hazai bank, takarékszövetkezet és pénzügyi vállalkozás valamennyi vonatkozó szabályzatát tisztességtelennek vélelmezte.

Fájó tény, hogy a 10 milliós magyar társadalom sokkal többet veszíthet e lépéssel, mint amennyit a hitelt felvett emberek jó néhány százezres tábora nyerhet. A most jogszabályt alkotókat könnyen érheti majd bírálat, ha a körülmények változnak, s az intézkedések kockázatai a mindennapokban érzékelhető folyamatokként jelennek meg.

Fontos tudni, hogy a devizahiteleknél az árfolyamrés-visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése maximum 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet az ügyfeleknek. Ezt pedig a jelenleg egyetlen, az érintettek közötti felelősség-megosztást szolgáló szakmai megoldás, az árfolyamgát is tudja! A mostani mentőcsomag kapcsán viszont az él az ügyfelekben – mert az ígérgetők azt ígérték –, hogy sokkal többet nyerhetnek. Társadalmilag sajnos ennek a fordítottja igaz.

A hitelnyilvántartási adatok az mutatják, hogy miközben javul a makrogazdasági helyzet, bővül a foglalkoztatás, csökken az infláció, a nem teljesítő hitelek állománya a pozitív fejlemények ellenére növekszik. Ma ugyanis – a „megmentésben” bízva – már sokan azok közül sem teljesítik felvállalt fizetési kötelezettségüket, akik a korábbi években rendes törlesztők voltak. Arra senki nem hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a megkésett, bebukott hitelek „visszahozatala” rendkívül költséges és nehéz feladat – nem csak a banknak, a hitelfelvevőnek is! Azt sem láttuk még, hogy a törvényalkotók figyelembe vették volna, hogy a fizetési fegyelem rombolása az érintetteknek maguknak, de végül minden magyar állampolgárnak milyen veszteségeket okozhat. S hogy mindez milyen hatással lesz például az adófizetési, közüzemi díjfizetési hozzáállásra és végső soron a társadalmi morálra!

Félő, hogy minden rendezés hatásánál tovább él majd a hiú ábránd, hogy jogi csűrés-csavarással, hangoskodással új és még újabb „megoldások” kényszeríthetők ki. Hiszen ha a szerződések megkötésének idején érvényes jogszabályok, a nekik való megfelelés visszamenőleges hatállyal megkérdőjelezhető, gyakorlatilag átírható, akkor miért is ne jöhetne bármikor, bármilyen következő lépés?

A bankrendszer a gazdaság egyik legszabályozottabb és legerősebb kontroll alatt működő iparága. A magyarországi bankok a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alakították ki üzletszabályzataikat, termékkínálatukat, ezeket a hatóságok folyamatosan ellenőrizték, az árazásokat pedig a piaci verseny alapvető törvényszerűségei szabták meg ezen kereteken belül.

Meggyőződésünk, hogy egy adott időszak megítélése csak az adott időszak jogszabályainak figyelembevételével lehetséges. A törvény most, visszamenőleges hatállyal olyan – egyébként teljesíthetetlen – feltételeket támaszt a bankokkal szemben, amelyek a termékek megalkotásakor, piaci bevezetésükkor nem voltak ismertek, így azokat betartani sem lehetett. Képzeljük el, hogy az öt, tíz, tizenöt éve gyártott gépkocsikra utólag a ma a szalagról legördülő, vadonatúj autókra vonatkozó káros anyag kibocsátási normákat követelné meg valaki, és még büntetné is a gyártókat azért, mert hosszú évekkel ezelőtt az akkor még bőven nem létező normáknak „tisztességtelenül” nem feleltek meg…

A fogyasztói hitelek rendezését előíró törvény a bankok számára méltánytalan eljárásrendet határozott meg a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos perindításra, ráadásul visszamenőleges szabályokat állított fel, amelyek révén a hitelintézetek – akik korábban annak tudatában voltak, hogy jogszerűen, a meglévő jogszabályoknak megfelelően, a mindenkori felügyelet által ellenőrzött módon jártak el – most utólagosan, új értelmezések alapján kénytelenek védekezni. Mind az eljárásrend, mind a visszamenőleges hatály alkotmányossági aggályokat vet fel, emiatt kezdeményezte és tartotta volna jobb megoldásnak a Magyar Bankszövetség, ha a törvényt a Köztársasági Elnök előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte volna.

A mostani perek megalapozatlanok abból az aspektusból is, hogy az egyoldalú kamatemelések tisztességességét csak az Általános Szerződési Feltételek vizsgálatához kötik, míg egyéb, a szerződés kötelező elemeként szereplő tételeket (például kockázatfeltáró nyilatkozat, a feltételek megértésének közjegyző előtti igazolása) nem tesznek a vizsgálat tárgyává. Az külön érdekesség, hogy az igazán problémás időszakban, 2010 előtt, a jelenleg megkérdőjelezett Általános Szerződési Feltételeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóvá is kellett hagynia, s a banki tevékenységi engedély kiadásának ma is előfeltétele az általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzat Felügyelethez (MNB) történő benyújtása.

A Kúria jogegységi határozatából a törvénybe átemelt 7 pontos feltételrendszer teljesülésének ellenőrzését úgyszintén csak az aktuális jogi környezet vizsgálatával párhuzamosan lehet elvégezni. Ezen vizsgálat során – miként erre a Kúria Polgári Kollégiumának elnöke is felhívta a figyelmet – a közgazdasági és banküzemtani sajátosságokra is figyelemmel kellene lenni.

A hazai pénzintézetek mindemellett irreálisan szoros határidők nyomása alatt is állnak. A fentiek okán most az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntésére indított perek vannak folyamatban. Ezekben 79 bank, takarékszövetkezet és pénzügyi vállalkozás az érintett, amelyek keresetet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéken.

Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségének kimondása gazdaságilag érthetetlen, szakmailag minden korábbi és nemzetközi gyakorlattal szemben álló és az adott időszak szabályozásaival, valamint ellenőrzési gyakorlatával is ellentétes. Bizonyítják ezt a korábbi Felügyeleten és a Magyar Nemzeti Bankban készült szakmai anyagok, elszámolási-, jelentéstételi előírások és például a Kúria tavaly nyári, hasonló ügyben hozott jogerős döntése is. Az árfolyamrést a korábbi jogszabályok a Teljes Hiteldíj-Mutató (THM) képletében is szerepeltetik. Ugyancsak lényeges látni, hogy számos hitelintézetnél az ügyfélnek lehetősége, máshol pedig kötelessége volt devizában teljesíteni az adott havi törlesztőrészletet – ezen esetekben egyértelműen kimutatható az árfolyamrés alkalmazásának szükségszerűsége. A jogszabály ezen pontjával kapcsolatban meg sem nyílt a jogorvoslat lehetősége.

Az elszámolási szabályokat tartalmazó törvénytervezet a Parlament előtt van. A pénzintézetek egy része – annak ellenére, hogy erre jogszabály még nem kötelezi – az MNB által előzetesen megfogalmazott irányelvek alapján számította át a várható kiadás céltartalék-szükségletét.

Napirenden van a hitelek forintosítása is. Itt a bankrendszer álláspontja régóta állandó, ráadásul összhangban van a már új MNB vezetés, illetve a Kúria jogegységi tanácsának álláspontjával: az árfolyamkockázat a hitelszerződések esetén az ügyfelet terheli, hiszen az olcsóbb finanszírozási lehetőségért – a forint hitelekhez képest 8-10-12 százalékos kamatkedvezményért – cserébe saját döntéssel magára vállalta ezt a kockázatot. Így a fentiek miatt nincs jogilag vagy erkölcsileg alátámasztható mód a piacitól eltérő árfolyamon történő forintosításra. Továbbra is ésszerűnek és költséghatékonynak gondoljuk a két művelet (az árfolyamrés és kamatemelés mellett a forintosítás) egy időben való véghezvitelét.

A gazdasági és jogi megfontolások mellett sosem felejtjük el a tényt, hogy minden egyes hitelszerződés mögött egy ember vagy egy egész család története, sorsa, jelene és jövője van. Ez tiszteletet, teljes odafigyelést és együttműködést kíván meg. Megjegyezzük, ez a betéteket megtakarító családokra is igaz. A pénzügyek kiszámíthatósága, biztonsága és jogbiztonsága e téren sem veszélyeztethető! A bankszektor a működésének komplexitását, ezen belül a társadalmilag fontos devizahitelezés kérdését is elkötelezetten kezeli. Jelentős áldozatokat hozott a segítségre szoruló devizahiteles ügyfelek érdekében: a végtörlesztés során az érintett ügyfelek 23 százaléka törlesztett kedvezményes árfolyamon, a Nemzeti Eszközkezelő az ügyfélkör 3 százalékának lakását vette át, az érintett ügyfelek több mint harmada élvezi az árfolyamgát védelmét és kedvezményeit, továbbá az adósok 18 százaléka részesült egyéb banki adósságrendezésben.

A különféle megoldások már eddig is több mint 1000 milliárd forintos extra terhet jelentettek a hitelintézeti ágazatnak. Az újabb elvonás drasztikus következményekkel járhat abban a szektorban, amely 2010 óta folyamatosan veszteséges. Az adatok szerint a nyereség/veszteség szaldó a kétszintű bankrendszer megteremtése óta összességében már most negatív. A kormányzat különadók, tranzakciós illeték és egyéb jogcímeken az elmúlt 5 év alatt 870 milliárd forintot vont el a szektortól. A bankok tulajdonosai tőkepótlásokkal stabilan tartották és tartják magyarországi bankjaikat, hiszen a pénzügyi válság kitörése óta már több mint 1000 milliárd forintos pótlólagos forrást juttattak nekik, így tőkemegfelelésük továbbra is garantálja a stabil, kiszámítható működést.

Ugyanakkor a folytonosan felbukkanó újabb és újabb banki terhek, szabályozások nem csupán versenykorlátozóak, hanem lekötik azt az operációs és szellemi kapacitást, továbbá anyagi forrást is, amivel éppen az ügyfelek érdekében lehetne az információtechnika és egyéb technológiák ugrásszerű fejlődését a pénzügyi eszköztár költségtakarékos, fogyasztóbarát megújítására felhasználni. Ez pedig a magyar lakosságot és vállalkozói szektort egyaránt sújtja.

A bankszektor az egyik legátfogóbban szabályozott ágazat. Mikro- és makroprudenciális felügyeletét korábban a PSZÁF, jelenleg az MNB látja el. Ezáltal biztosítja azt minden kormány, hogy az egyes banki illetve a hitelintézeti szektor egész rendszerének a kockázata alacsony szinten legyen tartható. A bankszektor folyamatosan jogszerűen, a törvény betűjét betartva működött, a devizahitelezés során e tevékenységét a Felügyelet sohasem kifogásolta. Most a devizahitelezés vonatkozásában olyan új szempontokat kérnek a bankokon számon, melyek korábban nem voltak ismertek. Habár a bankszektor közgazdasági és jogi szempontból is vitatja az elszámoltatásával kapcsolatos jogszabályokat, továbbra is a törvény szerint fogja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések pontos hatásait visszaszámolni. Az elmúlt években a bankok a lakossági hitelezés területén saját hatáskörben és kormányzati együttműködésekkel is segítették a kialakult helyzet megoldását. A Magyar Bankszövetség minden javaslata szakmai alapon, a törvényesség teljes betartásával került kialakításra, mely a bankok felelősségvállalásának eredményeként a szociális kérdések megoldására is nagy hangsúlyt helyezett. Sosem felejtjük el azt a tényt, hogy minden egyes hitelszerződés mögött egy család sorsa, jelene és jövője van. Ez tiszteletet, odafigyelést és együttműködést kívánt és kíván meg. A túladóztatás és a visszamenőleges jogalkotással megteremtett „elszámoltatás” nemcsak az elmúlt 20 év teljes nyereségét, hanem a szektor tőkéjének az egyharmadát is elviszi. Ezek alapján visszautasítjuk a felelőtlenség, a tisztességtelenség, az érzéketlenség populista célzatú vádjait. Viszont felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mértéktelen anyagi és adminisztratív terhekkel sújtott pénzügyi rendszer nem tudja hazánk fejlődését kellően szolgálni. A nem kivéreztetett, egészséges bankszektor nemzeti érdek.

2014. szeptember 18.

Kovács Levente
főtitkár

2014. ápr. 28.

A Magyar Bankszövetség Testületi Ülése

A Magyar Bankszövetség 2014. április 25-én tartotta éves, rendes közgyűlését, amely ez alkalommal jubileumi esemény is volt – mivel a szervezet 25 éve alakult meg. Az évforduló tiszteletére bemutatták a magyar banki érdekképviseletek történetét feldolgozó könyvet, amely több mint egy éves feltáró munka során született meg. A kutatás során többek közt az is kiderült, hogy az első magyar pénzintézeti érdekképviselet 1903-ban alakult, 9 évvel megelőzve ezzel például a Svájci Bankszövetséget, amely 1912-ben jött létre. A történeti kiadvány a szervezet honlapján is elérhető.

Az ülésen meghívott vendégként részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, továbbá a pénzintézetek felett szakmai és felügyeleti jogkört ellátó Magyar Nemzeti Bankot Balog Ádám és Gerhardt Ferenc alelnökök képviselték.
A korábbi elnökség mandátumának lejártát követően a szervezet közgyűlése tisztújítást hajtott végre. A Magyar Bankszövetség elnöki pozíciójába a tagok Patai Mihályt, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját választották újra.

A testületi ülés alelnöknek Becsei Andrást, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatóját szavazta meg, továbbá elnökség tagsági megbízást kaptak az alábbi banki vezérigazgatók:

Hegedűs Éva – Gránit Bank Zrt.

Jelasity Radován  -  Erste Bank Hungary Zrt.

Nátrán Roland  – Eximbank Zrt.

Hendrik Scheerlinck – K&H Bank Zrt.

Zolnai György – Budapest Bank Zrt.

2014. ápr. 25.

Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díj és Aranykaptár Kitüntetés

A Magyar Bankszövetség a hitelintézeti szektor fejlődését és működését segítő, kiemelkedő egyéni teljesítmény elismerésére a hagyományteremtés szándékával megalapította a Magyar Bankszövetség Aranykaptár Díj és a Magyar Bankszövetség Kitüntetés elismeréseket. A díjak első alkalommal 2012. április 20-án, a Bankszövetség Éves Közgyűlésén kerültek kiosztásra.
A Díj a bankszakma és a banki érdekképviselet területén dolgozó szakemberek kiemelkedő, példamutató tevékenységének elismerésére szolgál.…

Részletek
2014. márc. 21.

Figyelemfelhívás pénzforgalmi csalási kísérletekkel kapcsolatban

Banki tapasztalatok szerint az utóbbi időkben elszaporodtak az olyan csalások, amelynek során az elkövetők a saját számlájukra térítenek el másnak szánt átutalásokat. Jellemzően olyan vállalkozásokat, intézményeket károsítanak meg így, amelyek rendszeresen fizetnek egy üzleti partnerüknek nagyobb összegeket. A visszaélők magukat a partner cég képviselőjének adják ki, és – hamisan – arról tájékoztatják a fizetésre kötelezett vállalkozást, intézményt, hogy a kedvezményezett számlaszáma megváltozott, új számlaszámként pedig a saját számlaszámukat adják meg. A megtévesztett vállalkozás, intézmény által átutalt összegeket gyorsan továbbutalják – rendszerint külföldre.

A csalási esetek megelőzéséhez és kiszűréséhez szükséges a számlatulajdonos ügyfelek fokozott körültekintése és aktív közreműködése. Ezért a Magyar Bankszövetség azt javasolja, hogy a számlatulajdonosok a velük kapcsolatban álló üzleti partnertől érkező, bankszámlaszám változásra vonatkozó értesítést kezeljék fokozott óvatossággal, és tartalmát ellenőrizzék a közléstől eltérő csatornán is, lehetőleg a megszokott kapcsolattartón keresztül, illetve a partner egyéb publikus adatközléseiben.

Amennyiben egy vállalkozás, intézmény hasonló visszaélési kísérletet észlel, illetve ilyen jellegű csalás áldozatául esik, javasoljuk, hogy azonnal értesítse a számlavezető bankját, valamint a rendőrséget.

2013. dec. 5.

Nyilatkozattétel a díjmentes készpénzfelvétel igénybevételéhez

A magyar Parlament döntése szerint, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításának értelmében 2014. február 1-jétől lép életbe a havi két – összesen legfeljebb százötvenezer forintig – díjmentes készpénzfelvétel.

A bankszámlával rendelkező banki ügyfeleknek nyilatkozatban szükséges jelezni, hogy melyik számlájukkal szeretnék igénybe venni a havi két, legfeljebb 150.000 forintig terjedő díjmentes készpénzfelvételt. A nyilatkozat megadása a számlavezető bank fiókjaiban vagy internetbankján keresztül történhet meg.

A nyilatkozat megtételére

  • első alkalommal 2013. december 1. és 2014. január 20. között van lehetőség. Ebben az esetben a havi két ingyenes készpénzfelvét február 1-jétől vehető igénybe.
  • ezt követően, minden hónap 20-áig lehet nyilatkozatot adni a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál, amely alapján a következő naptári hónapban az ügyfél már jogosult lesz a díjmentes készpénzfelvételre.

Felhívjuk az ügyfelek szíves figyelmét, hogy a nyilatkozattétel miatt (különösen az adott hónap 20-ai dátumát megelőzően) egyes bankokban megnőhet a fióki, valamint az internetbanki terhelés, így elképzelhető, hogy hosszabb-rövidebb várakozási idővel szükséges számolni az ügyintézés során. Javasoljuk, hogy ezért a torlódások elkerülése érdekében célszerű a határnapokat megelőzően benyújtani a nyilatkozatot. Türelmüket, együttműködésüket és megértésüket ezúton is köszönjük.

2013. szept. 19.

Konzultáció

„A lakáscélú devizahitelesekkel kapcsolatos tárgyalások előmozdítása érdekében a Magyar Bankszövetség a mai nappal fórumot nyit minden devizahiteles ügyfélnek, továbbá a velük foglalkozó civil szervezeteknek. Ebből a célból létrehoztuk a konzultacio@bankszovetseg.hu (ékezet nélküli) e-mail címet.
Ezen olyan konkrét megoldási javaslatokat fogadunk, melyek elősegítik az árfolyamkockázatok mérséklését vagy megszüntetését, nem veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást, megőrzik a bankrendszer működőképességét, valamint az igazságosság érdekében biztosítják azt, hogy a forintban eladósodottak nem járnak rosszabbul, mint a devizahitelesek.
Október első felében személyes konzultációra hívjuk azokat a civil szervezeteket, amelyek eddig is együttműködtek a problémák kezelésében.”
Budapest, 2013. szeptember 19.